Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

Lebukott a gyógynövény- felvásárló u\em tudóit einsam.Ani — A kinze’/enyseg k&lcsönei Nemrégiben jelent meg In- púnkban a rendőrség felhívá­sa, amelyben Mészáros Kái­ntán pataki lakos károsultjait szólította fel jelentkezésre a rendőrség. Mészáros Kálmán 45 éves pataki lakos hétszer állt már bíróság előtit, s pilanatnyilag csalás és más bűncselekmé­nyek miatt előzetes letartózta­tásban van, ügyében a vizsgá­lat folyik. Mészáros mint gyógynövény-felvásárló he­lyezkedett el Mohorán, a DROGUNION nevű gyógynö­vény begyűjtő és forgalmazó közös vállalkozásnál. A min­den hájjal megkent felvásár­ló nagyon jól tudta, hogyan kell „kereskedni”. Sok pénzt akart — munka nélkül —, és az sem zavarta, hogy közben hiszékeny emberek tucatját csapta be, szedett ki tőlük ki- sebb-nagyobb összegeket. Mészáros a különböző köz­ségekben — engedély nélkül — úgynevezett albizományo- sokkal dolgoztatott, öt ilyen embere volt, s ezeket nem ke­vesebb, mint 15 000 forinttal becsapta. A vállalatától fel­vett 600 000 forint átalányból nem kevesebb, mint 170 000 fo­ton nttal nem tudott elszámol­ni. Ugyanakkor a hasznos! tsz-t is becsapta, több mint 15 ezer forinttal. Több embernek tartozik — pataki és dejtárl lakosok a károsultak —, akik­től kölcsön címén 500—1500 forintig terjedő összeget vett fél. Előfordult, hogy alkal­mazta az embereket, de nem fizetett részükre munkabért-. Ha kedve volt, üzérkedett, mint például a pataki tsz fa- feldolgozó üzeménél. Ide gé­pet szerzett, bérelt egy balas­sagyarmati kisiparostól. Mon­dani sem kell, hogy a bért nem fizette, sőt 5000 forint „kölcsönt” vett fel a kisipa­rostól, aki most már hiába várja, hogy Mészáros visszafi­zesse az összeget. A csaló le­bukott, de úgy gondoljuk, ko­rántsem teljes a károsultak listája. A rendőrség kéri mindazo­kat, akiktől Mészáros Kálmán pénzt, vagy más anyagiakat csalt ki, tegyenek bejelentést a legközelebbi rendőri szervnél, vagy a megyei rendőr-főkapi­tányságon személyesen, vagy telefonon. — ács — Soh szoknyás bliccelők Déltajban, a Baiassi-étte­remben, Balassagyarmaton. A szomszédos asztalnál két sok­szoknyás parasztasszony ül, az egyik fiatalabb, a másik idő­sebb. Gulyáslevest rendelnek a pincértől. Csendesen és komó­tosan kanálazgatják a ma­gyaros ételt, amelyen pirosló zsírfoltok úszkálnak. Amikor befejezik az evést, egyszerre felállnak és különösebb siet­ség nélkül elindulnak. Egyi­kük a hátsó ajtó, a másikuk a, kijárat felé. Miért járnak ezek a parasztasszonyok külön- ■utakon? Kicsit furcsa a dolog, kiérdem a pincért, fizettek ezek az asszonyok? Miért, ta­lán elmentek? — nézi az üres asztalt és szalad a fize­tés nélkül eltávozott vendégek után. Még mondja valaki ezek után, hogy nincs eltűnőben a különbség a falu és a város között?! Ha a pincér nem is erte utói a sokszoknyás blic­celőket, ebből a kis írásból talán magukra ismernek, és tiszégyellik magukat, —te Késett a poéta, Hát nem kaptad meg a levelemet? (Wochenpresee karikatúrája) Két bemutató A salgotarjam József Attila Művelődési Központ januári színházi műsorában kát bemu­tatóra számíthatunk. Előbb — január 19—20-án — a szolnoki Szigligeti Szín­ház társulata lesz vendégünk, amely ez alkalommal Hámori Tibor—Nádas Gábor: Szokása Sing-Singből című szellemes és izgalmas zenés krimijét mutatja be. A cselekmény a félelmetes és hírhedt amerikai fegyházban és egy milliomos ékszerész villájában játszódik. A főbb szereplők között Szom- bathy Gyulával, Albert Piros­kával, Liska Zsuzsával és Holtod Frigyessel találkozunk. Január 26—27-én a debre­ceni Csokonai Színház prózai együttese Mesterházi Lajos: férfikor című, legújabb drá­májában lép a művelődési központ közönsége elé. Az író e művében a hatalom birtoko­sává nőtt forradalmár nemze­dék életútját elemzi. Lesz-e száz tévé-szerelő? A KIOSZ megyei titkársága tavaly olyan célt tűzött maga elé, hogy folyamatosan tan­folyamok útján legalább száz oiyam villamossághoz értő szakembert biztosít a megyé­nek, elsősorban a jelenleg még ellátatlan községek szá­mára, akik értenek a televí­zió-javításhoz is. Tavaly már megkezdték a tanfolyamot és 19 villanyszerelő kisiparos el is végezte. Előadó a GELKA- 6zierviz egyik főmé "'őke volt, aki 120 órában tanította az iparengedéllyel, illetve mű­ködési engedéllyel rendelke­ző villanyszerelőket a televí­zió-javítás. fortélyaira. Ezen­kívül még a tavalyi évben megkezdték — de még ma is tart — egy 31 fős tanfolyamot Salgótarjánban és egyet 21 hallgatóval Balassagyarma­ton. Rövidesen ők is végez­nek. Az előbbieken kívül újabb tanfolyamok szervezé­sére készül a KIOSZ megyei titkársága. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Tévedések A magyar ötvösség remekeit bemutató, tavaly októberben megjelenít sorozat 2,50 forint névértékű bélyege a felirata szerint I. Rákóczi György úr- vacsorakelyhét ábrázolja 1670-ből. A filatelisták közül sokan megállapították, hogy az évszém téves, sőt néhány hírlapi cikkben is támadták a postát a hibáért. A történelmi adatok szerint Brózer István, a kiváló kolozsvári ötvösmes- ter a kelyhet L Rákóczi György megrendelésére 1640- ben, vagyis p bélyegen feltün­tetett időpontnál 30 évvel ko­rábban készítette. Ez a bélyeg csak egy a sok közül, amelyek itthon és kül­földön hibás adatokkal, áb­rákkal jelentek meg. A téve­dések (víg) játékának bélye­gen egész sereg ismert, so­kan kizárólag az ilyen helyte­lenül megtervezett kiadásokat gyűjtik. A magyar kiadványok közül hibákban az 1954. évi tudóso­kat ábrázoló sorozat vezet. A 30 filléresen Irinyi János, a 60 filléresen Thán Károly, a 2 forintos értéken Hőgyes Endre halálának évszáma té­ves. Egyesek szerint az 1,70 forintos érték nem Puskás Tivadart, hanem Ferenc nevű öccsét ábrázolja. Ügy tűnik, hogy bélyegeink­nek nem kell olyan pontosak­nak lenniük, mint a rakéták pályameghatározásának, mert ellenkező esetben a Magyar Posta sok különleges sorozata nem érné el célját. 1965-ben az űrkutatás eredményeit is­mertető sorozat 60 filléres bé­lyegén egy nappal korábban Indult a rakéta a 3 forintos értéken viszont egy évvel ké­sőbben, mint az esemény a valóságban megtörtént. A téves adatokkal készülő bélyeget néha azonnal vissza­vonják, ez történt 1961-ben Olaszországban. Az elnök dél­amerikai látogatását megörö­kítő sorozat 200 lírás címletén Peru határait rosszul tüntet­ték fel. Módosított rajzzal, kissé eltérii színben új példá­nyokat készítettek, a hibása­kat megsemmisítettek. Az ed­rajzolt példányok nagyon ér­tékesek, levélen levő darabok kifejezetten ritkaságnak - szá­mítanak. A tévesen tervezett bélyeg legtöbbször változatlan kivi­telben marad forgalomban és később sem növekszik gyor­san az értéke, mivel az adott kiadás minden darabja hiibáis. Ebben különbözik a tévnyo- matoktöl, a különlegességek­től, amelyek a nyomdai eljá­rás során keletkeznek és csak a bélyegek egy részénél, sok­szor néhány darabnál mutat­kozó eltérést okoznak. fáanán illatú bélyegek Tonga, a Csendes-óceán dé­li részén fekvő sziget már sokszor meglepte a filatelis- tákat. Nagy feltűnést keltett, amikor elsőnek adtak M aranyfóliára nyomott bélyeget és az is nagy visszhangot kel­tett, amikor rövidesen kide­rült, hogy a fólia csak rézöt­vözet. A sziget postája a kü­lönleges formákat is kedveli, kör és más szabályos mértani idomok után kókuszdió és banán alakú bélyegeket adtak ki. Most is más államokat szeretnének megelőzni és az­zal kísérleteznek, hogy a gyü­mölcs alakú bélyegeket ter­mészetes illatukkal szagosítva hozzák fogalomba. A fejlődét következő lépcsője mér a ba­nán ízű és ehető bélyeg.,. Korszerű bolthálózat A negyedik ötéves terv ide­je alatt tovább korszerűsödik a fogyasztási szövetkezetek bolthálózata, vendéglátóipara. A következő öt évre tervezett több mint 200 milliós beruhá­zásból a legnagyobb összeget ilyen célokra fordítják. Töb­bek között áruházakat, étter­meket, 21 vegyesboltot, 14 presszót építenek a megye falvaiban, városaiban. Elké­szül ezalatt a pásztói szálloda is. : Reggel hátkor érkezett Romai» a hu ü Ajiwraii rtsnű őrfőnök maga telefonálta meg Scelba belügyminiszternek, akinek nyolckor már a miniszterelnök, De Gasperi szemé­lyesen gratulált. Néhány perccel a gratuláció után a belügy­miniszter sajtókonferencián közölte az újságírókkal: „Az el­múlt éjszaka Luca ezredes arra a meggyőződésre jutott, hogy eljött Giuliano, a bandita elfogásának ideje, s ennek megfe­lelően Intézkedett. A bandita, abból a castelvetranói házból amelyben rejtőzött, megkísérelte a szökést. Hogy elfogatá- sát megakadályozza, fegyvert használt. Hosszas üldözés után végül is a kialakult tűzharcban életét vesztette.. + ... A jelen tekielen kisvárost mar a kora délelőtti órák­ban az újságírók és a fotóriporterek százai özönlöttek el. Perenze még a reggeli órákban intézkedett, hogy a szokásos agnoszkálás céljából a helyszínre szállítsák Giuliano édes­anyját és nővérét. Az elsők között megérkezett fotóriporte­reknek alkalmuk volt megörökíteni aizt az ősbarbár jelene­tet, amikor de Maria házának udvarán az anya a kövekről nyalta fel fia vérét, és hisztériás jelenetek között átkozta el magzata gyilkosát... A hazugság füstje terült a város fölé. Perenze az újság írók érkezésére levetette tyúkvéres uniformisát és gálaruhá- ban, mint a köztársaság hőse fogadta a sajtótudósítókat. Ez­úttal fantáziája meglepően élénknek bizonyult. — Uraim, — kezdte a rögtönzött sajtókonferencián be­számolóját — jól nézzenek meg! Önök előtt áll ugyanis az 4 NÖGRAD — 1971, január 12,. kedd az ember, aki tűzharcban, szemtől szemben semmisítette meg Giulianót, a banditát. Önök jól tudják, ez az alak évek óta rettegésben tartotta Nyugat-Szicíliát. Az előzményekhez tartozik, és ezt is el kell mondanom, hogy Luca ezredes végül is értesült Giuliano castelvetranói bujkálásáról. A ban­dita ebben a városban arra várt, hogy a közelben levő repü­lőtérről Idegen ügynökök segítségével Tuniszba szökhessen. A nagy kérdés a főparancsnok számára az volt, hogyan le­hetne a rejtőző farkast barlangjából előcsalogatni. Szerencsé­re, mi is alaposan ismertük Giulianót, altiról jól tudtuk, hogy esztelen vérszomja mellett a másik nagy szenvedélye a hiúság. Főleg a nagy külföldi magazinoknak adott nyilatko­zataiból állapítottuk meg: ez a bandita rendkívül hiú va­laki, és szereplési vágyának különösen nem tud ellenállni, ha filmről van szó. Nem azért mondom, de Luca ezredesnek szellemes ötlete támadt Ennek nyomán egy teherautót rek­lámplakátokkal, filmfelvevő berendezésekkel és hangszórók­kal szereltünk fel, és az autó alkonyat táján Gastelvetrano utcáit járta. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy e vállalkozás ve­zetője lehettem. Autónkkal azt híreszteltük, hogy dokumen- feumfllmet akarunk készíteni a városról, lakóiról, a szokások­ról, és természetesen a Szicília szabadságáért küzdő Giulia- nóról... Uraim, mondanom sem kell, a trükk bevált. Teg­nap este hosszas várakozás után, pontban hajnali három óra tizenöt perckor Renzi csendőr őrmester két géppisztolyoa fér­fit pillantott meg, amint azok a gyéren világított Via Gag- ginin filmfelvevőnek álcázott teherautónk felé közeledtek. Renzi társaságában a bátor Catalano tiszthelyettes, ahogy előzetesen megmagyaráztam embereimnek, feltartóztatta a két fegyverest, és ezalatt Renzi őrmester a visszavonulás útját állta el. Én is a helyszín közelében voltam, és a gyér világítás ellenére az egyik alakban nyomban felismertem Giulianót, a banditát. Egyik emberemmel ekkor az utca túl­oldaláról óvatosan lopakodtam a Catalonóval vitatkozó fegy­veresek felé. Nem azért mondom, de én már napok óta sej­tettem, hogy a bandita yalahol de Maria házában rejtőz­het. A csendőröm fülébe súgtam: tartóztassák még egy ki­csit a két férfit, majd igazoltassák.. . Én ez alatt a de Ma­ria-házhoz siettem, és legnagyobb meglepetésemre a nyitva levő kapun könnyen bejutottam, és az udvar árnyékába hú­zódva várakoztam. Alig álltam leshelyemen néhány percig, amikor géppisztolysorozatok kattogását hallottam. Már-már azt hittem, hogy a tűzharcban csendőreim végeztek a bandi­tákkal, amikor döngve kivágódott a de Maria-ház kapuja, és azon egy fegyveres árny ugrott az udvarba. Az árnyék be­reteszelte maga mögött az ajtót, és amíg ezzel foglalkozott, rákiáltottam: „Add meg magiad!” Válaszul a rejtekhelyem felé lövések záporoztak. így, önvédelemből magam is a tü­zelés viszonzására kényszerültem. Az első rövid, jól irány­zott sorozatom után, az árnyék térdre rogyott, és' az udvar közepéig vonszolta magát. Ekkor újra felszólítottam: Dobd el fegyveredet!... Már hason fetnengett és mégis lőtt. Én is újra ró lőttem. Felkattintottám a villanyt és oda­mentem. Giuliano négy óra előtt tíz perccel] halt meg, uraim. Pontosan emlékezem, mert a hátsó udvarban a kakas kuko­rékolt és én az órámra pillantottam. „Bánd meg bűneidet!” — mondtam. Nem válaszolt. Vizet akartam neki adni, dr ügyet se vetett rá. Magam Is döbbent némasággal néztem rá, és figyeltem, hogyan vívta haláltusáját. Vonásai meredtek voltak, mintha a túlvilág előszele legyintette volna meg... Hát így történt, uraim, és ez a szín tiszta igazság. Nem ez volt az első, sem az utolsó hazugság. Luca ez- . redes azonban menten megkapta a tábornoki tölgyfalombo­kat, Perenze százados pedig őrnaggyá lépett elő. Az ötven- hatmillió lírás vérdíjat viszont az olasz belügyminisztérium megtakarította. De Mariát, a castelvetranói maffiózó ügyvé­det a caltanisettai bíróság először bűnpártolás címén hat hónapi börtönre ítélte, de a fellebbezés során — bizonyít*' kok hiányában — a vád aló! felmentették. •¥­Nemcsak Veittnuu rendőrkapitány hagyta cserben Giuli- unót. Luca tábornok szintén sorsára hagyta az árulót, Pis- cíottát. Az alvezér, a vezér unokafívére, életre, s halálra szó­ló barátja és végül orv gyilkosa, Giuliano halála után még öt hónapig élvezte a szabadságot. Végül is monteleprei laká­sán tartóztatta le a Palermo körzeti rendőrség új vezetője, Marzani rendőr kapitány. Pisciottát kihallgatták Palermó- ban, majd nyomban utána a Róma melletti Viterbóba szál Ktották. Itt három hónapig tartották fogva anélkül, hogy bárki is törődött volna vele. Negyed év elteltével egyszer, csak váratlanul előveaettók a viterbói bírósági tárgyalásra, ahol a Giuliano-banda negyvenkét tagját és közöttük a Por­téba della Güiestra-i vérengzésben részt vett banditáknak a perét tárgyalták. A „12-es majomházat” kapta, vagyis azt a ketrecet, amelyben a Giuliano-banda tizenkét kisebb-na- gyobb rangú vezetője ülte végig a tárgyalási napokat. A picciottók, a „fiúcskák” a terem szemközti fala mellett levő tömegcellában zsúfolódtak össze... Ezek mindegyikét ke­gyetlenül megkínozták a csendőrségen, majd négy év után, Ítélet nélkül szabadon eresztették őket. Pisciotta megjelenése felkavarta a bírósági tárgyalás te­mérdek formalitásába, unalmába belefáradt kedélyeket.. Giuliano meggyilkolásának körülményeiről ekkor hivatalo­san még a Peremze őrnagy kitalálta változat tartotta magát. Nap múlott nap után. És Pisciottát a bíróság csak nem akar­ta kihallgatni. Giuliano alvezére végül is megunta ezt a komédiát és ügyvédjéhez eljuttatott egy levelet, amelyben védőjét arról tájékoztatta, hogy „Mario Scelba belügyminis* tor személyes hozzájárulásával ő ölte meg Giulianót” (Folytatjukt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom