Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁ& MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVfl. ÉVF., 22. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. JANUAR 27., SZERDA Megalapozott eredmények, elégedett emberek (3. oldal) Pezsgő helvett teával (4. oldal) Hogyan élünk, mire költjük a pénzünket (8. oldal) Sa Leőtar ja nban, a gyámhatósági nyiHivántertés szerint százhat családban százötwenhárom veszélyeztetett gyermek él. Eaelk a felvett adatok. A valóságban — ezt az iskolák és a gyermekvédelmi felügyelők tudják legjobban — sajnos, ennek többszöröse jelentkezik. Nyilvántartásiba rendszerint csak azok a gyerekek kerülnek, akik „csinálitak” már valamit. Az adatok kiegészítésére, rendszerezésére nagyszabású felmérés kezdődik a Hazafias Népfront, valamint a Vörös- kereszt aktíváinak közreműködésével. A meglevő adatok birtokában Salgótarjániban utcánként felkeresik a veszélyeztetettek közöitt számion tartott gyerekeket, meggyőződve élet- és lakáskörülményeikről, és ami a legfontosabb, mindenütt megkérdezik azt is, milyen segítséget igényelnek ezek a családok. Mert hatékony segítségre van szükség ahhoz, hogy a veszélyeztetett környezetben éiő gyermekek száma ne növekedjen, hanem csökkenjen. Elsősorban a zilált, rossz családi környezet, az iszákos szülőik, a nem megfelelő ellenőrzés, a rossz irányba terelődő barátságok teszik veszélyessé a környezetet a fiatalok számára. ök azok, akiken — ha ezt siaját szüleik nem teszik meg — a társadalom összefogásának erejével káli segíteni, hogy idejében visszaforduljanak és rendes, becsületes emberekké váljanak. Nemrégiben egy autólopás történt a megyében. A tettesek közül az egyik fiatal lány. Bizonyára hosszú utat tett meg, amíg a bűncselekményig eljutott. Egy bizonyos. Már hét esztendeje a veszélyeztetett fiatotok között tartották számon. Társadalmunk sokat áldoz, erkölcsieket és anyagiakat nem kímélve, hogy ezek a gyerekek kikerüljenek a számukra csak rossz példát mutató családból, és a környezetük megváltoztatásával segítsék őket a jóravaló, becsületes emberek közé. Salgótarjánban több százezer forintos ráfordítással, úgynevezett hetes gyermekotthont létesítettek Baglyas- alján. Országosan is nagy visszhangot váltott ki ez a kezdeményezés, lévén előremutató és egyedülálló lépés. Különbözősége más otthonoktól az, hogy a gyerekek így nem szakadnak el teljesen szüleiktől, testvéreiktől, de biztosították számukra a megfelelő felügyeletet, rendszeresen járnak iskolába, szakképzett nevelők foglalkoznak velük. Van. olyan család, ahonnan három testvér is lakója az otthonnak. Február 15-ével bővítik a baglyasalj-ai hetes napközi otthon férőhelyeinek számát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigieken, kívül még negyven gyeinek számára leltet megfelelő körülményeket teremtem. Az erről szóló értesítést valamennyi iskola megkapta. Mert elsősorban a pedagógusok ismerik közvetlenül a gyermekeket, ők tudják legjobban, kinek van szüksége segítségre, arra, hogy új környezetbe kerüljön. A gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő sajnálkozva mondotta: — Az iskolák egy része nem veszi igénybe a felajánlott lehetőségeket, nem küld gyerekeket Baglyasaljára. Talán félreértették a körlevél szövegét? Mert az teljességgel elképzelhetetlen, hogy például a Malinovszkij úti, vagy a Rákóczi úti iskolából, esetleg a Csizmadia útról senki nem szorul segítségre, támogatásra, arra, hogy megfelelőbb körülmények közé kerüljön. A bővítés most lehetővé teszi, hogy a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek mellett olyan tehetséges gyerekek is oda kerüljenek, akik ssz otthoni rossiz lakáskörülmények, zsúfoltság a szülők elfoglaltsága miatt nem tudnak megfelelő módon haladni a tanulásban. Bár ők nem élnek veszélyeztetett környezetben, de ez is egy módja lenne a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatására. A nyugodtabb ikörülméniyek és az állandó szaktanári felügyelet mellett minden bizonnyal jobban tudnának tanulni. Termés.zetesen ez külön feladat az iskolák igazgatói és nevelői számára. Meg kell értetni a szülőkkel, hogy gyermekeiknek javára válik a változás, amely a jobb iskolai jegyekben kamatozik majd. Ez pedig egyetlen iskolának és egyetlen szülőnek sem lehet közömbös. Csata i Erzsébet 'A kulturális fejlődés alapja a helyi hagyomá alapuló művelődéspolitika A megyei és városi tanács vb együttes ülése A megyei pártbizottság, a Nógrád megyei, valamint a Salgótarjáni városi Tanács és a művelődési intézmények vezetőinek jelenlétében tárgyalta a megyei és városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi együttes ülésén Salgótarján kulturális központtá fejlesztésének gondjait. A megtett út A mostani előterjesztés célja, hogy a megyei és a városi tanács értékelje és számba vegye a megyei pártbizottság 1964-es határozatának végrehajtását, vázolja a negyedik ötéves terv művelődési feladatait és segítséget adjon Salgótarján város közoktatási és közművelési tervének elkészítéséhez. A párthatározat a megye és a város életében nagy jelentőségű volt és hosz- szú évekre meghatározta Salgótarján kulturális életét. Az akkori döntéseket — hogy először művelődési létesítményeket kell építeni, és bennük tartalmas, valóban szocialista kulturális életet kibontakoztatni, — az élet minden tekintetben igazolta. Ez- zel az együttes végrehajtó bizottsági ülés valamennyi hozzászólója egyetértett. Az eredmények önmagukért beszélnek. Modern művelődési központ épült, számottevően fejlődött a város iskolahálózata, jelentős országos, tudományos és kulturális rendezvényekkel hívta fel magára Salgótarján a figyelmet. Salgótarjánban a legfontosabb feladat a kultúra befogadásának, művelésének feltételeit megteremteni, és pótolni a lemaradást. Ehhez segítséget nyújtott a megye- székhely nagyarányú átépítése, az üzemekben végrehajtott rekonstrukció, illetve a fejlődő, modem technikával dolgozó üzemek idetelepítése. Mindez sokak számára lehetővé tette életmódjának változását, az életszínvonal emelkedését. Kibontakozott a felnőttoktatás, százával szereztek bizonyítványt a tanulni vágyó munkások. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az eredmények mellett nem szabad megfeledkeznünk a meglevő gondokról, arról a törekvésről, hogy a mai követelményeknek megfelelő, Salgótarján hagyományain alapuló szocialista munkáskultúra jöjjön létre. Ennek megfelelően kell a további íeládatokat megfogalmazni, konkrét, valóban megvalósítható célokat kitűzni. A kulturális centrummá fejlesztés nagy munkát követel a város, illetve a művelődési intézmények vezetőitől. A következő években újonnan épülő intézményeknek szervesen kell kapcsolódniok a jelenlegi kulturális élethez. A inai igényeknek megfelelően Vannak területek kulturális életünkben, ahol a határozat ellenére sem volt egyenletes ég gyors az előrehaladás. Népművelő munkánknak az eddiginél jobban ki kell terjednie, ezen a téren bőven van tennivaló. Természetesen ez nem csak a. tanácsok feladata, hanem az üzemeknek, szakszervezeti bizottságoknak is határozottabban kell segíteniük a kul tű ráiis feladatok megvalósítását. Sok múlik az igények felkeltésén. Türelmes, átgondolt munka vezethet csak eredményhez, a munkáskultúra nagyobb mérvű kialakításához. Nem elég általánosságban beszélni a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséről, hanem tenni is kell annak eredményességéért! A valóban jó művelődéspolitika kibontakozását akadályozza, hogy nem egységes a tanácsi irányítású, illetve üzemi, szakszervezeti művelődési házak vezetése. Ezt természetesen megérzi Salgótarján kulturális élete. Másrészről az eddigieknél átgondoltabb kiállítás- és mű- 1 sorpolitikát szükséges teremteni. Tárlatismertetések, igényesebb kritikák segítsenek közelebb férkőzni a szocialista kultúrához. Gyakorlati kérdésekben is nagyobb összhangra van szükség a megyei kulturális intézmények és a Patolicsev, szovjet külkereskedelmi miniszter nyugatnémet üzletemberekből álló delegációt fogadott varos kapcsolatában. mert csak így válik valóban kul- túrcentrummá Salgótarján, amelynek hatása kisugárzik az egész megyére. Formálni az érdeklődést Salgótarján kultúrközpooittá fejlesztésében rendkívül sokat számít az igények alakítása, formálása, az eddiginél szélesebb értelemben kell foglalkozni a művelődéspolitikával. Salgótarján hagyományainál fogva, munkásváros. A jövőben sokkal inkább kell segíteni a szocialista brigádok kulturális vállalkozásait, megfelelő klubéletet kialakítani, új tartalmai adni szórakozásuknak. Kutatni, keresni az állandó jellegű, országos hírű rendezvények kialakításának módját, amelyek az egész ország szemében rangot adnának Nógrád megyének és Salgótarjánnak. A megyeszékhely közművelődésének, közoktatásának fejlődését akadályozta az is. hogy a tárgyi feltételek megteremtését nem követte ugyanolyan mértékben a személyi feltételek biztosítása. Kevés a szaktanárok, szakoktatók, a szakképzett óvónők száma, nem egy helyen gondok várnak az iskolák igazgatásában. Sokkal hatékonyabban kell segíteni a szakos pedagógusok letelepítését, egységessé tenni a művelődési intézmények irányítását Nem indokolja semmi a felnőttoktatásiban mutatkozó nagyarányú visz* szaesést. megyénk irodalmi és zenei életének szürkeségét, egysíkúságát. A képzőművészeket műtérmes lakásokkal segítse lett.dpedni a városi tanács. Az irányító munkában nagyobb együttműködésre van szükség a megyei- és városi tanács művelődési osztálya között, valamint a tanácsi, az üzemi és szakszervezeti irányítás alatt álló művelődési intézmények munkájában. Az együttes végrehajtó bi- bizottsági ülés elfogadta a Salgótarján kulturális központtá fejlesztésére irányuló javaslatokat azzal a kikötéssel. hogy a művelődési osztályok az igényeknek megfelelően tovább dolgoznak a tervek, valamint a negyedik ötéves terv közoktatási és közművelődési feladatainak kimunkálásán. Kohl—Bafir találkozó Berlinben Berlinben kiadott közlemény szerint, dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának államtitkára, 1971. január 26-án, küldöttsé geik kíséretében, újabb megbeszélésre jöttek össze. A megbeszélést az NDK Minisztertanácsának épületében tartották. Megállapodás történt, hogy az NDK és az NSZK küldöttségei 1971. február 4-én. Bonnban ismét találkoznak. Egon Bahr Nyugat-Berlinbe történt visszaérkezése után újságírók előtt kijelentette, hogy a megbeszélés tárgyilagos légkörben folyt le. A továbbiakban utalt arra, hogy az NDK és az NSZK küldöttségei között hosszú és nehéz tárgyalássorozatra számít, hiszen a megbeszélések még kezdeti szakaszukban vannak, s korai volna a küldöttségek összejövetelét tárgyalásnak minősíteni. Feltett kérdésekre válaszol- va, örömtelinek és jó kezdetnek minősítette, hogy 19 év után ismét közvetlen telefonösszeköttetés létesül Berlin és a város nyugati része között, {MTI) Castro a részvételéről ^Havannában kedden befejeződött a kubai élelmiszeripari dolgozók országos értekezlete. Az értekezlet résztvevő; részletesem megvitatták a kubai élelmiszeripar helyzetét. Az értekedet munkájában Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, miniszterelnök, Osvaldo Dorticos a Kubai Köztársaság elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői is részt vettek. Fidel Castro az értekezleten elhangzott felszólalásában hangsúlyozta a dolgozók részvételének fontosságát a termelési problémák megoldású ben. A vállalatok bármely munkaszervezési terve csali akkor jár sikerrel — mondotta Fidel Castro — ha az a tömegek közt folytatott politikai munka és minden dolgozó széles részvételének a gyümölcse. Az értekezlet megalakította a Kubai Élélmiszer- ioari Dolgozók Országos Szak- szervezetét. Ez a harmadik olyan országos szakszervezet Kuba ban, melyet az utóbbi időben hoztak létre. (MTI) Ismét amerikai katonák Kambodzsában A CBS rádió kambodzsai tudósítója kedden reggel a Phnom Penh-i repülőtérről azt jelentette, hogy saját szemével látta, amint fegyveres, de civil ruhába öltözött amerikai katonák szálltak ki odaérkező helikopterekből. A katonák nem voltak hajlandók elárulni, milyen egységekhez tartoznak. Egy tiszt azt állította, hogy csupán a repülőtér elleni támadás sőrém megsérült helikopterek javításához nyújtanak segítséget Washingtoniban egyre nagyobb kétkedéssel fogadják a Pentagon magyarázkodását amerikai katonák kambodzsai felbukkanásáról Mint ismeretes, a kongresszus tavaly decemberben Kambodzsának megszavazott negyedmilliárd dolláros katonai segély korlátozó záradékaként határozati- lag kimondta, hogy az USA nem küldhet szárazföldi csapatokat vagy tanácsadókat Kambodzsába. A Pentagon szóvivője hétfőn beismerte, hogy a Kambodzsába küldött fegyversaállítmányt 16 amerikai katona kíséri, de ezek — mint mondotta — nem tanácsadók, hanem „instruktorok”. Washingtoni megfigyelők ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet a Phnom Penh-i amerikai nagykövetség „katonai attaséinak” gyorsan növeiivő létszámára. Hivatalos beismerés szerint 54 „katona- diplomata” működik a kambodzsai fővárosban. Nem hivatalosan azonban mór több százra becsülik az amerikai nagykövetség égisze alatt működő, s különböző diplomáciaá címeken besorolt katonák számát, akiknek nagy része állandóan „szemleúton” van a különböző hadműveleti körzetekben Rogers külügyminiszter csütörtökön jelenik meg a szenátus külügyi bizottságában, hogy zárt ajtók mögött adjon magyarázatot az USA kambodzsai légi háborújának eszkalációjáról. (MTI)
