Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

ipari bőrmcgbeíegedések MEGYÉNKBEN a hagyo­mányos nehézipar mellett ki­bontakozóban van a könnyű­éi kéziipar is, így természe­tesnek vehető, hogy az ipar­ban dolgozók száma az utób­bi években tízezres létszám­mal szaporodott. Ezzel együtt az ipari bőrmegbetegedések aránya is emelkedett. Ezek a betegségek a végzett munká­val függnek össze. Terjedé­sük azonban attól is függ, hogy az egyes munkahelyek dolgozói mennyire vannak tisztában a munkafolyama­tokkal, a balesetvédelmi elő­írásokkal, mennyire ismerik azokat a veszélyeket, azaz betegségeket, amelyeknek el­kerüléséért sokat tehetnek. Az ipari bőrmegbetegedé­sek egy része a munkahelyi anyagokkal való érintkezés következménye. Az .egészsé­ges embert bőre megvédi a külső behatásoktól. Azok, akik bőrgyulladásra, ekcé­maképződésre, vegyi anyagok­kal szembeni érzékenységre hajlamosak, már a munkába lépés előtt kérjék ki az üzem­orvos tanácsát, illetve gon­dolják meg, milyen munkát vállalnak. Az ilyeneknek pél­dául a gázolajos, formalinos, nikkeles, krómos munkahe­lyek nem valók. Más bőrbetegségeket a dol­gozók úgy kapnak meg, hogy a munka utáni tisztálkodás alkalmával a bőr természetes védekezését tönkretevő, erős hatású szereket használják, így a vegyi anyagok a bőr­be jutva betegségeket válta­nak ki. Nagyon helytelen a bőrt Vimmel, Ultra-porral, Trisóval, mosószódával, ben­zinnel, gázolajjal tisztítani. A leghelyesebb a meleg víz és szappan használata, illet­ve a bőrt nem károsító Su­per MOS—6, Ultra—LUX, Ultra—Daisy mosó- és moso­gatószerek alkalmazása. A természetes védekezéstől az erős tisztítószerekkel meg­fosztott bőrön nemcsak bőr­gyulladás, ekcéma fejlődhet ki, • hanem baktériumok és gombák is elszaporodhatnak, gennyesedéseket és gombáso­dásokat hozhatnak létre. A gennyes megbetegedések közül a sárga gennyes pont alakjában jelentkező szőrtüsző- gyulladás, ennek kifejlettebb formája a kelés, továbbá az ótvar található leggyakrab­ban. Az ilyen betegek sür­gősen forduljanak orvoshoz, mert betegségük nagyon el „Jegyzőkönyvön kívül..." A különféle intézmények, társadalmi szervek bizottságai és testületéi időről időre összeülnek, s megvitatják a hatás­körűikbe tartozó problémákat. Érthető, hogy egyik-másik felszólaló — olyan témát érintvén, mely nem tartozók szi­gorúan a tárgyhoz — megkéri az ülésről jegyzőkönyvet ké­szítő gyorsírónőt: szavait ne jegyezze fél. Kritikai megjegy­zését, mely azért kikívánkozik belőle, „jegy zőkönyvön ki­viül. ..” szavaikkal vezeti be. Súlyosabb, ha ez a „jegyző­könyvön kívüli” megjegyzés hosszabb gondolatsort, önálló véleményt előlegez, még súlyosabb, ha írásbeli előterjeszté­sek és tanulmányok készítői „jegyzőkönyvön kívül...” je­lentik be, hogy tulajdonképpen má6 a véleményük, nem így gondolták az egészet, és csak a körülmények kényszerítő ha­talma folytán írták meg így és nem másként a jelentést. Egy-két „jegyzőkönyvön kívül...” esetleg emeli az ülé- npfc hangulatát — ennél több azonban már határozottan rontja. Az ilyen megjegyzések hallatán előbb-utóbb kétségek támadnak: érdemes-e minden erőt, energiát latba vetve vi­tázni, harcolni valamiért, kiállni valami mellett, mikor így, „jegyzőkönyvön kívül...” is el lehet mondani a dolgokat, mégpedig sokkal kényelmesebben. Hisz’ a lelkiismeret — ha úgy vesszük — tiszta marad; az illető nem is szállt szembe senkivel, mégis megmondta véleményét — igaz, hogy nyomtalanul. Ha ez így megy, lassan odajutunk, hogy ezeket a jegy­zőkönyvön kívüli észrevételeket egy jegyzőkönyvön^ kívüli jegyzőkönyvbe kell majd bejegyezni, s külön jegyzőkönyvön kívüli határozatokat kell hozni .. Baranyai László A I KOSSUTH RADIO: 8.21: Tudo­mányos körkép. — 8.46: Csaj­kovszkij: Anyegin. Háromfelvo­násos opera 11.44: Kórusok népdalokat énekelnek. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Zsuzsa a kollégiumban marad. . . Válaszo­lunk hallgatóinknak különkiadá­sa. — 14.00: Kamarazene. — 14.23: Sárdy János énekel. — 14.49: Kó­ruspódium. A Zománcipari Mű­vek vegyeskara énekel. — 15.10: fiv végi példázatok. . . — 16.05: Népdalgyűjtőúton Kodály Zoltán nyomában, III. rész. — 16.25: Lendvay Kamill«', fúvósműveiből. — 16.36: Vörösmarty Mihály élete és költészete. A vén cigány. —■ 17.15: Operacsíllagok — operaslá­gerek. Kertész Iván műsora. — 17.45: Miért nem használják? Kör­kép az üzemi egészségvédelemről. — 18.00: Zene indul a Ferihegy­ről. — 19.35: A szépfiú. Maupas­sant regényét rádióra alkalmazta Zolnay Vilmos, I. rész. — 20.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 22.20: Magnósok, figyelem! — 23.05: Beethoven-művek, — 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10—0.25: Barbara énekel. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Esztrád- | irádé. — 9.12: Nóta- és népdal- e t. — 10.00: A zene hullámhosz- sv an. — 11.47: Magánvélemény, k ?zügyekben. Szántó Jenő írása. — 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől t> tig. .. A műsort Horvát Já- i js vezeti. — 18.10: Németh Gá­li >r táncdalaiból. — 18.20: Klub- s óba és fél internátus. Látogatás fc >Igár iskolákban. — 18 45: Kor- t rsaink. Somlyó György. - 1 .15: Madaras Gábor népdalokat é iekel, Lukács István cimbalmo­st k. — 19.34: Vendégségben. Pet­rovics Emil zeneszerzőnél. Kele­men Kata műsora. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.28: A rádió Dalszínháza. Hej Madrid, Madrid, avagy fiatalnak mindig rokona a fiatal. Zenés komédia. — 22.10: Auguste cornu: Marx és Engels. Ägh Attila könyvismertetése. — 22.20: Századunk mesterműveiből. Bartók: A fából faragott királyfi. Táncjáték. — 23.15: Farkas Jó­zsef népi zenekara játszik, Kutasi Katalin és Sikolya István énekel. 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskola­tévé. — 13.23: Műsorismertetés. — 13.25: Pécsi Dózsa—Juventus. Eu­rópai Városok Kupája. Labdarú­gó-mérkőzés közvetítés Pécsről. —■ 15.50—17.1«: iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor. — 18.05: A siker kulcsa. Román rajzfilm. — 18.15: Napilapok, hetilapok... Mi­ről ír a világsajtó? Közreműködik; Krolovszki Lajos és Pálfy József. — 18.30: Zenei Figyelő, a Tv zenei újsága. Közreműködik: Fábián Imre és Raics István. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Szünet. — 19.30: Tv-hír­adó. — 20.00: Kettős gyűrűben... Magyarul beszélő jugoszláv film — 21.25: Telesport. — 21.45: Tv-hír- adó — 2. kiadás. — 21.55: Lírai ri­port juhász Ferenccel. BESZTERCEBÁNYA: 9.35: Hölgy a tóban. (Ism.) — 11.05: Dzsessz­pódium. — 19.00 és 22.00: Tv-hír- adó. — 20.20: A félbeszakadt dal (Szlovák—szovjet film.) — 22,20: A jégkorongozás hírei. 6 NÓGRÁD - 1970. december 3., csütörtök terjedhet a bőrfelsziuen, to- vauud, mert nagyon fertózu- eK is. ixyaiUciu taiáiKozuaK az ilyen oetegsegre csali le- gymio emoereiíüei, akik ké- sonb bánják meg nagyvona lúságukat* A GOMBÁS BETEGSÉGEK a hajiatöK-oan és a iáDujjaa közön Keletkeznek leggyaa- raoban, Eies szeiű, viszkető, oarna, a iaoujjak Között né­ha nedvezó elváltozások ezeK, amelyek szintén orvosi ellá­tást igényeinek. A meleg munkaneiyen dolgozó, foko­zottan verítékező egyének há­tán, vállán látható, nyáron világos, télen enyhén barnás foltos megbetegedés is. Mivel a gombás betegségek a nedves, meleg, zárt, bomló fehérjét tartalmazó helyeiken keletkeznek — és erre leg­alkalmasabb hely a gumi- .ábbelikbe zárt láb és az ösz- ■izefekvő bőrterületek — a dolgozók a mosdás után ala­posan törüljék meg lábujja­ik közét, a hajlatokat gom­baellenes hintőporral kezel­jék és lehetőleg szellős láb­belit hordjanak. Fordítsanak gondot a munkaruha és a lábbeli gondozására is: azo­kat rendszeresen mossák, tö­röljék és szárítsák. Vonatko­zik ez a bányászokra is, akik­nek 65—75 százaléka gombá­sán fertőzött. Ügyeljünk a munka során szerzett apróbb sérülésekre, zúzódásokra, mert ezek fertőződhetnél! és hosz- szas betegség forrásai lehet­nek. A munkahelyi sugárzó hő fokozott verítékezést okoz. a bőrt szárítja, durvává teszi. Ilyenkor, de minden olyan esetben is, amikor a bőr na­gyobb igénybevételnek van kitéve ■ vagy a tisztítás miatt szárazzá válik, a zsírosságot kenőccsel kell pótolni. Erre a célra alkalmasak a külön­böző védőikenőcsök. Ápoló, gyengén hámlasztó kenőcsök szükségesek a mun­ka okozta bőrkeményedések eltüntetésére is. NEM SZABAD elfelejtkez­nünk megyénk egyre fejlődő és nagy jövő előtt álló ipa­rának női dolgozóiról sem. Nekik a munkahelyen kívül otthon is helyt kell állniuk és ezeken kívül nőnek is kell maradniuk. Nekik jobban kell vigyázni bőrükre, fokozottan ápolják tehát magukat. Dr. Cseplák György osztályvezető főorvos Néhány adat a vérről Továbbra is az élvonalban Megyénk Vöröskereszt szer­vezeténél már hagyomány, hogy a vérvételi programok teljesítésében országos vi­szonylatiban is elöl jár. A szép sorozat várhatóan az idén sem szakad meg, az eddigi ered­ményeik legalább is erre en­gednek következtetni. Az idei véradási tervet ok­tóber végéig csaknem tíz szá­zalékkal máris túlteljesítették a vöröskeresztiasek. S két hó­nap — több „nagyágyúiként” számon tartott üzemmel, vál­lalattal — még háitra van. Október végéig 105 kiszál­lást rendeiztek a vöröskeresz- tesak. A kiszállások gazdasá­gossága idén emelkedett, nö­vekedett az egy alkalomra ju­tó, levett vér mennyisége. Az első tíz hónapban a legnagy­szerűbb eredményit ismét a szénbányák produkálták. A bányászok számának megcsap­panása ellenére idei tervüket 142,5 százalékra teljesítették. A járások között a saécsényi jár elöl. A nógrádiak 5,6 sróizaléka véradó. Az összes véradóknak jóval több mint a fele a KISZ -korosztályhoz tartozik. Több ez már, minit egyszerű Statisztika, a KlSZ-saerveaetek remek szervezését, rábeszélé­sének eredményét bizonyítja. Egy másfajta számítás azt mutatja, hogy a véradóiknak éppen a fele üzemi dolgozó. Ez máris igen szép eredmény, s a jövőbeli kilátások min­den bizonnyal még megszé­pítik, hiszen a megyében 15 új üzem létesül, s mintegy 15 ezerrel gyarapodik az ipar­ban foglalkoztatottaik száma. Hatékonyabb propaganda­munkát kell kifejteni a me­zőgazdasági dolgozók körében, hiszen közülük csak 5,7 szá­zalékot tessz ki a véradók ará­nya. Meglepő, hogy jóval keve­sebb a női véradó, mint a férfi (63—37 százalékos a megoszlás a férfiak javára). Korábban éppen fordított volt a helyzet Bizony jó lenne, ha a nők között a jövőben kevesebb lenne a csendes „szemlélődő”, s több a vér- adási program sikeréhez ak­tívan hozzájáruló. A városokban az idén to­vább fejlesztették a behívá­sos véradást. Az intézeten be­lüli véradásra egyre több kis­üzem, intézmény dolgozóit si­kerül megnyerni. Kiemelkedő eredményeket értek el a Bu­dapest Kötő Htsz dolgozói, akiknek több mint egynegye­de adott vért behívásra. Na­gyon szép sikerrel zárt a tex­tilipari vállalat is a behívá­sos véradáson. A helyi Vöröskereszt szerve­zetek nem feledkeznek meg a véradók megbecsüléséről sem. Rendszeresen megrendezik a véradó ünnepségeket, s a leg­különfélébb módokon elismerik a véradók áldozatkészségét. Különösen változatos formák­kal, szép véradó ünnepségék rendezésével kiemeLkedik a salgótarjáni járás. Salgótarján városi, a bányaüzemek és Ba­lassagyarmat. Néhány helyen kirándulást is szerveztek a többszörös véradók számára. S mindennek asz eredmé­nye? Egyre több beteg gyógyul meg az éltető vértől, sokan vannak már, akik életüket egy-egy önkéntes véradónak köszönhetik. Ezért pedig érdemes dolgoz­ná. MEGNYUGTATÁS: — Igen, drágám, ultizunk. De semmi aggályod ne legyen, nem pén­zért... Takarékos fiatalok Egyéni ötéves tervek Balassagyarmaton — A legutóbbi küldöttérte­kezleten külön is hangsúlyo­zottan került szóba a fiatalok takarékosságának kérdése — mondja Kovács Sándor, a KISZ balassagyarmati városi bizottságának titkára. — A ta­karékos életmód kialakítása, a fiatalok tervszerű készülődése az életre olyan érdekvédelmi feladat, amellyel a KISZ-nek is foglalkoznia kell. Ismeretes, hogy Balassa­gyarmaton érte el a legjobb eredményeket például a fiata­lok lakásépítési akciója: ed­dig több mint kétszáz KISZ- lakást adtak át az Ipoly parti városban. A lakásvásárlás, „építés, az önálló élet kialakító, sa, a jó kezdet és a tervszerű folytatás minden fiatalnak ér­deke. Az igény azonban nem mindig párosul olyan tárgyi feltételekkel, amelyek össz­hangban vannak az egyéni tervekkel. — Ezen kivan segíteni az új akció, amelyet az OTP or­szágos méretekben indított a közelmúltban — mondja a vá­rosi titkár. Mi a lényege a fiatalok új takarékossági ak­ciójának? — Egyéni ötéves tervnek le­hetne mondani ezt az új for­mát. Lényege az, hogy a ta­nulófiatalok szülői segítség­gel, a keresettel rendelkezők pedig egyénileg — bizonyos összegek rendszeres letétbe helyezésével — érhetnek el öt év alatt jelentősnek mond­ható anyagi alapot a kezdés­hez. Száztól négyszáz forintig terjedő és havonként rendsze­resen fizetett összeggel lehet megállapodást kötni, amely­nek értelmében — tartós be­tétről lévén szó! — az öt szá­zalékos kamat mellett plusz egy százalékos prémium is ki­fizetésre kerül öt év múlva, ha... — Ha a fiatal nem szakítja meg a betételhelyezés rend­szerességét. Ebben az esetben nem csak a hat százalékos kamatban, hanem például la­kásvásárlás vagy -építés esetén olyan rendkívüli hitelben is részesül, amelyet más módon nem kaphatna meg. A takarékossági akció így kapcsolódik a lakásépítési ak­cióhoz, a kettő együtt elvezet­het a biztos alapokon álló új élethez, átsegíthet a kezdés nehézségein minden előre lá­tó és tervező fiatalt, és kü­lönlegesen kedvező feltétele­ket nyújt a segíteni akaró szülőknek is. — A balassagyarmati fiata­lokat nagyon megragadta az a lehetőség például, hogy a ha­vonta négyszáz forintos rend­szeres betét mellett a kétféle kamattal együtt 28 000 forin­tot kapnak kézhez — mondja a KISZ-éitkár, aki maga is egyik lelkes terjesztője, pro­pagálója az új akciónak. Ko­vács Sándor tapasztalatból tudja, mit lelent még a ked­vező KISZJakásépítési felté­telek melleit is a kezdéshez szükséges pénzt előteremteni. — Jövőre húsz és azután is újabb .húsz KISZ-iakást aka­runk átadni a gyarmati > fiata­loknak — mondja. — Milyen összegben kap­hatnak rendkívüli kölcsönt a fiatalok? — Rendszeres, tehát meg­szakítás nélküli betételhelye­zés és mondjuk 400 forint ha­vi befizetés esetén a „kamatos kamatokat” is magában fog­laló 28 000 forinton felül 22 000 forint hitelt folyósít az OTP — lakásvásárlás vagy -építés esetén. A hat százalék és a különhitel természetesen a kisebb összegek esetében is fennáll — csupán részarányo­sam csökken. A város fiataljai közül eddig több mint há­romszázan jelentkeztek. Sokan vállalkoztak például a Finom­kötöttárugyár fiatal dolgozói közül az új akcióra — mondja a titkár. Takarékoskodni sohasem ké­ső, de tény, hogy érdemes mi­nél előbb elkezdeni, és ami ennél is fontosabb: megszok­ni a takarékos életmódot Mi­re gyűjtenek a „finomkötött” fiataljai ? Forray Ferencné KISZ-tit- kár szerint: — Amikor először beszél­tünk róla, egyénileg és a gyűléseken, kicsit idegenked­ve fogadták. Nálunk sok egé­szen fiatal lány is dolgozik. Természetes hát, hogy először megbeszélték a szüleikkel. De így is majd harminc fia­tal jelentkezett már az ifjúsá­gi takarékbetét-akcióra az üzemben. Merczel Judit, Mikus Ági, Juhász Erzsébet és a többiek nem aranykarperecre, vagy drága bundára gyűjtenek — Jóska, az ikertestvérem most az NDK-ban dolgozik gyakorlaton. Nem tud a do­logról, de én az ő részére is „beszálltam” az akcióba öt év múlva a befizetett hatezer forint helyett hétezret kapok. Lesz nagy meglepetés, ami­kor átadom neki — mondja nevetve Menczel Judit, aki száz forintot fizet havonta az ikertestvérének és százat ma­gának Mert a férjhez menésre is gondolni kell! így vannak ezzel a többiek is: „Jó lesz az a pénz öt év múlva!” Stafi- rungot persze mindenki kap, de a havonta rendszeresen félre rakott pénznek így is lesz helye elég. Juhász Erzsébet nem keres sokat, albérletben lakik tagja az üzemi KST-nek, mégis megkötötte a megállapodást. — Most kell megtanulni be­osztani a pénzt, amikor még egyedül van az ember.. A lányok realisták, s más­hol nyilván a fiúk között is sokan vélekednek így. Az egyéni ötéves tervek azt mu­tatják, hogy a fiatalok több­sége józanu’ reálisan néz a jövőbe, nem számít csak a felnőttek segítségére. Persze előfordult olyan eset is, ami­kor a szülő nem tudta ponto­san mit ír alá, s később de­rült ki, hogy gimnazista kis­lány bizony „bebiztosította” a 28 000 forintot.. Mondják a papa meglepődött, de azután cseppet sem bánta, hogy öt év múlva önállóan is vehet lakást a lánya... Pataki László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom