Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
AZ OLVASÓK Kisdobosok Télapó-estje Mátraszelén Kedves ,kds rendezvény keretében tartották meg a Mát- raszalei Általános Iskola alsó tagozatos tanulói, az idei Télapó-ünnepélyüket. E sorok írójának bevezető szavai után Télapóról sízóló dal énef'.désé- vel kezdték meg a programot, majd 'különféle vetélkedőkre került a sor. Először a negyedikesekből összeállított zsűri előtt szavalóversenyt rendeztek, majd sorra került a helyi „Repülj, páva”, ahol népdalokat kellett az önként jelentkezőknek el- ónekelniök. A nagyszámú jelentkező közül bizony nehéz volt a legjobbakat, kiválogatni, hogy meg legyen a három első helyezett. Be nem szomorkodhatott a többi sem, mert a szülői munkaközösség jóvoltából ők is megkapták bátor fellépésükért a jutalmukat. Handó Marika nyolcadikos őrsvezető negyedik osztályosokból összeállított népdalkórusa után emelkedett igazán tetőfokára az izgalom, amikoris az ügyességi verseny következett. Gyu- faszáirakás, tűbe fűzés, tkuko- ricamorzsoLás és bambiivási verseny követte ugyanis a szépen szereplő kórust. Az ezt követő „Ki mit tud ’- ban a Tóth Ferencné, Berze Emese, ég Oravecz Albinná tanító nénik által összeállított kisdobosokra nézve fontos kérdésekre kellett megadni a legtalálóbb váláséit, hogy meg- érdeme'.ják a kitűzött díjat. Befejezésként saját kezűleg készített ajándékokkal lepték meg a negyedikesek az elsősöket. a harmadikosok a második osztályosokat. S mintha a terméseiét is a gyermekek kedvét keresné, mikorra hazafelé mentek a kultúrotthonból, fehér hólepeüel borította az utakat és a házak fedelét. Szabó Emil Tisztelt Szerkesztősé»! Az öblösüveggyár! kolónia lakói nevében köszönetét szeretnék mondani a gyár vezetőségének és dolgozóinak, akik a kolónia közös fürdőjét ismét használhatóvá tették. Ä fürdőt hosszú ideig nem lehetett használni. Az Ingatlankezelő Vállalat feladata lettvo- na rendbe hozni, de erre hiába vártunk. Mosit a gvár dolgozói nagyon szépen és jól megjavították. Nagy szó ez nekünk, főleg nyugdíjasoknak, akiknek lakásában nincs fürdőszoba. Kérjük ha lehet, szorítsanak két sor helyet lapjukban és tolmácsolják kö- szönetünket a nyilvánosság előtt. Gritz Jőzséfné és a kolónia többi lakói Tisztelt Szerkesztősé»! Nagyon kérem Önöket, hogy egy pár sorban köszönjék meg lapjukban a balassagyarmati GELJCÁ-naik azt a becsületes munkát, amit egy igen beteg ember Sokol-rá- diójának megjavításával érdemeltek ki. Még egyszer nagyon köszönöm Önöknek és a GELKÁ-mak is szívességüket. Tisztelettel: Dancsok Zoltán balassagyarmati kórház Nem mellékes kérés... Aiikatrészügyben jártam a napokban a salgótarjáni járműboltban. Akaratlanul is fültanúja lettem egy panasz- kodásnak. Persze, azt is tudom, hogy nem újságtéma, de mégis e helyen kell szóvá tenni. A járműbolthoz ugyanis tartozik egy mellék- helyiség is, amely hónapok óta zárt és használhatatlan! Csak négy hónapja! S ezt a bolt női dolgozóitól tudtam meg. Többször sürgették rendbehozatalát, de eddig még nem történt semmi. A bolt dolgozói ezúton is kérik az illetékeseket, szánják meg őket, s javítassák már meg a WC-t. A nyugdíjak korlátozás nélküli folyósítása Nyuydíjas olvasóink kérdéseire ezúttal a Szakszervezetek Airaadalornbiztosítási Tanácsa válaszol: 1969-től kezdődően a munkaviszonyban álló öregségi, rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától (azaz: január 1-től) mindaddig korlátozás nélkül folyósítják, amíg a nyugdíjas munkabére — az adott naptári év folyamán — a 6000 forintot nem haladja meg. A nyugdíjazás évében a 6000 forintos évi keretösszeg annyiszor 500 forinttal csökken, ahány hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. Ha pedig a nyugdíj folyósítását keresőfoglalkozás miatt, vagy egyéb okból (külföldi tartózkodás, letartóztatás stb.) szüneteltetni kell, a keretösszeg ugyancsak csökken annyiszor 500 forinttal, ahány naptári hónapra a nyugdíj folyósítása szünetel. *■ i Mikor szüneteltetik a nyugellátást Az öregségi nyugdíj teljes összegének folyósítását szüneteltetik arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas munkabére a keretösszeget meghaladta, valamint a naptári év ezt követően minden olyan hónapjára, amelyre munkabér illeti meg A rokkantsági nyugdíj egyharmadát, üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alapján megállapított rokkantsági nyugdíj felét folyósítják arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas munkabére a keretösszeget meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyre a nyugdíjast munkabér illeti meg. ¥1 Falu, értelmiség, szabad idő MINDEN faluban van kisebb vagy népesebb értelmiségi csoport, mely ilyen, vagy olyan körülmények között, így vagy úgy végzi szaikiniai munkáját. De mit csinál azon túl? Milyen módon él értelmiségi életet a szabad idejében, és főként: hogyan tölti be azt a specifikus társadalmi hivatást, amit jórészt a szakmai munkaidőn túl kell betöltenie? Nem azokra az orvosokra gondolok, például, akik pillanatnyilag szakmai hivatásukat még falun gyakorolják, de ezt — a városra kerülés reményében — annyira átmeneti szükségmegoldásnak tartják, hogy minden hét végét a városban töltik, s a velük egy faluban dolgozó más érjelmi- ségieket jóformán nem is ismerik. Ugyancsak tárgytalan a kérdés annak a mezőgazdásznak. agrármérnöknek, pedagógusnak az esetében, aki a városból jár ki naponta falusi munkahelyére, s minden este hazavonatozik, bu- szozik a városba a családjához. Azokról kívánok szólni alább, akik meggyökeresedtek a faluban, s munka- és szabad idejüket ott töltik. Közülük is elsősorban a pedagógusok és az orvosok szabad idejéről. „Eléggé megterheltek vagyunk — mondta egy iskola- igazgató. — És legjobban azok, akik sokoldalúak.” „Mi, pedagógusok —, mondta egy másik iskolaigazgató —, biztosítjuk a falusiak szabad idejének szórkozási-művelő- dési lehetőségeit. De a miénket nem mindig tudjuk biztosítani.” S valóban igaz, hogy a falusi pedagógusokra hárul a legtöbb feladat. Kívánatos, hogy elvégzésükre a falu egész értelmiségét mozgósítsák. vagyis arányosan osz- szák el azokat. A pedagógus- gárdán belül is! Tarthatatlan, hogy az iskolaigazgató, aki tanácstag. párttitkár és családapa a színdarabokban is családapa, párttitkárokat játsz- szék, míg mások a súgó szerepét se vállalják eL Az anyagi, tudati-erkölcsi változások eredményeként ma sokrétűbbek, bonyolultabbak a falusi értelmiség feladatai —. s nem utolsó sorban: igényesebbek! S az igényesebb feladatoknak hovatovább csak úgy tud megfelelni az értelmiségi. ha önmaga iránt is mind igényesebb lehet. Ha mind többet utazhat, külföldi országokba is, bejárhat a városba színházat, tárlatot nézni, hangversenyt hallgatni, olvashat könyvet, folyóiratot, összegyűjtheti és feldolgozhatja a helyi népi szokásokat, hagyományokat, elkészítheti a falu monográfiáját. anélkül, hogy attól kellene félnie: valahányszor neki ül valamely közh-cmú Jaobbyjának”, beállít valaki a járástól, a megyétől a „legsürgősebb” és „legfontosabb” feladatokkal. SURGÜSEN -változtatni kell a mai helyzeten. Azon, hogy egyfelől vannak csupa tevékeny. az önként és kötelességből végzett tennivalókból ki nem látszó, s így az önképzésre fordítható szabad idővel nem rendelkező pedagógusok —, és vannak kollégáik. akik a szakmai munkán túl — bár bőven lenne idejük rá —, megszűnnek értelmiségiek lenni. Közömbösek minden iránt, ami nem a vízben úszkál, ami nem a bokorban moccan, vagy csak ott érzik magukat otthon, ahol ász vagy szesz van. Míg az egyik pedagógus nyári építőtáborba viszi a diákjait, addig a másik az ivópultnál ko- mázik velük, s még csak attól sem kell tartania, hogy amikor szájához emeli a pohár italt, benyit az ajtón valaki a járástól vagy a megyétől. Egészen másként vetődik fel a szabad idő kérdése az orvosok esetében. Ilyen véleményeket jegyeztem tőlük a noteszomba: „A szakmai munka majdnem minden időmet kimeríti.” „Évi rendes szabadságomat csak akkor vehetem ki, ha van helyettesítőm a szabadság Idejére.” „Annyi a felesleges papírmunka, hogy a gyógyításra, kezelésre szánt idő is arra menne rá, ha az ember nem lenne lelki ismeretes.” „Azt mondják mennyire felvágós, nagyképű és elzárkózott vagyok, mert nem keresem az értelmiségiek társaságát. Hát igen, nem járok közéjük ka- nasztázni, ultizni, vedelni a konyakot és hallgatni a nosztalgikus nyavalygásaikat, inkább böngészem a szakirodáimat. tanulmányozom az új gyógymódokat,.1 Az a tapasztalatom. hogy az elvidékiesedés veszélyét az orvosok érzik leginkább. s éppen ezert bennük a legerősebb a korszerű életforma igénye, a lakásberendezés kiválasztásában éppúgy, mint az önképzés gyakorlatában. Távlati tervként a legtöbben a szakvizsgát emlegetik, s azt a vágyukat, hogy olyam gyógyintézetbe. kórházba kerüljenek, ahol „mást” és „többet” tehetnek a betegekért. Azt hihetné az ember, hogy nem a végleges meggyökeredésre akarnak berendezkedni, s ennek ellenére mégis úgy néz ki a dolog —, lakás- és munkafeltételi igényeikben, szakmai munkában és önképzésben, művelődésben és egyéni szenvedélyeikben egyaránt — mintha értelmiségi mivoltukban ők találták volna meg legjobban a helyüket falun. Mi ennek a magyarázata? Nyilvánvalóan sokat számítanak a szubjektív tényezők. Az, hogy tudatosabban él bennük az értelmiségi életstílus igénye, s azt a kevés szabad időt. ami a szakmai jellegű elfoglaltságon kívül marad, az orvosok inkább fordítják egyéni művelődésre, mint társadalmi tevékenységre. S ez a szabad idő mégiscsak több annál, mint ameny- nyivel egy „csupa-feladat” pedagógus rendelkezik szakmai és társadalmi közéleti munkáján kívüL A falusi orvosok helyzetéből, életformájából, levonhatjuk a pedagógusokra is érvényesíthető következtetést. A feladatok megfelelőbb és arányosabb elosztásával, serkentsük pedagógusainkat. S mindenekelőtt tegyük lehetővé számukra a mennél tartalmasabb. sokoldalúbb értelmiségi életformát. AMIKOR a falusi értelmiségről beszélünk, mindenekelőtt a pedagógusokról beszélünk. Nemcsak azért, mert számszerűen ők képviselik ennek az értelmiségnek a zömét, hanem főleg azért, mert a társadalmi munka nagyobb terhét mindig ők hordják ma is a vállukon. Ha ma bonyolultabbak a tennivalók és nagyobbak az igények, akkor ezzel nemcsak azt mondjuk, hogy mindez az ő odaadásukat, áldozatvállalásukat, mun. kájukat dicséri, hanem azt is" hogy a továbbiakban is elsősorban rájuk nehezedik a dolgok sűrűje, s eszerint kell lépést tartaniuk szabad idejükben is — az idővel. Pataky Dezső A Bizományi Aruház Vállalat december 5-én nyitotta meg a VI. művészeti aukciót és kiállítást Budapesten, a Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Házában. A kiállított több mint 3 millió forint értéket képviselő bútorokat, festményeket és műtárgyakat december 15-ig tekintheti meg a nagy közönség, utána kerül sor az árverésre A keretösszeg szempontjából ml a figyelembe veendő munkabér? Általános szabály, hogy a keretösszeg szempontjából mindazt a munkabért figyelembe kell venni, amely az öregségi, rokkantsági nyugdíjasnak munkaviszony alapján ugyanarra a naptári évre járt, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjas mennyi időn át, illetőleg egy vagy több vállalatnál állott munkaviszonyban. Munkabérként kell figyelembe venni minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatást, amelyet a nyugdíjas munkaviszony keretében kapott. Ha a nyugdíjas táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, az ezek kiszámításának alapjául szolgáló munkabérnek a segélyezési napokra eső részét kell számításba venni. Nem tekinthető munkabérnek és ezért figyelmen kívül kell hagyni: az újítási és feltalálói díj, az utazási és szállás- költség, a kiküldetési, külszolgálati díj, a különélési díj, a szabadságmegváltás címén adott juttatás, az óv végi részesedés, a jubileumi jutalom, a szakszervezeti és vállalati segély, temetés’segély. az anyasági é6 gyermekgondozási segély, továbbá az a juttatás, amely a nyugellátás megállapítása előtt végzett munka alapján utólag került kifizetésre. * Jár-e a munkaviszonyban állő nyugdíjasnak szabadság és hogyan történik a szabadság, valamint a munkaviszonyban töltött idő számítása? A munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozó Is jogosult a rendes szabadságra, amely alap- és pótszabadságból áll Az alapszabadság a munkaviszonyban töltött naptári évben (január 1.—december 31.) 1? munkanap. A különböző címen járó pótszabadságok közül a nyugdíjas dolgozók esetében a leggyakoribb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság; mértéke pedig minden korábban munkaviszonyban töltött két év után egy munkanap, de legfeljebb évi 12 munkanap. Munkaviszonyban töltött időként a nyugdíjmegállapí- tásnál figyelembe vett é6 ezenkívül később a nyugdíjazás minőségében munkaviszonyban töltött időket kell alapul venni. Például a nyugdíjba vonult dolgozó nyugdíját 11 év 6 hónap és 10 nap szolgálati idő alapján állapították meg és január 1—tői nyugdíjasként munkaviszonyba lépett. Ennek alapján az egész évre 12 nap alapszabadság és 6 munkanap pótszabadságra jogosult, mert a fél évet elérő v így meghaladó idő egész évnek számít. Ha azonban a nyugdíjazásnál figyelembe vett idő 11 év, 5 nőnap és 10 nap, akkor a pótszabadság 5 munkanap, mert a töredékév nem számít. Bár általános szabály, hogy a szabadság csak a munka- viszony tartamára jár. egyes esetekben a munkaviszony szünetelése időtartamára is megilleti a nyugdíjas dolgozót a szabadság Ilyen például a keresőképtelenséggel járó betegség időtartama, azaz. amíg a dolgozó távollétre táppénzt kap, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartama és minden olyan munkában nem töltött időszak, amelyre a jogszabály átlagkereset fizetését írja elő (munkaügyi döntőbizottsági vagy bírósági népi ülnökként eljárás stb.). Ha a dolgozó nem töltötte a teljes évet a vállalatnál munkaviszonyban, akkor osak a tárgyévben munkaviszonyban töltött idővel arányos szabadság illeti meg. Tehát, ha például a dolgozónak 24 munkanap szabadság jár, és a nyugdíjas fél éve dolgozott a vállalatnál, akkor az évi rendes szabadság felére, azaz i2 munkanapra jogosult. Ha pedig részére évi 20 munkanap szabadság jár, és három hónapig (pl. április 12-től július 15-ig) áll a vállalattal munkaviszonyban, akkor az évi rendes szabadság negyed részére, azaz 5 munkanapra jogosult. Rövidebb napi munkaidővel a hét minden munkanapiján munkát végző nyugdíjas dolgozót ugyanolyan mértékben illeti meg a szabadság mint a teljes munkaidővel foglalkoztatottakat, a szabadságidőre járó munkabér azonban természetesen a munkaidővel lesz arányos. Például, ha a dolgozót hetenként hat napon át, napi 4 órás munkaidővel foglalkoztatják, akkor az egyes szabadságnapokra is 4—4 órai bér jár részere Más a helyzet azonban, ha a részmunkaidős nyugdíjas osak a hét meghatározott napján végez munkát. Ugyanis ilyenkor szabadságideje is a munkában töltött napok szerinti arányhoz igazodik, például ha a nyugdíjas hetenként hat nap helyett csak három napot dolgozik, vagy a hónap hatnapos munkahéttel számított munkanapjainak csak a felében dolgozik, akkor az évi szabadságának Í6 csak a fele jár. A rendes szabadság kiadása a többi (nem nyugdíjas) dolgozóra vonatkozó szabályok szerint történik. | NÓGRAD — 1970. december 10., csütörtök 5
