Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

Január 20-a; a Nfxon-polátika ellőni here napja Szerdán Budapestre is meg­érkezett az Országos Béketa- jiíicshey. az a levél. amelyet a Bek e- vil ág tanács intézett va_ latnennyi nemzeti békemozga- lam vezérkaraihoz. A levél fel­hívja a fegyelmet arra, hogy 1969. január 20-án vette ált az Ameriikiai Egyesült Államok, elnöki tisztségét Richard Nixon. Választási kampányá­nak annak idején a jelszava volt: a béke helyreállítása és az amerikai csapatok kivoná­sa Vietnamiból. Az elmúlt két esztendőben — szögezi le a BVT levele — bebizonyosodott, hogy Nixon- nak a vietnami békére vo­natkozó választási ígéretei üres szólamok voltak. Szavai & valóságban csalásnak bizo­nyultak, a világ es az USA közvéleményének megtévesz­tésére szolgáltak. Nixon a bé­kés megoldás helyett kiter­jeszti a háborúit egész Indokí- nára. Fokozódtak a Laosz fel­szabadított területei elleni bombatámadások. A Nixon­uralom alatt a CIA állam­csínyt szervezett Kambodzsá­ban. a törvényes kormány el­len és hatalomra juttatta a Lop Noil—Sirilk Maita'k báb- kliklket. Ezt követte 1970. áp­rilis 3-án a Kambodzsa el­leni USA-agresszió. i Ezek az események — ál­lapítja meg a BVT — kez­detévé váltak az erőteljes Nixon-ellenes megmozdulások­nak az egész világom, magá­ban az Egyesült Államokban is. Nixon, hogy elnyomja a haboruellenes ' megmozduláso­kat, olyan megtorlásokkal élt, amelyek 3<ovetkezmónyekép- pen az amerikai Kent állam egyetemistái, Jackson állam és több amerikai város diák­jai közül sokakat megölték, több százat börtönbe vetettek. A világméretű tiltakozás nyo­mására Nixon megrendezte az USA-csapatok kivonását Kam­bodzsából. A valóságban azon­ban folytatódik az amerikai beavatkozás Kambodzsában; tovább pusztítanak az USA- légierők bombázói. Az 1970-es amerikai kong­resszusi választások előtt Nixon megint elővette hamis békeeskűiit és a háború viett namizálásának teóriáját. Is­mét bebizonyosodott álnoksá­ga: a vietnami, laoszi és kam­bodzsai agressziót még tovább erősítik, sőt. tovább élezik a helyzetet a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni fel­újított bomlbaitáimadásokkai. A békéihez vezető utat a dél-vi­etnami ideiglenes forradalmi kormány 1970. szeptember 17-i javaslatai mutatják. A világ közvéleményének elege van az USA Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népei ellen folytatott igazságtalan háborújából, ég a békeszerető emberiség követe­li e háború azonnali befeje­zését. E cél érdekében a Bé- ke-világtamács 1971. január 20-át, Nixon hatalomátvételé- ivek második évfordulóját a Nixon-politika elleni harc napjaként jelöld meg. (MTI) Podgornif az EAK-ba látogat ifjúsági küldöttségünk Moszkvában A Moszkvában tartózkodó magyar ifjúsági küldöttség, amelyet dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára vezet, szerdán hi­vatalos megbeszéléseket foly­tatott a szovjet ifjúsági szer­vezetek vezetőivel. A delegáció tagjai találkoz­tak Jevgenyij Tyazselnyikov- val, a Komszomo! Központi Bizottságának első titkárával, es a központi bizottság titká­raival. A találkozón megvitat­ták az együttműködés távlata­it, valamint az ifjúság kom­munista nevelésének problé­máit. A szovjet ifjúsági veze­tők ismertették a komszomol szervezetek tevékenységét az SZKP XXIV. kongresszusának előkészületeivel kapcsolatban. A küldöttség tagjai megko­szorúzták a Lenin-mauzóleu- mot, és lerótták kegyeletüket az ismeretlen katona sírjánál. (MTI) Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke párt- és kormányküldöttség élén ha­marosan az Egyesült Arab Köztársaságba látogat, — je­lentette szerdán a kairói Al- Ahram. A félhivatalos lap szerint a szovjet küldöttség megbeszé­léseket tart az egyiptomi veze­tőkkel, s részt vesz a múlt év Horst Söllének, az NDK külgazdasági miniszterének ve­zetésével szerdán küldöttség érkezett Budapestre. A dele­gáció tagja Gerhard Nitzschke miniszterhelyettes és a kül­gazdasági minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A látogatás célja, hogy alá­írják az 1971—75 évekre szóló új, hosszú lejáratú árucsere­forgalmi egyezmény és a két ország 1971. évi ^forgalmát szabályozó, a múlt év decem­júliusában befejezett Asszuáni gát ünnepélyes felavatásán. A gát építése szovjet segít­séggel folyt, és 10 évig tartott, költségei elérték a 400 millió fontot. A szovjet küldöttség érkezé­sének időpontját a lap nem közölte, korábban azonban be­jelentél történt arról, hogy az asszuáni ünnepségre január 15-én kerül sor. (MTI) herében már parafáit jegyző­könyvet. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és Tordai Jenó külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Ott volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete. A magyar és az NDK dele­gáció tárgyalásai szerdán dél­után megkezdődtek a Külke­reskedelmi Minisztériumban. (MTI) Az NDK külgazdasági delegációja Budapesten Oaivís a Halai árnyékában Terrorper a haladás ellen Még el sem ülitek a burgo- sd hadbíróságon halálra ítélt baszik hazafiak megmentéséért kibontakozott világméretű tö­megmozgalom hullámai, 6 megint újabb terrorper kör­vonalai rajzolódnak a nemzet­közi közvélemény elé. Ezúttal a 2G éves néger kommunista filozófusnő, Angela Davis éle­te forog közvetlen veszélyben, akit a kaliforniai San Rafael törvényszéke elé állítottak ..gyilkosság, emberrablás és bűnös összeesküvés” vádjá­val. A kedden nagy biztonsági i intézkedések mellett megkez­dett per előzménye a vádirat szerint a következő: ugyan­csak San Rafaelben állítottak bíróság elé korábban, a Feke­te Párducokhoz tartozó pol­gárjogi harcosokat. Az akkori eljárás idején a szervezet megpróbálta kiszabadítani tagjait, s a kísérlet során ki­alakult tűzharcban négy sze­mély életét vesztette. Davis ellen most azt hozzák fel, hogy állítólag ő szerezte a fegyvereket a Fekete Párduc szervezetnek. Képtelen vád ez. Annyira valószínűtlen, hogy még a vádhatóság 6em meri állita- nl, hogy Angela jelen lett volna azoknál az események­nél, sőt még azt sem, hogy a város közelében tartózkodott volna. Az amerikai törvények azonban igen rugalmasak, könnyen lehet őket erre vagy arra forgatni. Már a szövetsé­gi bíróság eiőtt kiderült: nincs közvetett vagy közvetlen bizo­nyíték Angela Davis ellen. Tálén ez is egyik óka volt, hogy kiadták Kalifornia ál­lamnak, közelebbről San Ra­fael bíróságának. Feltehetően azt remélték: amennyiben nem az USA valamelyik köz­ponti területén lesz a tárgya­lás, könnyebben elejét vehetik a hazai és a nemzetközi til­takozásnak. Az ugyanis, hogy bűnrészességgel terhelik, a távoli és kissé eldugott San Rafaelben nem annyira feltű­nő, s az sem, hogy ezért — mivei a bűnrészest ugyanúgy büntetik, mint a tett elköve­tőjét — Italéira ítélik. Az előzetes eljárásból, a ki­adásból s a mesterségesen összetákolt vádiratból adódik a következtetés: Angela Davis elítélésével a mai Amerika haladó részére, a polgárjogi mozgalomra akarnak súlyos csapást mérni. Egy ideig még azt lehetett hinni: csak meg­félemlítésről van szó. Mostan­ra azonban semmi kétségünk sincs felőle, hogy az államha­talom koholt vádakkal meg­rendezett pert készített eiő Angela Davis ellen,' amelynek végső célja a négerek és Amerika má6 elnyomott sze­gényeinek terrorizálása. „Fekete kommunista va­gyok. Hazám korrupt kormá­nya nem fogadhat el ilyen kombinációt. Ezért használja fel a San Rafael-i eseménye­ket, hogy megkísérelje meg­gyilkolásomat” — hangoztatta eddigi egyetlen nyilatkozatá­ban Angela Davis. Vagyis: Kaliforniában nem csupán egy személy ellen akarnak terrorítéletet hozni, hanem egyben a négerek és a kom­munisták ellen is. Pedig — ezt nyilván az USA hatóságai is jól tudják — arról, ami 1970. augusztus 7-én a San Rafael-d bíróságon történt, sem a néger milliók nem te­hetnek, még kevésbé felelő­sek érte az amerikai kommu­nisták. Csakhát ki keresi a felelősöket? Abban az ország­ban ahol a gazdasági és poli­tikai élet jelentős csomópont­jain gyakran a gengszterek dominálnak, ritkán szokták keresni az igazi tetteseket, ha csak nem valamelyik nagy bank vagy milliomos szenved valamilyen kárt. Nem tartozik szorosan a té­mához, ám a közállapotok jel­lemzésére érdemes megemlíte­ni: a magát igazságosnak, de­mokratikusnak és mások jo­gait tiszteletben tartónak ne­jt NÓGRAD - 1971, január 7„ csütörtök Beszámoló a moszkvai látogatásról Vietnami vendégel Kisházi Ödöiiuét Varsóban szerdán ülést tar­tott a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikán Bizottsága. Az illésén Edward Gierek, a kb első titkára és Piotr Jarosze- wicz, a minisztertanács elnö­ke beszámolt január 5-i moszkvai látogatásáról, Leo- nyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával és Alekszej Koszigir. miniszterelnökkel folytatott tárgyalásairól, ame­lyek eredményét a politikai bi­zottság megelégedéssel fogad­ta. A politikai bizottság megis­merkedett a minisztertanács­nak az alapvető elelmiszer- arak szilárdsága biztosítására és a piac iparcikkellátására vonatkozó rendelettervezí té­vel. Az ülésen megtárgyalták Lengyelország és az NSZK kapcsolatai további normalizá­lásának néhány kérdését. Ezek a két kormány 1970. decem­ber 7-én Varsóban aláírt szer­ződéséből adódnak. (MTI) Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke szerdán a Parlamentből fogadta a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- baditásd Front 10. évforduló­jának magyarországi ünnepsé­gein részt vett küldöttséget, élén Pliam Thai Thannal. a DNFF Kelet-Nam-bo zór 4 ál­landó bizottságának tagjaval. Megjelent a fogadáson Har­mati Sándor, a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnöke. Je­len volt Dinh Ba Thi, a Dél­vietnami Köztársaság és Ho­ang Cuong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Scheel a régi álláspontot emlegette VÉRES INCIDENS AMANBAN Szerdán délután ismét véres incidens zajlott le Ammanban, amelynek hivatalos jelentés szerint három halálos és ki­lenc sebesült áldozata van. A jordán főváros egyes negyede­iben több mint hét órán at tartott a tűzharc. A tragikus végű összetűzés a Dzsebel Aromán nevű vá­rosrészben zajlott le, ahol fel­fegyverzett polgári ruhás sze­mélyek megtámadtak egy rendőrőrsöt. A kapunál őrt álló rendőr, és két támadó életét vesztette. (Reuter) Bucker bízik a brazil kormányban A nyugatnémet Stem-ma- gazin interjút készített Bucher svájci nagykövettel, akit el­rablói, a brazíliai gerillák de­cember 7 óta tartanak fogva. A lap latin-amerikai tudósító­ja kapcsolatba lépett a ge­rillákkal, és írásban kérdése­ket intézett a nagykövethez. Bucher magrtetofonszalagra válaszolt. A tekercset és há­rom Bucherről készült fény­képet a gerillák azzal a felté­tellel juttatták el a Stem tu­dósítójához, hoigy a lan az in­ter júköalésből származó kü- lönbevételét ajánlja fel a po­litikai foglyok szabadon bocsá­tásáért küzdő nemzetközi szer­vezetnek. A hiteles interjú szerint Bucher jól érzi magát, lapokat kap, rádiót hallgathat, és el­rablóival gyakorta folytat hosszas vitákat Ami kisza­badulásának esélyeit illeti, „fenntartja a brazil kormány­ba vetett bizalmát”. Egyetlen problémája, hogy szűk kis szo­bában tartják, ahol nehezen tudja legyőzni klausztrofóbiá- ját. Bucher hangsúlyozta, hogy „házigazdái” a körülmények­hez képest mindent megtesz­nek azért, hogy jól érezze ma­gát. (MTI) vező Amerikában cionista szervezetek büntetlenül ga­rázdálkodhatnak és akadá­lyozhatják a nemzetközi egyezmények alapján az USA- ban működő szovjet szervek munkáját. Ugyancsak Ameri­kára vet nem éppen dicsősé­ges fényt az, amit az ország határaitól több ezer kilomé­terre művelnek e „szabad föld” fiai és cinkosaik ártat­lan ezrek ellen. A csak körvonalazott hely­zetben nem csodálható, ha igazságosság helyett ciniz­must tapasztalunk a bíróság részéről. Wilson bíró, a tár­gyalás elnöke egy védelmi in­dítványra csak ennyit felelt: február 22-ig döntenek róla. Miről volt szó? A. Brótsky, a Davis védelmét ellátó védő- csoport vezetője javasolta: óvadék ellenében helyezzék szabadlábra a filozófusnőt, majd bizonyítékok hiányában szüntessék meg a pert Más­kor — s ezt külön szükséges hangsúlyozni — a bíróság ala­posan megvizsgálja a védelem indítványát, ez esetben azon­ban nem került sor semmiféle tanácskozásra: az elnök egyet­len mondattal semmissé tette egy amerikai állampolgár jo­gát. Ezek után kevés reményünk lehet reális ítéletre. Angela Davis megmenekülése csak úgy képzelhető el, ahogy a burgosd halálra ítéltek eseté­ben történt. A már talán megfogalmazott halálos ítélet megsemmisítésére csak a ha­ladó világközvélemény képes, amely már harcba is indult az amerikai tferrorper ellen. Sz. I. Összeesküvők pere Szíriában A szíriai legfelső állambiz- tonsági bíróság kedden meg­kezdte azoknak a baaithista politikusoknak a perét, akik egy „jobboldali irányzatú klikkbe” tömörülve, 1966. feb­ruár 23-a, a baloldali hatalom­átvétel előtt ellenőrzésük alatt tartották a Baath-párt arab­közi vezetőségét. Ezek állítólag később összeesküvést szőttek a megdöntött jobboldali politi­kusok, Amin El Hafez tábor­nok és Szalah Bitar visszako­zására. Tájékozott forrás szerint 120 ember áll bíróság előtt, az összeesküvésben való részvétel vádjával. (AFP) Melvin Laird amerikai had­ügyminiszter Moorer tenger­nagy, vezérkari főnök kíséreté­ben Washingtonból Saigonba utazva egy napot Párizsban töltött. Az amerikai hadügy­miniszter szerdán Bruce nagy­követtel, a Vietnamról folyó párizsi tárgyalásokon részt­vevő amerikai delegáció ve­zetőjével tárgyalt, majd sajtó- értekezletet tartott, dóben pe­dig Debré francia hadügymi­niszterrel ebédelt. Laird sajtóértekezletén kije­lentette, hogy a „vietnamizá- lási program” teljesen tervsze­rűen halad előre, s az év vé­géig előreláthatólag befejezik annak első szakaszát. Ez Laird szerint azt jelentené, hogy „a harci feladatokért a felelőssé­get” a saigoni kormány csa­patai vállalhatnák és az ame­rikai csapatok elsősorban tü­zérségi és légi • támogatást nyújtanának számukra, vala­mint egyéb „biztosító felada­A bolíviai hatóságok letar­tóztatták David Fernandez volt belügyminisztert, Miguel Maramberget, a biztonsági szolgálat volt munkatársát, va­lamint több más személyt. A letartóztatásokat megelő­ző napon La Pazban bombák robbantak az érseki hivatal­ban, valamint nem messze a belügyminisztérium épületétől. liárd dollárt ígért Izrael állam­nak 1971-re az Egyesült Álla­mokban működő Zsidó Segély­alap elnöke, Sam Rothberg. Ezt az összeget a világ zsidó­sága adja majd össze: 600 millió dollárt adományként és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, az FDP el­nöke Stuttgartban sajtóérte­kezletet tartott. A miniszter a többi között kijelentette, hogy a bonni kor­mány keleti politikája „ko­moly és szükséges hozzájáru­lás az európai háborús ve­szély felszámolásához”. Újságírók kérdéseire vála­szolva a nyugatnémet külügy­miniszter megismételte azt a bonni álláspontot, hogy a moszkvai szerződés ratifikálá­sára csak az úgynevezett nyu­gat-berlini kérdés „kielégítő rendezése” után kerülhet sor. Belpolitikai kérdésekről szól­va a miniszter arról beszélt, hogy amióta Mende kilépett a pártból, „az FDP pályája is­mét felfelé ível. Ezt bizonyít­ják a szabad demokratáknak a legutóbbi hesseni és bajoror­szági választásokon elért sike­rei. (DP A) tokát” látnának el. Az úgy­nevezett vietnamizálási prog­ram második szakaszának be­fejezését azonban még nem lehet élőre látni — hangoztat­ta Laird,— s arra hivatkozott, még nem lehet tudni, milyen hosszú ideig fog tartani, amíg a saigoni kormány haderőit olyan fokra fejlesztik, hogy azok nélkülözhetik a második szakaszban nyújtandó ameri­kai fegyveres támogatást. Ez­zel Laird — akarva-akaratla- nul — maga is alátámasztotta a párizsi tárgyalásokon részt­vevő VDK- és DIFK-küldött- ségéknek azt az ismételten hangoztatott álláspontját, hogy Washington tervei Dél-Viet­nam tartós megszállására irá­nyulnak. Melvin Laird amerikai had­ügyminiszter szerdán délután egynapos látogatásának befe­jeződésével, elrepült Párizsból, Délkélet-Ázsiába. (MTI) Jobboldaliak letartóztatása Bolíviában Egymilliárd dollár Tel Avivnak Fantasztikus összeget: 1 mil­A robbanásokkal kapcsolat­ban a rendőrség letartóztatott négy személyt, akik beismer­ték, hogy egy jobboldali szer­vezet tagjai, amelyet Fernan­dez és Maramberg vezet. Femandeznek ezenkívül kö­ze volt ahhoz a katonai puccskísérlethez is. amelyet a jobboldali erők tavaly októ­berben szerveztek. (MTI) 400 milliót hosszú lejáratú hi­telek formájában. Január 16- án New Yorkban egyébként „mozgósítási konferencia” nyí­lik meg ez ügyben, s erre az alkalomra odaérkezik Állón izraeli miniszterelnök-helyet­tes is. (MTI) Laird elszólta magát Washington tartós megszállásra törekszik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom