Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
Eltűnt madarak As utolsó 301) évben. 78 madárfaj ta halt ki a földön. Közéjük európai madárfaj fák is tartoznak. Az Európa Tanács egyik jelentésében nem kevesebb, mint 25 madárfajtáról állapította meg, hogy fennmaradásukat súlyos weszely fenyegeti. Különösen szorongatott helyzetben vannak a nagy és közismert madarak: flamingók, kanalas gémek, túzokok, néhány gém- és kocsagfajta, különösen pedig a vágó- és ragadozó madarak, a baglyok. Utóbbiak között különösen veszélyeztetett a vándorsólyom. Kilenc európai államban, közöttük az NDK-ban is, ma már az összes ragadozó madár mind a nappali, mind pedig az éjszakai ragadozók szigorú védelem alatt állnak, a Német Szövetségi Köztársaságban azonban mindeddig még semmit sem tettek az érdekükben.. Ifjúsági zenekarok találkozója Salgótarjánban Szép számú közönség volt részese vasárnap délelőtt a salgótarjáni megyei művelődési központban az ifjúsági zenekarok találkozójának- Ez egyben, az áprilisban Egerben sorna kerülő országos úttiörö- zenekarti fesztivál válogató- hangversenye is volt. A találkozón négy együttes szerepelt- Fiatal együtteseink igen színvonalas hangversenyen mutatták be tudásukat. A sort a Balassagyarmati Állami Zeneiskola együttese nyitotta meg. Műsorukon Károlyi Kis szvit gyermekieknek című műve szerepelt. Az együttes Réti Zoltán vezényletével igen színvonalasan szólaltatta meg a ritkán hallható darabot ízléses megformálás jellemezte játékukat, az elmúlt évhez viszonyított nagy fejlődé» az iskoláiban folyó jó oktatómunkát igazolta. A Váci Állami Zeneiskola Vivaldi d-moll kettősversenyével kezdte műsorát. Nagyon szimpatikus együttes benyomását keltette játékuk, a Salgótarjániban először szereplő együttes megnyerte a közönség tetszését. A kettősverseny szólistái — különösen az első két tételben — jól megoldották feladatukat. Kár. hogy az utolsó tétel meghaladta erejűiket, többször is csak fiatal karmesterük, Bogányi Tibor mentette meg a művet, a borulástól. Így is ki kell emelnünk az első tételek alapján a szólistáikat — Dudás Anna, Füzesi Sándor hegedű és Brmznyai Margit cselló —, akik stílusos játékkal tűntek ki. Farkas: Picoola musdoa di concerto előadásában a tempók kissé fáradtak voltak, a közönség vastapsát azonban megérdemelten nyugtázhatták. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola Corelli g-moll concerto grossóját tűzte műsorára. A szólisták — Horváth Mária, Bozó Béla, hegedű, Deák Pálma cselló — itt is szépen muzsikáltak. A zenekar rutinos, többnyire középiskolás tanulóikból áll. Virág László jól Mai kommentárunk Fiatalok Á SZiraifcí Állami Gazdaság fiataljai feűhá- vássai. fordultak a mezőgazdaságban dolgozó fiúikhoz, lányokhoz, hogy lakóhelyükön kapcsolódjanak be a negyedik ötéves terv mező- gazdasági feladatainak megvalósításába. A fiatalok lendülete, szorgalma megyeszerte mérhető. Segítették a mezőgazdaságot, ha nehéz helyzetben volt. Ott voltak, amikor járdát épített a fátu, kezük munkája nyomán lettek a mocsarakból parkok. Jelentkeztek, amikor művelődési ház építését kezdték falujukban. Igaz, legtöbb esetiben nem előre megtervezetten. vetitek részt a munkában. Inkább a szép utáni vágyuk, duzzadó erejük vitte őket. És az, hogy amikor elkészültek egy-egy fed— adattal, örömüket lelték benne. Aki egyszer belekóstol az alkotás örömébe, az önökre el- jegyzn magát a munkával. így történt ez a stalnáki fiatalokkal is. Sokat dolgoztak mindig. Szép a sportpályájuk, benne van a munkájuk. Takaros a hősi emlékmű környéke, ők tartják rendiben. Ez az előzménye a felhívásnak. Arra is fogadalmat tettek, hogy a gazdaságban dolgozók versenyre kelnek, ká tud a novényter- meszitiésiben, az állattenyésatésban nagyobb eredményeket elérni. A gazdasagán kívül álló fiatalokat is maguk közé hívták. Kora tavasszal a rét és a legelő kitisztítását, aratás idején a termés betakarítását, és ahol leginkább számítanak rájuk, a szőlő szüretelését, a komló leszedését is segítik. Felhívásuknak éppen az adta a tartalmát, hogy olyan munkáira vállalkoztak, amelynek elvégzésével a népgazdaság erejét is növelik. Gazdag az évi programjuk a seátáki fiataloknak. A közvetlen termeléshez kapcsolódó munka mellett a községi park felépítésére is vólillallkoztak. Az év folyamán ezer társadalmi munkaórát szánnak erre. A felhívás megszövegezésekor vita folyt arról, csupán az ő községükre vonatkozzon-e munkájuk, vagy lépjék túl a határokat. Példát kívánnak mutatni a szorgalomból és bíznak abban, hogy sokan követik őket. Nyomban meg is szöve- giezták vállalásukat. Az esztendő folyamán négy alkalommal elmemnek Hasznosra, segítem! az úibtörő-váltótábor építését. A táborban helyet kapnak a sziráki úttörők is. A felhívásukban számtalan politikai, művelődési tennivaló is szerepel. Ezért aztán nem lehet lelkesedés nélkül tudomásul venni a sziráki fiatalok kezdeményezését. Ok is ab-, ban bíznak, hogy a megye minden KISZ- alapszervezeitéhez eljuttatott levelük megértésre tálál a fiatalok között. Csatlakoznak a felihíváshoz és helyzetüknek megfelelően sajátos feladatokat szabnak maguk elé meg- vaiiósíitásira erre az esztendőre. Tulajdonképpen ez a sziráki fiatalok legfőbb célja, mert ők versenyezni akarnak. Bizonyítaná erejüket, azt, hogy sokra képesek. Mert, amit célul tűztek ki, azt meg is akarják valósítani. Hajtóerő lesz számukra tudni, hogy a tőlük legtávolabb eső faluban is szorgoskodnék a fiatalok. Ezért is érdemesek arra, hogy a felnőttek is segítségükre siessenek. — B — fogba össze a Oorelli-mű megszólal tatásánál a kis létszámú együttest. Horusdtzky Unga- resca-jánál azonban úgy éreztük a mű előadása még nem érett meg teljesen. A salgótarjáni Úttörőhöz együttese a műsor lerégibb zenekara volt, de tagjainak életkorát figyelembe véve ők voltak a legfiatalabbak. Füzes Zsigmond, aki közel két évtizede vezeti a zenekart. Igényes, szép műsort állított színpadra. J. Chr. Bach G-dúr aongo raversenyének második tételét érett együttes módjára kísérték (szólista Simon Gabriella), de nagyon hangulatos volt Romberg Gyertmek- szimfóniájának előadása is. Beethoven G-dúr menüettje és Bartók—Szüts Magyar népdalok című művének műsorra tűzése is szerencsés választás. Produkciójuk alapján a zsűri — Váczi Károly, Huszti József, Till Ottó — úgy döntött, hogy a salgótarjáni Úttörőhöz zenekara képviselje Nógrád megyét az egri országos úittö. Tőzenekari fesztiválon. Kedves színfoltja volt a műsornak a hangverseny zárószáma, A hangversenyen szereplő zenekarok közösen Till Ottó vezényletével — játszatták Bartók—Weiner Gyermekeknek című feidolgb zását, mellyel egyben a 90 évvel ezelőtt született és 25 éve elhunyt nagy zeneszerzőről is megemlékeztek az ifjúsági zenekari találkozó résztvevői. Öntöde Berceten A bereeli Tsz-gépjavító Vállalat szürkevasöntödét létesít a telephelyén. A váci Könnyűipari Alkatrészellátó Vállalattal kötött egyezséget az új üzemrész beindítására. Az öntödében a szériamunkák mellett, a mezőgazdasági gépekhez hiányzó alkatrészek készítését tervezik. Az üzem részére a birtokukban levő volt kombájnszínt alakítják át. Az építkezésre, az út, villany, víz bevezetésére és a szociális létesítményekre 300 ezer forintot adott a váci gyár. A szükséges gépekre ötszáz—hatezáz ezer forintot fordítanak. Az üzemet az év közepén beindítják, és harminc dolgozót foglalkoztatnak benne. Később a dolgozók számát hatvanra kívánják felemelni. Uj akció a falvakban A politikai irodalom terjesztéséről A politikai irodalom terjesztésével megyénkben is jelentőségének megfelelően igyekeznek foglalkozni a különböző szervek, pártalapszer- vezetek. A számszerű eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek annak ellenére, hogy a terjesztői hálózat kiépült s működik. Nem mindegy azonban az sem. hogyan működik? ¥■ Mielőtt erre rátérnénk. s felvetnénk néhány gondolatot az idei téli politikai könyvhetek eddigi eredményei és hiányosságai alapján, szóljunk néhány szót általában is áz olvasás helyzetéről. E témával a harmadik országos könyvtár- ügyi konferencia is jelentőségének, társadalmi fontosságának megfelelően szólott. A rendelkezésre álló statisztika szerint népességünk írni-olvasni tudó ktorosztályainak körülbelül hatvan százaléka olvas több-kevesebb rendszerességgel könyvet. A munkásság 70 százaléka tekinthető olvasónak (22—25 százaléka rendszeresen). A mezőgazdasági dolgozóknak, a termelőszövetkezeti parasztságnak 20—30 százaléka alkalomszerűen, 8— 10 százaléka rendszeresen olvas. A könyvvásárlás mértéke ugyancsak igen nagy eltéréseket mutat társadalmunkban. A könyvek 55 százalékát az értelmiségiek vásárolják meg. S különösen a parasztság tulajdonába kerül még mindig kevés könyv a könyvkereskedelemből. (A legutóbbi, 1968. évi statisztika alapján az alkalmazottak és értelmiségiek 102, a munkások 37, a parasztok pedig hat forint összegben vásároltak fejenikónt könyvet. Figyelemreméltó az is, hogy 1964-ben az összes elolvasott könyv 88 százaléka szépirodalom és szórakoztató irodalom volt, a mai szocialista irodalom ezen belül csupán lassú felzárkózást mutat, s a politikai irodalom iránti igény körül is még akad tennivaló. E tényekben egyszerre tükröződik a lakosság Iskolai végzettségének, a nevelés hatékonyságának elégtelensége, de a termelés és a közélet alacsony információ- szükséglete is. Azóta természetesen nőtt a fogékonyság az új, hasznos információt nyújtó könyvek iránt, s ebben a gazdasági mechanizmus változása, de a közművelődési intézményrendszerek, a szocialista demokratizmus stb. is közrejátszottak. * A politikai irodalom terjesztésének jelenlegi helyzetéről Vezér Győzőtől, a Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei Kirendeltségének vezetőjétől megtudtuk, hogy nem lehetünk elégedettek. Néhány szó a téli politikai könyvhetek eddigi eredményéről. Ügynevezett 100 százalékos eladást csupán néhány helyen értek el. így a nagybátonyi gep- üzemnél, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a nad- újfalui ÁFÉSZ-nél, a mátra- szelei téesznél, valamint Ér- sekvadkerten és Szurdokpüspökin. Persze, a politikai irodalom terjesztésére különösen érvényes az, hogy itt nem a gazdasági szempontok az elsődlegesek. Olyan műveket kell a párttagsághoz, s a dolgozókhoz eljuttatni, amelyek növelik marxista—leninista képzettségüket, elméleti felkészültségüket, erősítik a szocializmus eszméibe vetett hitüket, bizalmukat pártunk politikája iránt, fokozzák a proletár internacionalizmus eszméivel való azonosulást, és így tovább. De ha a mostani módszerek nem alkalmasak még a terjesztés jobbá tételére sem, hogyan lehetnének azok az elmélyültebb, rendszeresebb könyvajánlásra. Amíg a kirendeltségtől a pártalapszervekhez kiküldött könyvcsomagok a szekrényekben, vagy éppen a sarokban hevernek sokszor felbontatlanul, addig joggal merülhet fel bennünk a terjesztői hálózat magasabb színvonalra való emelése szükségességének igénye. Különösen sok gonddal találkozunk a pártirodalom terjesztésével kapcsolatban a községekben. A termelőszövetkezeti terjesztőknek csupán 5—10 százaléka rendelkezik pártközépiskolai végzettséggel, felsőfokú pártiskolát még ennél is sokkal kevesebben végeztek közülük. Felmerül továbbá a pártcsoportok, pártalapszervezetek fokozott támogatásának szükségessége is e tevékenységben. * Mit tervez a kirendeltség a politikai irodalom további megszerettetése érdekében a községekben? Figyelemre méltó lehet az úgynevezett „1 brigád — 1 könyv” akció. Ennek lényege, hogy a termelőszövetkezeti brigádok minden egyes tagja vásároljon egy évben legalább egy, érdeklődési körének legjobban megfelelő, s munkájában is felhasználható Kossuth-kiad- ványt, s a pénzt a brigád közösen adja össze. Tárgyalások folynak továbbá a termelőszövetkezetek vezetőivel is, hogy közös gazdaságaink vásároljanak a gazdaság számára Marx -Engels-, vagy Lenin-so- rozatot, hiszen legtöbbjük még nem rendelkezik e klasszikusok műveivel. Természetesen minden kezdeményezés annyit ér, ameny- nyi megvalósul belőle. A kezdeményezés azonban azért is figyelmet érdemel, mert hiszen a munkamódszerek továbbfejlesztése a politikai irodalom terjesztésében is elengedhetetlenül szükségesnek látszik megyénkben. T.E. A Jánosaimat Az üzem egyik fiatal dolgozója, Stork Judit a varrógép mellett, Szorgalmas kislány, teljesítménye átlag 130 százalék Német Margit és Répás Mária díszpántokat forgat és vasal. Mindkét lány a Braun Eva-szalagon dolgozik A befejező szalag utolsó munkafázisa, mikor a tiketteket szortírozzák fazonok szerint. Maruzs József ellenőrzi és beírja az aznapi termelést, Forgó Irén szortíroz Céhmester Erzsébet képriportja íuhteny észté-bői Több pénz a tervezettnél A diósjenői termelőszövetkezetben a vártnál magasabb bevételt hozott a juhászat. Különösen a tejesbárány értékesítése volt kifizetődő. Eredetileg 200 fiatal állat értékesítését tervezték, amelyért 86 ezer forint bevételt vártak. Ehelyett 459 bárányt küldtek piacra, ez 250 ezer forintot jövedelmezett a közös gazdaságnak. Korábban a szövetkezet vezetői nem fordítotok túlságosan sok gondot a ' juhtenyésztésre, az eredmények azonban arra késztetik őket, hogy jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a juhtenyésztéssel. NÓGRÁD — 1971. február 16., kedd 5
