Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
Politikai teaetök patronálják a axoeiatiata brigádokat A kongresszusi verseny a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért Interjú az SZMT vezető titkárával A pohtikai esemény- és évforduló-sorozatban gazdag esztendő élénkítőleg hatott a szocialista munkaverseny-moz- gaJomra megyénk üzemeiben és vállalataiban. A jubileumi vetélkedés után új lendületet adott a versenyzőknek a X. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott, sok tekintetben új vonásokat is magába foglaló munka verseny-mozgalom. Az eddig megtett útról, az elért eredményekről, a tapasztalatokról és a jövő elképzeléseiről beszélgetett munkatársunk Llipták Józseffel, az SZMT vezető titkárával. I kooperáció« kapcsolatban álló üzemekkel. A minőeéglánc nemcsak a termékek minőségére, hanem a folyamatos termelésre is jó hatással volt A tapasztalatok arról győztek meg bennünket, hogy ezt a mozgalmat tovább kell szélesíteni. A minőséglánc segítségével javult a termékek minősége, csökkent a selejtes áruk mennyisége. A másik kezdeményezés, amely hasonló az előbbihez, a Dolgozz hibátlanul mozgalom, amely szintén sokat ígér. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben foglalkoznak a bevezetésével. zetők a feltételekéi jobban biztosították, mint a korábbi időkben. Jó részük van abban, hogy egyre több válla#Is teljesítésével lehet számolni. Több területen, így az anyag- ellátásban, néhol a megrendeléseknél, főleg a szállításban jelentkező gondokat csak nehezen tudták felszámolni. Az építőiknél a különböző építési anyagok, főleg a cement hiánya hátráltatta a munkát — Milyen új voná- Ezt is támogatjuk, mert úgy sok jellemzik az szocia- véljük, jól szolgálja majd a lista versenymódjaimat X. pártkongresszus határozatainak végrehajtását. — Mondana néhány szót az SZMT-nek arról az új kezdeményezéséről, amely n szocialista brigádok politikai pat- ronáiására irányul? megyénk üzemeiben? — Először: a vállalások még jobban igazodtak a követelményekhez, mint tavaly. Fokozottabban előtérbe került a termelékenységet növelő, önköltséget csökkentő, minőséget javító, piaci igényekre való termelés, a hatékonyság növelésével együtt. Másodszor: a jubileumi versenyben elért eredmények jó alapot teremtettek a vetélkedés magasabb szintű folytatásához. Harmadszor: a X. pártkongresszus tiszteletére szervezett verseny új ösztönzést adott a dolgozóknak, fokozódott aktivitásuk. Negyedszer: tovább erősödött a demokratizmus. A munkások különböző szintű tanácskozásokon beszélték meg üzemük sajátos feladatait, s a vezetőktől kapott ígéretek birtokában pótvállalásokat tettek. Mindezeknek köszönhető, hogy a megye dolgozóinak 80—90 százaléka bekapcsolódott a versenybe. Csak azok nem tettek újabb felajánlást, akik valamilyen oknál fogva nem tudták beváltani ígéretüket, vagy nemrég kerültek új munkahelyükre. A pótvállalások az éves tervek eredményes túlteljesítését kívánják elősegíteni, egyes helyeken pedig az év eleji lemaradás pótlására irányulnak. A kongresszusi versenyben a Szocialista címet elnyert, azért küzdő kollektívák, ifjúsági brigádok tűntek ki kezdeményező készségükkel, példamutató munkájukkal. Megyénk munkásságát a lelkesedés, a X. pártkongresszus irányelveiben megfogalmazott feladatok egyöntetű értelmezése, és aktív támogatása jellemezte. A kongresszus közeledtére több helyütt kongresszusi hetet, illetve hónapot tartottak. I — Hogyan sikerült a nemzeti jövedelem egy százalékos túlteljesítésére irányuló, az egész országot átfogó kezdeményezés megyénkben? — Az árvíz sújtotta terület lakosainak megsegítésére a megye üzemei, vállalatai és közös gazdaságai anyagi és természetbeni segítséget adtak, a lehetőségeknek megfelelően. Az árvízvédelemben közvetlenül résztvevő munkások helyett az üzemben maradt brigádok vállalták a kieső munkaidők pótlását. A szakszervezeti bizottságok pedig költségvetésükből jelentős összeget engedtek át az árvízkárok helyreállítására. I — Javult-e a legjobb dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése? — Tanácskozásaink során számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy a szocialista brigádokba tömörült dolgozókat igen fontos politikai tényezőnek tekintjük. Mivel ez igaz, ebben senki sem kételkedik, akkor többet kell törődni politikai képzésükkel, látókörük bővíté- sével. Ennek a gondolatnak jegyében született meg a szocialista brigádokat patronáló mozgalom, amelynek során első számú vezeti) beosztásban dolgozó politikusok, pártmunkások állami, mozgalmi, társadalmi szervek vezetői patronálnak egy-egy brigádot. A brigádokkal való közvetlen kapcsolat sokat segít majd a vezetésnek a különböző jelenségek, események, felfogások, vélemények helyes megítélésében, majd az ezt követő döntések megalapozottságában. Előnyös a szocialista brigád tagoknak is, mert első kézből kapják a legfrissebb politikai információkat. — Igen. A versenyben legjobb teljesítményt nyújtó egyének és kollektívák jutalmazásakor azt vizsgálták, hogy teljesítették-e a kitűzött célokat. Ért figyelembe véve a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál több mint kétszázezer, a nógrádi szénbányáknál pedig félmillió forintot fizettek ki a legjobbaknak. Ez jó hatást váltott ki a dolgozók között. Ezt a gyakorlatot a jövőben fokozottabban kell alkalmazni vállalatainknak. Több helyütt az üzem- és művezetők is lehetőséget és pénzt kaptak, hogy ők határozzák meg kit, miért és milyen összegben jutalmaznak. I I — Végeredményben hogyan értékelhetjük a kongresszusi munkaversenyt? I — Melyik területen tükröződik legjobban az elért eredmény? — Korábban szó volt arról, hogy egyes helyeken nem teljesítették a felajánlásokat, s jelenleg a lemaradás pótlásán fáradoznak. Mi ennek az oka? — A termelékenységnél. A Központi Bizottság novemberi határozatát követő intézkedések megvalósításával sikerült e területen előbbre lépni. Meben A kongresszusi verseny- a műszaki-gazdasági ve— Megfelel az elvárásoknak, hozzájárult a gyárak, az üzemek eredményesebb gazdálkodásához, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megalapozásához. Erősödött az a felismerés, hogy csak akkor lesz gyorsabb a fejlődés, ha a dolgozók még többet kezdeményeznek, még lelkesebben, még odaadóbban dolgoznak. Ez utóbbi kialakításában nagy szerepe volt és lesz a jövőben is a jó politikai légkört megteremtő intenzív, felvilágosító munkának. Különösen fontos ez azért, hogy a dolgozók versenylendülete ne essen vissza a kongresszus után; ellenkezőleg, 1971-ben még erőteljesebben segítse a kedvező gazdasági tendenciák érvényesülését — fejezte be nyilatkoza- 'tát Lipták József elvtáirs. Számot vetni és tervezni A X. pártkongresszus határozatai sok egyéb mellett azt is hangsúlyozzék, hogy mennyire fontos az állami gazdaságok szerépe a mezőgazdasági termelés növelésében, az intenzívebb gazdálkodás megteremtésében. Mindenekelőtt azért, mert az állami mezőgazdasági üzemek korábban alakultak és többségük eszközellátottságban, szervezettségben és gazdálkodásban is előbb tart, mint a termelőszövetkezetek. Helyénvaló tehát a megállapítás: az állami gazdaságok jól szervezett, magas szinten termelő mezőgazdasági üzemekké váltak az elmúlt évek alatt. Most, hogy sarkunkban Jár az új esztendő, nem haszontalan visszapillantani az eddig megtett útra a nógrádi gazdaságoknak sem. Nem árt számot vetni a távozó évvel, valla- tóra fogni a korábbiakat, hogy a tapasztalatok birtokában tervezzék meg a következő éveket, a jövőt. Vannak már egészen bizonyos számítások a harmadik ötéves terv eredményeiről. Olyan bizonyságok, amelyek megerősítik, hogy a nógrádi állami gazdaságok még egyetlen tervidőszak alatt sem gazdálkodtak olyan szervezetten, olyan eredményesen, mint az elmúlt öt év alatt. Eredményeiket az utolsó, igazán szeszélyes év gondjai sem tudták túlságosan megtépázni. A megye valamennyi állami gazdasága teljesítette tervét. A hat között nem akadt egyetlen sem, amely veszteséggel zárja az esztendőt. nagyteljesítményű, teljes biztonsággal do zó traktoroknak, kombájnoknak, a nagyit nek. Azóta egy sor növénynél, most több a kukoricánál sikerült megoldani munkafolyamatok teljes gépesítését. A mű ki, technikai színvonal emelkedését szetszerűen nyomon kísérte a jövedel: gazdálkodás. A mezőgazdasági tér évenkénti 3 százalékos növekedését nekelőtt az eszközök hatékonyabb feli nálásával, a szervezettebb, a termeléke munkával érték el az állami gazdaságok,! szagos és megyei tapasztalat is egyben, a mezőgazdaságban dolgozók száma évre apad. Négy évvel ezelőtt még rádi gazdaságok is 3000 rendszeres mi számláltak. Ma már nem több a szánon 2300—2400-nál. A létszámcsökkenést azol jobb, termelékenyebb munkával igyek« ellensúlyozni és nem is sikertelenül. . éves terv kezdetekor még csak 70 000 fó most pedig már 100 000 forint értéket melt minden dolgozó ember. Magyarnándorban, Borsosberényben, Nóg- rádkövesden éppúgy megvalósították a harmadik ötéves terv célkitűzéseit, mint ahogyan Szirákon, Szécsényben vagy Pásztón. A termelés, az áruértékesítés egyaránt növekedett. Évenként átlagosan 750 vagon kenyérgabonát, 280 vagon cukorrépát, 600 vagon gyümölcsöt, 2500 mázsa húst, 4,5 millió hektoliter tejet és másfél millió tojást értékesítettek. Mindehhez hozzá kell számolni, hogy az állami gazdaságok éppúgy mint a termelőszövetkezetek, rendkívül mostoha viszonyok között gazdálkodnak. Az éghajlati, a talaj, a közgazdasági adottságok országos viszonylatban is a legmostohábhak közé tartoznak. Mindezek a tények is a X. kongresszíj megyei pártértekezlet megállapításait ig ják. Azt, hogy gazdaságaink mind tolj tesznek a mostaninál belterjesebb gazd dásért. Az állami gazdaságok a közelmúlt; készítették el távlati elképzeléseiket, ták ki negyedik ötéves tervüket. Céljuk lúgos: ipari szervezettségű, sok árut tér nagyüzemek kialakítása. Hogy mi biztosit tervek realitását? Az, hogy a gazdasági tők, a szakemberek döntéseiknél a rí] adottságait, saját helyzetüket és a népga ság igényeit vették figyelembe. Most van itt az ideje, hogy a gazdaságokban értékeljék, miképpen sikerült végigjárni a tervidőszak éves állomásait. A termelési sikerek egyik biztos alapjaként említik a szakemberek, hogy évről évre magasabb a mező- gazdaság technikai színvonala. Az elmúlt években, összességében és külöm-külön Is tekintélyes anyagi, szellemi erőket állítottak a termelés, a korszerűsítés szolgálatába. Ennek eredményeként mind több termelési ágazatban találkozhatunk a legkorszerűbb technológiai rendszerekkel, egyre több gazdaságban honosodnak meg a legújabb, a legtöbbet hozó növény- és állatfajták. Amikor a búza- termelés komplex gépesítésén túljutottak a gazdaságok, kétségkívül nagy eredménynek számított. Hiszen arról volt sző, visszavonulóban vannak a kisparaszti gazdálkodás jellemző módszerei, hogy átadjak helyüket a így elsősorban azokban az ágazat számolnak nagyobb szabású fejlesz ahol az elmúlt években az erőfeszítések* nére sem sikerült célt érni. Ilyen mindé előtt az állattenyésztés. Tulajdonképpen van szó, hogy az állami gazdaságok az ginéi nagyobb részt vállalnak a húséi gondok enyhítéséből. Több hús, több tojás nyilvánvalóan csak akkor lesz, ha t3 bet termel a mezőgazdaság. S ez az a ahol most a legtöbbet segíthetnek a gazdaságok is. Ügy tervezik, hogy lega ezer mázsával több marhahúst értékesít 1975-ben, mint amennyit most adnak a n| gazdaságnak. Egymillió hektoliterrel több jet adnak piacra, és több ezerrel gyarapod majd a sertésállomány is. A terveket hallgatva és olvasva azonnal az ötlik az ember eszébe: bizony, p ■ következő évek sem lesznek könnyebb- J? bek, mint az eddigiek voltak. Szerencsért 1te . igyekezetben nincs hiány. Az állam sokok lú támogatása mellett, mozgósítják saját két is az üzemek. Azt az óriási anyagi szellemi erőt, amely hihetetlennek tűnő menyeket produkált és a legnehezebb téridőkön is átlendítette a nógrádi gazdas kait Vincze Istvánná Tanácstagok tájékoztatása Ven esz Károly öt alkalommal hívja össze a városi tanácstagokat kötetlen beszélgetésre a Salgótarjáni városi Tanács. A tanácstagokat dr. Tóth István, a városi tanács elnöke tájékoztatja a harmadik ötéves terv teljesítéséről, a várospolitika aktuális kérdéseiről, a peremterületek fejlesztéséről, a városátépítés gondjairól. A kötetlen beszélgetés hozzájárul a szorosabb kapcsolatok kiépítéséhez a tanács és a tanácstagok, másrészt a tanácstagok és a választók között. gyénk szocialista ipara az első háromnegyed évben csaknem 5 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A vállalatok többsége a termelés növekedését lényegében a termelékenység emeléséből biztosította. Szépséghibája az elért eredményeknek, hogy az év folyamán tovább növekedett a túlórák száma. I ■— Mennyiben segítették a kitűzött célok megvalósítását a különböző kezdeményezések? — Két olyan kezdeményezest említek, amelyek elsősorban a hatékonyság növelését szolgálták. Az első a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ifjúsági brigádjának kezdeményezése, amelyet a KISZ- megyebizottság karolt fel. Ez a minőséglánc. Ebbe igen sok megyei üzem bekapcsolódott, sőt az aktívan résztvevők kiterjedt és előnyös kapcsolatokat hoztak létre az ország különböző részeiben velük A fogyasztási szövet- kezetek szocialista A héten történt brigádvezetőinek megyei tanácskozásán felállt egy berceli fiatalasszony, Fan- csik Tivadamé és beszélni kezdett. Első mondatain még érezni lehetett, hogy zavarral küzd. Kínos igyekezettel kereste a szavakat. Aztán mind jobban belemelegedett a küzdelembe, amelyet egy kicsit magával is folytatott. Érdemes volt figyelni arra, amit mondott. Az újságokból, a rádióból, a televízióból régen ismerték már a Szocialista címért küzdő brigádok hírét. Mégis tíz esztendő kellett ahhoz, hogy Bercelen, a fogyasztási szövetkezetnél életre hívják az első ilyen közösséget. Az indulás igy is nehéz volt. Előtte napokig tanácskoztak arról, mi is legyen a vállalásban. A központi Irodában, ahol a brigád tagjai dolgoztak, meglehetősen egyhangúan teltek a napok. A munkát addig is elvégezték, mielőtt a szocialista brigádot alakították. Hiszen ezért kapták a fizetésüket Ki lesz a nyertes? Nehéz lenne azt most már megállapítani, ki adta az ötletet: valami olyat kellene tenni, ami az egész körzet javára válna. Az viszont tény, hogy a napi munkájuk mellett rendszeres tájékoztatót készítenek a. körzethez tartozó valamennyi boltegységnek, hogyan dolgoztak az elmúlt negyedévben. Nem nagy dolog ez, de sok ezer falusi ember hasznára válhat, ha a boltosok odafigyelnek a dicsérő, vagy az intő szóra. Ha komolyan veszik és a lakosság ellátásának javításánál hasznosítják, nemcsak a brigád nyert. íyjondják, hogy amióta megtették vállalásukat, még a légkör is más a szövetkezeti irodán. A haragra ingerlő fecsegés, a hangos szóváltások helyébe a nyugodt, meghitt beszélgetés lépett. Egyszerre egy sereg olyan gondjuk lett, amit csak közösen lehet igazán megbeszélni. Ki, milyen könyvet olvas? Sikerült-e felkészülni mindenkinek a szakmai tanfolyamra? Hogyan haladnak a számviteli és pénzügyi főiskolán a legbátrabbak? Hát kell ennél érdekesebb, izgalmasabb téma azoknak az asszonyoknak, akikre otthon a család, a háztartás ellátásának gondja vár? Olykorrolykor azért nézet- eltérések is akadnak. Ám ezek soha nem fajulnak dühös vitává, veszekedéssé. Rájöttek, hogy nyílt, őszinte szóval sokkal többre jutnak. Igazuk volt. Hogy most megint milyen „meglepetést” tartogat a brigád? Megpróbálják megosztani kevéske tapasztalatukat a galsagutai, a becskei, a nógrádkövesdi és a berceli boltosokkal. Próbáljanak meg ők is elindulni azon az úton, amelyen csak azok tudnak haladni, akiknek életszükségletük a munka, nem mennek el közömbösen az ország dolgai, no meg aztán egymás mellett sem. Arra buzdítják őket. vegyenek részt a versenyben, alakítsanak Szocialista címért küzdő brigádot. Hogy ők meguk elnye*■* rik-e a szocialista címet? Azt most még nem lehet tudni, az értékelésig hátra van néhány hét. Annyi azonban már most bizonyos, hogy nemcsak a brigád, a körzet is engedett a sokesztendős mozdulatlanságból Elevenebb az igyekezet, szervezettebb, szaporább a munka a központi irodán és a boltokban is. Az emberek sem mennek el közömbösen, rész- vétlenül egymás gondjai, bajai mellett. S Fancsik Tivadaméék úgy látják, máris nyertek Valamit az esztendős vetélkedőn. Vincze Istvánná JAI fizetni A Nógrád megyei Iparcikk' kiskereskedelmi Vállalat di gozói amennyiben teljesítik évi nyereségtervüket, 1971-re három és fél millió forint fejlesztési alapot képezhetnek Ebből 850 000 forint a részes^- dési alap, melyből levonják bérfejlesztésre és egyéb külön-: böző célokra szánt, kifizeti vagy kifizetésre kerülő pír.zt Az ez után fennmaradó os»- szeget fizetik majd ki nyereségrészesedésként, ami** előreláthatólag egyhavi fizetésnek felel meg. A felosztás a kollektív szereződésben foglalt feltételek™ megfelelően történik. Már látszik, hogy lesz, aki kétheti, mások pedig havi zetésüknek megfelelő __ kapnak nyereségrészesedésként. Bőven van Több mint 43 millió forint értékű árut értékesítettek eddig a rétsági járás közös háztáji gazdaságai, termelői, tavalyinál több húst, tejet tojást küldtek piacra. Tej mintegy 38 000 hektolitert sárolt fel a járásban a Te| ipari Vállalat. Baromfiból tavalyi 35 vagon helyett mi 45 vagonnal szállított el a romfi ipari Vállalat. Tojás! nem egészen 1 millió az kesitett mennyiség és az A! latforgalmi Vállalatnak mini egy 1900 hízott marhát ad' ej a gazdaságok, a termel NÓGRÁD — 1970. december 13., vasárnap A
