Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

Elnökség* érvek Fellebbezett a Mátraverebély Sportszerűségről és pontelvonásról A NÖGRÄD 1970. decem­ber 30-á számában „Pontokat vontaik el” címmel beszámolt a Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség döntéséről. Megyei I. osztályú felnőtt csapatoktól — köztük Má traverebei ytői — ifjúsági együttes többszöri nem szereoeltetése miatt két- két büntetőpontot vontak le. A felnőtt sportszerűség! ver­seny őszi végállását is ismer­tettük. A szövetség két dönté­sét kifogásoló levelét juttatta el hozz Vk a M átraverebélyi Tsz SK elnöksége. Alábbiaik- basi ebből idézünk: „Ez efflen az intézkedés el­len a szövetségen keresztül a fegyelmi bizottsághoz panasz- szal fordul a sportkör elnök­sége. A 15 bajnoki mérkőzés alatt az első csapaltból egy játé­kos került kiállításra. Minden mérkőzését késedelem nélkül, a kiírás szerint lejátszotta. A hazai mérkőzések a Mátrave­rebély—Szécsény-találkozót kivéve sportszerű keretek kö­zött zajlottak le. Idegenben lejátszott nténkőzéseinken semmölyen sportszerűtlenség csapatunk részéről nem tör­tént.” A továbbiakban Dejtár pél­dájára hivatkoznak, melyet a sportszerűségi versenyben a második helyre rangsoroltak. Holott Dejtáron több alkalom­mal botrányos körülmények között zajlottak le mérkőzé­sek. Mátraverebély viszont csak a 13. helyen kötött ki. „Kérjük az értékelést alapo­sabb áttekintéssel újból fe­lülvizsgálni.” — írják Mátra- verebélyfoői. A pontelvonással kapcsola­tosan abbeli véleményüket fejtik ki, hogy három alka­lommal ifjúsági csapatük tényleg nem állt ki idegen­ben, de az okokat is figyelem­be kellett volna venni a mér­legelésnél. „Elmaradt a Karanosság— Mátraverebély-mérkőzés, mert az egyesület által igényelt te­hergépkocsit indulásunk után Kisterenyén a közlekedésren­dészet igazoltatta, és a gépko­csin műszaki hibát talált. Csak ennek kijavítása után folytathattuk az utunkat, de már csak három perces ké­séssel a hivatalos kezdési idő után érkeztünk Karanosság- na.” Másik alkalommal Rétságna nem utaztak eL A szövetke­zettől igényelt gépkocsi ten- gedytörós miatt nem állt ren­delkezésünkre, melyet a sport­körrel csak az indulás pilla­natában közöltek. Másfél órás késéssel tudtak elindulni egy 14 személyes ■ mikrobusszal. amelyben az ifjúsági csapat már nem fért el. Romhányba némi késéssel érkeztek meg, ezért a játék­vezető nem volt hajlandó le­vezetni az ifjúsági találkozót. „Az egyesület elnöksége rendkívüli ülést tartott, és a NÓGRÁD-ban megjelent szö­vetségi határozatokat meg­vizsgálta, azokkal nem ért egyet, ezért nyújtjuk be fel­lebbezésünket” — hangsúlyoz­zák a sportkör vezetői. Ä sífutók csapatban harmadik helyezést é/tek el Megyei úttörő siverseny Saigon Két össjeesopá?ra készü nek az SKSE felnőtt versenyzői — Január 14-én megyei középiskolás bajnokság fe SKSE sífutói miután ha- Saérkeztek a szlovákiai edző- űáboroeásffól, néhány napig idehaaa edzettek, majd január 3-án álltak rajthoz Galyate­tőn. Ezt a rangsoroló si futó­versenyt a KBV Előre ren­dezte. A mezőnyben ott lát­hattuk a teljes magyar élgár­dát. Az egyesületek közül a Bp Vasas, u. Dózsa Bp. Hon­véd, BKV Előre, az SKSE és & Gyöngyös versenyzői vetél­kedtek. Az egyéni ás négyes csapatversenyben a fővárosiak szerepeltek a legjobban. Egyé­niben Holló ©p. Vasas) sze­rezte meg a bajnoki címet, míg csapa' ibain ez volt a sor­rend: 1. Ű. Dózsa, 2. Bp. Va­sas. 3. SKSE. A Kohász sífutói közül Ben. kő J. 9.. Vincze 10., Hrabecz I3„ Ottrnár pedig a 18. helye­zésit érte eL A 10 km-as sí­futásban 22-en rajtoltak. Közben Saigon véget ért_ a már hagyományossá válit út­törő sítáborozás és lebonyolí­tották a megyei úttörő sí ver­senyt is. A fiúknál Lantos Sándor. SZfflcszai László, Tóth Ernő szerepelt a legjobban, míg a lányok közül Barnucz Erzsébet. Famcsik Mária, Me­rényi Judit érdemel dicsére­tet A salgói úttörő versenyt követően aiz illetékes szakem­berek kiválogatják azt a ke­retet. akik képviselik Nógirád megyét a soron következő út­törő téli olimpián. A középiskolásaknak is be­fejeződött Bánikúton az edző- táboroesás, ahol hat fiú és egy leány vett résat Alkalmuk lesz bizonyítani, hiszen január 14-én Saigon rendezik meg egész napos verseny keretében a megyei középiskolás sí baj­nokságot Az idő most kedvez a síelő­inknek. Erről tanúskodik, hogy programjuk igen színes és változatos. Az SKSE sí- szakosztáliyánalk tagjai január 10-én Budapesten két verse­nyen is réstt vesznek. A fu­tók a Vasas-összecsapáson, még az alpesi számok ked­velői a bauddsz küzdelmein vesznek részt Aktívák A sport névtelen munkásai • az aktívák — nélkül elkép. Lheietlen a folyamatos, za- urtalain munka. A Nógirád agyéi Labdarúgó Szövetség vékenyséigét is mintegy fél- áz aktíva segíti. Az utánpót- sra itt is gondot kell fordí­tani, mert kiöregedett, visz­szavonult jó néhány aktíva. Az elmúlt évben két érzékeny. sú_ lyos veszteség érte a szövet­séget: elhunyt Seprényi Gyula, aki az ifjúságii bizottságban és Patay István, aki az MNK bi­zottságban dolgozott hangya- szorgalommal. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat telepí­tett gépjavító üzemébe felvesz egy íő autóvilla­mossági szerelő, öt lő autószere­lő szakmunkást. Kedvező bérezési feltételek. kor­szerű fürdő- és öl- töző ellátás. mi­nőségi étkeztetés. 2 hetenkénti sza­bad szombat. Je­lentkezés a vál­lalat központjá­ban, Salgótarján. Munkás u. 8. sz. Hpréhirdetések Éjjeliőrt és mező­gazdasági gépszere­lőt azonnali belépés­sel felvesz a megyei kórház célgazdasága Salgótarján, Sebaj-te- lep. Bérezés meg^ égyezéssel, munkás­szálló, étkezés bizto­sítva. Trabanthoz pótfűtő berendezés, hatásos fűtés. Beszerelve 300,— Ft. Megrendel­hető: Salgótarján, pf. 116. Beszerelés idejé­ről értesítés. Hírlapkézbesítőt és egy egyesített kézbe­sítőt felveszünk Ipolyszög területére Jelentkezés: a ba­lassagyarmati posta- hivatal vezetőjénél. Gyakorlott gépírónőt azonnali belépéssel felveszünk. Nógrád megyei Sütőipari Vállalat Salgótarján, Rákóczi u. 146. Í5 életévet bétől tött nődolgozókat pa mutfonodába átkép­ződnek vagy betaní­tott munkára felve­szünk 15—16 éves korig. 1 és 2 műsza­kos munkarend Be tanulási Idő: 1 hó­nap Mesfelelő szak mai gyakorlat és szaktanfolyam elvég zése után szakmun kásvizsgát lehet ten ni Bővebb felvilágo­sítást levélben 19 adunk. Pamuttextil Művek Fonógyára Budapest. XI. Bocs kai u 90 Munkaügyi osztály. Itthon kezd az SKSE Január 5-én az SKSE labda­rúgó-szakosztály vezetősége ülést tartott, ahol megbeszélték az 1971-es évre történő felkészülést. Az ülésen meghatározták a rész­letes programot, az edzőmérkő­zések sorrendjét és kijelölték azt a 20-as keretet, amellyel meg­kezdik a felkészülést. A labdarúgó-szakosztáfy ülé­sén megtudtuk, hogy Tájt! Já­nos játékát egyelőre felfüggesz­tették. A szakosztály vezetősége Puskás Árpádtól megvált. A 2O- as keret tagjai az alábbi játéko­sokból tevődnek össze: Vári, L»i- bus. Marton (kapusok), Pálmai. Gáspár I., Sebők, Pünkösdi, Csala, Bartha, Szeberényi. An­tal, Nyerges, vldomusz, Földi, Bábel, Novák, Krivanek I., Kri- vanek il„ Juhász és Gáspár IL (mezőny j átékosok.) A szakosztály vezetősége úgy döntött, hogy a korábbi évek­hez hasonlóan idehaza kezdik meg a kéthetes edzőtáborozás keretében az együttes felkészí­tését. A csapat tagjaival janu­ár 14-én tartanak játékosérte­kezletet, majd január 15-én sportorvosi vizsgálaton esnek ál a labdarugók, január 18-án reg­gel kezdik meg a munkát, két hétig napi két edzést tartanak. Februárban heti öt edzéssel ké­szülnek az idényre. Az NB II- ben a tavaszi idény március 21- én kezdődik. Addig az SKSE 60 edzést tart, ezen belül 14 ed­zőmérkőzést vívnak különböző együttesekkel. A labdarúgóknál Tóth István a vezető edző, BoM- vai László a másodedző. Mes­ter Sándor pedig a serdülőkkel foglalkozik. Hatő ozat és lettek A kiemelt sportkör nagyobb támogatást kér U ésezett az SKSE elnöksége Az országaiul tíz kiemelt központi sportkör működik. Nógrádiban két megyei szintű, kiemelt egyesület van: az SBTC és az SKSE. A Salgó­tarjáni Kohász Elnöksége a kö­zelmúltban tanácskozott, ahol foglalkoztak az MTS II. kong­resszusa (1967. december 12— 13.) határozatának végrehajtá­si tapasztalataival Őrlik Ferenc sportköri el­nök hangsúlyozta, hogy igye­keztek nagy gondot fordítani a versenysport mellett a tömegsport fejlesztésére is. Évről évre labdarúgásban, té­kában, sakkban, asztalitenisz­ben, és természetjárásban vál­lalati bajnokságokat rendez­tek. A középfokú intézetek­ben tanuló tehetséges sporto­lókat foglalkoztatták az egye­sületben. A tehetségkutató, válogató versenyek számát a jövőben növelni szükséges. A testnevelés és sport népszerű­sítésében nem hiányzott a tár­sadalmi öisszefogás. Az egye­sület igényelte a társszervek támogatását, melynek kedvező hatása elsősorban a tömeg- sipartmunkáiban gyümölcsö­zött Az MTS 1968-ban dolgözta kj a sportágak tervszerű és differenciált fejlesztésének tervét. Az előadó hangsúlyoz­ta, hogy az egyesületnél to­vább kell javítani a szakmai munka színvonalát. Ag atlé­táiknál. kosárlabdázóknál, sí­előknél. vívóknál és labdarú­góiknál képzett szakemberek irányítanak, de továbbképző- sülét elnöksége között. Mű'kö­sükiről nem szabad megfeled­kezni. A kiemelt szakosztályok mumlkéjával külön is foglal­kozott az elnök. A kék-fehé­reknél a 12 szakosztályból az alábbiak kiemeltek: atlétika, vívás, birkózás és sí. A négy sportág működtetéséhez — bár akadnak anyagi gondok — megadják a szükséges támo­gatást. Ehhez hatékony segít­séget nyújt az MTS Nógrád megyei Tanácsa is. Az MTS álltai kiadott neve­lési irányelvek meghatároz­zák az egyesületekben folyó nevelési tennivalókat. Az egyesületben ismerik ezeket az irányelveket. Az viszont ko­rántsem biztos, hogy ezeket alkalmazzák is minden szak­osztályban. Több sportoló nem jár rendszeresen edzésre, élet­módja sem kifogástalan. Az akarati tényezőkkel is ajkad­nak gondok. Vannak olyan ta­pasztalatok, hogy még a válo­gatott sportolók — akiknek jó példában elöl kellene járni — sem tartatták be az előíráso­kat. A hiibák elleni küzdelem nem könnyű munka, de ál­landóan nyesegetni kell a vad­hajtásokat. Az atlétáiknál működő KlSZ-csoport összekötő kapocs szerepét tölti be a szakosztály, a KISZ-bizottság és az egye­disének elemzése után a ká­derutánpótlás biztosításának fontosságával foglalkozott az elnök. Ehhez a pártszervezet segítségéit kérik. A gazdálkodás kérdése jb napirendre került. A hatéko­nyabb gazdálkodás érdekében három út mutatkozik a jö­vőben: 1. nagyobb pénzügyi támogatás. 2. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek átveszi a létesítmények fenntartását. 3. több szakosztály megszünte­tése. Az utóbbi azonban vég­legesen nem oldaná meg a gondokat. Így más megoldást kell keresni. Az elmúlt évben közel egymillió forint volt az egyesület költségvetése. Az idei terv már több mint egy­millió-százezer forintot irá­nyoz elő. Időközben emelked­tek a terembérleti dijak, emiatt drágultak a sportolási feltételek. További létesítmény­fejlesztéseket tervez a sport­kör, melyek üzemeltetéséhez újabb személvek alkalmazása válik szükségessé. Ilyen és ha­sonló gondok nehezítik a mun­kát. A Salgótarjáni Kohász, mint kiemelt sportkör csak úgy tudja teljesíteni a reá háru­ló sportfejlesztési és nevelés: tennivalókat, ha sokkal na­gyobb támogatást kap a kü­lönböző szervektől mint a ko­rábbi években. így nem könnyű Falun sportolni sokszor nagy áldozatválla­lást jelent. Igazi amatőrökről van szó, akik számára semmiféle anyagi előnyt nem je­lent, hogy kergetik a labdát, asztaliteniszez­nek vagy sakkoznak. Ispán Tibor, a Széché­nyi Vörös Meteor asztalitenisz-csapatának legjobb játékosa a mostoha körülmények el­lenére sem lett hűtlen kedvenc sportágához. Tavaly a megyei csapatbajnokságban 87 szá­zalékos teljesítményt nyújtott. Pedig Nagy- lócban lakik, Salgótarjánban dolgozik, és Szécsényben sportol! Közlekedési nehézségek és állandó időzavar ellenére hódol az asztali­tenisznek. Tavaly egyébként kellemetlen meglepetés érte. Elveszítette jól megszokott ütőjét. Ez sem akadályozta abban, hogy a megyei mezőny egyik legjobb játékosának bizonyuljon. Veszélyben a zászló A brazilok harmadik világbajnokságuk ki­vívása fölött érzett mámoros örömükben is­mét kitaláltak valamit. Bizottságot' alakítot­tak, amely mozgalmat indított el a brazil nemzeti zászló eddigi jellegének megváltoz­tatására, Véleményük szerint a labdarlxgás- nak, amelyhez a brazil népnek annyi sok világra szóló diadala fűződik, az ország nem­zeti színeit jelképező lobogóján is valamiféle formában kifejezésre kell jutnia. Ez egy bé­kés és büszke jelkép, amely egyesíti az egész nemzetet. A bizottság már meg is' kezdte munkáját és mozgalmuk sikere érdekében aláírásokat gyűjtenek. A labdarúgást kedvelő brazil nép többsége ugyanis ha aláírásával hitet tesz elhatározása mellett — nem lehet vitás, az illetékes hatóságok döntése. Az öregek a családban e nem akarják átérezni az öre­gek helyzetét, és emiatt sok gyünk az öregekkel. Nem is családban feszült a viszony. Ez rossz szándékbóL csak azért, helyenként odáig fajul, hogy mert öreges tempójukkal, las- az öregek minden ténykedésé­Valljuk be, sokszor előfor­dul, hogy türelmetlenek va­súbb lépteikkel nem tudják átvenni a fiatalabbak lendü­letét. Nem jól vám ez így. Gyakran így van ez azon­ban nemcsak általánosságban, hanem a családban is. Az ben rosszat keresnek és szinte ellenséges szemekkel figyelik minden mozdulatát. Ez a család minden tagjá­nak elviselhetetlen állapot. El­Vfi- * ~T „" ti sősorban azonban az öregnek, «los ember öreges szokása:val ^ ^ egyedüJ m^rad; kissé „kilóg” a családból. Pe­dig nagyon sok családban él­nek együtt öregek, fiatalok, falun, városon egyaránt. Addig, amíg az öreg munka­képes, dolgozik, segít, „érde­mlődén gondjával, bajával, ha­lálfélelmével. Ügy érzi, terhé­re van mindenkinek. Sivár lesz körülötte minden. Min­denkiben és mindenben csa­mei vannak” a maga ereiéhez lódottan váría- h°Sy a halállal megszabaduljon mindentől, (jelenül halad el mindenki fe­lett, es lassan mindenki elér­kezik ahhoz a korhoz, amikor lépteit inár nem tudja a fia­talokéhoz igazítani. Az öregség természetes álla­pot ugyan, de mindenképpen a legnehezebb korszak az emoer életében. A testi ellátottságon kívül e korban nagy szüksége van szeretetre! Ebbe a szóba pedig minden belefér. Ha a szeretet szemüvegén keresztül nézzük az öreg családtagot, találunk mentséget kissé kü­löncnek tűnő viselkedésére is. mi felszabadult, fiatalabb éle­tünk boldogságából nyújtsunk át az öregeknek is, akiknek az aranynál is többet ér egy sze­rető szó, s így a lelkiismere­tűnk is nyugodt lesz. A munkahelyeken is gyak­ran kiszalad a fiatalok szájá­ból egy-egy meggondolatlan, lebecsülő, gyakran bántó meg­jegyzés, szó az idős dolgozók­ra. AZ IDŐS DOLGOZÓKNAK pedig SZÁMTALAN ÉRDEME VAN. amiről sok helyen, egy­re kevesebbet beszélnek. Gondolkozzanak ezen ed a fiatalok, s, amikor egy idős munkás aN munkahelyen nehe­zen birkózik meg feladatával, ne nevessenek rajta, ne szól­Meg«,.«. **.•*«. Ml óvni a testi és lelki megráz­mérten kiveszi részét a család munkájából, — nem domboro­dik ki annyira az eltávolodás, ha vannak is a különböző kor­osztály életfelfogásának ellen­téteiből adódó viták. De ha beteges, gyenge, mikor már ami kedves volt, amit család­nak nevezett, amiért élt, küz­dött, dolgozott. kódtatásoktól őket, akik gyak- ßadjäk meg azokat a jó taná­rán nem is kívánnak különle- csokat- intelmeket, amelyeket ges törődést. Egy szál virág, az öregektől kapnak, hiszen egy szelet csokoládé, vagy ezek a tapaszta átok évtizedes egyéb figyelmesség, egy ked- munkák során kristályosodtak A meghasonlás hangulata vés simogatás, szerető, megér­lek természetesen kihat az egész család életére. A fiatalabbak­szinte önmagának is terhére nak tulajdonképpen az öreg van, akkor a családban is — kevés kivétellel — rosszabbo­dik a helyzete. A fiatalabbak „bogarasnak”, elviselhetetlen­egy élő rossz lelkiismeret, aki mindig arra figyelmeztet, puszta jelenlétével is, hogyan nem szabad viselkedni. És nek tartják az öregkorral tér- mégis ... Gyermeknevelés mészetszerűen járó jelensége- szempontjából is mérhetetlen két és nem öregkori állapot- károkat okoz pedig nak,. hanem egyéni szeszély- mert a. gyermek sem formáló- nek vélik minden Lépésüket, dik egészséges irányba Érzel- megnyilvánulásukat. Azokat a mi viszonya az öregekkel kap ..hibákat” sem nézik el szíve- csolatban eldeformálódik sen. melyeket a munkaképes előre veti árnyékát annak is. korban még elnéztek. hogy ők is így fognak bánni A fiatalabbak sajnos, sok szüleikkel, ha eljön az idő. esetben nem tudják, vagy Mert eljön... Az idő könyör­tő szó kimondhatatlan boldog- Egyik a fiatalos lendületét, ságot, sokszor az életet jelenti ®reletí a másik tapasztalatait a számukra. Hiszen az öreg - 08 megmaradt erejét adja a mint azt mondják - sokszor munkába. Mindegyikre egy- már olyan mint egy gyerek, a ,°Vrlt. szükség van, így ala- gondoskodáson keresztül méri , * kl az iránti meg­a szeretetet. becsulés légköre a munkahe­Gondolkozzunk el ezeken Iveken is. egy kicsit és ha hiba van csa- Szeressük, védjük az örege- mindez, ládunkban ezen a téren; so- két, ezzel saját öregségünk hasem késő változtatni rajta, széppé tételén is munkálko- Adjunk több szeretetet az dunk, mert ha ezt látják a öregeknek, akik mögött leg- fiatalok tőlünk, ők is ezt a és többször küzdelmes, kevés példát fogják követni. örömmel teli életút van. A Fási Katalin NÓGRÁD — 1971. január 6., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom