Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

Gierek és Ja Moszkvában tárgyait (Folytatás az 1. oldalról) megbeszélésen a lengyel ten­germelléken december köze­pén. kialakult feszültség oka­it és különösen az egyetemi oktatás és a hallgatók helyze­tének javítása terén megvaló­sítandó feladatokat elemezték A vitában számos javaslat hangzott el a felsőoktatási in­tézmények munkájának, hely­zetének megjavítására. A töb­bi között hangoztatták az egyetemek és főiskolák na­tieonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának Cőtiitkára és Alekszej Koszi- gin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke kedden az SZKP Központi Bizottságában találkozott Edward derekkel, a lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárával és Piotr Ja- roszewicz-csel, a lengyel mi­nisztertanács elnökével. A ta­lálkozó során a szovjet és a lengyel vezetők kifejezték «azt a ködösön ös törekvésüket, hogy elmélyítik a politikai, gazdasági, tudományos-műsza­ki és védelmi' együttműködésit, mind kétoldalú, mind sokol­dalú alapon — a Varsói Szer­ződés és a KGST keretei kö­zött”. gyobb önállósága biztosításá­nak szükségességét. Henryk Jablonski kifejtette, hogy az egyetemek önállóságá­nak növelésével együtt fokoz­ni kell, mind a tanári kar, mind a hallgatók kezdemé­nyező készségét és felelősség­érzetét. „Az előterjesztett ja­vaslatokat helyesnek és jo­gosnak tartjuk, figyelmesen tanulmányozzuk, s ezek szám­bavételével hozzuk meg hatá­rozatainkat” — mondotta a miniszter. Mint a sajtó számára ki­adott közleményben rámutat­nak: „A felék mély megelége­déssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a Szov­jetunió és a Lengyel Népköz- társaság testvéri pártjait és népeit egyesítő sokoldalú kap­csolatok”. A felek kiemelték „a szocia­lista országok cselekvési egy­ségének elsőrendű jelentőségét az imperializmus ellen, a nemzetközi béke megszilárdí­tásáért vívott harcban”. A találkozó résztvevőinek mélységes meggyőződése, hogy „a szocialista országok egybe­hangolt fellépése döntő mér­tékben hozzájárult az európai feszültség enyhüléséhez”. A felek leszögezték „a Szov­jetunió és az NSZK, a Len­gyel Népköztársaság és az NSZK között megkötött szer­ződések nagy, pozitív jelentő­ségét”. A találkozó résztvevői „ismét kifejezték a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztár­saság szolidaritását a testvén Német Demokratikus Köztár­sasággal, amely fontos szere­pet tölt be az európai bizton­ság megszilárdításáért vívott harcban”. A lengyel vezetők ismertetr ték azokat a gazdasági és szo­ciális intézkedéseket, amelye­ket a LEMP Központi Bizott­sága és a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsa meg­valósít a LEMP Központi Bi­zottsága 7. plénuma után, a munkásosztály, minden dolgo­zó, a szocializmusnak Len­gyelországban való továbbfej­lesztése érdekében, A szovjet vezetők tájékoz­tatták a lengyel vezetőket a kommunizmusnak a Szovjet­unióban való építése meneté­ről, a népgazdaság fejlesztésé­nek távlatairól, az SZKP XXIV. kongresszusának elő­készítéséről. , „A szovjet és a lengyel ve­zetők találkozása megmutatta, hogy az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió é6 a Lengyel Népköztársaság teljesen azo­nos nézeteket vallanak min­den megvitatott kérdésben. A szívélyes barátság és a testvéri kölcsönös megértés légköréiben folyt le a találko­zó” — hangzik a sajtó számá­ra, kiadott közlemény. Az SZKP Politikai Bizottsá­ga és a szovjet kormány ked­den a Kremlben ebédet adott Edward Gierek és Piotr Ja- roszewiez tiszteletére. (MTI) Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a len­gyel minisztertanács elnöke kedden hazautazott Moszkvá­ból. • Közlemény a szovjet és a lengyel vezetők találkozójáról Kik kapják az ajándékot? Tory-támadás az államosított iparágak ellen Cjságíró kongresszus Havannaban Raul Roa kubai kűlügymí- EBßztar 80 ország 300 küldött­be, megfigyelője és meghívott vendége jelenlétében kedden Havannában megnyitotta a Nemzetközi Újságíró Szerve­set VII. kongresszusát. „Bizonyosak vagyunk ab­ban — mondotta megnyitó beszédében Roa —, hogy az újságíró szervezet VII. kong­resszusa kifejezésre fogja jut­tatni a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló népek­kel vállalt szolidaritását”. A kubai külügyminiszter megál­lapította, hogy a kongresszust olyan időben tartják, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Ame­rika népei elszánt harcot vív­nak az észak amerikai impe­rializmus ellen. (APP) Lord Robews, a Brit Szén- bányászati Állami Vállalat el­nöke kedden, lemondott évi 20 OOö font sterlinget jövedel­mező állásáról, mert nem ért egyet a Heath-kormány repri- vatizálási törekvéseivel. A ha­talomra jutott toryk hozzálát­tak az államosított vállalatok fokozatos felszámolásához: fel­szólították Robenst, adja el magánkézbe a szénbányászati vállalat legjövedelmezőbb melléküzletágait, elsősorban az elnök büszkeségét: a nagy­hírű komputerközpontot. A konzervatívok korábban elcsapták Lord Hallt, a posta ugyancsak munkáspárti vezér- igazgatóját, mert ellenezte a Giro nevű országos postabank megszüntetését. (A néhány éve működő Giróra régóta hara­gudott a magánkapitalista kon- kurrencia: a hagyományos nagybankok gazdái és konzer­vatív politikai barátaik.) Figyelemre méltó, hogy csu­pán a legjövedelmezőbb üzlet­ágakat kívánják a toryk ma­gánkézbe adni, a deficites tő­késvállalatokon, például a Rolls Royce-on viszont az adófizetők pénzéből sok mil­liós „nemzeti ajándékokkal” segítenek. (MTI) Nixon tagadta a hidegháborún hangot Hz elnök ismét megfenyegette a Nixon elnök hétfőn este, (magyar idő szerint kedden hajnalban) a Fehér Házban fogadta a három nagy orszá­gos tv-hálózat. valamint az úgynevezett köznevelési te­levízió egy-egy vezető mun­katársát. Az újságírók bél­és külpolitikai kérdéseket tettek fel Nixonhak. Nixon azt állította, hogy kormányzata külpolitikai té­ren, s ezen belül is elsősor­ban a vietnami háborút il­letően érte el a legnagyobb eredményeket. Kijelentette, hogy „a vietnamizálás si­keresen halad” ennek ered­ményeként jelentős mérték­ben csökkentek az amerikai emberveszteségek. Arna a kérdésre, hogy leg­utóbbi megnyilatkozásai a VDK bombázásának felújí­tását készítik-e elő, Nixon kijelentette: „Nem kívánom 'elújítani Észak-Vietnam : ombázását, nem óhajtunk ; ratégiai vagy akárcsak katonai célpontokat bom­bázni Észak-Vietnamban, ha t ak' nem látjuk ves*élyez­tetive a Dél-Vietnamban levő amerikai erők biztonságát.” Ugyancsak az amerikai in­tervenció« csapatok „biz­tonságára” hivatkozva han­goztatta. hogy az USA „kény­telen” folytatni a kémrepü­léseket a VDK fölött. Ezzel összefüggésben ismét a VDK bombázásának 1968 novem­berében történt beszüntetésé­vel kapcsolatos állítólagos hallgatólagos megállapodá­sokra hivatkozott, s fenyege­tően hozzáfűzte, hogy amennyiben a másik fél nem ismeri el a „hallgatólagos megállapodás” létezését. az USA a maga részéről „sem­miféle megkötöttséget sem fog érezni.” A közel-keleti kérdéssel összefüggésben az újságírók felvetették, miért nem vál­lal az USA szerződéses el­kötelezettséget Izrael .,meg- védetonezésére”. hiszen gya­korlatilag amúgy is mélyen el van kötelezve Izrael mel­lett. Nixon kifejtette. hogy „nincs szükség” formális amerikai—izraeli szövetségi szerződésre, mivel minden VDK-t érdekelt pontosan tudja, mi­lyen támogatást nyújt az USA Izraelnek. Az elnök hangoztatta, hogy ez a tá. mogatás „a közel-keleti erő- egyensúly fenntartása érde­kében” a jövőben is folyta­tódni fog. A beszélgetés során emlé­keztették Nixont arra, hogy annak idején Kína, majd ké­sőbb Kuba „elvesztésével” vádolta az éppen hatalmon levő demokrata párti kor. mányzatot és feltették a kér­dést, mi a véleménye Chile .elvesztéséről”, ami az ő kor­mányzása idején következett be. Nixon kijelentette, hoev „amj Chilében történt, az nem kedvünkre való, de tar­tózkodtunk a beavatkozástól, mert intervenciónk óriási visszahatást váltott volna ki világszerte.” Egy Kubával kapcsolatos kérdésre válaszolva Nixon kijelentette, hogy az ő értel­mezése szerint az USA és a Szovjetunió közötti hallgató­lagos megállapodások meg­sértését jelentené, ha a Szov­jetunió nukleáris tengeralatt­járó támaszpontot létesítene 2 NÓGRÁD — 1971. január 6., szerda Tim Buck elviár« nyolcvan eve« TIM BUCK, a Kanadai Kommunista Párt elnöke nyolc­vanadik születésnapját ünnepli. Csöndben, nyugalomban, konfliktusoktól mentesen eltöltött nyolc évtized is hosszú életnek számít — mennyivel hosszabb (és mennyivel tartal­masabb) Tim Buck életútja, afki közel hét évtizede harcol a munkásosztály céljaiért. Élete már a kezdet kezdetén együtt alakult a századvég nyomorgó munkásgyexmekeinék sorsá­val. Angliában született, 1891. január 6-án, apja napszámos­ként dolgozott, nyolcán voltak testvérek. Tizenkét éves, amikor már egy gépgyárban keresi a kenyerét Az első politikai akció, amelyben részt vesz: kis tamancként tagja egy küldöttségnek. A delegációt Keir Hardie támogatására szervezték, aki harcot kezdett a szakszervezetek potttákaí fellépését tiltó bírói ítélet ellen. 1910-ben Kanadába emigrál. Hamarosan rájön azonban, hogy új hazájában semmivel sem jobbak a politikai állapo­tok, minit amilyeneket Angliában tapasztalt. 1917-ben már 6 vezeti az első kanadai politikai sztrájkot A Kanadai Kom­munista Pánt egyik alapítója, 1921-ben tevékenyen részt vesz a munkásszervezetek illegális pártalapító kongresszu­sán. 1929-ben a párt központi bizottságának főtitkárává vá­lasztják. Több mint három évtizeden át töltötte be ez e posztot. A munkásmozgalom számára — és a világ számára — sorsdöntő nehéz évek voltak ezek, Tim Buck megjárta a kingsitoná fegyhózait Itt cellájában merényletet kíséreltek meg ellene. Harcolt az általa megszervezett Maokenzie-Pa- pineau zászlóalj soraiban a spanyol polgárháború frontjain A Komintern V. és VII. kongresszusán ő képviselte a kana­dai kommunistákat. 1957-ben és 1960-ban részt vesz a testvérpártok moszkvai tanácskozásán. 1962-ben, 71 évesen, a párt elnökévé választják. Már jóval túljárt a hetvenen, mikor 1966-bar, Vietnamba utazott, hogy saját szemével győződjék meg a valóságról és tolmácsolja a vietnami nép­nek az észak-amerikai kontinens haladó embereinek szolida­ritását. Tevékeny életében több elméleti és történelmi mű megírására is jutott ideje. Legutóbbi „Lenin és Kanada” című munkája 1970-ben jelent meg. NYOLCVANADIK születésnapján szeretettel és tisztelet­tel köszöntjük a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom veteránját, az amerikai földrész békéért, demokráciá­ért, szocializmusért küzdő erőinek nagy alakját. Gerillatámadás Izrael ellen Losonczi Pál fogadása A Budapesten akkreditált diplomáciai missaióvezetők ja­nuár 5-én, az új év alkalmá­ból jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Eilnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Gáspár Sándor és Kisháza Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Nagy Lajos, a Külügy­minisztérium protokoll osztá­lyának vezetője. A fogadás szí­vélyes légkörben zajlott le. (MTI) i csehszlovák uasykövclség sajtótájékoztatója A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának decemberi plénumáról tájé­koztatta az újságírókat ked­den Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budi. pesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te, a Csehszlovák Kultúra Népköztársaság úti székházé­ban. A nagykövet, aiká a CSKP Központi Bizottságának tagjaként reszt vett a testvér­párt decemberi plénumán, az ottani beszámolók és a vita alapján részletes áttekintést adott Csehszlovákia általános helyzetéről, az utóbbi időszak­ban bekövetkezett fejlődésről. Közölte, hogy a Csehszlová­kiában lezajlott válság alaku­lásáról, annak tapasztalatairól, tanulságairól rövidesen doku­mentumot tesznek közzé. A sajtótájékoztató kereté­ben Matej Pebrina, a nagykö­vetség gazdasági tanácsosa a magyar—csehszlovák gazdasá­gi, külkereskedelmi, műszaki és tudományos kapcsolatokról tartott tájékoztatót. (MTI) Libanonból érkező arab gerillák kedden hajnalban ak­natámadást intézteik a felső- gaiileai Mosav Dovev félkato­nai település ellen. Tizennyolc izraeli megsebesült — legaláb­bis az első hivatalos Tel Aviv-i közlemény szerint. Ké­hogy izraeli részről vesztesé­gek nem voltak. Az AP hírügynökség szerint ez volt a legsúlyosabb Izraelt ért támadás azóta, hogy a Palesztina! harcosok vissza­tértek libanoni működési terü­letűikre. (MTI) sőbb ezt úgy módosították, Szovjet tiltakozás Közömbösen szemlélik a bűnös akciókat A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége kormánya meg­bízásából nyilatkozatban tilta­kozott az Egyesült Államok Kül ügyminisztériumánál amiatt, hogy az amerikai cio­nista szervezetek folytatják az ellenséges hadjáratot az Egye­sült Államokban működő szovjet intézmények ellen. A nyilatkozat szerint a cio­Kubában, hozzáfűzte: „Nem hiszem, hogy a Szovjetunió válságot óhajtana előidézni a Karib-tenger térségében.” „Mindazonáltal — folytat­ta — kapcsolataink pozitív oldala hogy az elmúlt két év­ben tárgyaltunk egymással, például a stratégiai fegyver, korlátozásról és a megbeszé­léseket márciusban folytatjuk Helsinkiben. Mi készek vá­gunk egy részleges megegye­zésre, amelyről a megbeszélé­sek következő menetében Helsinkiben tárgyalni óhaj­tunk a szovjet képviselőkkel.” Nixon tagadta, hogy hi­degháborús hangot ütött vol­na meg beszédeiben. „Mind­két fél határozott, de nem a szenvedélyek felszítására irá­nyuló hangnemben politizál” — mondotta. Ezzel kapcsolatban J meg­kérdezték az elnököt. nem látja-e elérkezettnek az időt a legmagasabb szintű sze­mélyes diplomáciára, eset­leg szovjet—amerikai csúcs- találkozóra. Nixon kijelentet­te. hogy ilyen csúcstalálkozó csak akkor lenne célszerű, ha a két ország között külön­böző kérdésekben folyó pár­beszéd bizonyos szakaszá­ban valamely megállapodás véglegesítése szempontjából ez hasznosnak ígérkezne. „Amennyiben nincs komoly előrehaladásra remény, egyik félnek sem áll érdekében a csúcstalálkozó. amely ilyen körülmények között csupán hamis illúziókat keltene.” — mondotta Nixon. (MTI) nista szélsőséges elemek nem­csak odáig merészkednek, hogy megzavarják az Egyesült Államok területéin levő szov­jet intézmények normális te­vékenységét, hanem a szovjet diplomatákat és más szov­jet állampolgárokat nyíltan a fizikai leszámolással fenyege­tik. Az amerikai hatóságok több rendbeli arra vonatkozó ígéretük ellenére, hogy meg­felelő intézkedéseket tesznek, lényegiében továbbra is kö­zömbösen szemlélik ezeket a bűnös akciókat. A szovjet kormány hang­tér, az Express című hetilap­nak adott nyilatkozatában a francia katonapolitika kérdé­seiről szólva határozottan el­utasította azt a gondolatot, hogy Franciaorszag katonai Vonatkozásban visszatérjen az atlanti integráció keretébe „Az integráció azt jelentené — mondotta —, hogy ha az amerikaiak úgy vélnék, hogy érdekük megvédeni Francia- országot, akkor megvédenének bennünket. De, ha arra a meggondolásra jutnának, hogy nem érdekük Franciaország megvédése akkor nem véde­nének meg bennünket ” Franciaországnak ugyanak­kor kötelessége — folytatta a súlyozza, miután az amerikai fél nem teszi meg a szüksé­ges intézkedéseket, hogy biz­tosítsa a normális feltétele­ket az Egyesült Államokban levő szovjet intézmények és oda érkező szovjet kollektívák tevékenységéhez, nem számít­hat arra, hogy hasonló felté­teleket biztosítsanak a Szov­jetunióban is az amerikai in­tézmények számára. A nyi­latkozat az események ilyen alakulása miatt teljességében az Egyesült Államok kormá­nyára hárítja a felelősséget. (TASZSZ) hadügyminiszter —, hogy bi­zonyos kapcsolatai legyenek azokkal a hatalmakkal, ame­lyek képesek katonailag mó­dosítani az események mene­tét, vagyis az Egyesült Álla­mokkal, a Szovjetunióval és Kínával. „Az Egyesült Álla­moknak szövetségesei va­gyunk, a nyugati világ részét képezzük, hozzá van kötve sorsunk. Kei esnünk kell az együttműködést a szovjet ve­zetőkkel is, mert Európa sta­bilitása ugyanolyan érdekünk, mint nekik . Végül érdekünk­ben áll, hogr tudtára adjuk a kínai vezetőknek: úgy véljük, helyet kell kapniuk a nemzet­közi életben”. (MTI) Riad Londonban Mahmud Riad egyiptomi hogy az Egyesült Arab Köz­külügyminiszter kedden, a társaság mindent megtesz franciaországi repülőtéri azért, hogy a közel-keleti kér­sztrájk. illetve a londoni re- désben békés rendezés szü- pülőtéri köd okozta kétnapos lessen, s minden rendelkezés­késéssel, vonatta] Londonba re álló eszközzel támogatni érkezett. fogja Gunnar Jarring ENSZ­Megérkezésekor kijelentette, közvetítő erőfeszítéseit. (MTI) Debré elutasít fa a katonai integrációt Debré hadügyi államminisz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom