Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
A kedves vevők kedvére Tfchni!<a MsfasoSg — ÍT| fizietek, üzletiig»!« fieA'meucialodó kereslet, kínálat, ki»zoígálás U2HET 10 DEKÁVAL feladatait növeli. Egyszerűsít- vei bonyolítsák le az eladók. TÖBB?... Lehet, ha szűkéé- ve a helyzetet: a magasabb A harmadik ötéves tervben a gém van rá, s a fedezet is ott jövedelmek arányában nem kiskereskedelmi hálózat és a a zsebemben. — Ha a nagy lesz az árualap: 1975-ben pél- vendéglátás hálózata összesen népgazdasági mérlegre „he- dául már majd 200 milliárd 1 millió négyzetméterrel bő- lyezzük” rá az utóbbi négy-öt forint értékű fogyasztási cikk vült. Ez a bővülés, és az üzle- esztendő lakossági fogyasztá- és beruházási célokat szolgáló tek eszközeinek korszerűsítése sának mértékét, akkor kidé- termékeladás vár majd a ke- alig haladja meg a tervezet- rül — hogy bár a tervezők a reskedőkre. Egyebek között 60 tét, holott a forgalom — a fogyasztás 20 százalékos nőve- százalékkal több bútor, 30 bevezetésben tárgyaltuk — a kedését várták —, az épp a százalékkal több ruházati vártnál • lényegesen magasabb duplájával lett „súlyosabb”, cikk, egyetlen évben — 75- szintre emelkedett. Az áru. Több áru került és fogyott az ben — 30 millió pár lábbeli szerkezet változásával példá- üzletekben tehát — élelmi- kerül majd a boltokba, a mo- ul ma már lényegesen több a ßzerben, iparcikkben egyaránt só- és tisztítószerek forgalma hűtést igénylő áru, több mint —- mint amennyire az öt év- 5 év alatt 40, a testápolási a hűtőberendezések jelenlegi vei ezelőtti termelési és fo- cikkek forgalma 50 százalék- teljesítő képessége. Vagy a gyasztási színvonal alapján kai nő, egyéb iparcikkekből gyorsabb kiszolgálás, a torló- számítani lehetett. Mert szűk- pedig — 52 százalékkal emel- dás elkerülése, az élelmiszer- ség volt rá, s mert — és éL kedik majd a forgalom; min- üzletekben több szeletelő-cso- sősorban — a fedezet is meg- den 100 háztartásból 70-ben magológépet, gyorsabb pénzvolt hozzá a vevők zsebében lesz hűtőszekrény, 76-ban te- —, de az árualapban is. Az levízió, 55-ben porszívó, idén például már majd 50 A növekvő életszínvonal milliárd forinttal több ára kel ugyanakkor egy új követeiéi az üzletekben, mint ameny- ményt fogalmaz meg — azed- nyi 1965-ben fogyott Ugyan- diginél határozottabban: avá- akkor ez a határozottan figye- sárlók a korábbi, megszokott ., ...... lemre méltó mennyiségi vál- mindennapos, alapvető szűk- mzatanak bővítésére. Nemvi- tozás nagyon jelentős minő- ségleteikre jövedelmük egyre . ; "°2y ennek a duplájával ségi változással együtt követ- kisebb részét fordítják majd. ís , na mit kezdeni a keres- kezett be: a fogyasztás szer- így egyre több jut majd csa- kecelem, ae itt két dolgot láttárgépeket igényel. A kereskedelmi ágazat fejlesztésére 17 milliárd forintot ad az államháztartás, és külön még 200 milliót a boltokban szűkölködő területek hákezete, az változott. áruösszetétel ládonként a magasabb igéni kell. Egyrészt a termelés Napjainkban a lakosság tömegesen vásárol olyan értékesebb, a korábbinál magasabb igényeket kielégítő, a hétköznyék kielégítésére, amelyeket fejlesztése is áz egész társada- előre felmérni nehezebb. A ,0Tn történik, tehát napi életet kényelmesebbé te- differenciált v© termékeket, amelyek iránt magasabb életszfnvonál tehát termelőként is kap mindenki természetszerűen magával a közös alapból a _gyarapodás- hozza a differenciált kérésié- nem<®^ vevőként. Mästet — ezt kell kiszolgálni — a a költségvetés, jogosan — --------- elvárja a kereskedelmi vállalatoktól, de elvárja egy~egy a kereslet a 60-as évek elején A KERESKEDELEM negye- terület gazdáitól, a tanácsok- még nagyon alacsony volt, dik ötéves terve számol ezek- tói is, hogy saját fejlesztési vagy — az áruk miatt — csak kel a feladatokkal Űj üzlet- alapjaikból is költsenek __ a lakosság szűk körében fogy- ágak kibontakoztatását terve- kényelmükre, illetve a válla- íak. Ma már a háztartási kis- zik. Ezek egyfelől az energia- latok esetében saját jövőbeni gépek — kávéőrlő, kávéfőző, struktúra átalakulásához kap- nyereségük növelésére. Ennek mixer, kenyérpirító; a na- csokidnak: megváltozik a la- ösztönzésére, az eddiginél nakosság fűtőanyag-szükségle- gyobb hitelkeretet is nyit a gyobbak: hűtőszekrény, porszívó, mosógép, centrifuga — te: egyre több fűtőolaj és gáz- költségvetés a kereskedelmi vásárlása hétköznapi dologgá vált, tömegméretekben fogy naponta, akár a tv, a rádió, Palack kell, ezek ellátási há- hálózat fejlesztését célzó be- lózatát bővítik tehát. Másfe- nullázásokra, lől: 300 ezer új gépkocsi kevagy a lemezjátszó, s ehhez a rül üzembe, 6 így 1975-ben A KERESKEDELMI ÁGAiemezek. változatlan alapterületen is gyora munka, gyorsabban „fordul” a vevő, s a gépek, a munkaerőgondokon is enyhítenek. Másrészt a beruházásoknál a nagyobb választékot befogadó, a zsúfoltságot enyhítő nagy alapterületű összesen már félmillió gépko- ‘ervé* osjt kell maid ellátni alkat nek Blmdeb,öol következően a “ - A VÁLTOZÁSOK SLSr guSroncS * tágasság, mindenkepp a kedves vevő «zemanvaseal — s ezek szer- Tehat egyrészt gyorsítani a kedvére szolgálhatnak —már- vizérS1 is gondoskodni í<*v az kors2erű gépek, berendezések csak azért is, mert mint tér- elterjedését az üzlethálózatmelo, általában meg is dolgo- üzletágat te gy0re űtemben ^ “f,mert f22?1 ^/egében zott ezekert a változásokért. fejle6ztik. Az eddiginél lénye- ^pte,rule Így van ez meg akkor is ha nagyobb szereppel, ka- “k€to a forgalom>-meg ma is éri boauuaíga r>acitáBsal bíró háztartási hír- sabb lesz kedv« vevőt. Időnként, he- adástechnikai és elektromos lyenként, alkalmanként - kisgép szervizhálózat megte- vagy inkább így helyes mon- rerntését ta tartalmazza a danS árufajtánként. A vá- pr0gralTL A nők helyzetének laszték a? árválasztek is. javftása is soron levő feladata esetenként a minőség is, meg a társadalomnak, — a ven- .. , . . , , nem mindig tökéletes. Csúcs- déglátóipar s a háztartási efemusz®--. iparcikk- és bútor- forgalomban pedig még min- szoigáltató ’hálózat - a ruha- áruházak önkiszolgáló éttér- dig nagy az üdétek zsúfolt- dp6j.avítóSj tisztítás, takarítás niek epreset ke 1 szorgalmaz- saga ami egyaránt sújtja a _ fejlesztését is az eddiginél ?a a gytötorlat ezt a mot- vevot es az eladót is, s nehe- gyoreai>b ütemben tervezi a ^ követi akkor a fejlesztés- zíti a kölcsönösen udvarias, re fordítható anyagiak nem előzékeny „üzleti kapcsolatok” ’_T aprózódhatnak el, ennek eredkialakulását. * menyeként várható, hogy a A negyedik ötéves, ten,7sabb rés**: a sokkal több SflLtTtöntS"^^ minthogy egyik fo sajaiossag áru, a differenciáltabb szűk- felzárkózik a mainál akkorra az egyensúlyra, az összhangra ségletek kiszolgálására első íénvevesen fcorszer-ííhh fo törekvés - termeszetszerűen helyen talán épp azt a kér- gvS szerke" az ellátás minőségi, mennyi- dest veti fel, hogy mindezt a ségi fejlesztésének termelési forgalmat valóban hol és mi- Gerencsér Ferenc —ipari, mezőgazdasági, és külkereskedelmi hátteréről arányaiban gondoskodik. De — ezek következménye, vagy ha úgy tetszik céljaként — tovább emelkednek a lakosság jövedelmei — s ez óhatatlanul az ellátás, a kereskedelem Meddig uonzöbb az egyenlösdi? Egyik nagy múltú ipart üzemünk néhány vezetőjével, szakszervezeti tisztségviselőjével és üzemvezetővel beszélgettem nemrégen a vállalati bérgazdálkodás fejlesztésének különböző lehetőségeiről. Arra is kerestem a választ, miért vonzóbb még mindig a munkások széles körében az egyenlösdi az ésszerűbb, árnyalt bérezésnél? Ma még a jutalmak, a béremelésre fordítható összegek elosztása sokszor vihart kavar, s el-elhangzik olyan megjegyzés, hogy ennél — amikor az egyik dolgozó semmit, a másik többet, vagy kevesebbet kap — már az is jobb lett volna, ha mindenki egyformán részesül az elosztható forintokból S ezzel néha az is egyetért — szemérmességből, vagy érthető megfontolásból —, aki tulajdonképpen megérdemelten jutott vastagabb borítékhoz. Mi lehet az oka az egyik oldalon a szemérmes szégyenlősségnek, a másikon az elégedetlenségnek? Hagyjuk most figyelmen kívül a két évtized alatt kialakult egyenlösdi ma is erősen ható szokásjogát. Vezetőkre és dolgozókra egyaránt hatnak még a korábbi beidegződések, ráadásul — vagy éppen ezért is — könnyebb megoldás a különbözőségek meggyőző megindokolása helyett egyformán szétaprózni az elosztható javakat. Pedig a dolgozók, a munkatársak általában jól tudják, hogy környezetükben ki a kvalifikáltabb munkaerő, ki dolgozik többet és jobban. Eltekintve a csekély kivételtől, a munkások többnyire a kollektívában elfoglalt helyüket, rángj ukat is ismerik. Ennek ellenére sokan ragaszkodnak a különbséget nem tevő, így igazságtalan bérezési formákhoz. Lehetne arról is beszélni, hogy gyakran mennyire összekeverednek a végzett munka értékelésével a szociális szempontok. Azt mondják az egyenlösdi védelmezői: „Nekik is családjuk van, ők is a piacról élnek, hát miért ne járna számukra is a jutalom?” Ezt a» érvet csak a két tényező gondos különválasztása, a szociális juttatások rendszerének továbbfejlesztése hatástalaníthatja. De a legfontosabb nem ez, ami az árnyalatos bérezéssel elvben egyetértőket is nem ritkán az ellentáborba sodorja. Egyik üzemünkben a hosszabb időn keresztül elért termelési eredményektől és minőségi mutatóktól tették függővé a béremeléseket és jutalmazásokat. Náluk a differenciálás alig vált ki vitát, mert a különbségtevéshez megbízható mércéik vannak. A kritikus területek azok, ahol a végzett munka értéke kellően nem értékelhető, kidolgozatlanok és esetlegesek a viszonyítás módszerei. Ebből következően a mérlegelésnél szubjektív elemek, személyes ellenérzések és rokonszenvek is érvényesülhetnek. — Miért kapok én kevesebbet, mint a másik, amikor bizonyíthatóan ugyanannyit, és ugyanolyan jól dolgozom? — teszi fel a mellőzött a kérdést. — Csak azért, mert az szépen nézett a művezetőre? Vagy a szak- szervezeti bizalmi ultipartnere? Ha ez így megy, akkor inkább vegyenek valamennyiünket egy kalap alá. Akkor legalább nem fordulhat elő, hogy az egyik dolgozó kap, a másik meg nem, .pedig mindketten egyformán megérdemelnék. A szocialista bérezés elvének maradéktalan érvényesítésére, azon az úton haladva, amelyet a párt X. kongresszusa megjelölt, az első és legfontosabb gyakorlati teendő a megítélés, a megbízható normatívák gondos és körültekintő kidolgozása. Mindaddig sokak számára vonzóbb marad az egyenlösdi, amíg a munka értékelésének a lehető legkevésbé vitatható módszerei ki nem alakulnak. Amikor mindenki úgy kap és annyit, amennyi társadalmi hasznosságát tekintve, munkája után valóban megilleti. K. S, A kisterenyei panaszok hídja Patak mellett épültek panaszkodnak, mert úgy érKisterenyén a SaUai utca lakóinak házai. Az utca lakói Csillagszóró Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is két napra a gyermekeké lesz a megyei József Attila művelődési központ. A Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztálya és a művelődési központ Csillagszóró címmel rendezi meg kétnapos gyermekprogramját. December 21-én az Állami Bábszínház három előadásban mutatja be A bűvös tüzszerszám című darabot. Másnap a Hurrá, nyaralunk! című filmet vetítik le, majd a balasisagyarmati Madách Imre irodalmi színpad meseműsorral kedveskedik a legkisebbeknek. A kétnapos eseménysorozat álarcosbállal fejeződik be. A művelődési központ üvegcsamohában nyolc méter magas fenyőfát állítanak, ezzel is ünnepi hangulatot teremtenek. Utazni jé Huszonhét Akár karácsonyi ajándékul is kedveskedhetünk szeretteinknek külföldi társasutazással Az IBUSZ már jóval előre, december elején közzétette jövőre tervezett programjait: 100 útvonalon, négy világrész huszonhét országába. A kiutazási tervek közül néhány érdekesség! A megnövekedett igényeket figyelembe véve több férőhelyet biztosítottak a szovjet tengerparti üdülőhelyeken. Bővítik az ausztriai utazási lehetőségeket. Már 1400 forintért üdülhetnek üzemi csoportok. Steie- markban. S az öifiapos bécsi utat az elmúlt évi árnál olcsóbban kínálják. Külön repülőgéppel utaztatják a turistákat az olasz tengerpartra. A több országot érintő körutazások közül az Oslo— Stockholm—Koppenhága. az Alpoktól Párizsig, vagy a Leningrad—Lvov—Kassa útvonalak számíthatnak nagy érdeklődésre. Indítanak külön- vonatokat a Szovjetunióba, külföldi vásárokra, kiállításokra, sporteseményekre. Olcsóbb utakat is kínálnak. — Néhány napos, hét végi kirándulásokat a Tátrába, sítúrát Lengyelországba, magánszálláson történő elhelyezéssel Jugoszláviába. S még egy könnyítés: a kétezer forintnál magasabb áru utakat a szocialista országokba OTP hitellevélre is árusítják. Belföldön 107 IBUSZ-iroda, szállodai- és határkirenedelt- ség áll az utazóközönség rendelkezésére Foglalkoznak bélés külföldi vasúti-, hálókocsi-, autóbusz-, hajó- szárnyas- hajó- és repülőjegyek, 30 napos menettérti jegyek árusításával. útlevél-, vízum-, és valutaügyek intézésével, autóbuszos IBUSZ—TIT országjárás, külföldi társasutazások szervezésével, egyéni utasok számára idegenforgalmi szolgáltatások biztosításával, bélés külföldön, városnéző körséták, kirándulások, szórakoztató programok szervezésével, szüreti és disznótoros túrák, sítúrák, iskolai kirándulások rendezésével. Téli utazásokat indítanak a fővárosba, különböző eseményekre különjáratokat. Az IBUSZ farsangi, szilveszteri és más nagyszabású rendezvényeire utakat szerveznek. Növelni kívánják a Magyar- országra utazó turisták lehetőségeit is. A Balatonon nyaraló külföldiek 30 féle program közül válogathatnak. Űj idegenforgalmi kirendeltségeket nyitnak. Növelik a kölcsönözhető gépkocsik számát az autóbuszparkot. Több nemzetközi rendezvényt bonyolítanak. például a viroló- gus. a neurokémiai kongresz- szus. a bélyeg-világkiállítás, a vadászati világkiállítás idegenforgalmi részét. (K. M.) zik, nem törődnek kérésükkel. Arról van szó, hogy a patakon hid vezet át, amelyen a közlekedés életveszélyes. Nincs korlátfa, több palló hiányzik —a deszkák ott hevernek a patak partján. Járművekkel nem lehet közlekedni a hídon, mert a teher alatt beszakadhat a korhadt, régi padlózat. A kijavításra már számtalan ígéretet kaptak, de csak ígéretet. Ottjártunkkor egymásnak adták a szót a Sal- lai utca lakói. Elmondták, egy-egy család hogyan szállította egész napon át kézi kocsival a cementet vagy a követ, mert a fogat nem tudott átkelni a hídon — teljes fuvardíjat fizettek a szállíttatok —, s így a terhet le kellett rakni, s több órás nehéz munkával került házhoz az anyag. Több lakó megunta a hídjavítás ígérgetését és „magánhidat” épített a patakon át, háza előtt. Ha idegen jön az utcán és este van, akkor figyelmeztetik is, hogy az alkalmi hídon menjen, mert ellenkező esetben könnyen a patakban találja magát. A hídon egyébként nemcsak a SaUai utcai lakói közlekednek, hanem Maconkáról is jönnek gyalogosan munkába, vagy vásárolni Kistere- nyére, s a patakon át vezet útjuk. A SaUai utca lakóinak más panaszuk is van. Nincs az utcában világítás. Az utcában egyébként dagasztani lehet a sarat. Szinte valamennyi házból több gyerek jár iskolába. Mondani sem kell, sárosán érkeznek oda. A lakók már azt is vállalták, hogy szívesen lesala- kozzák az utat, csak adjon a tanács fogatot. Hiába volt a felajánlás, a társadalmi munka, fogatot nem kaptak. Már levelet is akartak írni a „felsőbb szervekhez” amikor a helyszínre érkeztünk és mi jegyeztük le panaszaikat. NÓGRAD — 1970. december 8., kedd
