Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-29 / 303. szám

Gdanskban kezdeményezték a karácsonyi műszakot Munkások és vesetők találkozója ax üzemekben A lengyel gyáraikból és üae- mewből tömegesen érkeznek jelentések a termelési sikerek­ről. az idei és az ötéves terv feladatainak végrehajtásáról. A dolgozók termelő munkáival iat.tatjók kifejezésre egyetér­tésüket a LEMP december 20-ii plénumának határozatá­val. Számos vállalat kollektívája a karácsonyi hármas ünnepein is dolgozott, hogy önkéntes munkával behozza a decem­ber 13-a utáni kieséseket, vesz­teségeket, pótolja a károkat. Rendkívül jellemző és hagy jelentőségű tény, hogy a ka­rácsonyi ünnepi műszakot a gdanski hajógyár dolgozói kez­deményezték, akik az élelmi­szerárak emelése után első­ként vonultak ki az utcára. Mint ismeretes, ez indította meg a drámai feszültséggel terhes tengerparti eseménye­ket;. Az ünnepek alatt teljes ki­dolgoztak a balti- tengeri lengyel kikötőik, a szi­léziai kohászati vállalatok, a vasúti szállítás és több más ágazat kollektívái. Közben az ország több nránt száz nagyüzemében befejeződ­tek a párt-, az állami szervek és a szakszervezetek képvise­lőinek konzultációs megbeszé­lésed az űzetni dolgozók kül­döttségeivel a legkisebb jöve­delmű dolgozók bér- és fize­tésemelésére országos szinten rendelkezésre bocsátott. 7 milliárd zloty felosztásáról. December 33-án és 34-én több mint 100 különböző nép- gazdasági ágazathoz tartozó lengyel vállalatnál találkoztak párt- és szakszervezeti funk­cionáriusok és gazdasági ve­zetők a munkásokkal. Mint a PAP lengyel távira­ti iroda rámutat: ezeket a konzultációkat — amelyek új formát jelentenek Lengyelor­szág politikai, társadalmi és gazdasági életében, a párt és a dolgozok kapcsolataiban — mindenütt helyesléssel fogad­ták. Elismeréssel nyilatkoztaik Edward Gieneknek arról a felhívásáról, hogy a dolgozó­kat vonják be az új tervek összeállításának munkájába, a további reformok és változá­sok megvalósításába, és e cél­ból folytassanak átfogó dialó­gust a munkásosztállyal, tart­sanak fenn szoros kapcsolatot a néppel. Ezt a véleményt val­lották a gdanski hajógyár, a Warszawa Kohászati Kombi­nát, a Varsói Autógyár, a Wroclaw! Vagongyár és sok más nagyüzem, a sziléziai vál­lalatok és a szénmedence dol­gozói. Minden vállalatnál a dolgo­zók megértést tanúsítottak a jelenlegi gazdasági nehézségek iránt és támogatták a párt és a kormány célkitűzéseit. (MTI) Kulturális élet falun Legyen a közügyévé ÜGY SAG Y KÖZSÉG VE­ZETŐI panaszkodjak a minap félhivatalos fórumon, hogy elégedetlenek falujuk kultu­rális életével, a kultúrház igazgatója, aki pedig két éve eszi már a falu kenyerét, nem tudja mozgósítani az embereket rendezvényeire, a JDozielöadásokon kívül az «többi időben alig történik valami a faluban. Kimondva kimondatlanul nyilvánvaló volt a tanulság: rossz a kul­túrotthon igazgató, elégtelen­re vizsgázott a faluban tevé­kenysége két éve alatt. Saj­nos nem egyedi jelenség az ilyenfajta minősítés és szem­lélet. A falu vezetői gyakran ^albérletbe” adják a közmű­velődés ügyét egy-egy értel­mes huszonegy-méthérxy éves fiatalembernek; itt egy kul- uírháiz, itt van 60—70 ezer fo­rint éves dotáció, itt egy ter­melőszövetkezeti falu 3—1000 embere, lássuk, hol az a kul­turális élet A fiatalember beköltözik ásítóan nagy biro­dalmába, senkit nem ismer a faluban. Segítséget kér; elő­szobákban váratják. A terme­lőszövetkezet elnöke a kultu­rális alapját félti tőle. bele ne rángassák a téeszt valami­be; az iskolaigazgató a falu legelfoglaltabb embere, soha semmire nem ér rá, az orvos lenézi a rohangáló kis „új­emberkét”. a pap sem küldi miséről egyenest hozzá a hí­veit ateista klubba. MEGPRÓBÁLJA BECSA­LOGATNI a fiatalokat. Fűtött klubszoba, játékok, magnó, tánc. Még így sem megy, pedig korábban arra gondolt, a színházbarátok körét szer­vezi meg az ifjúsági klubban. Dehát a Déryné Színház elő­adásaira sem lehet 30—40 em­bernél többet mozgósítani! S az ismeretterjesztés? Kí­nos, hogy már második elő­adás marad el, hiába jön ki a megyétől, járástól az elő­adó, nincs érdeklődés. Arra gondol az ember, fiatal nép­művelő barátunk nem szer­vezte meg rendezvényei, prog­ramjai propagandáját. Néz­zük csak. milyen eszközök áll­nak rendelkezésébe. Hangos­híradó, piaikát. tabló-hirdetés. Él velük. A hirdetményeket maga fsait, Ízléssel. A köz­ségi tanácstól meg annyi se­gítséget kap hogy műsorait bemondja a «hangos”. Az bízta»: közönségszervező há­lózat nem áll rendelkezésére, magának kell közönséget, ér­deklődőket toboroznia! Nem megy. A falu vezetői annyira elfoglaltak, hogy alig teszik Lábukat a művelődési házba. A falusiak meg azt csinálják, amit vezetőiktől látnak. S ez ma még természetes reflex. Nem megy a termelőszö­vetkezet elnöke színházba, nem megy a brigádvezető sem. non mennek a tagok sem. És aztán egy idő után nincs is színházi előadás. Nincs ifjúsági klub, s már nincs fotószaikkör sem. Van néha egy-egy bál. ünnepi ren­dezvény, s általában mozi. Meg két három fiú pingpon­gozik alkalom adtán az ösz- szetoit székek mellett a nagy­teremben. Hogy tönkre men­nek a székek, töredezik-repe-’ dezik a drága pénzen épített akusztikai burkolat? Nem baj. De legalább néhány fia­tal megfordul a házban. Nem lehet azt mondani, hogy itt végképp nincs semmi élet, FELTÉTLENÜL IGAZ: túl sötétre kerekedett ez a kép. Falusi közművelődésünk álla­potának ugyanannyi előnyös vonását is ideírhatnánk, de attól még gondjaink, megol­datlan problémáink nem vál. nak kevésbé ijesztővé. Kétségtelenül igazuk lehet falunk vezetőinek abban, hogy a szervezéstudomány alapjait népművelőnk nem sajátította ©1 az egyetemen, sőt nem is igen háborgatták tanulmá­nyai alatt ilyesmivel, s az is igaz lehet, hogy fiatal kollé­gánkat túlontúl letörték az első kudarcok, belefásult a nehéz, majdhogynem megold­hatatlan feladattal való bir­kózásba. Mindez igaz lehet. De az is nyilvánvaló kell legyen, hogy egy ember, egyik napról a másikra, ha mégoly zseniális szakembere is a nép­művelésnek, egyetlen község­ben sem tud a semmiből mu­tatós, gazdag kulturális életet teremteni. A falu közműve­lődési problémáinak megoldá­sához áktívaihélózafoit kell te­remteni. Olyan embercsopor­tot értek ezen. amelyben nép­művelő, pártmunkás, orvos, KlSZ-tifkár, tsz-vezető, taní­tó egy közös célért tevékeny­kedik: a falu kulturális fel­emeléséért. Vagyis a falu kul­turális élete igazán kotzüggyé kell váljon; társadalmi ösz- szefogással kimozdítható, fej­leszthető a művelődési tevé­kenység. EZT A FOLYAMATOT csakis községi tanácsaink szervezhetik. irányíthatják, koordinálhatják. Szemlélet­változásra van szükség, te­hát: nem elég azt kérdez­nünk: mi történik itt? Min­dennap részesei legyünk an­nak, ami itt történik. Erdős István A párt-vb megtárgyalta Hol a hiba, mi a hiba? Hatékonyabb iétszámgazdátkodásra törekednek a nagybátonyi gépüzemben A NÓGRÁDI szénibányák van, de mégsem ez a legit - nagybátonyi gépüzemének nyegesebfo kérdés, hanem a párt-végrehajtóbizottsága leg- kapun belüli munkanélküli- utóbb az üzem létszám- és ség, a munkaerő helytelen bérgazdálkodásáról tárgyalt. csoportosítása. A munkafegye­lem lazasága, a kedvezőtlen tési határozatot hoztak. Csak­nem duplájára növekedett az utóbbi időben az igazolatlan műszak mulasztások száma is. ami arra figyelmeztet, hogy a jövőben fokozott gondot A jelentés megállapította, munkakörülmények, az anyag- kell fordítani erre a kérdésre. hogy az üzem idei feladatait eredményesen oldotta meg, bár még igen nagy tartalékok vannak az ésszerű munkaerő­gazdálkodásban. A termelést 60 munkással és 20 alkalma­zottal kevesebbel oldották meg az elmúlt háromnegyed évben, mint amennyit terv szerint foglalkoztathattak vol­na. A munkaerő-hullámzás igaz, nem volt akkora mint az előző évben, de még így is igen nagy, a dolgozók mintegy 20 százaléka kicserélődött. Ez arra figyelmeztet — a végre­hiány, a különböző munka- szervezési hiányosságok miatt nem megfelelő a munka haté­konysága. Ilyen körülmények között — ahogy a vitában ki­derült — a munkavállalók többet dolgoznak mint a nor­mális körülmények között, ugyanakkor jövedelmük en­nek arányában mégsem nö­vekszik, mert a többletki­adást a részesedési alapból kell fedezni. Az is kiderült, hogy egy-egy dolgozó havonta 10—15 túl- műszakot végzett. A soroza­Az üzemi pártbizottság' azt is megállapította, hogy a lét­számgazdálkodás sem formai­lag, 6em tartalmilag nem ki­elégítő. A jövőben éppen ezért a létszámmal való gazdálko­dást éppen olyan fontos kér­désként kell kezelni, mint a • műszaki fejlesztést, vagy az egyéb, az egész üzem gazdál­kodására kiható tényezőket. Az is igaz viszont, ha a lét­számgazdálkodást javítani akarják, akkor elsősorban a munkaszervezést kell maga­hajtó bizottság véleménye iXJS 12, lg órás foglalkoztatás sabb szintre emelni. A jövőre szerint —, hogy a jövőben is­mét nagyobb gonddal kell foglalkozni a munkaerő-ván­dorlást előidéző okokkal és a jogo6 problémák orvoslásával. Erre már tettek is intézkedést, hiszen újabban már nem a munkaügyi osztály, hanem az üzemrész vezetői kapják kéz­hez a dolgozók felmondását, és így egy sor kérdésben he­lyileg intézkedni tudnak. Emiatt több olyan dolgozó ma­radt vissza az üzemnél, aki bejelentette távozási szándé­kát. Az év elejéhez viszonyítva az üzem létszáma csökkent. A létszámhiány kedvezőtlenül befolyásolta a műszakgazdál­kodást is, mert az egyes üzemrészeknél túlóráztatással, túlmunkavégzéssel igyekeztek pótolni a munkaerőhiányt. A betervezett, csaknem négyezer túlműszak helyett háromne­gyed óv alatt csaknem 12 és fél ezer túlműszakot használ­tak fel. Ennek a hatását is kiszámították. Jóformán csak a megjelenésért, mintegy 6001 ezer forinttal többet kellett kifizetni. Ez igen elgondolkod­tató. Bizonyítja, hogy a túl­munka növeli a bérszínvona­lat még abban az esetiben is, ha nem hajtanak végre terv­szerű béremelést, ugyanakkor olyan kiadást jelent, ami csök­kenti a részesedési alapot, te­hát a dolgozck jövedelmi szintjét. BÁR AZ ÜZEMNÉL a terv­hez viszonyítva létszámhiány nyomán a dolgozók fizikailag és szellemileg is kimerülnék, tehát teljesítményük csökken, ugyanakkor a balesetek ellen sem tudnak úgy védekezni, mint ahogy kellene. A jövő­ben ezen föltétlenül változtat­ni akarnak a nagybátonyi gépüzemben. Káros a munkaerő-hullám­zás is. Egy-egy fizikai dolgo­zó helyváltoztatása — az or­szágos átlagszámot vették ala­pul — mintegy hatezer forint­ba kerül. Ennél az üzemnél az idei munkaerőmozgás már csaknem egymillió forintot emésztett fel. Az utóbbi időben a fegye­lem is meglazult. Az idén több fegyelmi határozat született mint az elmúlt évben. Az okok között szerepel a munkahely önkényes idő előtti elhagyá­sa, és az italozás is. Előfor­dult a bizonylati és a techno­lógiai fegyelem megsértése is. Ezek miatt 12 esetben kártérí­vonatkozólag ebben van talán még a legtöbb tartalék a nagybátonyi gépüzemnél. Ezt igazolja egyébként az is, hogy a korábban lefolytatott mun­kanap-megfigyelések szerint a munkaerő-tartalék sok helyen a 15 százalékot is eléri. Csak­nem minden részlegnél meg­található a felduzzasztott un­produktiv létszám, amelyet csökkenteni lehetne, illetve sokakat produktív munkával foglalkoztatni. A VÉGREHAJTÓ bizottság végül megállapította, hogy a munkafegyelem megszilárdí­tása, a normák következetes karbantartása, a lógások meg­szüntetése, a munkaerő cseré­lődésének csökkentése, ezen­kívül a kieső műszakok mér­séklése már önmagában elke­rülhetővé tenné, hogy a mun­kás-utánpótlást a gyárkapu» kívülről biztosítsák. Bodő János Tábla az ajtón Megkezdődtek a leltározások A következő napokban egy­re több üzlet, áruház bejára­tára kerül ki a tábla: leltáro­zás miatt zárva. A „legfris­sebb” az áruházak közül az Extra és a Verseny Áruház volt, hétfőn reggel kezdte áru­készletének, berendezéseinek felmérését. A centrum áruházak köz­pontjában elmondották, hogy az áruházak pontos menet­rend szerint leltároznak, s va­lamennyien két nap alatt vé­geznek. Gondoskodtak a be­zárt áruházak ..helyettesítésé­ről”. így például kedden a Corvin Áruház zár be két napra, viszont ez alatt ügyele­tet tart a Lottó Áruház. A vidéki 14 áruház — a miskolci még nem — decem­ber 30-án és 31-én, valamint január 3-án és 4-én tartja tel­jes vagyonmegállapító leltáro­zását. Az áruházak dolgozóinak összesen körülbelül 800—900 milliós árukészletet és mint­egy 400—500 milliós berende­zést kell számba venniük.. (MTI) Egy hét jutalom A szokásos BÜEK-tól idien A termelés mellem neon- eltérően leívánt sok sikert, ban sok egyébre jutott meg egészséget az 1971-es évre Pap idejük a salgótarjáni részleg Endre, a FOK-GYEM Ktsz dolgozóinak. Kivették részű, elnöke a salgótarjáni részleg két a társadalmi munkából, a dolgozóinak. Közölte, hogy a különféle megmozdulásokból vezetőség úgy határozott: 1971. is. (A vietnami harcoló haza­január 2-től a salgótarjáni fiák megsegítése, a televíziót részleg minden dolgozója egy az iskoláknak mozgalom, az hét jutalomszabadságot kap árvízkárosultak megsegítése az idei jó munka elismerése­képpen. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Mag5»r János (Salgótarján): „Szól a furulya” című fény­képére a zsűri 5 pontot adott stb.) Ismeri a ktsz vezetősé­ge a felsőpetényi gyermekott­honnal kiépített kapcsolatot is. A salgótarjáni részleg dolgo­zói saját forintjaikat adták össze, hogy örömet szerezze­nek karácsonyra az állami gondozott gyermekeknek. Nagy munkát végeztek, em­berségből is jelesre vizsgáztak a FOK-GYEM Ktsz salgótar­A salgótarjáni részleg mun­kája már évek óta példamu­tató. Idei eredményüket még csak értékesebbé teszi, hogy nagyon nehéz körülmények között, az épület teljes átépí­tése közepette érték el. Éves megemelt árbevételi tervüket (38 millió forint) a mostoha körülmények között is mint- .iám részlegének dolgozói, meg. egy egymillió 300 ezer forint­tal túlteljesítették. S hogy nem volt baj a minőséggel sem. ezt leghitelesebben az IKARUS meósai igazolhat­ják, akik ugyancsak vigyáz­nák a gyár jó hírére. érdemlik hát a szép ajándé­kot, az egy hét fizetett sza­badságot. S mivel a dolgozók­nak mintegy 80 százaléka nő — többségükben családos asz- szony, bizony van helye a ju­talmul- kapott napoknak.... Nyu^dí ja*találkozó A balassagyarmati vasútál­lomás vontatási főnökségénél immár hagyományos szokás, hogy évente baráti találkozó­ra hívják össze egykori dolgo­zóikat, a már nyugdíjba vo­nult vasutasokat. Az összejö­vetelt ez évben is megtartot­ták. A szakszervezeti bizottság és a tömegszervezetek szerve­zésében lezajlott kedves ün­nepségre huszonöt nyugdíjas jött el; Hollósa Péterré, az újonnan megválasztott szak- szervezeti titkár köszöntötte őket. A nyugdíjasok nevében Huszár Mihály köszönte meg a jókívánságokat. A zenés vacsorát — melyen a meghí­vottakat kis ajándékcsomag­gal lepték meg — hosszúra nyúló beszélgetés követte Minták az élelmiszerekből December az ünnepek hó­napja. Ilyenkor a háziasszo­nyok is kítesznek magukért, finom ebédeket főznek. Sok élelmiszer fogy hát az üzle­tekben is. Éppen ezért a hónap folya­mán fokozott mértékben vé­gezte ellenőrző munkáját a megyei KÖJÁL is. A legkü­lönfélébb élelmiszerekből vet­tek mintát a bakteriológiai vizsgálatra Többek között cukrászati termékeket, kon­zerv- és töltelékárukat vizs­gáltak. A kifogásolható termékek száma elenyésző volt. A bak­teriológiai vizsgálatok azt mu­tatták, hogy élelmiszereink jó körülmények között készül­nek, a követelményeknek meg­felelnek. NOGRAD — 1970. december 29., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom