Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁ& MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVfl. ÉVF., 22. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. JANUAR 27., SZERDA Megalapozott eredmények, elégedett emberek (3. oldal) Pezsgő helvett teával (4. oldal) Hogyan élünk, mire költjük a pénzünket (8. oldal) Sa Leőtar ja nban, a gyámhatósági nyiHivántertés szerint százhat családban százötwenhárom veszélyeztetett gyermek él. Eaelk a felvett adatok. A valóságban — ezt az iskolák és a gyermekvédelmi felügyelők tudják legjobban — saj­nos, ennek többszöröse jelentkezik. Nyilvántartásiba rend­szerint csak azok a gyerekek kerülnek, akik „csinálitak” már valamit. Az adatok kiegészítésére, rendszerezésére nagyszabású felmérés kezdődik a Hazafias Népfront, valamint a Vörös- kereszt aktíváinak közreműködésével. A meglevő adatok birtokában Salgótarjániban utcánként felkeresik a veszélyez­tetettek közöitt számion tartott gyerekeket, meggyőződve élet- és lakáskörülményeikről, és ami a legfontosabb, mindenütt megkérdezik azt is, milyen segítséget igényelnek ezek a csa­ládok. Mert hatékony segítségre van szükség ahhoz, hogy a veszélyeztetett környezetben éiő gyermekek száma ne növe­kedjen, hanem csökkenjen. Elsősorban a zilált, rossz családi környezet, az iszákos szülőik, a nem megfelelő ellenőrzés, a rossz irányba terelődő barátságok teszik veszélyessé a környezetet a fiatalok szá­mára. ök azok, akiken — ha ezt siaját szüleik nem teszik meg — a társadalom összefogásának erejével káli segíteni, hogy idejében visszaforduljanak és rendes, becsületes em­berekké váljanak. Nemrégiben egy autólopás történt a me­gyében. A tettesek közül az egyik fiatal lány. Bizonyára hosszú utat tett meg, amíg a bűncselekményig eljutott. Egy bizonyos. Már hét esztendeje a veszélyeztetett fiatotok kö­zött tartották számon. Társadalmunk sokat áldoz, erkölcsieket és anyagiakat nem kímélve, hogy ezek a gyerekek kikerüljenek a számuk­ra csak rossz példát mutató családból, és a környezetük megváltoztatásával segítsék őket a jóravaló, becsületes em­berek közé. Salgótarjánban több százezer forintos ráfordítás­sal, úgynevezett hetes gyermekotthont létesítettek Baglyas- alján. Országosan is nagy visszhangot váltott ki ez a kezde­ményezés, lévén előremutató és egyedülálló lépés. Különbö­zősége más otthonoktól az, hogy a gyerekek így nem sza­kadnak el teljesen szüleiktől, testvéreiktől, de biztosították számukra a megfelelő felügyeletet, rendszeresen járnak is­kolába, szakképzett nevelők foglalkoznak velük. Van. olyan család, ahonnan három testvér is lakója az otthonnak. Február 15-ével bővítik a baglyasalj-ai hetes napközi otthon férőhelyeinek számát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigieken, kívül még negyven gyeinek számára le­ltet megfelelő körülményeket teremtem. Az erről szóló értesítést valamennyi iskola megkapta. Mert elsősorban a pedagógusok ismerik közvetlenül a gyer­mekeket, ők tudják legjobban, kinek van szüksége segítség­re, arra, hogy új környezetbe kerüljön. A gyermek- és if­júságvédelmi felügyelő sajnálkozva mondotta: — Az iskolák egy része nem veszi igénybe a felajánlott lehetőségeket, nem küld gyerekeket Baglyasaljára. Talán félreértették a körle­vél szövegét? Mert az teljességgel elképzelhetetlen, hogy például a Malinovszkij úti, vagy a Rákóczi úti iskolából, esetleg a Csizmadia útról senki nem szorul segítségre, tá­mogatásra, arra, hogy megfelelőbb körülmények közé kerül­jön. A bővítés most lehetővé teszi, hogy a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek mellett olyan tehetséges gye­rekek is oda kerüljenek, akik ssz otthoni rossiz lakáskörül­mények, zsúfoltság a szülők elfoglaltsága miatt nem tudnak megfelelő módon haladni a tanulásban. Bár ők nem élnek veszélyeztetett környezetben, de ez is egy módja lenne a fi­zikai dolgozók gyermekeinek támogatására. A nyugodtabb ikörülméniyek és az állandó szaktanári felügyelet mellett minden bizonnyal jobban tudnának tanulni. Termés.zetesen ez külön feladat az iskolák igazgatói és nevelői számára. Meg kell értetni a szülőkkel, hogy gyer­mekeiknek javára válik a változás, amely a jobb iskolai je­gyekben kamatozik majd. Ez pedig egyetlen iskolának és egyetlen szülőnek sem lehet közömbös. Csata i Erzsébet 'A kulturális fejlődés alapja a helyi hagyomá alapuló művelődéspolitika A megyei és városi tanács vb együttes ülése A megyei pártbizottság, a Nógrád megyei, valamint a Salgótarjáni városi Tanács és a művelődési intézmények vezetőinek jelenlétében tár­gyalta a megyei és városi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi együttes ülésén Sal­gótarján kulturális központtá fejlesztésének gondjait. A megtett út A mostani előterjesztés cél­ja, hogy a megyei és a városi tanács értékelje és számba vegye a megyei pártbizottság 1964-es határozatának végre­hajtását, vázolja a negyedik ötéves terv művelődési fela­datait és segítséget adjon Salgótarján város közoktatási és közművelési tervének el­készítéséhez. A párthatározat a megye és a város életében nagy jelentőségű volt és hosz- szú évekre meghatározta Sal­gótarján kulturális életét. Az akkori döntéseket — hogy először művelődési létesítmé­nyeket kell építeni, és ben­nük tartalmas, valóban szo­cialista kulturális életet ki­bontakoztatni, — az élet min­den tekintetben igazolta. Ez- zel az együttes végrehajtó bi­zottsági ülés valamennyi hoz­zászólója egyetértett. Az eredmények önmaguk­ért beszélnek. Modern műve­lődési központ épült, számot­tevően fejlődött a város isko­lahálózata, jelentős országos, tudományos és kulturális rendezvényekkel hívta fel magára Salgótarján a figyel­met. Salgótarjánban a legfonto­sabb feladat a kultúra befo­gadásának, művelésének fel­tételeit megteremteni, és pó­tolni a lemaradást. Ehhez se­gítséget nyújtott a megye- székhely nagyarányú átépíté­se, az üzemekben végrehajtott rekonstrukció, illetve a fejlő­dő, modem technikával dol­gozó üzemek idetelepítése. Mindez sokak számára lehe­tővé tette életmódjának vál­tozását, az életszínvonal emel­kedését. Kibontakozott a fel­nőttoktatás, százával szereztek bizonyítványt a tanulni vá­gyó munkások. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az eredmények mellett nem szabad megfeledkeznünk a meglevő gondokról, arról a törekvésről, hogy a mai kö­vetelményeknek megfelelő, Salgótarján hagyományain alapuló szocialista munkás­kultúra jöjjön létre. Ennek megfelelően kell a további íeládatokat megfogalmazni, konkrét, valóban megvalósít­ható célokat kitűzni. A kultu­rális centrummá fejlesztés nagy munkát követel a város, illetve a művelődési intézmé­nyek vezetőitől. A következő években újonnan épülő intéz­ményeknek szervesen kell kapcsolódniok a jelenlegi kulturális élethez. A inai igényeknek megfelelően Vannak területek kulturális életünkben, ahol a határozat ellenére sem volt egyenletes ég gyors az előrehaladás. Nép­művelő munkánknak az ed­diginél jobban ki kell terjed­nie, ezen a téren bőven van tennivaló. Természetesen ez nem csak a. tanácsok felada­ta, hanem az üzemeknek, szakszervezeti bizottságoknak is határozottabban kell segí­teniük a kul tű ráiis feladatok megvalósítását. Sok múlik az igények felkeltésén. Türelmes, átgondolt munka vezethet csak eredményhez, a munkás­kultúra nagyobb mérvű ki­alakításához. Nem elég általá­nosságban beszélni a fizikai dolgozók gyermekeinek segí­téséről, hanem tenni is kell annak eredményességéért! A valóban jó művelődéspo­litika kibontakozását akadá­lyozza, hogy nem egységes a tanácsi irányítású, illetve üze­mi, szakszervezeti művelődési házak vezetése. Ezt természe­tesen megérzi Salgótarján kul­turális élete. Másrészről az eddigieknél átgondoltabb kiállítás- és mű- 1 sorpolitikát szükséges terem­teni. Tárlatismertetések, igé­nyesebb kritikák segítsenek közelebb férkőzni a szocialis­ta kultúrához. Gyakorlati kér­désekben is nagyobb össz­hangra van szükség a megyei kulturális intézmények és a Patolicsev, szovjet külkereskedelmi miniszter nyugatnémet üzletemberekből álló delegá­ciót fogadott varos kapcsolatában. mert csak így válik valóban kul- túrcentrummá Salgótarján, amelynek hatása kisugárzik az egész megyére. Formálni az érdeklődést Salgótarján kultúrközpooittá fejlesztésében rendkívül sokat számít az igények alakítása, formálása, az eddiginél szé­lesebb értelemben kell fog­lalkozni a művelődéspolitiká­val. Salgótarján hagyományai­nál fogva, munkásváros. A jövőben sokkal inkább kell segíteni a szocialista brigádok kulturális vállalkozásait, meg­felelő klubéletet kialakítani, új tartalmai adni szórakozá­suknak. Kutatni, keresni az állandó jellegű, országos hírű rendezvények kialakításának módját, amelyek az egész or­szág szemében rangot adná­nak Nógrád megyének és Sal­gótarjánnak. A megyeszékhely közművelődésének, közoktatá­sának fejlődését akadályozta az is. hogy a tárgyi feltételek megteremtését nem követte ugyanolyan mértékben a sze­mélyi feltételek biztosítása. Kevés a szaktanárok, szakok­tatók, a szakképzett óvónők száma, nem egy helyen gondok várnak az iskolák igazgatásá­ban. Sokkal hatékonyabban kell segíteni a szakos pedagó­gusok letelepítését, egységessé tenni a művelődési intézmé­nyek irányítását Nem indokol­ja semmi a felnőttoktatásiban mutatkozó nagyarányú visz* szaesést. megyénk irodalmi és zenei életének szürkeségét, egysíkúságát. A képzőművé­szeket műtérmes lakásokkal segítse lett.dpedni a városi tanács. Az irányító munkában nagyobb együttműködésre van szükség a megyei- és városi tanács művelődési osztálya között, valamint a tanácsi, az üzemi és szakszervezeti irá­nyítás alatt álló művelődési intézmények munkájában. Az együttes végrehajtó bi- bizottsági ülés elfogadta a Salgótarján kulturális köz­ponttá fejlesztésére irányuló javaslatokat azzal a kikötés­sel. hogy a művelődési osz­tályok az igényeknek megfe­lelően tovább dolgoznak a tervek, valamint a negyedik ötéves terv közoktatási és közművelődési feladatainak kimunkálásán. Kohl—Bafir találkozó Berlinben Berlinben kiadott közle­mény szerint, dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnök­ségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának államtitkára, 1971. január 26-án, küldöttsé geik kíséretében, újabb meg­beszélésre jöttek össze. A megbeszélést az NDK Minisz­tertanácsának épületében tar­tották. Megállapodás történt, hogy az NDK és az NSZK küldött­ségei 1971. február 4-én. Bonnban ismét találkoznak. Egon Bahr Nyugat-Berlinbe történt visszaérkezése után újságírók előtt kijelentette, hogy a megbeszélés tárgyila­gos légkörben folyt le. A to­vábbiakban utalt arra, hogy az NDK és az NSZK küldött­ségei között hosszú és nehéz tárgyalássorozatra számít, hi­szen a megbeszélések még kezdeti szakaszukban vannak, s korai volna a küldöttségek összejövetelét tárgyalásnak minősíteni. Feltett kérdésekre válaszol- va, örömtelinek és jó kezdet­nek minősítette, hogy 19 év után ismét közvetlen telefon­összeköttetés létesül Berlin és a város nyugati része között, {MTI) Castro a részvételéről ^Havannában kedden befeje­ződött a kubai élelmiszeripari dolgozók országos értekezlete. Az értekezlet résztvevő; rész­letesem megvitatták a kubai élelmiszeripar helyzetét. Az értekedet munkájában Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára, mi­niszterelnök, Osvaldo Dorticos a Kubai Köztársaság elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői is részt vettek. Fidel Castro az értekezleten elhangzott felszólalásában hangsúlyozta a dolgozók rész­vételének fontosságát a ter­melési problémák megoldású ben. A vállalatok bármely munkaszervezési terve csali akkor jár sikerrel — mon­dotta Fidel Castro — ha az a tömegek közt folytatott po­litikai munka és minden dol­gozó széles részvételének a gyümölcse. Az értekezlet meg­alakította a Kubai Élélmiszer- ioari Dolgozók Országos Szak- szervezetét. Ez a harmadik olyan or­szágos szakszervezet Kuba ban, melyet az utóbbi időben hoztak létre. (MTI) Ismét amerikai katonák Kambodzsában A CBS rádió kambodzsai tudósítója kedden reggel a Phnom Penh-i repülőtérről azt jelentette, hogy saját sze­mével látta, amint fegyveres, de civil ruhába öltözött ame­rikai katonák szálltak ki oda­érkező helikopterekből. A ka­tonák nem voltak hajlandók elárulni, milyen egységekhez tartoznak. Egy tiszt azt állí­totta, hogy csupán a repülőtér elleni támadás sőrém megsé­rült helikopterek javításához nyújtanak segítséget Washingtoniban egyre na­gyobb kétkedéssel fogadják a Pentagon magyarázkodását amerikai katonák kambodzsai felbukkanásáról Mint ismere­tes, a kongresszus tavaly de­cemberben Kambodzsának megszavazott negyedmilliárd dolláros katonai segély korlá­tozó záradékaként határozati- lag kimondta, hogy az USA nem küldhet szárazföldi csa­patokat vagy tanácsadókat Kambodzsába. A Pentagon szóvivője hétfőn beismerte, hogy a Kambodzsába küldött fegyversaállítmányt 16 ameri­kai katona kíséri, de ezek — mint mondotta — nem ta­nácsadók, hanem „instrukto­rok”. Washingtoni megfigyelők ez­zel kapcsolatban felhívják a figyelmet a Phnom Penh-i amerikai nagykövetség „kato­nai attaséinak” gyorsan nö­veiivő létszámára. Hivatalos beismerés szerint 54 „katona- diplomata” működik a kam­bodzsai fővárosban. Nem hi­vatalosan azonban mór több százra becsülik az amerikai nagykövetség égisze alatt mű­ködő, s különböző diplomáciaá címeken besorolt katonák szá­mát, akiknek nagy része ál­landóan „szemleúton” van a különböző hadműveleti kör­zetekben Rogers külügyminiszter csü­törtökön jelenik meg a szená­tus külügyi bizottságában, hogy zárt ajtók mögött adjon magyarázatot az USA kam­bodzsai légi háborújának esz­kalációjáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom