Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Tavaszi előkészületek farsangi divalékszerek Farsang a hátak és a vidám, baráti Basse­jóvertelek ideje. Ehhez hozzá tartozik a csimoe ruha, és a szép frizura, és valami kicsi, ici­pici csiKogás, A nők mindig ötleteseik voltaik afeban. ho­gyan lehet effy kis dísszel, apiró kis ékszer­rel felfrissíteni egy regi ruhát, vagy ünnepé­lyesebbé tenni az öltözéket A dlvatélkazenek között különösen hírne­veseik a csehszlovákiai Jabloneoben készült divaitékszerek, bizsuk, amelyek nálunk is meghódítják a nőket 1. Azok. akik baráti körtéén töltik el a farsangi estét viselhetnek például egy ilyen érdekes láncot Az apró bronz fémszemekből összekapcsolt láncot kis kerek virág fogja csomóba. 3. Akik egyszínű ruhát öltenek ünnepi va­csorához, vagy tánchoz — azoknak klipsz és bross összeállítást ajánlanak a „Bizsu de bo­hém” tervezői. Ennek az érdékes, rusztikus, bronz brossnak és füiklipsznek igen dekora­tív hatása van. 3. Aki bálna hivatalos, annak nagyon szép­nek, csillogóinak ig kell lenni. Egy sima vo­nalú, mély nyakki vágású ruhához a több­soros gyöngysor illik a legjobban, A csiszolt szemek szikráznak a villanyfényben. S aki turbánt is visel, díszítheti egy hatalmas csi­szolt kristályokból álló brosstűvel. K. M. Égetett tészták CS OSZTATOTT PAtACSHNTA Három tojássárgáját « dkg vaj­jal és egy tetőzött evőkanál cu­korral habosra keverjük, majd egy csipetnyi sőt, két pohár te­jet, is dkg lisztet adunk hozzá éi. végül beleforgatjuk a s tojás k-ményre vert habját is. Forró •/ irhán vagy olajban ujjnyi vas- t s lapokat sütünk belőle, mégpe- ö g lassú tűzön és úgy, hogy csak a /, egyik oldalukat sütjük meg. ( tána tálra csúsztatjuk és meg­hintjük vaníliás cukorral. A meg nem sütött oldala —, amely min­dig felülre kerül — és a vaní­liás cukor finom vaníliakrém izt a ti a tésztának. A felső lapot fordít- a a csúztatjuk a palacsinták tételé­re, tehát ennek a sült fele kerül fülűire. A palacsintákat még né­hány percre betesszük a forrd sütőbe, de a lángot eloltjuk, ne­hogy megbámuljon. Forrón tálal­juk. Készíthetjük úgy Is, hogy a lt (lókat cukros tojáshabbal borít­juk, vagy őrült dióval hintjük meg. LÁNGOLÓ KIFLI Nyolc db egynapos kiflit kb. két cm-es darabokra vágunk. Majd a darabokat villára szúrva egy másodpercre forró tejbe márt­juk. Egy sort lerakunk belőle, ’gy kivajazott tűzálló tál aljára, .őzben 5 tojássárgáját, 5 evő­kanál vaníliás porcukorral habos­ra keverünk és az elsó sor kif­lire két-három evőkanálnyit lo­csolunk belőle. Ezután olvasztott vaj következik (összesen 10 dkg vajat használunk fel hozzá) és rárakjuk a kővetkező sor kiflit is. Ezt addig ismételjük, amíg a kiflik, a tojáskrém és a vaj el­fogy, A tetejére kiflisor kerül, erre locsoljuk a megmaradt ol­vasztott vajat és előmelegített sü­tőben mintegy fél óra hosszat kis lángon sütjük. Utána kivesszük, a tetejét megkenjük az Időközben felkevert S tojás kemény, meg­cukrozott habjával és visszarakjuk a sütőbe, hogy a hab rózsaszínű­re süljön. Mielőtt melegen feltá­lalnánk, a hab tétjére fél dl., 60—90 fokos szeszt öntünk. Az asztalon a szeszt meggyújtjuk. Igen ízletes, szép vendégváró tál. Török Júlia Amit az egészségünkért tenni kell A HIVATALOS naptári ta­vasz még váirat magára — ám szemmel láthatóan hosszab­bodnak a napok, később gyúj­tunk villanyit, e dél tájban, olykor besaökiik a zárt ablak üvegén át a bágyadt nap­sugár. .. Ilyenkor mi, nők, óhatatlanul a tavaszra gon­dolunk; esetleg egy új kosz­tümre, vagy legalább cipőre, táskára... Mindezeknél al­sóbbrendű azonban a szerve­zetünk ' felkészítése az át­állásra, a változásra — hi­szen a tavaszi megújulás a természetnek minden élőre vonatkozó törvénye... Fogad­juk tudatosan, segítsük elő a magunk egyszerű, mégis haté­kony eszközeivel minél zök­ken őmentesebb bekövetke­zését Tavaszi fáradtság néven tart ja 6zámon a köztudat azt a jelenséget, (melyet ilyen­kor többé-kevésbé mindenki önmagán tapasztal, s) amely bágyad tsógá ban, fejfájásban, fáradékonyságában nyilvánul meg. Oka a vitaminhiány; az, hogy télen kevesebb a friss gyümölcs, zöldség, kevés a napfény, s tél végére a szer­vezet már elhasználta minden vitaminitartalékát. Igaz: kap­ható mirelite-gyümölics és sokféle gyümölcsszörp, na­rancs és citrom (a téli almá­ról csak utolsó sorban, szó­lunk, mert ilyenkor már cser kély a vitaminértéke). Pótol­hatjuk azonban a hiányzó vi­taminokat nemcsak déli gyü­mölcsből, hanem egyszerű és olcsó hazad termékekből. Ilyen elsőrendű vitaminforrás pl. a fekete retek (vajas, zsíros ke­nyérre, leveshez ízletes kiegé­szítő), a savanyított hordós káposzta nyersen, salátának, a nyers paradicsomlé (ivóié). Ha minden nap fogyasztunk be­lőlük, kevésbé sínyli meg szervezetünk a „tavaszi fá­radtságot”. Már a téli, tél végi napiflény is a természet meg­újulásának előhírnöke, s úgy örülünk neki, hogy olykor megfeledkezünk a legelemibb óvatossági remdszaíbályofcrói — • igy aztán az első tavaszi nap­sugár hatására előbújnak a tél folyamán elhalványult szep- lők, májfoltok. Megelőzhetjük ezt többféle módon: pl. kvar- codunk. azaz fokozatosan (na­ponta csak 1 perccel növelve az időt) hozzászoktatjuk bő­rünket a gazdagabban, áradó ibolyántúli sugárzáshoz. Szép is a már kora tavasszal „le­sült” arc, — ám a házi kvarc­lámpa sem mindenki számá­ra elérhető. Viszont elérhető — mert drogériában kapható — a fényvédő krém, mely megóv a szeplők rögtöni ki- új ulásáitól; ha ez mégis meg­történt, alkalmazzunk ideje­korán fehérítő szereket, pako­lást. Citromlébe mártott vat­tával töröljük át reggel és es­te az arcbőrt; de használha­tunk e óéira készen kapható uborkatejet is. AKI NEM a korai szeplősö­dé« ellen kíván védekezni, an­nak is be kell kennie arcát, müvei a kora tavaszi napfény és különösen a szél is szárit. Az este gondosan letisztított arcra (arctejjel, vagy közön­séges tejjel, tejszínnel töröljük le arcunikat és nyakunkat), lanolinos krémet tegyünk éj­szakára (ez — a benne fino­man eloszlott vízcseppek ré­vén — nem folyamatos ré­tegben vonja be a bőrt, tehát alvás alatt is lélegezni tud bőrünk.) Reggel, munkába in­dulás előtt, mosakodás után ismételjük meg a krémezést, s enyhém rápúderezhetünk, hogy ne zsíros fényű, hanem matt, hamvas legyen arcunk. Szemünket is óvjuk az erős korai napfénytől napszem­üvegigéi (havas napsütéses időben a sugárzás különösen bántó!) — így kevesebbet fo­gunk hunyorogni, s kitoljuk a szem körüli saarkalábak megjelenésének idejét. A hajnak, a fejbőrnek egyenesen jótétemény a nap­sütés és szellő — természete­sen csak akikor, ha enyhe (erős szélben nem tanácsos födetílen fővel járkálni!). A napsütés fokozza a fejbőr véreiiátottsá'gáít, a hajhagy­mák működését Ajánlatos tavaszra 2—3 centit levágatni a hajvégekből, hogy a dauero­lástól. tupírozástól. kucsmától megviselt hajszálak könnyeb­ben befogadhassák a nap és tordarab volt ugyanúgy mint a hatalmas asztal, mert elfért körülötte a család apnaja- nagyja. A lóca azonban oly­kor, ha nem is volt valami kényelmes, fekvőhelyül is szolgált. Azután kialakult egy újabb életforma. A szobába új bútorok, rendszerint háló­vagy kombinált garnitúrák ke­rültek. A lócák először kike­rültek a konyhába, majd ott is hokedlikat állítottak a helyükbe az asztal mellé, me­lyeket legtöbben konyhagar- nitúrák tartozékaként vásá­roltak meg. Nem kényelmes ülőbútorok ezek, mert nem adnak támasztékot, de a kony­hákban már ezek használata vált szokássá. Az étkezőasztal és a köré­je állított ülőbútorok funkció­ja nem változott, csak úgy­mond korszerűbb lett. De akár a konyhában, akár a szobá­ban zajlik is az étkezés, sok­kal kényelmesebb, ha tám­lás székek kerülnek az asztal mellé. Az étkezőasztal és a hozzá tartozó ülőbútorok megválasztása az egyéni igé­szél jótékony hatását és gyor­sabban megújuljanak. A kéz és láb bőre is rend­szerint megsínyli a telet, még jó meleg kesztyűben, csizmá­ban is. Kivörösödik, kiszárad, ,kifújt” lesz a kéz (és a láb) bőre. A hócsizma felső pere­me rendszerint vörös karika formájában hagy nyomot a lábikráin. A hidegtől megvi­selt kezek-lábak gyógyszere a váltott hideg-meleg fürdőzte- tés, olajozás, vagy krémezés. Viszonylag olcsón, kimérve kaphatunk a háztartási bol­tokban zsíros Gold-krémet, mely semleges és száraz bőr­re — arc- és kézápolásra — egyképp alkalmas. KORUNK orvosi szemlélete nem tartja elegendőnek a szépségápolást pusztán gyári szépítőszerekkel, hanem az egészség-szé pség egységéből kiindulva, a szépségápolást összetett folyamatnak fogja fel, melybe a helyes táplál­kozás és helyes életritmus (munka és pihenés megfelelő aránya), nyugodt alvás, test­mozgás és sok friss levegő is beletartozik. Ha magunk is így fogjuk fel szépítkezésünk, testápolásunk kérdését — kö­zelebb jutunk a jó egészségi állapot, jó közérzet, s vele a tartós fiatalság megőrzéséhez. rendezésű lakásokban épp olyan jó hangulatot teremt, mint a hagyományosabb be- rendezésűekben. (A kép a mezőkövesdi Népművészeti Szövetkezeit kiállításán ké­szült.) A szobában elhelyezett mo­dern formájú, rendszerint szétnyitható étkezőasztalokat, lehetőleg ne állítsuk a szoba közepére, még ha nem is fog­lalnak el olyan nagy helyet, mint a régi nagy étkezőasz­talok. Ez rendszerint zavarja a lakás közlekedőútjait. Az asztal központi elhelyezését, ma még nagyon sokan szinte törvényszerűnek tartják. A hagyomány valóban ez volt a régi ebédlőszobákban, de gyakran a szoba közepére erőltették a hálóbútorral be­rendezett, úgynevezett tiszta szobákban is. Az étkezőasz­talt a hozzá tartozó székekkel együtt, különösen akkor, ha minden nap nem használjuk, állíthatjuk közvetlenül fal mellé, hogy minél kisebb he­lyet foglaljon el a lakás hasz­nos teréből. Mindennapos Bars Sári Étkezőasztal a lakásban Ma már jóformán csak nép- nek megfelelően az étkező- rajzi múzeumok őrzik azokat asztal elhelyezése, mód van a az étkezőasztalokat, amelye- hami hagyományok követésé­ket a szobában a két ablak re is. Ennek egyik hagyamá- közé, vagy a sarokba állítva, nyos szép példáját mutatja a lócával vettek körül a falusi hímzett terítővei takart fes- házakban. A lóca fontos bú- tett étkezőasztal. Modern be­ÖRDOOPIRUI,A nyéktől, ízléstől, elhelyezése haszn,álat esetén Is úgy he­Harmincöt dkg lisztet egy tárba rakunk és egy edényben egy li­ter tejet forralunk. Mielőtt fel­forrna, 3—4 evőkanálnyit kime­rünk belőle és a lisztbe kever­jük, majd utána megismételjük, és a liszttel együtt sűrű péppé dolgozzuk. Ezután felforrt te­jet levesszük a tűzről és óvato­san, nehogy összecsomósodjék, folytonos keverés mellett a tejet es a lisztpépet összevegyltjük. A tűzre visszarakva néhány percig T: ever get ve együtt felfűzzük a masszát. Amikor kihűlt, 4 egész tolással és 4 tojássárgájával, egy ctlpetnyl sóval, 15 dkg cukorral keverjük össze. Amikor teljesen s mára dolgoztuk, apró golyócs­kákat formálunk belőle és forró zsírban vagy olajban kisütjük. Melegen, porcukorral elkevert ka­kaóporral meghintve tálaljuk. TŰRÖK ARIKÄK Egynegyed kg áttört tehéntúrót, ugyanannyi lisztet, 3 tojássárgá­ját, 2 dkg langyos tejben felfut­atott élesztőt és egy csipet sót isszedolgozunk. Negyed óra hoiz- izat kelni hagyjuk, utána ki- íyújtjuk, kisebb pogácsaszagga- óvál kiszaggatjuk és a pogácsák közepét gy üszővel kilyukasztjuk. Forró zsírban vagy olajban kisüt­jük. A tetejét vaníliás porcukor­ral hintjük meg. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer három fiútestvér, egyik sem szeretett dolgozni. Amikor az apjuk meghalt, nem maradt rájuk más, mint egy kövér lúd. Ugyan kié le­gyen? Civódtak, veszekedtek, majd hajba kaptak a lúd mi­att, de nem tudták eldönteni, hogy kit illet. Mindenki ma­gának akarta, végül is elha­tározták, hogy bírót keres­nek. Útra keltek mind a hárman, s maguk előtt hajtották a lu­dat. Amint mennek, találkoz­nak egy öregemberrel, mind­járt előadják a dolgukat igaz­ságosan. — No, egyszerű a dolog — mondta az öreg. — A legidő­sebbet illeti, mert S most a család feje, hát a lúd is az övé legyen. Nem tetszett ez a másik kettőnek, hát mentek tovább. Egy keresztút árka szélén egy vándorlegény ült, annak is el­mondták a dolgot, s azt mondta: Három fiú, meg egy lúd — Hogy lehet ezen tana­kodni? Ti nagy kamaszok, a legkisebbtől akarjátok a ludat elcsalinkázni? Szerezzetek magatoknak, de ezt hagyjá­tok neki! Nem tetszett ez a válasz a másik kettőnek, hát mentek tovább, míg egy huszárral akadtak végül össze. Elpana­szolták, hogy volt, ki az idő­sebbnek ítélte a libát, ki a fiatalabbnak. De egyik sem igazságos. — Ne bolondozzatok! — ne­vetett a huszár. — Könnyű itt bírónak lenni: ha se az öre- gebbiké, és se a fiatalé ne le­gyen, hát akkor a középső kapja! Otthagyták a huszárt is, s amint tovább mennek, egy fo­gadóhoz értek. Mivel igen megszomjaztak, betértek egy pohár italra. Hanem a foga­dós, amint megtudta, hogy mi járatban vannak a lúddal, igen okos dolgot mondott: — Sose menjetek emiatt to­vább, hanem adjátok csak ide azt a libát, majd én elosztom közietek igazságosan, úgy hogy mindenki jól jár, meg­látjátok. Odaadták a legények öröm­mel, s míg a bort poharazgat- ták, folyton csak találgatták, hogy miként tesz a kocsmáros igazságot. De hamarosan meg­tudták, mert a fogadós nem­sokára hozta is a libát, szé­pen megsütve, pirosán, illato­son, Olyan pompás volt, hogy a legények nyomban nekies­tek, és falatoztak, mert na­gyon éhesek voltak. Még a fogadósnak is adtak belőle, amiért ilyen igazságosan ítél­kezett. Aztán hazamentek, és dol­gozni kezdtek. Tán még most is élnek. Zsombok Zoltán pedig a lakás méreteitől, adottságaitól is függ. Akár a konyhában, akár a szobában történik is az étkezés, s en­lyezhetjük él falközben is. hogy azért minden oldalról hozzáférhető legyen. K, M. NÓCRÁD — 1971. január 31., vasárnap U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom