Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

- Husszein, jordáníai király egynapos látogatásra Kairóba érkezett. Képünkön: Anvar Szá­dat, egyiptomi elnök (jobb oldalt) üdvözli vendégéi Angol vonakodás Brüsszelben pad partnerek többsége — lé- lőre nem hajlandóik: hozzájá­IMpfomatfarnbUls Spanyolországban Szerdáin délelőtt' a Brüsszel miediiettd NATO-főhadiszáilái- iu som. megkezdődött a NATO- taniács háromnapos év végi ülésszaka. Az első napon a hadügyminiszterek tanácskoz­tak, elsősorban a katonai ter- S, hek újrafelosztásáról. A wa­shingtoni kormány arra hivat­kozva sürgette ennek a kér­désnek napirendre tűzését, hogy a kongresszus csak ak­ikor fog hozzájárulni az ame­rikai csapatok változatlan lét­számban való Európában tar­tásához, ha az európai part­nerek mélyebben benyúlnak zsebükbe. Az európai tagállamok had- hadiügyminiiisatenei kedden dél­után tanácskoztak arról, hogy ® milyen közös javaslatot ter­jesszenek elő a szerdai ülé­sen. E tanácskozáson az euró­nyegében a nyugat-német ja­vaslatot követve — amellett foglalt állást, hogy egy „euró­pai beruházási programot” ajánlanak fel, melynek kere­tében az európai NATO-álla- mok öt év alatt 420 millió dollárt fordítanának a NATO infrastruktúra megjavítására. Ebből az összegből korszerű távközlési rendszert építené­nek ki az európai NATO- parancsnoksógok közötti ösz- szakötteites megjavítására, to­vábbá betonhaingárokat építe­nének, hogy biztosítsák „a NATO-légierő megmaradását váratlan támadás esetén”. Nyugat-Németarszág e beru­házási program költségeiből 40 százalék fedezését vállalta, a fennmaradó összeg felosz­tása körül azonban miág vita folyik, ment az angolok egye­rulni ehhez a programhoz. Az angol vonakodási miatt tehát bizonytalan e program költségeinek végleges elosztá­sa. A hadügyminiszterek ép­pen ezért állandó helyettesei­ket utasították „a még füg­gőben maradit kérdések tisz­tázására”. Az európai NATO- pantnsrek a 420 millió dollá­ros beruházási programon kí­vül nemzeti harcerőik harc- képességének lényeges toko­zására öt év alatt 450—500 millió dollár közötti össze­get fordítanak. így tehát vég­eredményben a NATO euró­pai tagjai körülbelül évi 180 millió dolláros többletkiadást vállaltak. Ezek után az előzmények után került sor szerdán dél­előtt a NATO-hadügyminisz- terek tanácskozására, amelyen Kennedy, amerikai pénzügy- miniszter is részt vett. A ta­nácskozás délután is folytató­dott. A délelőtti ülésről csak ■aranyi szivárgott ki. hogy Laird amerikai hadügyminisz­ter elismeréssel nyilatkozott az európai partnerek „áldo­zatvállalási hajlandóságáról”. Nixon megtévesztette a népet Az Egyesült Államok la­kosságának legkülönbözőbb köreiben váltott ki tiltakozó állásfoglalást a VDK ellen végrehajtott amerikai légitá­madás-sorozat. Sohlossberg, az Autó- és Repülőgépipari Munkások I Szakszervezetének detroiti ve­zetője kijelentette: „Nixon el­nök nem vesz tudomást az amerikai nép akaratáról, ar­ról, hogy a háború beszünte­tését, nem pedig kibővítését követeli”. Chicagóban öt békeharcos szervezet közös nyilatkozat­ban ítélte el a Pentagon újabb agresszív akcióit. A békehar­cosok országos koalíciója de­cember 4—8-ig összehívja Chi­cagóba az amerikai háborúel­lenes mozgalom résztvevőinek országos értekezletét. A békeharcosok országos koalíciójának New York-d részlege nyilatkozatban jelen­tette ki: „Most már mindenki előtt világossá vált, hogy Ni­xon a választások előtt el­hangzott ígéreteivel megté­vesztette az amerikai népet, megpróbálta elhitetni vele, hogy a háború befejezésére törekszik. A háborút csak úgy lehet befejezni és a VDK fe­lett lelőtt amerikai repülőket csak úgy lehet kiszabadítani, ha haladéktalanul kivonják Délkelet-Ázsiából az amerikai csapatokat”. (MTI) Tárgya’és Chile és Kína között A francia fővárosban tár­gyalások kezdődtek Chile és a Kínai Népköztársaság képvi­selői között a ikét ország dip­lomáciai kapcsolatainak fel­vételéről — jelenítette be a chilei külügyminisztérium. Salvador Allende chilei el­nök új kormánya november­ben felújította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, keres­kedelmi és kulturális kapcso­latokat létesített a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság­gal. AHarade programjában sze­repelt a diplomáciai kapcso­latok felvétele a KNDK-val, I a Kínai Népköztársasággal, a| VDK-val és az NDK-vaL ismeretlen helyre Kedden késő este ismeret­len személyek elrabolták Eugen Beihlt, Nyugat-Német- onszág San Sebastian-i főkon­zulit. A hírt seierdáii reggel a bonni külügyminisztérium a Az elrabolt nyugatnémet főkonzul madridi hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján megerő­sítette. Az 59 éves diplomatát ak­kor ejtették fogságba, amikor a konzulátusról hazaérkezve gépkocsiját a villájához tar­tozó garázsba vitte. San Sebastian-i tormások szerint az emberrablást baszk nacionalisták követték el. At­tól tartanak, hogy a nyugat­német főkonzult, aki egyben Franz Josef Strauss, a CSU elnöke szerdán, előzetes be­jelentés nélkül az Egyesült Államokba utazott. Utazásá­nak céljáról sem 5, sem. párt­jának. szóvivője nem nyilat­kozott. Csupán annyit közöl­tek, hogy „magánlátogatásrói” van szó. Bonni politikai megfigyelők nem kételkednek benne, hogy a CSU-elnök a Brandt-kor- mány keleti politikája allein vitték a főkonsult tölbb nyugatnémet cég megbí­zottjaként is működött az észak-spanyol kikötővárosban, a szélsőséges baszk terrorista szervezet az ETA (Euskadi Ta Askatusana — Baszk Nemzet és Szabadság) rabolta el, amely az önálló baszk állam­ért folytatott kampány során már többször alkalmazott ha­sonló módszereket. Magáj Beihi főkonzulit két évvel ez­előtt egyszer már megfenye­gették. A mostani akció feltételezé­sek szerint összefüggésben van tizenhat baszk nacionalista csütörtökön Burgosban kezdő­dött haditörvényszéki perével. Szerdán délben összeült a spanyol kormány szűkebb ka­binetülése, hogy megvitassa a San. Seb&sitiam-i nyugatnémet főkonzul elrablása következté­ben előállott helyzetei Scheel, nyugatnémet kül­ügyminiszter szerdán reggel a még Bonnban tartózkodó Gre­gorio Lopez Bravo spanyol külügyminiszterrel tárgyalt az emberrablása ügyről. Scheél sajtószóvivője a találkozó után kijelentette, hogy az NSZK kormánya minden tőle telhe­tőt el fog követni a konzul mielőbbi szabadon bocsátásá­nak kieszközlésiére. „Beihi el­rablása, újabb szimptomája' a világszerte fokozódó erőszak­nak” — jelentette ki a szó­vivő. A főként baszkok által la­kott Guipuzcoa tartományban, ahol San Sebastian van. gya- korlatüag bevezették a rend­kívüli állapotot. A tartományi rendőrség egyébként azt állít­ja, hogy a diplomatarablás nem volt teljesen váratlan. (MTI) akar agitálni az Egyesült Ál­lamokiban. Nem véletlen, hogy lapja, a Bayern-Kurier, éppen elutazása napján közölt Cili­ket arról, hogy az „NSZK-pak hamarosan új kormányra lesz szüksége”. Hasonló értelemben nyilat­kozott Strauss a Quick című hetilapnak is, kiemelve, hogy a lengyel—nyugatnémet szer­ződést egy „fonák politika” eredményének tartja. (MTI) Négyes arab csúcs lesz Asszuánban Ellenvélemény a Palesztinái államról Strauss Braudték ellen agitál Az Al-Ahram szerdai száma beszámol arról, hogy magas rangú paiesztinai gerilla- küldöttság érkezett Kairóba, Abu Ajadnak, Jasszer Arafat helyettesének vezetésével. Az esemény jelentőségét növeli az a tény, hogy szerdán tár. gyait az egyiptomi fővárosban .Husszein jordáníai uralkodó is. Értesülések szerirat Húsz-. ízein arab csúcstalálkozót kí- . várat előkészíteni, hogy azon megvitassák egy paiesztinai állam megalakításának lehető­ségeit a Jordán folyó nyugati partján. A paiesztinai veze­tők Husszein, ezzel kapcsola- i tos elképzeléseit élesen ellen­zik. Megfigyelők szerint Husz- ■ szein kairói látogatása hozzá­járulhat a Vaszfi Teli minisz­terelnökké történt kinevezése óta megromlott egyiptomi— jordáníai kapcsolatok javulá­sához. Az egyiptomi kormány szó­vivője hivatalosan bejelentet­te, hogy Izrael a Szue zi-öböl­ben elsüllyesztett egy fegy­vertelen halászhajót, s ezzel súlyosan megsértette a tűz- szüneti megállapodást. A szó­vivő kilátásba helyezte, hogy az EAK megteszi a szükséges lépéseket, és panaszt tesz az Egyesült Nemzetek Szerveze­ténél. Cáfolta ugyanakkor azokat az Tel Aviv-d állítá­sokat, amelyek szerint a ha­jó az egyiptomi hírszerző szer­vek kötelékébe tartozott. Az EAK, Líbia, Szudán és Szíria államfői december 15- én az egyiptomi Asszuánban találkoznak, hogy újabb dön­téseket hozzanak a tervezett négyes államszövetség meg­alakítása érdekében — jelen­tette be Damaszku6zban Musz- tafa Tiassz, a szírlai fegyveres erők vezérkari főnöke. (MTI) Prémium a gyilkosságokért A William Calley amerikai főhadnagy ügyében folyó Fort Benning-i hadbírósági perben az egyik tanú elmondta, lát­ta, hogy a főhadnagy többször belelőtt 1968. március 16-án a dél-vietnami My Lai faluban összeterelt tömegbe. Mint mon­dotta, nem tudja hányán vol­tak, de csupa gyereket, asz- szonyt és öregembert látott. A tanú, a 22 éves Robert Map­les az alakulat géppuskása Volt és amikor Calley felszó­lította, hogy lőjjön ő is, meg­tagadta a parancsot. Larry Rottmann, jelenleg bostoni egyetemi hallgató, an­nak idején a 25. gyalogos had­osztály információs tisztje, el­mondta, hogy az amerikai ka­tonák prémiumot kaptak a le­gyilkolt vietnamiak után, Aki a legtöbb vietnamit ölte meg. az jutalmul elutazhatott Hong­kongba, Ausztráliába, vagy Honoluluba. Azt is láttam, — jelentette ki, — amikor a ka­tonák összeverekedtek azon. hogy ki ölt meg többet. 1963. februárjában William West­moreland, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapató!: akkori főparancsnoka Rott­mann füle hallatára jelentette ki, elvárja, hogy nagyobb súlyt fektessenek a halottszámlálás­ra. A 25. hadosztály parancsno­kával pedig közölte: „több holttestet akarok”. 2 NÓGRÁD — 1970. december 3., csütörtök | A kongresszus a magyar külpolitikáról Az MSZMP X. kongresszu­sa nemcsak arra nyújtott új, alkotó útmutatást, hogy a magyar nép miképpen mun­kálkodjék magasabb szinten a szocializmus teljes felépíté­sén, hanem mélyrehatóan ele­mezte a nemzetközt helyzetet, hazánk külpolitikáját is. Az MSZMP politikájának szerves alkotóeleme, hogy biztosítsa népünknek a szocialista épí­tés nemzetközi feltételeit és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemből. Ennek az internacionalista alkotó munkának jellemzője, hogy a párt nemzetközi tevé­kenysége és a magyar kor­mány külpolitikája szoros egységbe fonódik. Ezt az egy­séget méltatta Brezsnvev, az SZKP főtitkára, amikor arról besizélt, hogy az SZKP „igen nagyra értékeli a Ma­gyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és az MSZMP igazi internacionalista tevé­kenységét.” A szovjet testvér­éért vezetője külön kiemelte, hogy „sok ország kommunis­tái elismeréssel méltatják ma­gyar barátaik aktív szerepét” a kommunista és munkáspár­tok 1969-es moszkvai nemzet­közi tanácskozásának előkészí­tésében. Ennek az egységes politiká­nak kibontakoztatására az adott és ad elvi lehetőséget, hogy az MSZMP internacio­nalista politikája — mint Ká­dár János kifejtette a Közpon­ti Bizottság beszámolójában — a Szovjetunióhoz való viszonyt az internacionalizmus fokmé­rőjének tekinti. „A Szovjet­unióhoz való viszonyunk — mondotta — nyílt és megin­gathatatlan, szilárd elvi, inter­nacionalista alapokon nyug­szik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel”. Ennek megfelelően az alap­vető nemzeti kérdésekben el­foglalt magyar állásfoglalást mindig teljes egyértelműen meghatározza, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövet­ségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. A kong­resszus határozatának a ma­gyar külpolitika fő irányaival foglalkozó fejezete ennek meg­felelően kifejti; „Ezután is kö­vetkezetesen fejleszteni kell országunk szövetségét a Szov­jetunióval, a világ haladó erői­nek fő támaszával; e szövet­ség volt és marad a Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak rendíthetetlen pillére”. Alig néhány nappal a kong­resszus befejezése után ezt az egységet demonstrálja a Var­sói Szerződés tagországai ve­zetőinek Berlinben közös meg­állapodás alapján összehívott találkozója. Magyarország Eu­rópa közepén fekszik, s ennek megfelelően különleges szere­pet kapott a kongresszusi be­számolóban az európai kollek­tív biztonsági rendszer meg­teremtéséért vívott küzdelem. A Varsói Szerződés tagorszá­gai által kiadott felhívás, amely a szocialista országok külpolitikájának egyik fő cél­kitűzésének szabta meg az eu­rópai biztonsági értekezlet ösz- szehívását — összefonódott fő­városunk nevével. A budapesti felhívás szívós diplomáciai harc kezdetét jelentette. A magyar álláspont — Kádár János szavai szerint — az, hogy „Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk ezt az értekezletet és kormányunk kész mindent megtenni a ma­ga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében”! Az európai biztonságért foly­tatott küzdelem elválasztha­tatlan a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott in­ternacionalista együttműködés további megszilárdításától. A kongresszus határozata Is fél­reérthetetlenül leszögezi: „Folytatni kell a küzdelmet az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért”. Ami az NSZK-t, a másik német államot illeti, a Központi Bizottság beszá­molója itt megemlítette, hogy „a realitásokhoz való közele­dést tapasztalhatjuk a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyának politikájában, amely hozzájárulhat az európai vi­szonyok normalizálásához." A Magyar Népköztársaság, mint minden országgal, az NSZK- val is a kapcsolatok teljes ér­tékű rendezésének elvi állás­pontján áll. A magyar külpolitika — ép­pen, mert szorosan összefo­nódik a testvéri szocialista or­szágok nemzetközi aktivitá­sával — magától értetődően nem „zárkózik be” az euró­pai földrész határai közé. Fon­tos törekvése, hogy fejlessze kapcsolatait Ázsia. Afrika és Latin—Amerika független or­szágaival, támogassa az impe­rializmus és neokolonializmus ellen harcoló népek küzdel­mét. E küzdelem legelső har­ci vonalában áll ma a vietna­mi nép. A Központi Bizottság beszámolója határozott sza­vakkal fogalmazta meg né­pünk szolidaritását Vietnam hősi népével, s azt a szilárd álláspontját, hogy az igazsá­gos indokínai béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csa­patait és csatlósait Vietnam­ból, Laoszból és Kambodzsá­ból. Hasonló határozottsággal tárgyalta a beszámoló a' kö­zel-keleti eseményeket is. Ki­emelte: a magyar külpolitika támogatja a Biztonsági Ta­nács I967-es határozatát; a politikai rendezést tartja szük­ségesnek és törvényesnek. „A közel-keleti helyzet . normali­zálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab terü­letről és megállapodás szüle­tik olyan béke megteremtésé­re, amelyben tiszteletben tart­ják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi ép­ségét és függetlenségét”. Mind a beszámoló, mind a vitában elhangzott külpoliti­kai állásfoglalások, mind pe­dig a határozat félreérthetet­lenül mutatják: a X. párt­kongresszus mély felelősséggel és realitással munkálta ki a magyar külpolitika irányvo­nalát és feladatait. A világ­folyamatok objektív törvény­szerűsége, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a nemzeti függetlenség és a bé­ke erőinek támaszává, az im­perialista világ pedig a reak­ció, az elnyomatás, az ellen­forradalmi erők támaszává és központjává lett — szögezte le a kongresszus határozata. E megállapításból következik, hogy a Magyar Népköztársa­ság külpolitikája a jövőben is eddigi fő vonalait követi: a béke és biztonság erősítésének eszköze volt és marad pártunk és kormányunk kezében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom