Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Medgyessy Ferenc emlékezete Kilencven éve született mo­dem szobrá- szatunk egyik legnagyobb mestere, Med- gyessy Ferenc. Debrecen szü­lötte volt a patinás múltú cívisvárosé, amely legszebb munkáit őrzi. A Déry Mú­zeum lépcső­jét díszítik híres heverő férfi- és asz­szonyszob- rai. Velük keltett feltű­nést itthon és Párizsban az ifjú művész, aki eredetileg orvosnak ké­sszült. 6 csak később adta magát a tulaj­donképpeni mesterségére. Mert arra ter­mett, a szépség szolgálatára, s programja volt ideállá ma- gasztosítani a magyar parasz­tot, akit addig csupán nép- színműves hamissággal és in­kább mellékszereplőként tar­tottak szobortalapzatra mél­tónak. A nagyszerű Izsó Mik­lós után legföljebb Pásztor Jánosnak volt szeme hozzá, hogy meglássa a Búcsúzko- dók kézfogásában, meg a kor­sós parasztlány tartásában a megörökítésre érdemes, ere­deti szépséget Igaz, a festők Hyaiknan vették ecsetjükre a falu népét, a mélyen látók Munkácsy színeivel és az ő szenvedélyével vallottak a paraszti élet sanyarúságáról. Medgyessy az ő harcostár­suk volt, de szobrász, akinek Medgyessy Ferenc: Móricz Zsigmond tiszte elsősorban az emberi test szépségének a dicsérete, ezért munkáiban hiába ke­ressük az éhezésben, robotban és megaláztatásban megnyo­morítottak esettségét. Gyer­mekkori élményei határozták meg a szépség eszményét. A Hortobágyról és a Tisza tájá­ról hozta magával zömök ará­nyú, mokány, szemükben, arc­csontjaikban a kun ősök vo­násait őrző parasztférfiak, meg telt húsú, szerelemre ter­mett asszonyaik képét, s ezt a kevés beszédű, méltóságos tartású emberfajtát örökítet­járő vándor emlékművét, hun lovast, vagy a bánat súlyától komoly kőasszonyt, síremlé­kül. Inkább ösztönös alkotó volt, mint tudatos. Nem latolgató esztétaszemmel, hanem erős ráér zéseivel alakította ki min­den ízében modern stílusát. Kiváló érzéke volt az anyag­hoz, kiváltképpen a tömör, formálást igénylő kövekhez. Látásmódja lényegre törő és szigorúan konstruktív, for­málása összegező és érzékle­tes; — architektanikus nyu­galmú figurái mindezért első­sorban monumentálisak. Kőbe faragott gyermekes Anyája, ez a magzatát bensőséges mozdulattal ölelő, modern földi Madonna az egyiptomi emlékművek erejét árasztja magából, akár a Súroló asz- szony; a Szüreti menet em­berei pedig a babiloni és az antik görög domborművek nagy lélegzetű ritmusával lép­nek. Nem közvetlen hatások ezek, inkább csak alkati ro­konság tükröződik bennük, mert Medgyessynek sem ha­zai, sem külföldi tanítói nem voltak, legföljebb az ókori Kelet remekeiből, régvolt kul­túrák korai archaikus perió­dusának a termékeiből me­rített ösztönzéseket Eredeti művészete, amelyet Maillol is megcsodált, már életében is nagy hatást gya­korolt a kortársakra. Alkotá­sait múzeumok őrzik — Hód­mezővásárhelyt, mely várost második hazájaként szerette, külön gyűjteményt állítottak össze a munkáiból —, s szá­mos szobra áll Budapesten és vidéki városaink közterein. A hajlott koráig fáradhatatla­nul munkálkodó nagy mester te mag a műveiben. Szű- kebb pátriájának az emberei voltak a modelljei, bármit életigenlő művészetének mintázott is, munkás Magve- maradandó emlékművei, tőt, vagy a Művészet múzsá­ját, író, festő, vagy a világ- Artner Tivadar Bemutató szá.. Egy űj színházi kíséilet születése elé Űj ess érdekes kezdeményezeae januári műsortájékoztatuja jel- a salgótarjáni József Attila mű- ai, az új valtauazas iegiooo velodési központnak, hogy az jellemzője a mely gonooiau- idétia rendszeres színházi bér- Ság, hogy a hallgató nem csu­letsorozait mellett kamaJaazán- padj. előadássorozatot indít olyan műsorokkal, összeállítá­sokkal, amelyek várhatóan csak egy szűkebb, különleges igényű réteg érdeklődésére — mintegy 100—150 főnyi közön­ségre — számíthat Színház legfontosabb feladata a lehetőségek tágításának ki­kísérletezése. A magyar szín­padokon mindmáig egyedural­kodó az akadémikusam értel­mezett „színdarab'’, s nem tudnak polgárjogot nyerni olyan „szabálytalan” módsze­pán befogadóiéi, hanem a da­rabot a művészekkel átélő al­kotótárssá válik; a megszerez­hető erkölcsi tanulság a közös végiggondolás eredményeként rek (dokummtumdrárna, mo- bontakozik ki. A színész, az nodráma, epikus dráma stb), előadóművész csak a goci- melyek Moszkvától Amerikáig, dokitokat veti fel, de a lene- Londontól Varsóig és Prágáig A kísérleti íeiwíi váiiéibn. tő®é6ek között, a magatartások mindenütt szerves részei már A kísérleti jellegű vallálko- értékelésébenj a mQráljB dön. a színháznak. Ez nyomja rá lésekben a nézőnek alkotóvá bélyegét a színpadi, színészi kell válnia, hogy a katarzis- munkára is, holott az ural kő­ből erkölcsileg megtisztulva és dó posztnaturalista iskola lég- humanitásában megerősödve feljebb bizonyos jellegű alko- kerüljöm ki. zással a művelődési központ — mint a közönségszervezők tájékoztatóján elhangzott — az izgalmas, korszerű színhá­zi törekvéseiknek kíván teret nyitni; az olyanoknak, me­lyek a mai, modem színpad eddigi biztató eredményeit Az új, a Huszonötödik Szín­házról igazgatója. Gyurka nyújtják, továbbfejlődését ígé- László ^yébnent azt vallja, rik. Ezek jegyében kerül sor már január 25-én Budapest legfia­talabb művészeti együttese, a Huszonötödik Színház salgó­tarjáni vendégjátékára. Pia­hagy vállalkozásuk kizárólag a művészetben az önemósztést kereső, világnézetileg elkötele­zett közösségnek akar játszani. — Nem rosszul értelmezett ^beszéde indokból tűzzük ki című müvének bemutatásával. Az elmúlt esztendőben alakult tiksulait első vidéki szereplése lesz ez az est —, melynek kö­zönsége éppen a kamarajelleg intimitását hangsúlyozón a színpadon foglal helyet. Mint a művelődési központ célul —- mondotta színházáról nemrég az Éleit és Irodalom­ban —, hogy elsősorban az új magyar dráma műhelye le­gyünk, hanem, mert meggyőző­désünk, hogy új magyar drá­mairodalom nélkül nincs, nem is lesz és nem is lehet új ma­gyar színház. A Huszonötödik tasok kifejezésére alkalmas. Körülbelül ez az új színház irányítójának sűrített állás­pontja a kezdeményezés cél­járól, rendeltetéséről Amit összegez, bizonyára még sok vita forrása lesz, de ne vág­junk a dolgok elé. A janu­ár 25-re hirdetett bemutatói, nagy bizalommal és érdeklő­déssel várjuk, mint ahogy ér­deklődéssel tekintünk Jancsó Adrienne Földódesamyám cím­mel, a magyar népköltészet kincsestárából válogatott, feb­ruárra tervezett előadóestje elé is. (barna j Kisfaludy, Petőfi, Jókai, Tóth, Kassák T v-előzetes Művészkedő magyar írók A művészi alkotótehetség ritkán egysíkú. A magyar vének a címlapját is 6 tervez- írodalomtörténet is nem egy olyan írót ismer, aki vagy te- Expresszív szellemű fest- a színpadot kívánta meghódítani, vagy a képzőművészet valamelyik ágában kereste egyéniségének másik kifeje- be. zést formáját. Olyan is akad közöttük, aki úgy az iroda- Tóth Árpád, a Nyugat nagy lom, mint a képzőművészet terén maradandót alkotott. Jelenet a ..Lány a címlapon” c. angol filmből. (A tv január 24-i [vasárnapi] műsorához!) Illés Endre: Festett egek (kedd, 20.00). A háromfelvo- násos színmű közvetítése a Madách Színházból, felvétel­ről. Alig egy éve múlt, hogy Illés Eridre drámáját bemu­tatta a Madách társulata. A főszereplő egy fiatal gépész- mérnök, Szűcs Adám (Huszti Péter alakítja), aki egy nép­betegségben szenved: az ön- értékelési túlzás kórokozója fertőzte meg, ezért hamis il- I úztókat tekint reálisnak, időnként — nyugodtan mond­hatjuk — szeniveleg, s a tár­sadalmi értékű teljesítmények helyett csak ezek kézzelfog­ható eredményei, az autó, a villa és az egyéb státusszim­bólumok érdeklik. A .cím Vö- röamartyra utak aki Menen - gőihöz című versében írta le a felejthetetlen sorokat: „Áb­rándozás az élet megrontó,ia, mely. kanosaiul festett egekbe néz". A drama bizonyítja- hogy sokakban még ma is fel­lelhető ez a tulajdonság. Karrier (csütörtök, 18.35). Magyarul beszélő NSZK rö­vaijatékfilm. Milyen módjai vámnak a karriernek A film ennek egyik változatát mutat­ja be, s ez a változat a póke­ségen keresztül történik is. A film őszintén ábrázolja a korszakot, a gyilkos háborút, a hősöket és a kisszerű kútá­rén alapszik. A póker lényege rókát egyaránt: Veronikát a blöff, s a főszereplő fiatal xatjana Szamojlova. Borisat Alekszej Batalov alakítja. A. Gy. színésznő ezt az utat választ­ja: megrendezteti búcsúest­jét. s meghívja erre az egész stábot. Elhíreszteld magáról, hogy Hollywoodból érkezett szée- mára ajánlat, s ezért hagyja el a társulatot. S ez elégnek bizonyul ahhoz, hogy a pro­ducer főszerepet ajánljon fel mekii.. Szállnak a darvak (szombat, 17.25). Magyarul beszélő szov­jet film. Magyarországon 1958 nyarán mutatták be a V. Ro- zov írásából Mihail Kalatozov rendezésében készült filmet — akkor, amikor a film cannesd nagydíjas volt. Azóta többször felújították a szovjet* filmmű­vészet legrangosabb hagyomá­nyait folytató alkotást —. s mindig sikerrel. Veronika tör­ténete a szerelem, a hűség hoskölitemén.ye, ha ennek meg- jeteuítésá módja épjj a hűtlen-, Kazinczy Ferenc eredetileg ganak köszönhető, aki 1848-ban művésznek készült; 1777-ben Bécset is e célból kareste fel. Ismerősedről, barátairól ka­rakteres arcképek sorozatát készítette, amelyek Árnyék- rajzolatok címmel meg is je­lentek. A költ» Kisfaludy Karoly katonai pályáját 1811-ben azért szakította meg, hogy a bécsi művészeti akadémián ta­nuljon —, bár édesapja a fes­tői pólyát „méltatlan foglalko­zásnak” tartotta. Egy ideig portrék és elefántcsont-szelen­cék festéséből tartotta fent magát. „A tatárok Magyaror­szágon” című drámájának si­kere után az írói pályát vá­lasztotta, de a képzőművészet­hez továbbra sem lett hűtlen; arz Auróra legtöbb metszete az ő rajza után készült. Tájké­peiben a romantika minden eleme (viharos tenger, villám, romok, távoli tüzek, stb.) meg­található, amelyek jól kifeje­zik lobogó szenvedély ességet, csapongó képzelete*. Tenger­vesz, Éjszakai szélvész. és más, naivan romantikus bó- jú tájképei beletartoznak a magyar képzőművészet-törté­netbe. A romantika Kisfaludy Károly plktúrájábam jelentke­zett legelőször a magyar kép­zőművészetben. * Petőfi Sándor képzőművé­szét iránti érdeklődése Orlay Petrich Somával való barátsá­kitűmő portrét is festett róla. Petőfi munkái közül a Bem apót ábrázoló rajz a lég»- mesrtebb. Jókai Mór már gyermekko­rában maga rajzolt szörny- alakokat ábrázoló illusztráció­kat a meséihez. Mint egy hi­vatalos okmány bizonyítja, a révkomáxomi „Királyi Rajz nemzedékének kivételes képes­ségű költője, szobrász fiaként született, s így a képzőművé­szet világával már gyermek­karában megismerkedett. Na­gyon jól rajzolt, leveleiben gyakran találhatunk a vele történt eseményeket ábrázoló vázlatokat A Nyugatban több képzőművészete kritikája is megjelent Az erdélyi Kóe Károly épí­tészmérnöki oklevelet szerzett; alkotásaiban —, a budapesti Állatkert pavilonjai, a zebe- gényi templom, a sepsisaent­Oskolát” is látogatta. Tollraj- györgyi Székely Nemzeti Mű zokat, akvarelfeket, olaj fest- a i®ecessziót a menyeket készített amelyek- . dépi építészét torma­bői néhányat sokszorosítva is . fev.el . J5rafiká­terjesztattak. Tizennyolc éves „ í? foglalkozott Főleg szí korában festett önarcképe „A , ^c>rn^^!aete1 1 resek. Nem ^ ” egy könyvet maga illusztrálta, sőt maga is nyomta sztánai otthonának kézisajtóján. Több művészeti könyvet írt, s ez­után lett szépíró regények, el­beszélések, drámák hosszú so­rának megalkotója magyar szabadságharc 1848— 49” című albumban jelent meg; barátairól is több port­rét készített. A festészettel ak­kor sem hagyott fel, amikor már irodalmi sikerek álltak mögötte; útirajzai a „Magyar- ország és Erdély képekben” című munkába« és a Vasár­napi Újságban is megjelentek. A regényeihez készített hely­színi vázlatait és számos arc­képét noteszei őrzik. Képző­művészete alkotásai többek, mint amatőr tek, s ha a festészetet választja ólethiváltásul, kara első művé­szei között volna a helye. Kép­zőművészeti tudásának, sajá­tos látásmódjának írásművé­szete is nagy hasznát látta, főleg színes-plasztikus leírá­saiban. Utolsó rajza 1903-ban, fiatal szerelméről, Nagy Sel- láról készült. Jó üzlet Nagy várakozás előzte lat tsz is. Előnyös ez a kö- meg Salgótarjánban az új zös gazdaságoknak, mertér­OTP-székházban tavaly ősz- tőkésítési biztonságot jelent. szel nyílt zöldség-gyümölcs- élelmiszerbolt áruellátását. Nem csalódott a vásárló- közönség, sőt az árut szállí­tó tsz-ek sem. A karancssá- gi tsz rendszeresen szállít füstölt árut a boltnak, de állandó kereskedelmi part­ner a mezőkövesdi és a gyu­A poroszlói tsz igen jó mi­nőségű száraz tésztát szállít a boltnak. Újdonságként bevezették a különböző turmix-italok árusítását is. A tejből és gyümölcsből készült ital egészséges, vitamindús és szeszmentes. Lesznaá Anna, a Nyugat, a Napkelet, a Szép Szó és más folyóiratok megbecsül* poéta- asszonya min* képző- és ipar­művész is jelentős volt. Köny­veket illusztrált, s a többi kö­zött Ady néhány versesköny­Kassák Lajos úgy az iroda­lomban, mint a képzőművé­szetben forradalmian újat te­remtett. Hosszú élete folyá­sokkal mán könyvtárnyi írást hagyott kísérte- maga után. Képzőművészként az aktivizmus, a konstrukti­vizmus mellett kötelezte el magát. Képarchitektúráiknak nevezett grafikái, kollázsai, olajfestményei a kor legmo­dernebb művészeti törekvései­hez kapcsolódnak. Számos kö­tetét maga illusztrálta. Művé­szeti könyveiben, cikkeiben a művészet minden problémájá­hoz hozzászólt, a tipográfiától a reklámművészetig, a festé­szettől a könyvművészetig. Kollázsainak gyűjteménye most a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban látható. Galambos Ferenc Gyarmaton már készülődnek Az egri diáknapokat május tott „Csodálatos vangáné”_va végén rendezik, de a belássa- készül Egerbe. Indulnak majd gyarmati középiskolások mór a Mikszáth művelődési köz- készülődnek a bemutatóra. A pont társastánckluójában kő- tervek szerint a Szántó Ko- aépiskolás tagjai is, és termé- vtícs Gimnázium a balossá- szetesen a versmondók. Eger gyanmatá irodalmi színpadi előtt hamarosan sor kerül a napokon is sikerrel barmiba- városi bemutatóra. NÖGRAD —1971. január 16., szombat §

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom