Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-03 / 28. szám
Iá fildöitértekeziel % agy bátonyban Erősödött ax tizem! demokrácia, egységesebb a kollektíva Műszaki fejlesztés — gazdaságosság Ipari háttér — nagyüzemi termelés Szombaton tartották a szafcsserveaefci tanácsot választó k.üidöM*«-tekezletet a nagybá- ifwiyi gépüzerunéi. A küldöttek élőire, írásban megkapták a szakszeri/ eseti bizottság jelentését a korábbi választások óta végzett munkáról, amit Bodor József, a szakszervezeti bizottság titkára szóbeli vitaindítója egészített ki. Gondoktól nem mentes, de » fejlődést tekintve igen eredményes két évről tárgyalhatott a küldöttértekezlet. Tovább erősödött az üzemi demokrácia, amelynek legfontosabb fórumaivá váltak a termelési tanácskozások. Ezeken többen vettek részt minit korábban. Ennél az üzemnél Igen fejlett a szocialista brigád-, sőt a szocialista üzemrész-, illetve -műhely mozgalom. A szocialista brigádok rendszeres tanácskozásán elhangzott javaslatok segítették a vezetőséget az ésszerűbb, gazdaságosabb intézkedések megtételére. Egymás után két ízben nyerték el az Élüzem címet. A szénbányászat visszafejlesztése, a foglalkoztatási gondok megoldása sok feladatot, jelentett. Elsőrendű feladat továbbra is a széntermelő üzemek javítási igényeinek kielégítése, ezt követi a meöéifctevékesiység folytatása. Ezt azonban nem a termékek számárnak növelésévé!, hanem ésszerű profiltisztítással, a nagyobb és .gazdaságosabb szériák megvalósításával kívánják elérni. A munkaversenyben élen járók erkölcsi és anyagi megbecsülését is minden esetben biztosították. A dolgozók politikai, szakmai műveltségének fokozására is nagy gondot fordítottak. Csák az elmúlt évben 677 dolgozó vett részt politikai oktatáson, csaknem ötvenen állami oktatáson, közülük heten főiskolát, illetve egyetemet végeztek. Különféle szakmai képzésben, továbbképzésben 337 dolgozó részesült. A beszámolót követő vitában húszam, mondtak véleményt, tettek hasznos javaslatot. Oláh Ignác, az időszakonként előfordult anyaghiányt és a hajrát, a túlórázást bírálta. Szóvá tette a tisztálkodási, fürdési lehetőség hiányát is. Ezzel a kérdéssel egyébként még jó néhány felszólaló foglalkozott. Végül Sándor Sándor elvtárs, a vállalati szakszervezeti bizottság tagja elmondotta, hogy az új fürdő tervei készek. ötmilliót fordít a vállalat létesítésére. Bodóné bor nélkül Azt sem bánom, ha egyedül maradok a véleményemmel, kijelentésem minden _ következményét vállalva, állítom; nem repesek az örömtől, ^ ha megkritizálnak, nem nemzeti vagyonban. És mert ezt elhallgatta, mert nem volt elég őszinte, hogy példát statuáljunk, azonnali hatállyal elbocsátottuk, vállalva, hogy ezután a tervezési osztály női felvált___ lelem k edvem abban, ha szemembe dolgozói mosogatnak mondják, hogy ilyen meg va. ezt olyan vagyok, ezt vagy azt rosszul csináltam. Éppúgy nem óhajtozom a kritika után, mint egy tartós fogfájásért, nem is beszélve egy kiadós, komoly műtétről. Mégis, ha fáj a fogam, nem nagy lelkesedéssel ugyan, de csak elballagok az SZTK- ba és amikor a vakbelemtől kellett megválnom — bár sajnáltam, hiszen csak az az egy volt — mégis kés alá feküdtem. Igaz, hogy nem terjesztettem soha, hogy örömemet leltem benne. Miért mondtam el mindezt? Azért, mert az elmúlt évben nem egyszer mondták szemembe — több száz magammal együtt —, hogy a munkaerő-vándorlás veszélyes méreteket öltött, hogy a munka termelékenysége nem megfelelő ütemben növekszik, hogy ez, meg az van az árakkal, hogy éz sincs, meg az sincs, hogy itt is, meg ott is igv, meg úgy. a kispolgári csökevények, meg a tudat, hogy a betakarítás és nemcsak az időjárás, meg a gyerekek beatzenével, meg a nagy hajjal, a szülők meg az imakönyvvel, a zsúfolt buszok és a kongó kultúrházak, az állami támogatás és a tisztességtelen haszon, az iszá- kosság és a farizeuskodás 3 stb. és a stb. S mit gondolnak, mit tettek több száz társaim ezekre a felsorolásokra? Azt hiszik, egymás után felálltak és belátták, hogy mit vétettek és sorolták volna máris azokat a terveket, intézkedéseket, amelyekkel majd a hibákat kijavítják? Nem ezt tették! Hanem betakaróztak a csend sűrű dunyhájával és a hallgatás pelyhe alól pislogtak a másikra, nem kis várakozással, hogy az majd csak megszólal, ki majd csak elismeri, az majd csak megígéri. Köpködtek a várakozó pillantások, mint tavasszal a cserebogarak, de egy zümmögés nem hallatszott. Nem így én! Lerúgtam magamról azt a bizonyos dunyhát és bátor, messze csengő, önkritikus hangon ki- iltottam bele a csendbe, hogy mindenki okuljon belőle: az elmúlt negyedévben rájöttünk, hogy üzemi konyhánk egyik mosogatólánya eltört egy cirádázott, de valódi fajansz tányért, ami a miénk volt. íi.z egész társadalomé veit, bent szerepelt a népi Hogy milyen sikerem volt? Egymás szavába vágva mondták el most már a magas szintű értekezlet nagy tekintélyű résztvevői, hogy nálunk mit csinált egy segédmunkás, hogyan tévedt meg a várudvar egyik seprege- tője, milyen kárt okozott egy szaki, aki műszak helyett ágyban maradt és az a dolgozó, aki egy selejtes tollaslabdával lejáratta külkereskedelmünk hírnevét. Mindenki másról beszélt, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték tőle. Szóval, végtére is én megtettem a kötelességem és nem tudok egyetérteni az előadóval, aki élénknek, hosszúnak, hasznosnak és kimerítőnek értékelte értekezésünket. Mert a többiek mind piszli- csáré, közérdekhez űrtávolságnyi dolgokkal hozakodtak elő, nem úgy mint én. önkritika, náluk — semmi! Papp János Orosz Jánosné az üzemnél dolgozó nők helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy azok 24 százaléka már kapott különféle társadalmi megbízatást, de még segíteni, bátorítani kell őket, hogy feladatukat maradéktalanul végrehajthassák. Csontos János viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a melléktevékenység lehetőségeit a jövőben jobban fel kell mérni és a profiltisztítással, a termetes jobb koncentrációjával megteremteni a feltételét az áthelyezett dolgozók foglalkozatásának. Makalicza József szocialista' brigád vezető azt hiányolta, hogy január végén még nem tudják, mi lesz a brigád éves tennivalója, így versenyfela- jámlásukat sem tehetik meg. Szólt a normakarbairtartás szükségességéről, de ehhez a technikai feltételek javítását is szorgalmazni kellene — mint mondotta. Bírálta azokat, akiknek az anyagot kellene biztosítani. Ha ők mulasztanak, annak a brigádok vallják kárát —, hangsúlyozta. Válay István főkönyvelő, az özem eredményeiről beszélt, majd részletesen bizonyította a túlórák kedvezőtlen hatását. Mádat Péter, a kístere- nyei üzemrész gondjaival foglalkozott, és több olyan kérdést tolmácsolt, amire választ várnak az ott dolgozók. Szomszéd István üzemvezető a szaikszervezet termelést segítő munkájáról nyilatkozott elismeréssel és vázolta a legközelebbi feladatokat. Petik Sándor, a pártbizottság titkára a szakszervezetben dolgozó pártmunkások, kommunisták tevékenységét értékelte és a példamutatás fontosságát hangsúlyozta. Részt vett az értekezleten Bakos József, a kerületi bá- nyaműszaki felügyelőség vezetője is, aki a felügyelőség dicséretét tolmácsolta a balesetek megelőzése érdekében, végzett jó munkáért. Személy szerint is dicsérte Pirók Gyula biztonsági megbízottat és Tanyai Kálmán főLámpames- tert. A vállalati szakszervezett bizottsághoz intézett kérdésekre Sándor Sándor adott választ, a Bányász Szakszervezet üdvözletét pedig Suszter Lajos, a központ kiküldötte tolmácsolta a küldöttérte- keztetnek. A vita után megválasztották a 25 tagú szakszervezeti tanácsot, a számvizsgáló bizottságot és 15 küldöttet a felsőbb szervek értekezletére. A tanács soraiból megválasztotta a szakszervezeti bizottságot, amelynek titkára ismét Bodor József lett B. J. Figyelembe véve a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, valamint a Nógrád megyei Állami Építőlpairi Vállalatra váró lakásépítési, ipari- és középül etépútésd feladatok megoldását, a műszaki, fejlesztési osztály azt az utasítást kapta, hogy 1970-ben. készüljenek fel a negyedik ötéves tervben meghatározott nagyobb követelményekre. Mindenekelőtt új, 'korszerű technológia alapjait kell megvetni. Most, a negyedik ötéves terv kezdetén vajon hol tartanak, meddig jutottak és ezután mit szándékoznak tenni az építőipar műszaki fejlesztéséért? Döntő kérdés — döntés nétteiil Ismeretes, hogy sem megyénkben, sem országszerte nem elegendő az építőipari kapacitás. Ebből következik, hogy az építőipari vállalatokat az átlagosnál gyorsabban és nagyobb mértékben kell növelni. A negyedik ötéves terv időszakában a Nógrád megyed Állami Építőipari Vállalatra 2,1 milliárd forint értékű munka vár és ez 50 százalékos termelésnövekedésnek felei meg. Ez olyan követelmény, ami elől nem lehat kitérni, mert nagyrészt ettől függ a megye további fejlődése. A termelésnövelést nem lehet csak létszámbővítéssel megoldani, mert annyi munkást nem lehet szerezni. Éppen ezért a .lövőiben, az eddiginél is sokkal nagyobb jelentősége van a műszaki fejlesztésnek. Mennyi betont keverjenek egy helyen, egy telepen, hogy gazdaságos legyen? Milyen távolságra célszerű és kifizetődő a szállítás? Többek között ezekre a kérdésekre iparkodnak választ adni a műszaki- fejlesztési osztály számításai. Gazdaságos, éppen ezért szükségszerű — állapította meg a műszaki-fejlesztési osztály —, hogy ne csak a ve- gyitgépgyár, az Arany János utcai és a garzoniház, hanem Sertéshizlalási akció A balassagyarmati körzeti ÁFÉSZ termelőszövetkezetekkel és háztáji gazdaságokkal kooperál a lakosság húséllá- íasának javítása érdekében. Szerződést kötnek meghatározott mennyiségű hízóállat értékesítésére, amit az ÁFÉSZ vásárol meg. Az ÁFÉSZ adja a hizlalásra alkalmas állatokat ég a szükséges takarmányt a hizlalóknak. A sertéshúst saját boltjaiban árusítja. A körzetben jelenleg négy ilyen bolt működik. Az ötödiket az idén létesítik Nógrád^árdony- ban. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Kittnél Gésa (Salgótarján); Ragyogó szemek című fényképére a zsűri S pontot adott a környező építkezésekhez is a központi telepen keverjék a betoníkaviosiot, az építkezéseken a technológiai követelmények szerint folyamatosan dolgozzanak: a korszerű technológia korszerű berendezést és ésszerű munkaszervezést igényel. Ezt nemcsak a vállalat érdeke, hanem a megye gyorsabb fejlődése is követeli. Éppen ezért 70 millió forintot irányoznak elő az építőik központi telepére, tehát a beruházás összege is indokol ja, hogy a központi telep a vállalatnál központi érdek legyen. De ki merné felelősséggel állítani, hogy így van,? Vajon a műszaki, a gazdasági vezető és a szakemberek mindent elkövettek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt és a legcélsizerűbben megépítsék, berendezzék a központi telepet? A vállalatnak jobban érdeke mint a tervezőknek, hogy a lehető legcélszerűbb megoldást és a leggazdaságosabb kivitelezést válasszák. Ebből következik, hogy a központi telepet sürgősen a vállalat központi kérdésévé keli tenni, a vitás kérdéseket helyben és mielőbb döntsék eb Mindezt — kellő előkészítés után —érdemes lenne műszaki konferencián megivitatm. könnyűszerkezetes csarnokok Az újítás ég a műszaki fejlesztés egymástól elválaszthatatlan tevékenység. Az a jó, ha az újítók a műszaki fejlesztési tervben szereplő feladatot igyekszenek műszakilag jól és gazdaságosan megoldaná. A vállalatnál újításként kísérletre elfogadták Reisch Róbert—Telek Imre javaslatát és ezzel fontos lépést tettek a 12x18 méter rendszerű csarnokok műszaki fejlesztésére. Ml ennek a lényege? Az, hogy a nahézáterkézettel szemben . a könnyűszerkezetes megoldással a tetőn sok anyagot és munkát megtakarítanak, kevesebb anyagot kisebb költséggel keli szállítani. A 15 500 négyzetméteres csarnokot hat—tíz hónappal előbb fel tudják építeni 'és öt—hat millió forinttal olcsóbban. Ilyen csarnok készül a vállalat központi telepén. Vajon hány könnyűszer kezetes csarnokra, ráktárra és egyéb épületre van szükség a megyében? Jó lenne, ha az építtetők minél előbb megismernék az újítást, illetve a műszaki fejlesztést, a korszerű építkezés előnyeit. Valami elkezdődött A vállalat műszaki fejlesz. tésd tevéken ysége a központi telep tervezésén kívül ,a központi betonüzem, a korszerű, gazdaságos munkaszervezés kérdéseire, a kazánsalak, a nagyblokkok ipari gyártására1 vonatkozó kísérleteikre, a Salgótarjánban építendő 21 szintes toronyépület technodógiá- járnak vizsgálatára is kiterjed. Ma még aligha lehet forintokban meghatározni, hogy a műszállá fejlesztés mennyi vállalati és népgazdasági haszonnal jár. De valami új kezdődött a Nógrád megyei Állami Építőipari. Vállalatnál. A műszaki fejlesztési osztályon már kiszámították, hogy a korszerű szerkezetekkel milyen mértékben lehet növelni a termelékenységet és a jelentésekben.' javaslatokat tesznek a techno« lógia korszerűsítésére, a gépesítés és a gazdaságosság fokozáséra. Törekszenek arra, hogy a 'technológia fejlesztését korszerű munkaszervezés kövesse. A műszaki fejlesztést javaslatok a negyedik ötéves tervben megszabott építőipar' feladatokhoz igazodnak. Mostarra van. szükség, hogy a vitás kérdéseket kellő megfontolás után helyesein döntsék cl és kellő lendülettel dolgozzalak a feladatok gazdaságos megvalósításáén:. — fazekas — Mai kommentárunk A szerződés- kötésekhez A megyében is megkezdték az 1971. évre szóló hízottmar- ha- és hízottsertés-szerződé- sek kötését az Állatforgalmi ás Húsipari Vállalat megbízottai. Érdemes a tsz- és háztáji gazdaságoknak elgondolkodni a mezőgazdasági termelésre oly kedvezőtlen elmúlt évi esztendőről. Ennek legfőbb tanulsága: abban az üzemben, aho: nyilvánvalóvá lett, hogy a növénytermesztés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket megkülönböztetett ügyeltemmel foglalkoztak az állat- tenyésztéssel. Ahol í"" történt, a zárszámadáskor nem érte a tsz-t olyan megrázkódtatás mint ott, ahol az állattenyésztés adta lehetőségeket nem használták IáAmikor a tsz-gazdaságok vezet« leülnek megkötni a hízott állatok leszállítására a szerződést, ne feledjék: az időjárás kiszámíthatatlan. Ez azt jelenti, akik okosan számba veszik a hizlalásra beállítható állatok számát, a szemes- és szálastakarmány-kész- letet. saját érdekükben bátran vállalkozzanak állathizla- lásira. Vonatkozik ez a háztáji gazdaságokra is. Sok példával még nem dicsekedhetünk ugyan, de nagyon meggyőző a patakiak példája. A tsz támogatásával a háztáji gazdaságokban öt család kötött sertéshizlalási szerződést. Családomként évente 35—40 sertést hizlalnak. Az értékesítés nem okoz gondot, mert szerződéses alapon hizlalnak. Pontosan előírt időre az álla. tokát elszállították az átvevők. A hizlalásra vállalkozott, családok évi 25—30 ezer forint mellékes jövedelemhez jutottak csak ebből a forrásból. Az idén országos viszonylat- ban 3,7 millió sertés felvásárlására készült fel az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt az elmúlt évi 2 millió 970 ezer- sertéssel szemben. Ez már biztosíték, hogy a tsz-üzemek és háztáji gazdaságok foglalkozhatnak sertéshizlalássál Azok gondolkodnak helyesen. akik ezt felismerve, munkához látnak. Természetesen előzőleg biztosítják magukaí a szerződés megkötésével ‘Nagy lehetőségeket kínál a marhahizlalás is. Itt is, az elmúlt évben felvásárolt 588 ezer hízott marha számát 10 ezerrel kívánják megemelni. Nem mellékes, hogy s szarvasmarhatartáshoz az állattartónak a kormány rendkívül előnyös kedvezményeket biztosít, amelyek napvilágot láttak már a napi sajtóban, a hivatalos közlönyökben. Bármelyik községi tanács is rendelkezésre bocsátja azoknak az állattartóknak, akik még nem ismerik. Érdemes megtekinteni. Itt a nagy lehetőség, amii ki kell használni, mert az elmúlt évi példa bizonyítja érdeme® állatot hizlalni. — B — I NÖGRAD — 1971. február 3., szerda 3
