Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

ítfv élnek a inonkAsesaládob Mintha egy népi együttes saólótáncosa lenne. Fekete, szogihaja, kackiás bajúsza van, arcvonásai határozottak és jellegzetesek. Harsányt István, a balassagyarmati kábelgyár fiatal szakmunkása. A Lenin szocialista brigád tagja. Hu­szonhat éves. A szakszervezet termelési és bértfélelőse. Ez óv májusiban kapta meg a Kivá­ló dolgozó jelvényt. Három éve nős, felesége a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén dolgozik. Gyermekük még nincsen. Talán az anyagi lehetősége­ik nem engedik meg. hogy a családot vállalni tudják? Ho­gyan. él ez a fiatal, gyermek­telen munkáscsalád? — Én Borsod megyéiből, Ar- fó községből kerültem Balas­sagyarmatra — próbál néhány mondatban áttekintést adni életének alakulásáról, az utób­bi öt-hat év eseményeiről. — Ebbe a városba vonultam be katonának. Itt ismerkedtem meg a feleségemmel. Amikor leszereltem, összeházasodtunk. Előbb visszamentünk a szülő­falumba. Azt gondoltam, hogy a régi, megszokott környezet­ben könnyebb lesz elkezdeni a közös életet. De csak kilenc hónapig maradtunk otthon, mert a féleségem a környéken nem tudott elhelyezkedni. A családalapítás idején a legtöbb a kiadása a fiatal házasoknak. Különösein azok­nak, akik — ahogyan monda­ni szokták —, úgy kerültek össze, mint a kisüjjuik. Érthe­tő, hogy az egyik fél, a férj fizetéséből nem tudták volna a házasélet megfelelő kereteit kialakítani. Visszajöttek Ba­lassagyarmatra, ahol a feleség nemsokára elhelyezkedett a porcelángyárban. Hogyan ala­kult az életük a megyében? — A helyzetünk eleinte aem sokat javult — válaszol a fiatal szakmunkás. — Én másfél évig a Kábelművek budapesti központjában, dol­goztam. Ott tanultuk a szak­mát. Ez év januárjában jöt­tem haza, amikor Balassa­gyarmaton is megkezdődött a munka. A két fizetésből már jobban tudtunk gazdálkodni. de az utazgatás, a különélés, bármennyire is takarékosan éltünk, sok pénzt elvitt. Amióta újra itthon vagyok, kezdünk egy kicsit fellélegez­ni. — Mennyi a család jövedel­me? — kérdem. — Nekem általában 2500— 3000 forint a fizetésem. Fele­ségem 1600 forint körül keres a porcelángyárban. Olyan jövedelem ez, ami mellett egy-két, vagy akár három gyermeket i6 bátran le­het vállalni. Hogyan áll a fia­tal házaspár a családtervezés­sel? — Gyereket eddig nem akartunk, mert nem tudtunk volna megfelelő körülménye­ket teremteni a számára — mondja csendesen Harsány! István. Kérdő tekintetemre így folytatja: — Említettem már, hogy úgy kerültünk ösz- sze, hogy szinte semmink sem volt. Amilyen körülmények között most élünk, az nem al­kalmas arra, hogy ott gyere­ket lehessen nevelni. Egy kis másfél szobás lakásban heten élünk. Ilyen zsúfolt lakás nem való egy apróságnak... Ezekben a mondatokban. rejtve a szavak mögött az is benne van, hogy egyáltalán mi­lyen terveik és vágyaik lehet­nek. Mint a fiatal házasok nagy részének, nekik is a leg­nagyobb gondjuk: a lakás. In­kább azt kérdezem meg, mi­lyen lehetőségeik és kilátása­ik vannak arra, hogy ez a gondjuk minél hamarabb megoldódjon? Arra számítot­tam, hogy keserű, tanácstalan vállrándítás lesz a válasz, de meglepetésemre nem ez tör­tént. — Az üzem öt lakást vásá­rolt a városban — mondja. — Mi is azok között vagyunk, akik kapnak belőle. Igaz, ti­zenöt évig kell a gyárban dói- 1 gozni érte, de még így is meg­éri, hiszen, nem vagyok én vándormadár... Százötvenezer forint kamatmentes hitelt ka­punk, huszonmyolcezret kell befizetni, az OTP harmincez­ret ad. A hitelből minden év­ben elengednek egy százalé­kot, i gyerekenként pedig to­vábbi öt százalékot. Hogy mi­kor költözünk? Október else­jén kellett volna, de egy hó­nappal elhalasztották. Azóta december lett, de még mindig nem készült el a lakás. Talán a hónap végén költözünk. — Még két kérdésem van. Ha a család létszámától is függ, hogy mennyit engednek el a kölcsönből, akkor szinte anyagilag is érdeaeltak abban, hogy kicsivel gyarapodjon a család. Mennyi gyereket sze­retnének? S nehéz volt-e azt az összeget összegyűjteni, amit be kellett fizetni? — Egy gyereket, minden­képpen szeretnénk — vála­szol. — A másodikat csak ak­ÁUamosíláaolt Nógrád megvédem (1,) Az első munkaverseiij jHasriarorszásron Monográfia készül Nógrád megye története címmel. A IV. kötetben Jakab Sándor elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának lóg­ja, a KB osztályvezetője a megye szénbányá­szatának, ipari üzemeinek államosításával foglalkozik. A kötetből közlünk részleteket t ,, pártba tömörült jobfaol­A »ISgdőUd daÍ5 a politikai támadást gazdasági támadással párosította. Kétségbe vonta az MKP országos pártértekezlete hatá­rozatának, a fasiszták miatt lerombolt ország saját erőből való újjáépítésének lehetőségét. „Csak külföldi segéllyel lehet talpra állítani az országot” — hirdette nyíltan. A politikai­lag elmaradt kishitű embereket ezzel átme­netileg meg is tudta téveszteni. Annál is in­kább, mivel 1946-ban a háborús pusztulás és a fokozódó tőkés spekuláció következménye­képpen az infláció mind elviselhetetlenebbé, az ország gazdasági helyzete pedig szinte ka­tasztrofálissá vált A salgótarjáni iparmedence gyáraiban, bá­nyáiban — éppúgy, mint másutt — a ma­gas beteglétszám, a sok hiányzás állandó­sult. Sok igazi munkás batyuzni falura ment hogy elcserélhető ingóságaiért élelmet szerez­zen. A munkafegyelem tovább romlott. Az üzemek anyaggal, üres csillékkel, vagonokkal való ellátása akadozott. Ebben a kritikus helyzetben a párt- és gazdasági szervek vezetői a bányászok leg­jobbjaihoz fordultak. Kérték segítségüket, támogatásukat. Kell a szén — mondották —, mert Budapesten, csak a csepeli üzemekben 7000 fő nem dolgozhat a szén-, illetve áram­hiány miatt. „Ha hamarosan nem kapnak sze­net, akkor még 1200 dolgozót kénytelenek más munkára irányítani”,» a többi gyárban ha­sonló a helyzet. A felhívás hatására 1946 februárjában szén­csata indult: az első munkaverseny Magyar- országon. A szénmedencék és a bányák pá­ros versenyre hívták ki egymást. Tatabánya Salgótarjánnal, Dorog Péccsel kelt verseny­be. A cél az volt, hogy március 15-re napi 2000 vagon szenet, május 1-re pedig napi 2500-at termeljenek. A salgótarjáni és tatabá­nyai bányászok közül sokan — jutalomszén, illetve pénz ellenében — lemondtak az évi szabadságukról és példájuk követésére szó­lították fel a más medenceieket is. Emellett a kitűzött cél megvalósítása érdekében emelni kellett a létszámot, javítani a munkafegyel­met, s fokozni a teljesítményeket A széncsata nagy visszhangot keltett az egész magyar társadalomban. Nemcsak a több szén-, a jobb villanyáram-ellátás, ha­nem a vállalkozás hősiessége miatt is. A hősiesség miatt, amely jelezte, hogy a mun­kásosztályban van erő és akarat az ország megmentésére, a rettenetes gazdasági helyzet legyőzésére. A kormány március 3-ával felemelte a bá­nyászok élelmiszer-fejadagját. Toborzás in­dult a bányák létszámhiányának csökkenté­séért Jöttek is a bányákba dolgozni felnőtt munkások és a MADISZ-űatalok magadjai Az üzemek is küldtek önkéntes brigádokat va­gonoknak szénnel való megrakására, a szál­lítás meggyorsítására. A széncsata sikeresen indult. A termetes* lm eleinte lassú ütemben is, de emelkedni kezdett. Sok nehézséget, értetlenséget fegyel­mezetlenséget, lazaságot kellett megszüntetni. Többször megtörtént, hogy a hősies erőfeszí­téseket tudatosan előidézett, vagy véletlenül, keletkezett akadályok zavarták meg. Leg­több gondot az élelem-, a lábbeliellátás és s fizetések rendezetlensége okozta. A nagybá- tonyi üb. iratai között olvasható: „A. munká­sok hangulata kritikus: az élelmiszer késve étkezik, az is kevés, minősége kifogásolható”, 6400 kalória helyett 3622 kalóriát kaptak. Ba­kancsból 680 pár jött, de körülbelül, kétszer- annyi kellett volna még. Másutt — például Nemtiben, Mátranovákon — amiatt volt feszült a helyzet, hogy a bányászoknak a szénprémiumot nem fizették ki. Volt amikor a gazdasági, mozgalmi vezetők fegyelemre hívó kérése, bejelentése munkabeszüntetést váltott ki. A fáradtság és az ideges han­gulat miatt két-három napra gyakran leállt a munka. A leállások esetenként 50—100 va- gonnyi kiesést okoztak. Az üzemek párt- és mozgalmi szervei gyűléseken, beszélgetése­ken tájékoztatták a bányászokat az élért eredményekről, az ellátás megjavítására tett intézkedésekről. Nem engedték, hogy csüg- gedés, kishitűség, demagógia legyen úrrá az embereken, arra törekedtek, hogy a vállalko­zást siker kövesse. A széncsata — minden nehézség' ellenére — eredményesen zárult. Elsősorban erkölcsi, politikai vonatkozásban. Az MKP felhívása nyomán megindult munka újból megmutatta, hogy a kommunistáknak jelentős befolyása van a bányászok között, s igazolta, a párt; helyesen fejezte ki a bányák dolgozóinak akaratát. Eredményes volt továbbá abban is, hogy a fizikai és műszaki dolgozók a feladat végrehajtása során közeledtek egymáshoz. A bányászok többségében megerősödött az a tudat, hogy szükség van a műszakiakra, ők viszont látták, hogy újszerű munka kezdődött, amely ledönti a régi szokásokat, megkötöttsé­geket. A széncsata kapcsán a nógrádi bányavi­dék napi 352 vagonos termelését május 1-re 557 vagonra emelte fel. Több bánya, s még több csapat teljesítménye elérte az 1943-as szintet. Az eredmény egyértelműen azt bízó- nyitotta, hogy ha az élelem- és a bányafa» ellátást, valamint a szállítást megjavítják — a termelés még tovább lesz emelhető. 1 IaLÁc magánvállalkozók kezén ® ™ UB szénbányászat válságba jutöfcfc — 1945 szeptember havában a termelés or­szágosan 1748 vagon volt, ami októberre 16311 vagonra, novemberben pedig 1663 vagonra csökkent —, s ha nincs széncsata, az ország egész gazdasága összeomlott volna. A hely­zet arra intett, ki kell venni a bányákat m tőkések kezéből. (Folytatjuk) „Oj halté**» Á KISZ a népművészetért Mindenütt Egy yard 91,44 centiméter: egy uncia 29,5737 köbcentimé­ter — feltéve, hogy az USA- ban használatos unciáról van szó —, angol mértékrendszer­ben ugyanez csak 28,4130 köb­centit jelent... Nem csoda, hogy a bonyo­lult átszámítáísok okozta prob­lémák miatt még a hagyo­mánytisztelő angolok is átté­rőben vannak a metrikus rendszerre. Anglia szabvány- ügyi intézetének, a BSI-nek jelenleg az áttérés tízéves, 1968-tól 1977-ig tartó prog­ramjának lebonyolítása okoz gondot. Idén 75 százalékban befejeződik a metrikus mér­tékrendszerre való áttérés, s 1973-tól 75-ig ugyanez a szak­területeken is lezajlik. Indiában is nagy erőfeszíté­seket tesznek a hagyományos Támogatják a háztájit A kairancslapujtői Karan cs­ínén te Termelőszövetkezet ve­zetősége évről évre rendsze­res támogatásban részesíti a háztáji állattartó gazdákat. Takarmányjuttatással és egyéb kedvezménnyel könnyíti a jó­szágok nevelését A tagok a közös gazdaságon keresztül értékesítik jószágaikat éven­te mintegy 50—60 állatot. Ta­valy félszáz szarvasmarhát vásárolt fel a háztájiból a szövetkezet, több mint 600 ezer forint értékben. Az idén bizonyára ennél többet érté­kesítenek a tagok, mert már az év első felében felvásárol­ta a szövetkezet a tavalyi mennyiséget f méterben angol mértékegységek átállí­táséra — jellemző, hogy a metrikus rendszerre való át­téréssel foglalkozó kiadvány elé maga Indára Gandhi írt előszót. Az észak-amerikaiak hátrább állanak, náluk még csak az előkészítő tárgyalá­sok folynak... kor merjük vállalni, ha anya­gi körülményeink megenge­dik. A lakást be is kell ren­dezni. fizetni kell a törlesztő részleteket Az előtakaréko6- ság sem voflit könnyű, amíg összegyűlt a huszonnyolcézct forint. De azért nem kellett zsíros kenyeret enmd és foltos ruhában járni... Többet vásárolnak Az NDK-ban a világ lakosságá­nak fél százaléka él; az ország nemzeti jövedelme ezzel szemben a világ jövedelmének 1,7 száza­léka. Ez év első felébcif az NDK nemzeti jövedelme 5 százalékkal nőtt a múlt év megfelelő idősza­kához képest. A köztársaság ipa­ra ez alatt a hat liónap alatt any- nyi terméket gyártott, amennyit 1959-ben egész évben. 1970-ben az NDK lakossága 12 milliárd már­ka értékű árut vásárolt ez 24 százalékkal több mint öt évvel ezelőtt. A KISZ Központi Művész­együttesének budapesti szék­házéban érdekes kiállítás nyílt meg: hét fiatal népművész mutatkozott be a nagyközön­ségnek. Minit már hírül adtuk, a kiállításon megyéink is kép­viselve van: Koppány Gizella, balassagyarmati népibaba-ké- szítő az őrhalmiak viseletét elevenítette fel figuráin. A kiállítás megnyitására az ismerősökön kívül szép szám­ban gyűltek össze a szakma­beli érdeklődők is. Ez érthe­tő: dr. Pillis Pálnénak, a Né­pi Iparművészeti Tanács elnö­kének megnyitó szavai vilá­gosan rámutattak arra, hogy a népi iparművészeinek — mint az egyetemes kultúra egyik lényeges összetevőjének — nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Az or­szág számtalan szövetkezeté­ben mintegy félezer népmű­vész dolgozik, köztük nyolc­van a népművészet mestere. Az általunk, és közreműködé­sükkel létrehozott iparművé­szeti alkotásoknak népgazda- ságilag is értékes szerepe van, exportálásuk például jelentős bevételeket eredményez. Hogy ee a közvélemény ál­tal ősinek tartott művészeti ág új hajtásokat hozva ké­pes megújulni, arról a szó­ban forgó kiállítás is tanúsko­dik., Érdekes, hogy a hét fia­tal népművész iközül egyedül a nógrádi az, akinek termé­kei — a fazekasoktól, kékfes­tőktől, fafaragóktól, textil- festőktől eltérően — raens használhatok fel közvetlenüü a mindennapi életben. Qw ahogy az előbbiek, úgy az ® alkotásai is előrelépést jelen­tenek a népi baba-készítésben: a kiállításon az érdeklődők: egyszerű ajándéktárgyak he­lyett egy életképet láthattak, melyben az eredeti népvise­letbe öltöztetett figurák egy régi, ma már csaknem isme­retlen népi játékot eleven»« tettek meg. A népművészet megújulási-5 ról, széles körű elterjesztésé» ről szólva nem lehet említés nélkül hagyni azt a támoga­tást, melyet a cél érdekében tevékenykedőknek a KISZ Központi Bizottsága erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt nyújt. Mint a nyáron kiírt „Ifjú népművész” pályázat, úgy az „Oj hajtás” kiállítás megrendezését jg a KISZ tá­mogatása tette lehetővé. Se­gítségéved valóban a nagykö­zönség ismerkedhetik meg e hét kiállító alkotásaival. A be. mutató vitrinek ugyanis a művészegyüttes székhazában működő „25. Színház” elő­csarnokában állnak: a: népi iparművészeti tárgyakat a leg­újabb, legmodernebb színház közönsége láthatja nap mint Kiss Sándor Fotózzon a NŐGRÁD-nak! n<ap. NÓGRAD — 1970. december 10., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom