Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

Politikai tanfolyamok — kétmillió hallgatónak Asb SIS SEMI* X« kongresszusának anyaga a pártoktatásban A mezőgazdasági lakosság adózása 1971-től (II.) IS eaer forintos értékhatár — 4 mentesség aiapjn hiány a snovotkeseii tagoknak A part töroegpoilStiksä mun­kájának középpontjában az el­következő időszakban a X. kongresszus anyagjának tanul­mányozása, a tanácskozás ha­tározataiból adódó feladatok megbeszélése, az MSZMP poli­tikájának széles körű ismerte­tése áll — közölték az illeté- isesek az MTI munkatársával. A kongresszusi dokumentumok feldolgozása a pártoktatásbam különösein jelentős: a követke­ző négy-öt hónapban a párt- oktatás különböző formaiban, továbbá a szakszervezeti poli­tikai oktatás keretében és a KISZ tanfolyamain összesen mintegy kétmillió felnőtt és ifjú dolgozó — párttag és pár- innkí vüli — részére válik le­hetővé a kongresszusi beszá­molók, a vita és a határozatok alapos tanulmányozása. A társadalmunk minden ré­tegére kiterjedő, nagy fontos­ságú tömegpolMkai feladat végrehajtásához a pártbizott­ságok, az MSZMP-szerveaetek már hozzáfogtak. A terjedel­mes kongresszusi anyag feldol­gozásának megkönnyítésére a párt illetékes szervei útmuta­tót készítettek, amely témakö­rök szerint csoportosítja a tan­anyagot. A fontosabb kérdés­csoportok vezéreiméi: Társa­dalmunk szocialista fejlődése; A párt vezető szerepe: Gazda­sági építőmunkánk eredményei és feladatai; A pért ideológiai munkája és művelődéspolitiká­ja; Szocialista építésünk nem­zetközi feltételei. A felsorolt témák mindegyi­kéből külön központi tanfo­lyam indul az MSZMP párttő- iskoláján, ahol a fővárosi és a vidéki vezető propagandisták részére előadást, konzultációi, és vitát rendeznek. A kongresszus anyagainak feldolgozásával kapcsolat ban különböző ágazati agitációs konferenciákra is sor kerül. Ezek elsősorban a népgazdaság kiemelt iparágaiban — például a közlekedésben, az energia- gazdálkodásban, stb. — tevé­kenykedő pártaktivisták felké­szítését szolgálják. A tömegpolitikai munkával egyidejűleg a kongresszushoz kapcsolódó másik nagyszabású munka is kezdetét vette: az MSZMP-alapszarvezetek ta­nácskozásain, a pártártekezle- teken, valamint a kongresszu­son elhangzott — vagy írásban benyújtott — észrevételeik, ja­vaslatok feldolgozása. Ezzel a feladattal a párt Központi Bi­zottságának apparátusa fog­lalkozik, amely gondosan ta­nulmányoz minden javaslatot. (MTI) Toiiább a lueffkeideli úton Szakszervezeti választás Az előzőekben a földhasz­nálattal összefüggő adózásról (mezőgazdasági lakosság jöve­delemadója) már szóltunk. Az állattenyésztésből és a kerté­szetből származó jövedelmek után azonban bizonyos esetek­ben általános jövedelemadót kell fizetni. Általános jövedelemadót kell fizetnie annak, aki terményeit, állatait és a gazdaságából szár­mazó állató termékeket állandó jellegű elárusító helyen árusít­ja. Adóköteles a melegágy! kertészet, a faiskola, a virág- kertészet termékednek értéke­sítéséből, továbbá az évi 15 OOO Ft-nál több jövedelmet biztosító állattartásból szár­mazó jövedelem. Az állattar­táshoz fűződő érdekekre fi­gyelemmel azonban a jogsza­bály számos esetben adómen­tességet vagy adókedvezményt biztosít. Ha azt kérdjük, hogy az ál­lattartás jövedelme milyen esetekben mentes az általános jövedelemadó alól, akkor első­sorban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagokra vo­natkozó rendelkezést kell meg­említeni. E szerint a mezőgaz­a salgótarjáni síküveggyárban Töretlen gazdasági feiJődés, hatékonyabb szakszervezeti munka ezen a területen. Növekedett a fegyelmi vétségek száma-, A SZAKSZERVEZET éiműilt tót évben végzett tevékenysé­géről adott számost csütörtö­kön a közel másfél ezer szak- szervezeti tag képviseletében ülésező százötven tagú kül­döttgyűlésnek a salgótarjáni síküveggyár szakszervezeti bá- sootteága. A beszámoló az elmúlt két Jázódtak. A szakszervezet vé- év töretlen fejlődéséről adott íémenye szerint a középszintű számot. Évről évre növeke- veaetes nem alkalmazza rend­del a termelés, 1969-ben csak- »fT6664? a felelősségre vonást, nem 21 százalékkal, 1970-<ben ^ hogy egyes dolgozok pedig 15-3 százalékkal. Ezzel ^ napokon keresztül távol íán^rosan emelkedett a sík- legyenek munkahelyüktől A üveggyári dolgozók atlagkere- szakszervezeti aktívák, a szo- sete is Ugyanez idő alatt a brigádok adhatnának dolgozók és a társüzemek ősz- nagyotob segrtseget a pzdasa­A BESZÁMOLÓ a munka- Továbbra is arra kell töre- fiegyelemmel kapcsolatos sta- kednd, hogy a dolgozók minél tásatikaá adatokait is közöl, szélesebb rétegét vonjuk be a Ezek azt bizonyítják, hogy gazdasági tervék elikésizítésé- még igen sok tennivaló van be — rögzíti a határozati ja­vaslat. Tovább kell javítani a műszaki konferenciák, terme­az Igazolatlan. mulasztások lesd tanácskozások, brigédérte- 1968-tól napjainkig megdiup- kézietek színvonalát. A sagfc­szervezet továbbra is tartsa kötelességének a dolgozók hasznos javaslatainak össze­gyűjtését és értékelését. A KÜLDÖTTÉRTEKEZLET a szóbeli kiegészítésekkel el­fogadta a beszámolót és a határozati javaslatot, majd megválasztották a 31 tagú —. — . , szakszervezeti tanácsot, a 11 ^Befogásával korszerűsítették p vezetőkneka munkaíegye- szakszervezeti bizottságot az üzemet, felújították ésfald- 1«" megszilárdításához. Vál- - - tozatóain teendő a megfelelő bérarányok finomítása, a kö­vetkezetes bérfejlesztés, hogy a fizetések valóban a ké­gáztüzelésűre alakították át a Zagyva I., és a Zagyva II. ke­mencét és elkészültek az új, korszerű húzóüzem, a Zagyva Hl. kiviteli terved. Az új gazdasági mechandz- rmus viszonyai között az üze­mi demokrácia és a szakszer­vezet érdekvédelmi tevókany­pességeket, a szorgalmat és a végzett munkát tükrözzék. A szakszervezeti tanács új­raválasztását megelőző mű- helybizotitsági és bizalmi vá­sége új tartalmat kapott — taszítások a korábbi idősza- hangsúiyozta a beszámoló. Az kokhoz viszonyítva jóval élén­és a 4 tagú számvizsgáló bi­zottságot. Az újjáválasztott szakszervezeti tanács elnöke Gyulavári Albert, az szb tit­kára Béres László lett. A kül­döttértekezlet a megyei kül­döttértekezletre húsz, az ÜvegipSH Művek szakszerve­zeti testületéinek újjáválasztá- sához ölt küldöttet választott. K. S. dasági termelőszövetkezet tag­ja a háztáji gazdaságában folytatott állattartásból (ál- lathizlalásból, állatkeltetésből) származó állatoknak (állati ter­mékeknek) az értékesítéséből eredő jövedelme után nem fizet adót. Egyetlen feltétel, hogy e tevékenységével kap­csolatban sem állandó, sem időszaki munkást nem foglal­koztathat. Adómentességet él­vez az a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag is, aki az állattartást esetleg vásárolt, a termelőszövetkezet által juttat tott, vagy munkatéljesítmé- nyért bárkitől kapott takar­mánnyal folytatja. Az adó- manitesség független attól is, hogy a termelőszövetkezeti tag kinek adja el az állatot, vagy állati terméket. Kizárja vi­szont az adómentességet az, ha az állattartó az állatot (ál­lati terméket) saját üzletében vagy állandó jellegű nyílt él- áruisítóhelyen értékesíti. Az egyszerűbb mezőgazdasá­gi szövetkezet (szaksizövetke- zet, társulás) tagjának az ál­lattartásból származó jövedel­me adómentes, ha a közösen folytatott állattartásból szár­mazik. Közösen folytatott ál­lattartás alatt azt kell érteni, amikor az állatok, valamint a takarmány az egyszerűbb me­zőgazdasági szövetkezet tulaj­donát képezi, a tagok általá­érdekvédelem jelenti az egyes osztályok és rétegek képvise­letét, a különböző szakmák és az egyes dolgozok érdekvédel­mét. A szakszervezetnek vé­denie kell és védi is a doi­kebbek és látogatottabbak vöd tak. Ma már szó sincs arról, hogy az ilyen jellegű válasz­tásoknak termelési tanács­kozás jellege volna. A hozzá­szólások a ayári élet egészét gozók egyéni érdekeit, ugyan- átfogták, elemezték, és ér­ákkor ügyel arra, hogy ez ne ütközziék a társadalmi érde­kekkel. A szocialista demok- rácia nem tűri. a meglailfcu- véet, a fegyelmezetlenséget es az elnéző magatartást azokkal szemben, aikilk kárt okoznak akár maguknak, akár a társadalomnak. Az üzemi demokrácia feltételezi és igényli az odaadóbib munkát és a közösség sorsáért érzett nagyobb felelősséget. — Tapasztalatunk, hogy a hatékony érdekvédelem erő- tjító a szakszervezet tömegikap- esoiaíát, ennek révén növek­szik a dolgozókra gyakorolt potótökai befolyása is — mondta Béres László, a szak- szervaaetó bizottság titkára. — Feladatunknak tekintettük, s annak tekintjük a jövőben is, lékelték ae eltelt két évben végzett munkát, igazolták a műhelybizottságok megnöve­kedőit szerepét. Megállapítja a beszámoló, hogy az észrevételek és hoz­zászólások megsizívlfelésóvei a műhelybizottságofenak tovább kell haladni a megkezdett he­lyes úton. Általános az a tar- pasztaiat, hogy a dolgozók ér­tékelik a nyílt és egyenes vé­leményt, állásfoglalást, nem tűrik el a problémák meg­kerülését és a mellébeszélést. Ez nyilvánvalóan meghatároz­za, hogy mát kívánnak a szaik- szervezettőL hogyan kell vé­gezni a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek és testületeknek munkájukat. A hozzászólók többsége Iieg­hogy feltárjuk és megoldjuk a fontosabb kérdésként szántén felismert ellentmondásokat és az üzemi demokráciával fog­problémáikat. Ezen a téren ktemdit szere­pe van a gyáregységeknél a műheljbiaottságoknak. Az üzemi demokrácia egyik ered­ménye, hogy a műhetybizott- ságok egyre inkább érvénye­síteni tudták az egyenlő roum lalkozott. Lápták József, az SZMT vezető titkára többek között kifejtette: az üzemi demokrácia további szélesíté­sének kulcskérdése, hogy a gyárban olyan légikor alakul­jon ki, amelyben a dolgozók véleményét nem lehet figyel­men kívül hagyni. Icáért egyenlő bér elvét. Míg az állami építőiparban egy év — Nem fent, hanem itt lent alatt 2,66, a szövetkezeti épí- kell dönteni, hogy a váilalat- íőiparban 1,82 százalékkal nál mi és hogyan történjen, emelkedtek a munkásfizeté- ha véleményüket bátran és sek, ugyanez alatt a síküveg- egységesen hallatják — mond- gyárban a bérfejlesztés meg- ta Tóth Kálmán, az Üvegipari hatadte a 3^5 százalékot. Művek, eab-ttófeár® Fotózzon a NÖGRÁD-nak’ Tarján« József (Salgótarján): Sétahajón című fényképére zsűri 5 pontot adott ban csak a munkájukat adják az állattartáshoz és így annak minden haszna és kára a szö­vetkezete. Az egyszerűbb mezőgazdasá­gi szövetkezet tagja által a sajáit gazdaságában tartott ál­latokból elért jövedelmének csak az a része mente az ál­talános . jövedelemadó alól, amely a szövetkezet útján tör­tént értékesítésből származik. Érdeke tehát a tagnak, hogy a szövetkezet útján értékesítsem. A szövetkezetei kívüli értéke­sítésből származó jövedelem pedig akkor- mentesül az adó alól, ha az évi 15 000 forintot nem haladja meg. Igen lényeges továbbá, hogy bárki mentes az állattartásból származó jövedelmének adóz­tatása alól, ha az állattartás­hoz szükséges takarmányt a használatában levő földterüle­ten termelte meg. Nemcsak a saját tulajdonú föld termését, hanem a haszonbérben vagy felesbérletben használt föld ter­ményeit, sőt a saját termé­nyért cserélt takarmányt is sa­ját termésűnek kell tekinteni. Nem számít viszont saját ter­mésnek ebben a vonatkozás­ban a vásárolt vagy más mó­don beszerzett takarmány (ter­mény). Egyébként — amint már előbb is utaltunk iá — min­denkinél mentes az adó alól az állattartásból származó olyan jövedelem, amely nem haladja meg az évi 15 OOO fo­rintot. A fenti összeghatár al­kalmazásánál nem a bevételt, hanem a tiszta jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát az évi bevételből le kell vonná az állatóartiascsaá kapcsolatos kö8t ségeket (beszerzési ár, takar­mány stb.) és a fennmaradó tiszte jövedelem nagysága dönt az adómentességről, illetőleg az adókötelezettségről. Fel kell hívnunk a figyelmet továbbá arra, hogy az adómentességei:; biztosító feleknek meg nem fe­lelő, s így adó alá eső jövedel­mek után járó adóból az idős (férfiak a 60., nők az 55. élet­évük betöltése után) vagy a legalább 67 százalékban csök­kent munkaképességű szemé­lyek évenként 1000 forintig terjedhető adókedvezményben is részesíthetők. A kedvez­mény mértékét az állattartó köo-ülményeinek mérlegelése alapján a helyi tanácsi adó­ügyi szervek állapítják meg. Szólni kívánunk végül arról is, hogy bizonyos esetekben a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok háztáji gazdasá­gában folytatott üvegházi, me­legágy! zöldségkertészetből származó — egyébként adókö­teles — jövedelem is mente­sülhet az általános jövedelem- adó alól. Az adómentesség ak­kor áll fenn, ha a termelőszö­vetkezeti tag az alapszabály ban meghatározott mértékű háztáji gazdaságában állandó vagy időszaki munkások fog­lalkoztatása nélkül folytat üvegházi, mélegágyi (ablakks- retes, műamyagfófiás stb.) zold- ségkertészeti tevékenységet, terményeit közvetlenül állami vagy szövetkezeti szerv részére adja el és emellett a közgyűlés, által meghatározott; kötele­zettségeit is teljesíti. Or. Koszeghy Ojrak Építőanyag-piac ebben as évben 'Növelik a termelést — Fokozzák a behozatalt Az epítaanyag-ipar termelé­se az 1969. évi visszaesés után tavaly kedvezően fejlődött, de a tervben előirányzott va­lamennyi feladatot mégsem teljesítette. Súlyos gondokat okozott ugyanis a munkaerő- hiány, az egyenlőtlen ütemű vasútikocsd-ellátás. a kedve­zőtlen időjárás — árvíz, bel­víz — s mindezen felül érzé­kenyen érintette az ágazatot, bogy késéssel kezdték meg a munkát azok az új üzemré­szek. amelyeket a kapacitás bővítésére építettek. Ezért tavaly nagyobb import segít­ségével csökkentették az építő­anyag-ipari piac feszültsége­it. A tervezett 30 helyett mintegy 50 százalékkal növe­kedett az építőanyag import­ja. Így a korábbinál jóval ki­egyensúlyozottabb volt az el­látás a különféle azbeszt-ce­ment-termékek bői . egészség­ügyi kerámiákból, húzott és öntött síküvegből és burkoló­anyagokiból. A népgazdasági tierv az idei évre az építőanyag-ipar termelése 7 százalékos növe­lését irányozta elő. A tava­lyinál erőteljesebb a termelés bővítése, de ennél gyorsabb ütemű fejlesztés egyelőre nem lenne megalapozott, mert továbbia is számítani kell munkaerő- és szállítási gon­dokra. Ezért a hazai terme­lést az import 17 százalékos növelésével egészítik ki. A belföldi ellátás javítását cé­lozzák a hazai építőanyag- termékék exportjának korlá­tozáséira tett intézkedések is. Ennek megfelelően a hazai termékekből nem szállítanak külföldre cementet, kohósa­lakot. falazóanyagokat, ége­tett cserepet, vas,be tangeren­dát. födémpanelt, s korlátoz­zák a fürdőkádak kivitelét is. A lakosság saját építkezé­seinek falazóanyag-eUátását az idén is központilag megha­tározott kontingens biztosítja I Eszerint a múlt évinél T? sza zalékkal több, összesen 1680 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot — ebből 1250 millió téglát — szállítanak a sajátházépítők­nek. A lakosság és a kisebb közületi felhasználók az idén, 1,6 millió tonna cementet kapnak, vagyis 26 százalékká,i többet mint tavaly. így a la­kosság ellátása jóval gyorsabb ütemben javul, mert az egész, építőipar cementforrásai csal; 16 százalékkal bővülnek. A terv figyelembe vette, hogy a DCM új mészüzeme az idén már legalább 50 000 tonna meszel; termel, s a tanácsi üzemek is a tavalyinál több terméket szállítanak az épít kezeseknek. Így évi átlagban ki lehet elégíteni a megren­delők igényeit, bár előfordul­hat, hogy átmenetileg na­gyobb lesz a kereslet minta kínálat. A lakosság összesen 20 millió négyzetméternyi te­tő beburkolásához szükséges terméket kap, s elsősorban azbeszt-cement tetőfedő anyagból bővül az ellátás. Egyéb burkotóanyagobbóí mar tavaly is jelentősen eny­hült a krónikus ellátási fe­szültség. Az idén a budapesti és az alföldi porcélángyáí fejlesztésének eredményeként mintegy két- és félszeresére növekszik a falburkoló csem­pe termelése. Üjabb mozaik- lapgyártó üzemrészek munká­jával 20—25 százalékkal bő­vül a mozaiklap-terimélée így ebben az évben megszi­lárdul a burkolóanyagok pia­ci egyensúlya. Az építőanyagok iránti di­namikus kereslet elengedhe­tetlenné teszi, hogy az idén alapvető változás következ­zen be a termelés növelésé­ben és hatékonyságának javí­tásában. Ennek fontos feltéte­le, hogy a vállalatok tovább javítsák. erősítsék műszaki, fejlesztési és munkaszervezé­si tevékenységüket. (MTI) NÓGRAD — 1971. január 9., szambát 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom