Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
.. Szabvány? Szabvány! Volt — nincs falu NÓGRÁD — 1971. január 13., szerda KOSSUTH KADIÖ: 8.00: Hírek. — 8.20: Aida. Részletek Verdi operájából. — 9.00: Vadon nőtt gyöngyvirág. Tamási Gáspár önéletrajzi írása, X. rész. — 9.20: Esztrádparádé. — 9.50: Hajnali utasok. — 10.05: Nyitnikék. — — 10 40: Lazarij Berman zongorázik. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nóták. — 13.10: Nőkről nőknek. — 14.20: Nagy zeneszerzők útja. — 14.44: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Is- kolarádió. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A magyar fúvósötös felvételeiből. — 16.22: A műhelyben beszélik. Riport. — 16.41: Bodrogközi népzene. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lemezek közt válogatva. — 17.50: Mérlegen a vállalati gazdálkodás. — 18.05: Az elmúlt év legjobb tánczenei felvételei, a közönség szavazatai alapján. — 18.45: Verbunkosok. — 19.25: Üj lemezeinkből. — 20.13: A Vas fiai. Kodolányi János regényének rádióváltozata, I. rész. — 21.06: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 21.29: Adottságok, lehetőségek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Siw Malmkvist és Szécsi Pál énekel. — 22.40: Érvek — ellenérvek a túlóráról. — 23.00: Szimfonikus zene. — 0.10— 0.25: Könnyű hangszerszólók. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták. - 8.54: Tallózás a világsajtóban. — 9.09: Carlo Zecchi vezényel. — 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Néhány perc tudomány. 12.00: Márta. Operarészletek. — 12.40: Házunk tája. — 13.03: Bécsi klasszikus zene. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 13.45: Időjárásés vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. . . — 17.01: ötórai tea. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Találkozásaim híres muzsikusokkal. — 18.59: üj könyvek. — 19.02: Könnyűzene. » 19.24: Visszhang. — 19.54: Jő estét, gyerekek! — 20.25: Cimarosa: Titkos házasság. — 23.15: Rákóczi. Daljátékrészletek. TELEVÍZIÓ: 8.05—9.30: Iskolatévé. — 9.31: Épületek dobozban. — 9.50: Viola. Magyarul beszélő NSZK film. (Ism.) — 10.55: Az év első újszülöttje. Riport. — 11.30—11.40: Szobor és legenda. — 13.10—14.30: Iskolatévé. (Ism.) — 17.30: Teleimpex. — 18.00: Reklámműsor. — 18.05: Az elmúlt év legjobb tánczenei pel- vételei, a közönség szav ital alapján. ~ 18.45: A biológia i'or- radalma, I. rész. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv_híradó. — 20.00: India felfedezése. — 21.00: Hajrá, magyarok! Magyar dokumentumfilm. BESZTERCEBÁNYA: 19.00: és 21.40: TV-híradó. — 19.50: Dajok. 20.00: Hamlet király. Tv-játék. — 22.00: A tett színhelyén, VI. réez. főbb Inkán Az első lakásszövetkezetek inén 1%1-ben alakultak a megyében Számuk egyre gyarapodott és ma már a 12 lakásszövetkezetnek mintegy 750 tagja van. Alapvető feladatuk mindenekelőtt az, hogy gondoskodjanak a szövetkezeti házak megóvásáról, felújításáról. A lakásszövetkezetek vezetői e mellett erőfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy igazi szövetkezeti élet bontakozzék ki. a negyedik ötéves tervben minden bizonnyal tovább nő a lakásszövetkezetek száma. Az előzetes számításokat figyelembe véve a lakások és a szövetkezeti tagok száma megduplázódik. lik a tömítés, s így a szekrény hatásfoka: az, hogy a benne tárolt élelmiszerek él- álinák-e, vagy idő előtt meg- romlanak. A hűtőszekrények alapvető tulajdonságait, követelményeit megszabó, minőségét vizsgáló szakemberek ezért többek között részletesen kitérnek az ajtó műszaki jellemzőire is. Sorozatgyártásra például csak az a készülék alkalmas, amelynél az ajtótömítés és a szekrény zárófelülete közé he. lyezett, 50 milliméter széles. 0,08 milliméter vastag papírcsík nem mozdítható el szabadom... De ez még aránylag egyszerű követelmény; az ajtónak ugyanezt, a százezredik, terhelés közben végzett nyitás ás zárás utóm is produkálnia kell. Ráadásul nem is akármilyen körülmények között. Elő vám írva. hogy nyitáskor az ajtó 0 és 15—25 fokos nyílásszög között kényszer hatására, azután pedig szabadon mozogjon! Hosszas viták után Ezek után az már egyszerű követelménynek számít, hogy a nyitáshoz szükséges húzóerő ne haladja meg a 7 kilo- porndot, s hogy — lám, a gondoskodás még a hűtőszekrényeknél is figyelembe veszi az életbiztonsági szempontokat — a 6*0 liternél nagyobb térfogatú szekrények belülről is nyithatók legyenek —, nehogy egy játékos kedvű kisgyerek belemásszon, s magára zárja az ajtót. Az ajtóra vonatkozó előírások azonban, csak egy kis részét teszik ki a szerkezeti követelményeknek —, s a bonyolult üzemelési mérőszámokról még nem is esett szó. Számtalan műszaki feltétel és követelmény határozza meg, hogy mit ér egy-egy tennék, gyártható, felhasználható-e. Ezeket a feltételeket és követelményeket aztán külön erre a célra létrehozott bizottságok foglalják írásiba? s állítják össze egységes szabályozó rendszerré. Sokszor évekbe telik, míg hosszas tárgyalások Az ipar és a mezőgazdaság termel, a kereskedelem forgalomba hoz, a fogyasztó pedig vásárol. Látszólag egyszerű képlet ez, s csak az teszi némileg érdekessé, hogy míg a gyártóik ég forgalmazók többnyire szabadon választhatják meg tevékenységük körét, addig a vásárló csak abból választhat, amit az előbbiek elébe adnak. Fogalmazzunk kissé nyersebben: azt jelenti-e ez. hogy az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem azt sóz a vevő nyakába, amit akar? Nem, s hogy ez ne történhessen meg, arról többek között a szabványok gondosköd- raak * A szabvány szó ldmondasa- kor önkéntelenül is a „kérvény'’. „beadvány”, s más efféle kellemetlen szavak jelentés tartalma idéződik fel; a üeöztudatban a szabvány mint a. „fejlődés fékje”, a „korlátok közé szorítás” gondolatok hordozója szerepel. Pedig valódi jelentése lényegesen eltér ettől: a szabvány nem más, mint „az érdekelt szervek közreműködésével létesített, írásba. foglalt 'és közzétett, kötelező műszaki előírás, amely a fontosabb termékek jellemzőit egységesen szabályozza.” Bár a meghatározás az első pillanatban kissé bonyolultnak tűnik, érdemes pontról pontra végigvenni: mit is jeleni a gyakorlatban? 100 OOO-szer nyitni, csukni A háztartási hűtőszekrény kétségkívül a fontosabb termékek közül való, s mivel nem éppen filléres árucikk, nem közömbös, hogy megfelelők-e a méret- és minőségi jellemzői. Bár nem tartozik a hűtőszekrények működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges alkatrészek közé. egyik létfontosságú szerkezeti elemük mégis — az ajtó. Érthető ez: Jó vagy rossz működésén múés viták eredményeképpen sikerül egy-egy termék különféle mérőszámaiban megegyezni a szabványosító bizottságokban helyet foglaló forgalmazási, gyártási és ellenőrzési szakembereknek, s az érintett társadalmi szervezetek képviselőinek. Nemcsak létrehozzák — ellenőrzik is Az előírásaik a szabványosítási munkát koordináló Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének és az illetékes szakminiszterek jóváhagyása után lépnek hatályba. Az érdeklődők a közzétett szabványokhoz néhány forintért Budapesten. az V. kerületi. Szent István tér 4. szám alatti szabványboltban juthatnak hozzá. A háztartási hűtőszekrény szabványát, az MSz 19780-t, — a közelmúltban elterjedt, korszerű árucikkről lévén szó — 1967-ben hagyták jóvá; alkalmazása 1968. áprilisa óta kötelező. Szocializmust építő rendszerünk alapvető célja a nép jólétének növelése. Éhnek egyik fontos eszköze az árucikkek minőségének folyamatos javítása. Ugyanakkor viszont azt sem volna helyes elhallgatni, hogy a gyártónak a kereskedőnek és a vevőnek nagyos is sajátos érdekei vannak, melyeik bizony nem mindenben azonosak. S itt jut újra szerephez a korszerű szabvány, illetve a Szabványügyi Hivatal. A gyártást ellenőrző MEO-kal, valamint a forgalmazásra felügyelő minőségellenőrző szervekkel együtt az ő feladatuk a szabványok betartásának ellenőrzése. E tevékenységüket megfelelő rendeletek szabályozzák. De a vásárlóközönség is hatékony ellenőrző munkát végezhet —, s a gondolatkör végén ismét kiindulási ponthoz jutottunk vissza — ha kellően megismeri az érdekeit szolgáló szabványokat. Baranyai László Nép télén házak, kihalt utca.., (Fotó: Szakoké István felv.j Naponta hats?áz köbméter perli! 40 millió forintos beruházással perlitgyár épült Tapolcáin. A Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat itt állítja elő azt a speciális bazaltszáimazékot — a perlitet — melyet kiváló hő- és hangiszigetelő tulajdonsága alkalmassá tesz épületek szigetelésére is, egyebek között. Bár az üzem még nem készült el teljesen, napi termelése máris meghaladja a 600 köbmétert. Képünkön: a perlitgyár udvara, háttérben a ciklonberendezéssel. (MTI fotó: Jászai Csaba felvétele) A tértié peri még fekete pont, de a térkép hamis, mert ebben a faluban nem lakik senki. Még az a tizenkét ember is elment az ősszel, aki eddig ott élt. Tímár György ibafai plébános, egész könyvhegyet olvasott át, hogy megismerhesse a község múltját, 1332-ig tudott a falu krónikájában visz- szalapoznd. Akikor említették először Gyúrűfű nevét. Keletkezése a történelem homályába vész. Azt viszont biztosan tudjuk: 1970. november 25-én elköltözött idős Huri Szabó József és felesége, az utolsó gyűrűiül család Többször jártam Gyűrűfűn, ha behunytam a szemem, magam előtt, láttam házait. Most mégis alig találom az utat. A nyáron harangláb állt a falu ■közepén, mellette a nagy iskolaépület, s ezúttal csak romhalmazt találtunk a helyén. Csák az „alvég” meg a „felvég” régi, ha ilyen käs faluban alvégről meg felvégről lehet beszélni. Ez itt Cziegiler Márton háza az alvégen. Tavaly ősszel láttam az öreget utoljára, költözés előtt. A fiát várta Pécsről, időnként az útra kémlelt, jön-e már a teherautó. Vagy fél vagonnyi tóglarakás övezte a lebontott istállót, a gazdasági épületek maradványai. Kaszainyelet faragott, ki tudja miért. A kertvárosban ugyanis — ahová készült — nincs mit kaszálni. Most már majd egy vagonnyi tégla van a Caiegler-ház körül, de nem viszi el senki. Pedig lett volna rá idő. Bekukkantunk a ház ablakán: malátafcávés zacskó az ablak- deszkán, toifakult fénykép, korsó, limlomok. A ház ke- rekeskútján még ott a lánc és a vödör. A kút mély, vize kitűnő, de nem issza senki. A nyáron még lakat volt a házakon, amelyeket nem romboltak le. Ma már kevés a zárt ajtó, azalbad a bejárás, bárki körülnézhet: üres szo- i-ak, törött rokka, ócska ágy, szalmazsákkal, csorbult köcsögök meg korsók, elnyűtt és foszladozó ruhadarabok, tintásü'veg, tankönyvek, füae- tek, borosüvegek, alján a megeoetesedéitt borral. Krizantémok virulnak a házak előtt, pirospaprika-füzér lóg néhány tornácon. Nyikorogva forog a szélkakas, a villan yórákon még ott vannak az álomplombák, sértetlenül. Fenyők zúgnak, olyan szépen, ahogy a fenyők szólnak téli éjszakákon. A szomszédos Korpád község még reménykedik. Amikor észreveszik a Geodéziai Vállalat terepjáró kocsiját, megnyílnak a házak ajtód. A kerítéshez jönnek & megkérdezik: — Mikor kapunk utat? A nyáron is ezt kérdezték. S hiába a magyarázat: húsz éve még 35 család élt Korpádon, ma pedig csa k 21. Ha ezt a 21 családot Pécsre költöztetnék, még egy uránvárosi panélházat sem tudnának megtölteni. Olyan panelhez, melyhez hétmillió forintos beruházással épült volna út — nincs. Itt viszont ezt kívánják: utat, hétmillióért. S amikor a számolna hivatkozunk, kész a válasz is: egy urán városi panelháznak nincs múltja, hagyománya. Korpádnak viszont van. Történelmi község. Korpádon kidőlt az iskola uéglakerítéee, majdnem altor- laszolta a járdát. Senki sem takarítja el a romot — inkább kikerülik, S reménykednek, inert három hortobágyi ju- hászesalád költözött a faluba az idén. Arról már kevesebben beszélnek. hogy ugyanannyi időközben el is távozott. Aztán mégis feleszmélnek, s szorongva nézik az üres házakat, a bezárt iskola gazos udvarát, az omló vakolaté kultúrhózat es Pécset, Böikkösdöt meg Csarnótát emlegetik. Oda akarnak költözni. A tárgyálagosabbak azt mondják, hogy két év múlva Korpád is Gyűrűfű sorsára jut. Nehéz a falutól megválni. Gyűrűfű tanácstagja, az öreg Vajda Józsi bácsi például azt mondta, hogy utolsónak fog elköltözni. Utolsó előttinek ment el. Altkor már elszállítottak az oltárt, ledöntöttek a haranglábat és filmesek alkudoztak a faluért. A Hunnia Filmgyár meg akarta venni a kihalt község házait. Azt beszélték, kitűnő háborús filmet lehetne Gyűrűfűn készíteni. Az ibafai körzeti tanács meg is kérdezte a Pécsre. Szentlőrimcre, Bükköseire meg Szigetvárra szétszóródott falu lakóit, mit kérnek a még álló házakért. Mindenki benyújtotta a kívánságlistát, s amikor összeadták a számo kat, majdnem egymillió forint „jött ki”. — Sok lesz kicsit! — töprengett a tanácselnök. — Nem adnak érte ennyit— Dehogyisnem adnak! — mondták az egykori gyűrű- fűiek. — A filmeseknek még a bőrük alatt is pénz van! Nem volt! A tanácselnök szerint ma már háromszázezerért is odaadnák a falut. Ternad József háza helyén lassan mindent benő a fű. Témái József Űjpatacsra szállította háza tégláit, cserepeit, ajtóit és ablakkereteit, olyan új otthont épített, melyhez fogható Írevés volt Gyűrűfűin. Disznót hizlalnak, tyúkokat tartanak, kuikorieaföldet kapálnak, amelyet az ÁFOK-tól kaptak, illetményföldként. Könyvet olvas a 71 éves nagypapa, amikor belépünk hozzájuk. Azt mondja: sohasem olvasott még annyit mint amióta Pécsett él. A volt gyűrűfűiek könnye is kicsordul, amikor a falu nevét emlegetik De egyetlenegy olyan gyűrűfűivel sem találkoztam, aki hajlandó volna visszaköltözni. Nagy úr a vízvezeték, az aszfaltozott utca, a kényelem. Magyar László
