Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
u Góliát" — profilból A teherszállító jármüvek fejlesz.ése terén alkalmazkodni kell a sokoldalú igényekhez, így alakul ki egy-egy ország jellegzetes járműparkja, beleértve a fürge kis tehertaxikat és az olyan óriásokat, mint amilyen a képen is látható. (A felvétel jól érzékelteti az arányokat.) E tízkerekü szovjet „góliát” tervezői érdekes megoldást alkalmaztak az erőforrás kialakításánál. Egy nagy teljesítményű Diesel-motort, egy generátort és egy elektromotort építettek be a járműbe. A villanymotor vagy a Diesel-motorral meghajtott' generátor áramával üzemelhet, vagy pedig a városi trolibuszok felső vezetélcéhez csatlakozva (az elöl elhelyezett áramszedők segítségével) juthat elektromos energiához. A villanymotoros hajtásnak az az előnye, hogy nagy indítónyomaték kifejtését teszi lehetővé, egyenletesen, megbízhatóan üzemel. A járműóriást érc-, szén- és épít »anyag-szállításra használják. Hatalmas rakodószekrénye — outtonya — a vezetőfülkéből irányított, hidraulikus karokkal billenthető. így mindössze egy ember, maga a gépkocsivezető, elláthat minden feladatot a rakodásnál. Bmven-esnnan A TOYATA-AtTTOGYAR SÍRON TÚLI GONDOSKODÁSA A To yaita-autógyár, Japán legnagyobb autóüzeme gondoskodni kí”án vásárlód túl- világi életéről is, amennyiben azok Toyába-autó okozta baleset áldozatai lettek. Egy gyönyörű üdülőhelyen, erdő közepén. szobrot avattak Kwan- nonnafk, a kegyelem buddhista. istenének, hogy vegye gondjaiba az autóbalesetek áldozatait. A szép, modem szobor sokba került, de sokak emlékére lehetett felállítva" évente 18 000 japán hal meg autóbaleset következtében. A PÁRIZSI KUTYATEMETÖ Az Asniénes-hegységhez tartozó Ile des Ravageurs-en terül el Párizs kutyatemetője. Régi vaskerítés zárja el az árnyas parkot az útból: mögötte egy kas ház, abban a pénztár és a temető gondozói. Aikit ugyanis csak kíváncsiság és nem gyász vezet a temetőbe, annak belépődíjat kel tűzetnie. Ami először szembe- ötldk: egy Barry nevű bernáthegyi kutyának állított nagy szobor, mély hóból kimentett gyermekkel fogad között örökítették meg emlékét, mögötte, a magas kőkerítésnek támaszkodva a Szent-Bemát kolostor látható. Különben minden olyan, mint más temetőben: örökzöld, buxus, dísznövények és virágzó növények között sírok, amelyeknek művészi értéke sem marad alatta az embereknek állított síremlékek értékének. Nevek, képeik, szobrok a sírokon,; amelynek többsége szépen gondozott, sok síron a friss virág, az állandó látogatás, megemlékezés nyomai. Felvetődik ennek láttán a kérdés: miért viszik át emberek állatok iránti szenetetülket azok „halála” titánra is, miért „emberiesitik” Őket haláluk után? Vajon nem ítélet ez embertársaikra, hogy egy kedves állat halála ilyen nagy űrt hagyott az egykori gazda életében? A temetőben állandóan nagy a jövés-menés: fris6 sírokat ásnak, látogatók jönnek, könnyező emberele a sírok előtt... bizalmatlan tekintetek „kívülállók felé”... és fényképezni tilos. MOZISTATISZTIKA 251 ezer mozi van a világon az USENCO legújabb adatai szerint. Csupán a Szovjetunióban 140 ezen van belőlük, 18 600 És zaik-Amerikában, Ázsiában a mozik száma meghaladja a 16 800-at, Látta - Amerikában kb 8400, Afrikában kb. 2600 van. Európában a rangsor eteő három országa Olaszország. Spanyolország és Franciaország, az első 6 ezer, a másik 5 ezer mozival. Á növények télen Éghajlatunk a téli időszak. ban alkalmatlan a növények fejlődéséhez. Azok a nővé. nyék, amelyek ehhez nem alkalmazkodtak. szabadban tartva a tél folyamán rendszerint elpusztulnak. Sok növény azonban a törzs fejlődése során alkalmazkodott és ez: a számukra kedvezőtlen idő. szakot kényszer- vagy mélynyugalmi állapotban átvészelik. Ezek a télálló növények is akkor szenvednek légiké, vesebb károsodást, ha megfelelően felkészülhetnek, megedződhetnek télre A növényekben ugyanis télen át sem szünetelnek teljesen az életfolyamatok, meri akkor elpusztulnának. A télen is végbemenő élettevé. kenységék zöme a növény: sejteket kitöltő élő anyag, a protoolazma részecskéit bori. tó vízburkokban játszódnak le. A téli hidegtől viszont a vízburok ugyanúgy jéggé válhat mint a tejben levő víz. Amíg azonban a tej felmelegítés után még használható, a növényi sejtek részecskéi bizonyos vízvesztés után már nem kénesek visszaiszerezrü vízburkukat akkor sem. ha felmelegszik az idő, mert ugyanúgv visszafordíthatatla. nul átalakulnak, kicsapódnak mint főzéskor a tolás. fehérie. Ettől a sejtek, illetve az effves növénvi részek, só* «őlvosabb esetben az egész növény elhal, mert aiz életfolyamatok megakadnák. Segítenek a cukrok Ezért a növények télállésá- ga elsősorban attól függ, hogy mennyire képesek visszatartani az áttelelö szerveik szá. mára az életben maradáshoz szükséges vizet. A vízmeg. tartó képesség a vízmegkötő anyagoktól ered, amelyek a télre való felkészülés során .alakulnak ki a növényekben. Közülük a legfontosabbak a különböző cukrok. Ezek ugyanis úev képződnék, hogy a nvár folyamán előállított cukrokból felépülő és eddig raktározott keményítő ismét cukrokká alakul, miközben víz kötődbe meg bmnük. Ez a magyarázata annak, hogy a tél: időszntrK-n « i- —*„SV) a cukrok mennyisége a íoajszá- és man dúl a vesszőkben. A műanyagfólia megvédi a fiatal fák törzsét a «áros felmelegedéstől száma, ami természetesen fokozza a fehérjék víztartó ké- .lességét. 4 fokozatos lehütes nedvéért Egyéb védő hatású anyagok is felhalmozódnatnaik a sejtekben, mint például a különböző zsíranyagok, festékanyagok. sőt az újabb vizsgalatok szerint bizonyos szerkezeti változások is végbe- nennek a különösen fagyellenálló sejteknél. A kedvező átalakulásra való hajlam nemesítéssel is fokozható, aminek eredménye több új, nagy hideget is jól tűrő növényei ta. így például a Favorit szőlőfajta. Mindezek végbemeneteléhez a fokozatos lehűlés a kedvező. Ezt bizonyítja, hogy a közismerten kajszifák megfelelő felkészülés után mínusz 30 C° hideget is képesek elviselni, viszont csapadékos őszi időszakot követő télen már mínusz 12—15 C° hidegtől erősen károsodhatnak. A sok őszi csapadék ugyanis gátolja a hajtások megfáso- dását. beérését. Hasonló okokból kedvezőtlen a túl sok nitrogén, vagy a késői hidrogénműtrágyázás. Az elkésett visszametszés is káros lehel mert olyan másodrendű hajmások kifejlődését idézheti elő, amelyek nem tudnak beérni a fagyokig. Sokszor még a visz- szamets zésből eredő sebek sem forradnak be időben, arra növeli a fagykárt mert a seb felületek érzékenyebbek a növény többi részénél. A kártevőktől, betegségektől vagy egyéb okokból bekövetkező nagymértékű lombveszteség is fokozza a fagykár veszélyét. mert nem halmozódott fel a növényben elegendő, védő hatású cukorrá átalakítható tápanvag. Emiatt káros a nagymértékű visszametszés is. ami sok átalakítható tápanyag elvesztését okozza. A talaj nagy mésztartalma is növelheti például az alma fagyérzékenvségét viszont a nagyobb kálium- vagy réztartalom csökkenti. Az Interkozmosz-program A szocialista államok közötti közös űrkutatási program alapját 1965-ben rakták le. Az Interkozmosz-program nemzetközi egybehangolása 1967-ben kezdődött, majd a tervek megvalósításába 1968- ban a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma is bekapcsolódott. A program során szovjet hordozórakétákkal olyan szovjet gyártmányú mesterséges holdakat állítanak pályára, amelyek műszerezésének, tervezésében és gyártásában más szocialista államok, elsősorban cseh és német szakemberek is részt vállaltak. 1969. október 12- én állították pályára az Interkozmoez—1 mesterséges holdat. Ennek az első közös szocialista mesterséges holdnak a célja a Nap röntgen- és ultraibolya sugárzáséinak a vizsgálata. 1969. december 25-én már a világűrben keringett az In- terkozmosz—2 is, amelynek fő feladatául az ionoszféra tanulmányozását tűzték ki. 1970. augusztus 7-én állították pályára az Interkozmosz jelzésű’ mesterséges holdat, szintén az ionoszféra kutatására. Végül 1970 novemberében következett az Interkozmosz—4 pályára állítása. A legutóbb fellőtt mesterséges hold az Interkozmosz—1 tökéletesített műszereit hordozza és szintén napfizikai kutatásokat végez. Mind a négy szput- nyikot a Szovjetunió területéről lőtték fel, szovjet rakétákkal. Az Interkozmosz-program- ban bizonyos mértékig minden európai szocialista ország részt vállal. A szovjet és csehszlovák kutatók elsősorban a Nap röntgensugárzását vizsgálják. A program keretén belül jelentős súlyt kaptak a napkitörésekkel kapcsolatos vizsgálatok Is. Az Inter- kozmosz-programba a debreceni Napfizikai Obszervatórium is bekapcsolódik. A tervek szerint 1971-ben Debrecenben egy napkorona figyelő távcsövet állítanak fel. A távcsövet szovjet szakemberek tervezték és a Szovjetunióban építik. Ezzel a berendezéssel más obszervatóriumokkal és a mesterséges holdaiklkail párhuzamosan végzik majd 1971-től a napfizikai méréseket és megfigyeléseket Az Interkozmosz-program keretén belül a hetvenes évtizedben további nagyszabású űrkutatási programokat hajtanak végre, egy részüket egyes nyugat-európai országok űrkutatási szerveivel karöltve Jelentősnek ígérkezik például a hetvenes évtized közepén a magnetoszféra vizsgálatára irányuló kutatási program. E. L Az ondrejovi (Csehszlovákia) szputnyik-flsryelö állomás rádiótechnikusa az Interkozmosz—4 hold jelelnek vétele közben, illetve ugyanennek az állomásnak a holdkövető speciális radarberendezései az antennákkal A szőlőnél is kimutatták, hogy a fagyeUetiáiló fajták vesszőiben a cukorszúU tetőpontja már novemberben kialakul, ugyanakkor a fagyra érzékeny fajtáknál ez a folyamat januárig is elhúzódik. Az emlékezetes 1965 őszén nagyon korán beköszöntő erős hideg azért volt különösen veszélyes, mert még a fagy tűrő fajták vesszeiben sem képződhetett elegendő cukor. A télre való felkészülés során, a keményítő cukorrá alakulásán kívül, nagyon fontos a fehérjék átalakulása is. Az összetettebb és így érzékenyebb formákból egyszerűbb, a fagy vízelvonó hatásával szemben ellenállóbb alakba mennek át úgy. hogy az egyes építőelemeiket jelentő aminó- savak részben leválnak a fehérjeláncról. Ezzel cfeökken a vízben oldhatatlan fehérjék A korosodás megelőzése A napjainkban telepített gyümölcsfák közepes vagy alacsony törzsűek. A megfigyelések szerint ez is kedvező a fagytűrés szempontjából, mivel az alacsony törzset beárnyékolják az oldalágak. és így kevésbé melegszik fel a napsugaraktól. Ez azért fontos, mert' „ növényekben a télre való felké. szülés során végbemenő folyamatok megfordíthatok. vagyis ellenkező irányba ismét megindulnak. amennyiben felmelegszenek a növényeik, a felületüket érő tűző napsugaraktól. vagy az Időjárás meg- enyhülése miatt. Ha ezután a növényt újra hirtelen erős lehűlés éri, nagymértékben károsodhat, mivel már elvesztette edzettségét. Komiszár Lajos A kék kő nyomában Marco Polo, a merész velencei utazó pamíri tartózkodására visszaemlékezve ezt írta: „Olyan kövek találhatók itt, amelyekből gyönyörű azúrt bányásznak: a legszebb azúrt a világon..• Sok év telt el azóta, s a kékfényű pamíri kő hírneve egyre nőtt. Pamíri azúrból készült díszítőelemeket találtak az egyiptomi fáraók sírjaiban, ebbe a kőbe vésték imáikat az ősi India és Babilon papjai. Évszázadokkal ezelőtt az azúrt a festészetben is alkalmazták. Ebből a márványból készítették az ultramarint, a különösen a reneszánsz mestereinek körében népszerű festékeket. Neki köszönhető, hogy régi festmények mély színei napjainkig sem fakultak meg. Nehéz volt hozzájutni a kék kőhöz. Lelőhelyei távol és magasan voltak a Pamir csúcsai között, az egyetlen hozzájuk vezető ösvényen pedig évszázadokon keresztül sok ember lelte halálát, a le- omló kövek alatt. Később még két helyen rábukkantak a ritka kőre: a chilei Andokban és a Bajká- lon túl Itt azonban világosabb volt a kő és mindenekelőtt gyengébb minőségű. A pamíri azúr lelőhelyéhezi csak a harmincas évek közepén nyitottak új utat. Nemrég helikopteren repült egy szakértőkből álló újabb expedíció az „azúrhegyhez”. Feladatuk az, hogy véglegesen felmérjék az értékes kőből rendelkezésre álló készleteket, s kitermeljék belőle az első tonnákat a Szovjetunió ékszerész- és csiszolóüzemei számára. NÓGRÁD — 1971. január 17., vasárnap 11
