Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
A megye kiváló egysége (Folytatás az 1. oldalról) bizottsági tagnak, 26-ot alap- saervezeti titkárnak, 74-et alapszervezett vezetőségi tagnak, 176 munikásőrt pedig különböző tömegszervezetek vezetőségi tagjának választottak meg. A munikásőrök közmegbecsülését mutatja az is, hogy közülük 67 szocialista brigád- vezető, 374-en pedig szocialista & különböző munkabrigá- riokban dolgoznak. Külön kiemelte, hogy az összkiképzési óraszámból a munikásőrök 30 322 órát munkaidő után töltöttek el a foglalkozásokon. A kiképzési év során 573 munkásőr vett részt határőrizeti szolgálatban, Salgótarján területéin. Százhetvennyolc szolgálatot nappal, 146-ot éjjel, 78 esetben munkaszüneti napon, adtak a salgótarjáni munikásőrök. Értékelését így fejezte be: — Mi, munikásőrök a párt katonái vagyunk, és ha kell, a pártot fegyverrel is megvéd- jük — mondta az egység parancsnoka. Ezután ünnepélyes pillanatra került sor. Felolvasták a munkásőrség megyei parancs- noícánafc parancsát, melynek értelmében az elmúlt év munkája talapján a salgótarjániak nyerték el a megtisztelő Kiváló egység címet, a véle járó vándorserleget és oklevelet, amelyet Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Mátrai István, a munkásőrség megyei parancsnoka adott át Pécsi Róbert kiváló parancsnoknak. Kiváló munkásőrjélvónyt 25 munkásévnek adományoztak. A szocialista versenymozgalomban «tért, Az egység legjobb százada és Az egység legjobb szakasza címet, es a vele járó vándorzászlót és oklevelét. Devcsics Miklós, a városi párt- bizottság első titkára és Pécsi Róbert egységparancsnok adta át a század-, illetve a szakaszparancsnokoknak. A 10 év, A haza fegyveres szolgálatában kitüntetést 24 munkás- őrnek Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese nyújtotta át. Ötéves emlékjélvényt 71, munkásőr emlékérmet és emléklapot 16-am vettek kézhez. A tartalékállományba vonult, és leszerelt 14 munkás- őrt Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára a párt nevében felmentette a munkásőri kötelezettség alól. A 10 éves munkásőri szolgálatot betöltötték nevében Bol- lók Béla köszöntötte az egységgyűlést. Hangsúlyozta, hogy a párt továbbra is számíthat a munkásőrökre. A szünet után felsorakozott az a 31 új munkáson akik most tették esküt. Kürtszó jelezte a csapatzászló érkezését. .. Megvédem a munkásosztály hatalmát...” — hangzott az eskü szövege. Megható jelenet volt, amikor a leszerelők nevében Liptóié Sándor átadta a fegyvert az esküt tett új munkásőrök közül Varga Mihálynak, aki kijelentette: „Mindannyiunk Revében ígérem, hogy eskünkhöz híven, hűséges őrzői leszünk e fegyvernek. ígérjük pártunknak, dolgozó népünknek, hogy munkásőri megbízatásunkat becsülettel teljesítjük, szabad, szocialista hazánk és dolgozó népünk javára”. Újítási mérleg a síküveggyárban 135 újítást nyújtottak be a dolgozók az elmúlt három évben a salgótarjáni síküveggyárban. A legtöbb újítás a gyár fejlesztés és -fenntartás területén született és a hasznosítási arány is itt volt a legkedvezőbb. Negyven javaslatból harmincat vezettek be. A húzóüzemeknél már nem ilyen jó az arány, harminchat javaslatnak csupán a felét találták bevezetésre alkalmasnak. A rangsort a fel dolgozó gyárrészleg és a vá- gó-csomagoló üzemek zár ják. Megállapítható, hogy az újítási kedv csupán a húzóüzemeknél mutat egyenletes fejlődést, a többi területen a korábbi évekhez képest visz- szaesett. t öbb millió forint a gazdálkodásra A negyedik ötéves tervben Is jelentős meliorációs, erdőtelepítési és gyepgazdálikodás- fejlesztésre kerül sor Nógrád megyében. Folytatják a művelésre alkalmatlan területeken á fásítást és erdőtelepítést, amelyre 75 millió forint áll rendelkezésre. A meliorációs beruházásokra 120 millió forintot fordítanak. A gyepgazdálkodás fejlesztésére 15 millió forintot költenek. A tanácsi és egyéb szervek kezelésében levő erodált területeken a fásításra 7 millió forintot fordítanak. Azok az üzemek, amelyek ilyen jellegű muokát terveznek, igényeiket beszéljék meg az illetékes járási tanácsokkal. Van pénz és beruházó Korszerűsítik és bővítik az elkövetkező években a rom- hányi cserépkályhagyárat. A hetvenmilliós beruházás első szakaszában mintegy harmincmillió forintos költséggel frittelő üzemrész épül, ahol a jelenleginél olcsóbb és az egészségre sem ártalmas mázanyaggal dolgoznak. A beruházás épitési vállalkozója, a rétsági tsz-építők, szerződés szerint február 15-én lát munkához. A rekonstrukció további szakaszában burkoló- l'aipgyártó üzemcsarnok és készáruraktár épül a gyárban. Közben a generátorgázt felváltja az olajtüzelés, ami szintén gazdaságosabb termelést és jobb minőségű termékek gyártását teszi lehetővé. A gyümölcsfák metszése képekben A gyümölcsfák ápolási és nevelési munkái közül a metszés kívánja a' legtöbb rutint és szakértelmet. Aki rosszul metsz, inkább árt, mint használ vele. Jeszenszki Árpád könyvében azt mutatja be, miként lehet alakítani, különböző céloknak megfelelően nevelni a fákat. hogy idejében termőre forduljanak, sokat, egyenletesen és jól teremjenek. megfelelően fejlődjenek. A sokféle és bonyolult metszési eljárást a könyv szemléletesen mutatja be, sok fényképpel. A Mezőgazdasági Kiadó gozdozásában megjelent munkából nemcsak a kezdő gyümölcstermelők tanulhatnak, a tapasztalt kertészeknek is hasznos útmutatója. Korszerű takurmanyszállítás Gépesítik a baromofitáp szállítását. Az állategészségügyi követelmények szerint, a tápot emberi kéznek nem szabad érinteni a fertőzések elkerülése végett. A Gabonafeldolgozó Vállalat szállító tankkocsit vásárolt 660 ezer forintért. A keverőüzemből a táp zárt rendszerű szerkezeten keresztül, ömlesztve kerül a tankkocsiba, s ugyancsak így juttatják a tápot a baromfiólakba. Ilyen rendszerrel történik a szécsényi pulykatelep tápellátása is. A négy- tonnás kocsi naponta négy alkalommal fordul meg Szé- csény és Magyamándor között, ahol a tápot készítik. A korszerű baromfitenyészetek élelemmel való ellátásának egyré inkább ez a járható útja. Csökkenő iiéníermelés mellett nagyobb erőfeszítés a gazdaságosságért Az országos szénhetyzet ma sem megnyugtató. A bányáktól a korábban tervezettnél több szenet kémek, viszont a termelés nem mentes a gondoktól. Nagyobb erőfeszítések árán sem sikerül mindig ütemesen biztosítani a szénigények kielégítését. Sült Tibor elvtársat, a nógrádi szénbányák műszaki igazgatóhelyettesét kerestük fel, hogy érdeklődjünk elmúlt évi eredményeikről, idei terveikről és jelenlegi gondjaikról. A kérdésekre a következő válaszokat kaptuk. — Milyen eredményekkel zárult a múlt év, milyen áron sikerült teljesíteni a megnövekedett tervet? A sok ünnepi, szabadnapi termelésnek milyen gazdasági kihatása volt a nógrádi szénbányáknál? — Korábban a visszafejlesztésnek megfelelően készített távlati tervünkben aiz 1970-es évre 1 millió 960 ezer tonna szén kitermeléséit programoztuk. A közismert oikoik, saén- igények növekedése miatt a tervet 100 ezer tonnával meg keltett emelni. Ez azt jelentette, hogy a vállalat egyes aknái számára túl feszes feladatot szabtunk. Az elmúlt évben, a 100 ezer tonnás többletigényből 75 ezer tonnát sikerült kitermelnünk. Az igazsághoz tartozik, hogy amíg 1969-ben tonnánként nem egészen 34 forint volt az állatná dotációigényünlk, addig tavaly, annak ellenére, hogy időközben több, nagy költség- szinttel dolgozó bányát bezártunk, az árkiegyenlítési igényünk 34—44 forintra növekedett. A szabadnap! és sorozatos vasárnapi termelés 16 millió forinttal növelte meg költségeinket. Ezt csak részben tudtuk ellensúlyozná a vállalati egyéb tevékenység színvonalának növelésével. A külső árkiegyenlítes után a tavalyi 41 millió forinttal szemben csak 25 millió forint lesz a vállalati nyereség, ami azt jelenti, hogy az egy dolgozóra jutó részesedési alap is a tavalyinak egynegyedére csökkent. Dolgozóink életszínvonallá ennek ellenére nem romlott, mert év közben, a dolgozók pénzbevétele az előző évinél nagyobb volt. Ezt viszont többletmunkával érték el. Vállalatunk múlt évi gazdálkodásában elítélendő, hogy a szabadnapi termelések következtében meglazult a mű- szakigazdálkodási fegyelem. Az egyes aknaüzemekmél, véleményünk szerint, indokolatlanul is berendelitek túlműszaikra dolgozóikat, ennek következtében a teljesítmények is csökkenitek. Kétségtelen,, hogy a sorozatos vagonhiányok is kedvezőtlenül befolyásolták munkánkat, a lói- és belapá- tolás szintén növelte a bérköltségeket. — A melléküzemi tevékenység hogyan segítette a vállalat egészének gazdaságosságát? — Korábban a megyei ta, náccsal kötött szerződés alapján jelentősen fejlesztettük a föQdtamä, földmérési és a tervezöirodánkiat is. A két iroda a tervezett 9,6 millió forint helyett 14 millió forintos eredményt ért el. A vállalati tervnek, megfelelően fejlődött építőüzemünk is. Bízva abban, hogy a megyei tanáccsal kötött támogatási szerződés a szükség szerint realizálódik, a vállalat erejéhez mérten megelőlegezte a fejlesztéshez szükséges pénzt. Kétségtelen ez az anyagi erő az igényeknél kisebb volt. A nagybátonyi gépüzemmél az 1970. évi tervet a piaci igényeknek megfelelően teljesítették. Az előző évihez viszonyítva növekedett a termelés, azonban a piaci igények és a bölső kapacitás összehangoltságát nem tudták teljes mértékben biztosítani. Előfordult, hogy például hidraulikus esíl- letovábbítöból többet gyártottak, ugyanakkor más termékeknél szerződésmódosítást kellett végezni. A faipari üzem határidő előtt teljesítette éves tervét, sőt emiatt mór decemberben alapanyaghiánnyal küzdött. Van olyan törekvésünk, hogy ezt a telephelyet más célokra is felhasználhatóvá tegyük, amennyiben a későbbiéit során, is számítanunk kell alap- anyaghiányra. — Év közben sokszor szóba került a gépek utánpótlásának hiánya. Az anyagi alap hiányzott, avagy más oka volt, hogy nem tudták időben cserélni az elavult gépeket? — Szó volt mái- arról, hogy a széntermelési feladat erőltetett üteme milyen sok gondot okozott. Előfordult például, hogy Salgótarján város fűtése is kétséges volt. Ennek ellenére többletszállítással sikerült elhárítani ezt a gondot. Kétségtelen, a gépek pótlását az anyagi erő hiánya akadályozta. A szénbányászat egyesített fejlesztési alapjának képzése mellett a vállalat fejlesztési alapjában, hiány keletkezett. Ez volt az akadálya, hogy egyes gépeket időben kicserélhessünk. Ügy is mondhatom, eladósodott a vállalat. Idő közben a felszabadult bányai objektumok, anyagok értékesítésével sikerült a pénzügyi egyensúlyt megteremteni és az idén már lehetőség lesz arra, hogy a legszükségesebb gépeket pótolni tudjuk. A további értékesítésiből re- tnédijük, 1972-re mór Itt tudjuk elégítem bányáim!’, alap- gépigényét. Az is bebizonyosodott, hogy a nógrádi bányáikban a komplex gépesítés alkalmazása nem lenne gazdaságos. Le kellett mondanunk olyan korábban megvett eszközökről, mint a Dobson- önjáróbiztosítás. Ezt más bányáknak adtuk el hasznosításra. A korábban beprogramozott új önjáróbizto- sító-saerkezetet is azért engedtük át a borsodi szénbányáknak, mert nem találtunk az alkalmazásához megfelelő bányamezőt — Az idei tervekről a már számításba vett intézkedésekről és azokról a gondokról, amelyek még megoldásra várnak, mit mondhatna el Sült elvtárs? — Az Egyesült Magyar Szénbányáknál még tárgyalások folynak az idei árfciegyea.. Mtés mértékéről, az egyesített fejlesztési alap felhasználásáról, a beruházásokról. A programozott nyereséggel szemben a termelési költségek növekednek. A bányászatban a bérköltségek, a többi iparághoz hasonlóan növekednek. Ezenkívül a bányászathoz szükséges anyagok ára is emelkedik. Ezzel szemben a szén ára maximált, tehát kötött. Az áriak összhangjának hiánya miatt még sok gondunk akad, amit véleményünk szerig^ a legfelsőbb szinten kéll majd megoldani. Éppen ezért ma még csak általános gazdálkodási elvekről beszélgetünk. Az igaz, hogy az 1971- es évben 1 millió 700 ezer tonna szenet várnak a nógrád; szénbányáktól. Ebből az első negyedévben mintegy 20 ezer tonnával többet. kénnek tőlünk. A szén kitermeléséhez pillanaitnyiiiag 475 fős széniter- meié6i többlettel. rendelkezünk. Ezzel a munkaerővel vasárnapi, illetve ünnepnapi termelés nélkül biztosítani kellene a terv teljesítését Egyes aknáink azonban karpa- citásháárnnyal küzdenek és éppen emiatt lehet, hogy szükség lesz az igények kielégítéséhez szabadnapi termelésre is. Év elején egy irányítás alá vontuk a mizserfaá és a nagy- bátonyi szénbányákat. Az eredetileg programozott termeléssel szemben. átcsoportosításokat kellett végrehajtani. Gusztáv-akna termelését január végén megszüntetjük. Nagyon rossz költsógszinittel dolgozik a bánya és termelése most is rontó tényező. Ezt a termelést viszont a nagybáto- nyá aknák többlettermelésével, kellene pótolná. Sajnos, Ká- nyás és Szorospatak az új év elején is elmaradt a tervteLje- sátéssel, de adóssággal küzdenek a zagyvái aknák, ezenkívül Gusztáv- és Rákóczd- bánya sem teljesítette maradéktalanul első heti tervét. A szabadnapi termelésekkel pedig nagyon vigyázni kell. Erre figyélmeztet bennünket az elmúlt óv végi tapasztalat is Csak olyan mértékben szabad alkalmazná, ami nem jár teljesítményromi,ássál. Az idei. tervünkben szerepel a szigorú műszakgazdálkodás, a teljesítményarányos bérezés megvalósítása. Az eddiginél nagyobb anyaigbakarékosság A létszám- arány javításával, a kapuin belüli munkán élküliségiet is fel kell számolni, megszüntetni a felesleges munkát. Ennek érdekében már dolgozik egy felmérő bizottság. A széntermelésnél felszabaduló szettení erőt a szellemi termelő ágsza- tofcihoz irányítjuk át. A vállalati eredmény feltó- tele nem a termelési terv bővítése, hanem a belső vállalati racionalizálás, á vezetés hatékonyságának a növekedése Az alkalmazotti létszám racionalizálására is szükség 'ran. Ezenkívül a termelés nagyobb koncentrációjára. A vállalati öniköltséggazdálkodás- javítása, a legszélesebb körű takarékosság szükséges ahhoz, hogy gazdasági céljainkat valóra válthassuk Egyéb termelő tevékenységünket a megye iparfejlesztésnek alárendelten, a vállalat érdekelnek megfelelően akarjuk alakítani. Fej lesztésre elsősorban a két irodánknál. ezenkívül az építés üzemnél törekszünk, a gépüzemnél a szintentartásra, ugyanaikkor az alapanyag- ellátás függvényében a faipari részlegnél visszafejlesztésre készülünk — felezte be Sült Tibor B. !. Bcromfiak vérvizsgálati nMKiPiM'' '-.i « Jrogí^liv.t- - ■ :*y$S3ßimr:: T ■ Vasárnapi képeslap a salgótarjáni Felszabadulás térről A megyei állategészségügyi állomás irányításával folynak a Hampshire-fajta, tojástermelésre alkalmas baromfiak vérvizsgálata az esetleges baromfitífusz felderítésére. A vizsgálatot a megye négy nagyüzemének, valamint a szécsényi tsz háztáji baromfitenyésztői műn kaközösségének állományában bonyolítják le. A balassagyarmati kel tetőál lornás a megvizsgált. szárnyasok tolásait kelteti ki és látja el az ivadékokból a háztáji gazdaságé kátNÓGRÁD - 1971. január 19., kedd
