Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-08 / 6. szám
Stédoraaáig és Dánia meaagaadaságnról (IV,) Hová visz az út? Mennyiségi és minőségi váltás Balassagyaimat kultúrpolitikájában r Irtai Matús Jóasef Dánia «s üviüui-iízág me asőgazdaságáuau egyaránt nag> szerepe van a mezőgazdasági kutatásnak, a szaktanácsadás- nak. Vala- Tiennyi szövetkezetben élő, eleven a szak- tanácsadási rendszer. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szövetkezetek kiváló szakembereiket alkalmaznak. Az a feladatuk, hogy a szövetkezethez tartozó fairmo- kiat járják, és a gazd ól kod ókat megfelelő szak. tanáccsal lássák el. Ugyanakkor ellemőrAz MSZMP Balassagyarmati vanoei Bizottsága és a tanácsi testületek határozatai alapján az elkövetkezendő időszakban is tokozott gondot kívánnak fordítani a város közművelődésének fellendítésére, színvo. nalának emelésére, nem utolsó sorban a szélesebb tömegek bevonására e munkába. E tevékenységet megyénk második városában is elsősorban a munkásság és az ifjúság érdekében, az ő bevonásukkal fejlesztik. A közművelődésnek ez a két fő területe természetesen eddig is szerepelt a váró« közművelődési dolgozóinak tevékenységében. Szükségessé vált azonban — egyében kívül a balassagyarmati iparfejlesztés következtében is — új formák toiailajkítása, a feladatok pontosabb meghatározása. Bacsur Sándor, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője arról a felmérésről tájékoztatott, amelyet a párt- bizottsággal közösen folytatnák. s amelynek célja a jelenlegi helyzet pontosabb megismerése, az igények felmérése. — Ez az üzemi felmérés tulaj doniképpen a múlt év novemberi tanácsülésá határozat megvalósulását jeleníti — mondta. — E határozat kimondja. hogy fel kell mérni az üzemek kulturális igényszintjét, illetve ellátottságát. Mintegy húsz üzemnek küldtük szét a felmérő lapokat, amelyek összegezésére előreláthatóan februárban kerül majd sor. A beérkező adatokból értékelést is adunk, melynek alapján a továbbiakban mód nyílik közművelődési feladataink reálisabb meghatározására. Napjainkban „váltás” van városunk kultúrpolitikájában is. amelyet elsősorban az iparosodás tesz szükségessé. A jövőben célunk, hogy az egyes vállalatok, üzemek, szervek ne csak szolgáltatásként fogják fel a kultúrát, hanem törekedj emeli az aktív részvételre, önálló, igényeiknek legjobban megfelelő közművelődési formák kialakítására, saját kulturális rendesvények szervezésére. A kérdőívek, többi között, választ keresnék arra, hogy az üzemekben milyen segítséget nyújtanak az egyes tömegszerv ezeték az üzem kulturális életében? Milyen fő területeken kívánják szervezni a kulturális munkát. Mely területeken, milyen mértékben kíván erkölcsi és anyagi támogatást nyújtani az üzem a városi művelődési központinak, illetve milyen segítséget vár tőle? De szóinak kérdések az üzemek kultúr- helyiségeinek állapotára, a kulturális és szociális alap értékére, felhasználására, a könyvtár állományára, az olvasók számára, a dolgozók Iskolai végzettségére, a műszaki propagandára, a szocialista brigádok kulturális vállalásai* ra stb. vonatkozóan is. Az adatok január 15-ig érkeznek a városi tanácsra. Ezt követőem kezdik meg összegezésüket. illetve az értékelő munkát. t. e. A mallingi farmerképző szakiskola lovas sportlótenyószete van. zik is az üzemeket, hogy hasznosítják-e a szakmai tanácsokat. A farmernek létérdeke, hogy alkalmazza a legkorszerűbb technikát, a tudomány legújabb eredményeit. Ugyanis ilyen körülmények között tehet eleget a követelményeknek, áruja csak így lehet versenyképes. A tanácsadás es kutatás A mezőgazdasági kutatás a munka, a mezőgazdasági termelés szolgálatában áll. Az elméleti tevékenységet általában az állami kutatóintézetek végzik, s az ehhez szükséges pénzt is az állam biztosítja. A gyakorlati próba a szövetkezetekben történik, a gazdaság teremti elő viszont a munkához szükséges pénzt. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazására rendkívül nagy gondot fordítanak. Az új, korszerű technológiát rövid idő múlva rendszeresen alkalmazzák a gyakorlatban. A dániai Maliin gban jártunk, a farmerképző szakiskolában. Az intézmény feladata, hogy a fiatal farmereket hozzáértő, gyakorló gazdálkodókká képezze ki. Az iskolában 80 farmertanuló volt. Nagy részük dán, de jelentős volt a külföldiek száma is. Az iskola bentlakásos és a hallgatók kilenc hónapig tanulnak itt. A tanulók átlagos életkora 23—25 év. Elmondották, hogy a felvételt úgynevezett előkészítő tanfolyam előzi meg. A jelentkezőknek 288 órás tanfolyamot kell hallgatniok, két télen át lakóhelyükön. Itt készítik fél őket, a munkájukhoz szükséges mezőgazdaság- elméleti ismeretanyagból. Az iskola fenntartásához nagymértékben járul hozzá az ailam. Az épület fenntartása, a tanárok fizetése mind állami pénzből történik. Az oktatás során felmerülő egyéb költségeket a hallgatók térítik meg. Az étkezés, és a szállás díján kívül még havi 700 korona tandíjat fizetnek a hallgatók. Ez dániai viszonylatban is igen nagy összeg. Az egyik dán farmer, akinél már korábban látogatást tettünk, elmondotta: régebben a fiatal fai-merje] ölt 4—5 évig valamelyik farmon dolgozott, hogy a szakmát megtanulja. Csak ezután ment a farmerképző iskolába. Sóhajtva tette hozzá, hogy bizony ma már a fiatalokat nemigen lehet erre a 4—5 éves munkára rábírni. A munka és termelékenység A svéd és a dán mezőgazdasági üzemekben a munka termeiekenysége rendkívül magas. Erről egyébként a mezőgazdasági üzemekben tett látogatások alkalmával magunk is meggyőződtünk. Svédországban megnéztük Wall garda Inge mar farmját. Elmondotta vendéglátónk, hogy 350 hold földön gazdálkodik, 25 E mellett 90 anyakocát tart, a malacokat meghizlalja. Valamennyi munkát ő és két alkalmazottja végzi. Dél-Svédország ban Ander s- son farmer vendégei voltunk. A gazdálkodónak 240 hold földje és 500-as sertés- hizlaldája van. Szép a szarvasmarha-tenyészete is, 68 tehenet, 60 növendékmarhát számolt és 50 jószágot hizlal. Három alkalmazottait tart, s velük együtt dolgozik ő is. Dániában Mortensen farmján jártunk. A gazdaság 150 holdas és a farmer 1100 sertést hizlal évente. A gazdaságban a farmer, a felesége, és egy alkalmazott dolgozik. A kisebb farmokon már alkalmazottat sem tartanak. Minden munkát a farmer és felesége végez eL A termelőszövetkezeti elnököket leginkább az érdekelte, hogyan lehet a tengersoik munkát ennyire kevés emberi erővel elvégezni. Minden gazdaságban azt a választ kaptuk, hogy Svédországban és Dániában is a farmok rendelkeznék a legmodernebb technikával, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a korszerű módszerellet, termelési eljárásokat alkalmazzák. Egyetlen gazdaságból sem hiányzik az univerzál traktor, amellyel többféle munkát is elvégezhetnek. A munkához szükséges nagyobb gépeket egy farmer már nem tudja megvásárolni és kellőképpen hasznosítani. Elmondották, hogy két-három farmer összefog, közösen veszik és használják a drágább gépet. Az alkatrész- és üzemanyaghiány ismeretlen fogalom, e miatt soha nem állnak a traktorok. A korszerű követelményeknek megfelelően gépesítették az ál- latszáillásokat is. Remény a remenyteienségben Természetesen az ember munkáját nem nélkülözheti a legjobban gépesített üzem sem. A farmer traktoros, komba j- nos, növénytermesztő, állattenyésztő és közgazdász is egy személyben. Dániában Pedersen farmer kérésünkre ismertette egy munkanapját. Kiderült, hogy kora hajnalban kel, és csak késő este végez a munkával. Mutatta a tenyerét. Kidolgozott, kérges volt a keze. Szabó B. István, a kazári tsz elnöke tréfásan jegyezte meg: ha 30—40 ilyen tagja volna, makuiányi gondot sem okozna a közös gazdaság munkaerő-ellátottsága. A farmokon, a feldolgozó üzemekben egyaránt szóba került Dánia csatlakozása a Közös Piachoz. Dánia, a többi felvételét kérő országgal együtt azt reméli, hogy hamarosan csatlakozhat a közösséghez, s így úrrá lesz egyre növekvő gazdasági gondjain. Néhány éve ugyanis az ország fizetési mén-legénél erős egyensúlyi zavarok mutatkoznak. Az elmúl* évben a deficit meghaladta a hárommilliárd dán koromat. A külkereskedelem adóssága még nagyobb volt Ügy számolták ez 1968-ban 4,6, 1969-ben 6,3 milliárd dán koronát jelentett. Ennek legfőbb okát abban látják, hogy Dánia nem tudta legyőzni azokat az akadályokat, amelyeket a Közös Piac országai emeltek a mezőgazdasági termékek értékesítése elé. A legsúlyosabb kudarc az NSZK piacain érte Dániát. Tíz évvel ezelőtt mintegy másfél milliárd dán korona értékű mezőgazdasági terméket szállítottak az NSZK-ba. Ez az összeg 1969-ben már egymil- liárd koronára csökkent. Ugyanakkor az NSZK piacait valósággal elárasztották francia áruval, Franciaország exportja csaknem négyszeresére növekedett. Dánia 1959-ben még kétmilliárd dán korona értékű mezőgazdasági terméket szállított a gazdasági közösség országaiba. Az utóbbi tíz évben az árukivitel 1,7 milliárd dán koronára esett visz- sza. Dániában a hivatalos körök feltételezik, ha az NSZK- ba küldött mezőgazdasági termékeik értéke Franciaországéhoz hasonló ütemben növekedne, hely reá Urna a fizetési mérleg egyensúlya. Ezek a gondok rendkívül érzékenyen érintik a farmer- gazdaságokat. Kairlbyban, Rasmussen farmer sokat beszelt erről. A mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari termékek ára igen magas, és még mindig emelkedik. Mégis megvásárolják, mert enélkül semmiképpen sem boldogulnak. Ugyanakkor, amit a mezőgazdaság termel — a túltermelés és a leszűkült piac miatt — csak alacsony áron kel el. Ebből aztán olyan következtetést vonnak le a farmereik, ha Dánia belép a Közös Piacba, a mezőgazdaság problémája egycsapásra megoldódik. Ha kívül reked, akkor a dán mezögazdasagra beláthatatlan gondok szakadnak. Rasmussen farmer ugyan derűsen jegyezte meg: ha tíz fia volna, akkor sem engedne közülük egyet sem farmernek. A gyilkos humor azonban embertelenül sok munkát, a dán farmerre nehezedő kilátástalan jövőt takart. Jűzőcskézés Elszakadt a fekete cipőm fűzője. Elrágta az idő vasfoga. Nem nagy eset, filléres holmi, majd veszek másikat. Ám szándék ás megvalósítás nem mindig illeszthető egymás mellé. Még egy közönséges fekete cipőfűző esetében sem. A szándék valóra váltását még az óesztendőben kezdtem el, a MAVAUT téri háztartási boltban, ahol sajátos sajnálkozó gesztussal adták tudtomra: pillanatnyilag nem teljesíthetik szerény óhajom. Sebaj — gondolom —, nem egy hasonló cikket árusító bolt van a világon — új év elején felbaktattam a Pécskő Üzletház megfelelő osztályára, ahol valamivel több szerencsém volt, mert legalább barna fűzőt kínáltak. Egy pillanatra el is méláztam az ajánlaton, gondoltam: a szinkülönb- ségen majd segít a fiaim által használatos tustinta, de aböéli aggodalmam miatt, hogy a házi kivitelezésű festéssel esetleg harisnyáimat veszélyeztetem, elálltam a vásárlástól, s m Pécskő csemegeboltjában kérdeztem meg; kap- hatnék-e esetleg fekete fűzőt? — Csupán fehéret, azt is szélesben. Megköszönve a felvilágosítást tegnap egy azonos ügyben járó barátommal a Centrum Áruházban próbáltam szerencsét. A választék itt bizonyult a leggazdagabbnak. Barnát, szürkét, fehérét egyaránt készséggel kínálták. Tudom, napjaink divatja eléggé szabados. Már a legelütőbb színek is polgárjogot nyerték egymás mellett. De mit tegyek, ha én kissé maradi vagyok!?..., Hogy nem szívesen pántlikázok fekete cipőt — fehér, szürke, vagy sárga fűzővel. Még szerencse, hogy van egy pár cúgos cipőm is. Azzal legalább semmi gondom nincs. (—bor.) KOSSUTH RADIO; 8.30: Magyar muzsika. — 9.10: Vadon nőtt gyöngyvirág. Tamás Gáspár önéletrajzi írása. vili. rész, * — 9.30: Rrődy Tamás operettjeiből. — 10.05: Két este Kolozsvárott. Az ifjúsági Rádió műsora. — 10.40: A határőrség fúvószeneka4 NÓGRAD - 1971. január 8., péntek (Folytatjuk) Emelkedett az AGROKER forgalma A téli gépjavításokkal egy- időben emelkedett a forgalom az AGROKER balassagyarmati kirendeltségén. Az elmúlt évben túlteljesítették tervüket. A tervezett 34 millió 414 ezer forint helyett 37 millió 411 ezer forint volt a forgalmuk. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy erre az évre javuljon elsősorban az alkatrészellátás. Még az elmúlt évben megrendeltek az UE—28-as erőgépekhez, a D4K-hoz, a DT lánctalpas traktorokhoz alkatrészeket. A megrendelést központjuk vissza is igazolta, de az alkatrészeket még nem szállította le. Ezt a szállítmányt várják most. Remélhetően a közeljövőben megérkezik. Jó az ellátás a gumiabroncsokból. Kétszáz darab első osztályú szovjet gumiköpenyt kaptak tehergépkocsikra és pótkocsikra. Hasonlóan rendelkeznek Zetorra hátsó gumiabronccsal is. A kirendeltség állandó kapcsolatban van a központjával és sürgeti, hogy az igényelt alkatrészek mielőbb a megyébe érkezzenek. Kérem, itt ezen a lépcsőn szíveskedjenek különösen «1* gyázni! I MOS ra játszik. — 11.00: Az Aletseh szikrázó jégfolyama. Harkay Pál írása. — 11.10: Operaegyüttesek. — 12.20: Ki nyer ma? Játék es muzsika tíz percben. — 13.15: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 13.45: Gépek munka közben — a föld alatt. Riporter: Gácsi Sándor. — 15.10: Kétzongo- rás müvek. — 15.33: Könnyűzene Gyulai Gál János szerzemény ei- böi. — 16.05: Falusi délután. Vert» Péter hősei között. — 17.20: Pályám emlékezete. A mikrofonnal: Závodszky Zoltán. V. rész. — 18.18: Üj lemezeinkből. — 19.35: A XX. század nagy írói. Leopold Sédar Senghor. — 20.45: Jónás Mátyás népi zenekara játszik, Bolla Tibor népdalokat énekel. — 21.29: Bemutatjuk új Bartók-felvételünket. — 22.20: „Na, maszkar India!” Kongresz- szisták és kommunisták. Bőgős László útijegyzete, V. rész. — 22.30: A stúdió li játszik. — 23.00; Schumann női karok.. — 23.15: Könnyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek, időjárás. — 0,10—0.25: Fibich operáiból. PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkosok, nóták. — 9.00: Ezeregy délelőtt. . . — 10.00: A zene hullámhosszán. A Petőfi rádió délelőtti műsora. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Az írnokok mezeje. Részletek Hérold operájából. — 14.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig. . . — 18.10: Emlékeimből. Beszélgetés Lórándné, Csillag Rózsival. Szerkesztő: Barát Apollónia. — 18.50: színészek énekelnek. — 19.25: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kiss Gyula Beetho- ven-zongoraestje, Kb.: 20.53: A rádió dalszínháza. Gül baba- Részletek Huszka Jenő—Martos Ferenc daljátékéból, vezényel: Sebestyén András. Kb.: 22.07: Hanglemezgyűjtők huszperce. Kb.: 22.27: A tőkés világgazdaság 1970 végén. Adám György írása. Kb.: 22.42: Népdalok. — 23.15; Két Rimszkij-Korszakov-szvit. — 34.00 —0.10: Hírek, időjárás. TELEVfZÖ: 9.0Ó-9.1©; Iskolatévé. — 14.00—14.10: Iskolatévé. —- 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30; A Vörös szakadék. Román természetfilm. — 17.45: Munka és játék. Riportfilm. — 18.10: Napilapok, hetilapok. . . Miről ír a világsajtó? — 18.25: Kórusmuzsika. A műsort Fásaiig Árpád vezeti. — 18.45: A munkásosztály vezető szerepéről. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa foglalkozott a címben szereplő témával, s ezt dolgozza fel a műsor is. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Szünet. — 19.30: Tv~hiradó. — 20.00: Zsiráf az ablakban. Magyarul beszélő csehszlovák film. — 21.25; Integrál. — 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.35; Di- ckens-elbeszélések, 4. rész. — 18.00: Telestrat. — 19.00 és 21.35: Tv- híradó. — 20.00: Kis hitparádé. t—> 21.55: Tv-humoreszkek.
