Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
- Husszein, jordáníai király egynapos látogatásra Kairóba érkezett. Képünkön: Anvar Szádat, egyiptomi elnök (jobb oldalt) üdvözli vendégéi Angol vonakodás Brüsszelben pad partnerek többsége — lé- lőre nem hajlandóik: hozzájáIMpfomatfarnbUls Spanyolországban Szerdáin délelőtt' a Brüsszel miediiettd NATO-főhadiszáilái- iu som. megkezdődött a NATO- taniács háromnapos év végi ülésszaka. Az első napon a hadügyminiszterek tanácskoztak, elsősorban a katonai ter- S, hek újrafelosztásáról. A washingtoni kormány arra hivatkozva sürgette ennek a kérdésnek napirendre tűzését, hogy a kongresszus csak akikor fog hozzájárulni az amerikai csapatok változatlan létszámban való Európában tartásához, ha az európai partnerek mélyebben benyúlnak zsebükbe. Az európai tagállamok had- hadiügyminiiisatenei kedden délután tanácskoztak arról, hogy ® milyen közös javaslatot terjesszenek elő a szerdai ülésen. E tanácskozáson az eurónyegében a nyugat-német javaslatot követve — amellett foglalt állást, hogy egy „európai beruházási programot” ajánlanak fel, melynek keretében az európai NATO-álla- mok öt év alatt 420 millió dollárt fordítanának a NATO infrastruktúra megjavítására. Ebből az összegből korszerű távközlési rendszert építenének ki az európai NATO- parancsnoksógok közötti ösz- szakötteites megjavítására, továbbá betonhaingárokat építenének, hogy biztosítsák „a NATO-légierő megmaradását váratlan támadás esetén”. Nyugat-Németarszág e beruházási program költségeiből 40 százalék fedezését vállalta, a fennmaradó összeg felosztása körül azonban miág vita folyik, ment az angolok egyerulni ehhez a programhoz. Az angol vonakodási miatt tehát bizonytalan e program költségeinek végleges elosztása. A hadügyminiszterek éppen ezért állandó helyetteseiket utasították „a még függőben maradit kérdések tisztázására”. Az európai NATO- pantnsrek a 420 millió dolláros beruházási programon kívül nemzeti harcerőik harc- képességének lényeges tokozására öt év alatt 450—500 millió dollár közötti összeget fordítanak. így tehát végeredményben a NATO európai tagjai körülbelül évi 180 millió dolláros többletkiadást vállaltak. Ezek után az előzmények után került sor szerdán délelőtt a NATO-hadügyminisz- terek tanácskozására, amelyen Kennedy, amerikai pénzügy- miniszter is részt vett. A tanácskozás délután is folytatódott. A délelőtti ülésről csak ■aranyi szivárgott ki. hogy Laird amerikai hadügyminiszter elismeréssel nyilatkozott az európai partnerek „áldozatvállalási hajlandóságáról”. Nixon megtévesztette a népet Az Egyesült Államok lakosságának legkülönbözőbb köreiben váltott ki tiltakozó állásfoglalást a VDK ellen végrehajtott amerikai légitámadás-sorozat. Sohlossberg, az Autó- és Repülőgépipari Munkások I Szakszervezetének detroiti vezetője kijelentette: „Nixon elnök nem vesz tudomást az amerikai nép akaratáról, arról, hogy a háború beszüntetését, nem pedig kibővítését követeli”. Chicagóban öt békeharcos szervezet közös nyilatkozatban ítélte el a Pentagon újabb agresszív akcióit. A békeharcosok országos koalíciója december 4—8-ig összehívja Chicagóba az amerikai háborúellenes mozgalom résztvevőinek országos értekezletét. A békeharcosok országos koalíciójának New York-d részlege nyilatkozatban jelentette ki: „Most már mindenki előtt világossá vált, hogy Nixon a választások előtt elhangzott ígéreteivel megtévesztette az amerikai népet, megpróbálta elhitetni vele, hogy a háború befejezésére törekszik. A háborút csak úgy lehet befejezni és a VDK felett lelőtt amerikai repülőket csak úgy lehet kiszabadítani, ha haladéktalanul kivonják Délkelet-Ázsiából az amerikai csapatokat”. (MTI) Tárgya’és Chile és Kína között A francia fővárosban tárgyalások kezdődtek Chile és a Kínai Népköztársaság képviselői között a ikét ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről — jelenítette be a chilei külügyminisztérium. Salvador Allende chilei elnök új kormánya novemberben felújította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat létesített a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. AHarade programjában szerepelt a diplomáciai kapcsolatok felvétele a KNDK-val, I a Kínai Népköztársasággal, a| VDK-val és az NDK-vaL ismeretlen helyre Kedden késő este ismeretlen személyek elrabolták Eugen Beihlt, Nyugat-Német- onszág San Sebastian-i főkonzulit. A hírt seierdáii reggel a bonni külügyminisztérium a Az elrabolt nyugatnémet főkonzul madridi hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján megerősítette. Az 59 éves diplomatát akkor ejtették fogságba, amikor a konzulátusról hazaérkezve gépkocsiját a villájához tartozó garázsba vitte. San Sebastian-i tormások szerint az emberrablást baszk nacionalisták követték el. Attól tartanak, hogy a nyugatnémet főkonzult, aki egyben Franz Josef Strauss, a CSU elnöke szerdán, előzetes bejelentés nélkül az Egyesült Államokba utazott. Utazásának céljáról sem 5, sem. pártjának. szóvivője nem nyilatkozott. Csupán annyit közöltek, hogy „magánlátogatásrói” van szó. Bonni politikai megfigyelők nem kételkednek benne, hogy a CSU-elnök a Brandt-kor- mány keleti politikája allein vitték a főkonsult tölbb nyugatnémet cég megbízottjaként is működött az észak-spanyol kikötővárosban, a szélsőséges baszk terrorista szervezet az ETA (Euskadi Ta Askatusana — Baszk Nemzet és Szabadság) rabolta el, amely az önálló baszk államért folytatott kampány során már többször alkalmazott hasonló módszereket. Magáj Beihi főkonzulit két évvel ezelőtt egyszer már megfenyegették. A mostani akció feltételezések szerint összefüggésben van tizenhat baszk nacionalista csütörtökön Burgosban kezdődött haditörvényszéki perével. Szerdán délben összeült a spanyol kormány szűkebb kabinetülése, hogy megvitassa a San. Seb&sitiam-i nyugatnémet főkonzul elrablása következtében előállott helyzetei Scheel, nyugatnémet külügyminiszter szerdán reggel a még Bonnban tartózkodó Gregorio Lopez Bravo spanyol külügyminiszterrel tárgyalt az emberrablása ügyről. Scheél sajtószóvivője a találkozó után kijelentette, hogy az NSZK kormánya minden tőle telhetőt el fog követni a konzul mielőbbi szabadon bocsátásának kieszközlésiére. „Beihi elrablása, újabb szimptomája' a világszerte fokozódó erőszaknak” — jelentette ki a szóvivő. A főként baszkok által lakott Guipuzcoa tartományban, ahol San Sebastian van. gya- korlatüag bevezették a rendkívüli állapotot. A tartományi rendőrség egyébként azt állítja, hogy a diplomatarablás nem volt teljesen váratlan. (MTI) akar agitálni az Egyesült Államokiban. Nem véletlen, hogy lapja, a Bayern-Kurier, éppen elutazása napján közölt Ciliket arról, hogy az „NSZK-pak hamarosan új kormányra lesz szüksége”. Hasonló értelemben nyilatkozott Strauss a Quick című hetilapnak is, kiemelve, hogy a lengyel—nyugatnémet szerződést egy „fonák politika” eredményének tartja. (MTI) Négyes arab csúcs lesz Asszuánban Ellenvélemény a Palesztinái államról Strauss Braudték ellen agitál Az Al-Ahram szerdai száma beszámol arról, hogy magas rangú paiesztinai gerilla- küldöttság érkezett Kairóba, Abu Ajadnak, Jasszer Arafat helyettesének vezetésével. Az esemény jelentőségét növeli az a tény, hogy szerdán tár. gyait az egyiptomi fővárosban .Husszein jordáníai uralkodó is. Értesülések szerirat Húsz-. ízein arab csúcstalálkozót kí- . várat előkészíteni, hogy azon megvitassák egy paiesztinai állam megalakításának lehetőségeit a Jordán folyó nyugati partján. A paiesztinai vezetők Husszein, ezzel kapcsola- i tos elképzeléseit élesen ellenzik. Megfigyelők szerint Husz- ■ szein kairói látogatása hozzájárulhat a Vaszfi Teli miniszterelnökké történt kinevezése óta megromlott egyiptomi— jordáníai kapcsolatok javulásához. Az egyiptomi kormány szóvivője hivatalosan bejelentette, hogy Izrael a Szue zi-öbölben elsüllyesztett egy fegyvertelen halászhajót, s ezzel súlyosan megsértette a tűz- szüneti megállapodást. A szóvivő kilátásba helyezte, hogy az EAK megteszi a szükséges lépéseket, és panaszt tesz az Egyesült Nemzetek Szervezeténél. Cáfolta ugyanakkor azokat az Tel Aviv-d állításokat, amelyek szerint a hajó az egyiptomi hírszerző szervek kötelékébe tartozott. Az EAK, Líbia, Szudán és Szíria államfői december 15- én az egyiptomi Asszuánban találkoznak, hogy újabb döntéseket hozzanak a tervezett négyes államszövetség megalakítása érdekében — jelentette be Damaszku6zban Musz- tafa Tiassz, a szírlai fegyveres erők vezérkari főnöke. (MTI) Prémium a gyilkosságokért A William Calley amerikai főhadnagy ügyében folyó Fort Benning-i hadbírósági perben az egyik tanú elmondta, látta, hogy a főhadnagy többször belelőtt 1968. március 16-án a dél-vietnami My Lai faluban összeterelt tömegbe. Mint mondotta, nem tudja hányán voltak, de csupa gyereket, asz- szonyt és öregembert látott. A tanú, a 22 éves Robert Maples az alakulat géppuskása Volt és amikor Calley felszólította, hogy lőjjön ő is, megtagadta a parancsot. Larry Rottmann, jelenleg bostoni egyetemi hallgató, annak idején a 25. gyalogos hadosztály információs tisztje, elmondta, hogy az amerikai katonák prémiumot kaptak a legyilkolt vietnamiak után, Aki a legtöbb vietnamit ölte meg. az jutalmul elutazhatott Hongkongba, Ausztráliába, vagy Honoluluba. Azt is láttam, — jelentette ki, — amikor a katonák összeverekedtek azon. hogy ki ölt meg többet. 1963. februárjában William Westmoreland, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapató!: akkori főparancsnoka Rottmann füle hallatára jelentette ki, elvárja, hogy nagyobb súlyt fektessenek a halottszámlálásra. A 25. hadosztály parancsnokával pedig közölte: „több holttestet akarok”. 2 NÓGRÁD — 1970. december 3., csütörtök | A kongresszus a magyar külpolitikáról Az MSZMP X. kongresszusa nemcsak arra nyújtott új, alkotó útmutatást, hogy a magyar nép miképpen munkálkodjék magasabb szinten a szocializmus teljes felépítésén, hanem mélyrehatóan elemezte a nemzetközt helyzetet, hazánk külpolitikáját is. Az MSZMP politikájának szerves alkotóeleme, hogy biztosítsa népünknek a szocialista építés nemzetközi feltételeit és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemből. Ennek az internacionalista alkotó munkának jellemzője, hogy a párt nemzetközi tevékenysége és a magyar kormány külpolitikája szoros egységbe fonódik. Ezt az egységet méltatta Brezsnvev, az SZKP főtitkára, amikor arról besizélt, hogy az SZKP „igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és az MSZMP igazi internacionalista tevékenységét.” A szovjet testvéréért vezetője külön kiemelte, hogy „sok ország kommunistái elismeréssel méltatják magyar barátaik aktív szerepét” a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. Ennek az egységes politikának kibontakoztatására az adott és ad elvi lehetőséget, hogy az MSZMP internacionalista politikája — mint Kádár János kifejtette a Központi Bizottság beszámolójában — a Szovjetunióhoz való viszonyt az internacionalizmus fokmérőjének tekinti. „A Szovjetunióhoz való viszonyunk — mondotta — nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel”. Ennek megfelelően az alapvető nemzeti kérdésekben elfoglalt magyar állásfoglalást mindig teljes egyértelműen meghatározza, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. A kongresszus határozatának a magyar külpolitika fő irányaival foglalkozó fejezete ennek megfelelően kifejti; „Ezután is következetesen fejleszteni kell országunk szövetségét a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával; e szövetség volt és marad a Magyar Népköztársaság külpolitikájának rendíthetetlen pillére”. Alig néhány nappal a kongresszus befejezése után ezt az egységet demonstrálja a Varsói Szerződés tagországai vezetőinek Berlinben közös megállapodás alapján összehívott találkozója. Magyarország Európa közepén fekszik, s ennek megfelelően különleges szerepet kapott a kongresszusi beszámolóban az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért vívott küzdelem. A Varsói Szerződés tagországai által kiadott felhívás, amely a szocialista országok külpolitikájának egyik fő célkitűzésének szabta meg az európai biztonsági értekezlet ösz- szehívását — összefonódott fővárosunk nevével. A budapesti felhívás szívós diplomáciai harc kezdetét jelentette. A magyar álláspont — Kádár János szavai szerint — az, hogy „Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk ezt az értekezletet és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében”! Az európai biztonságért folytatott küzdelem elválaszthatatlan a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott internacionalista együttműködés további megszilárdításától. A kongresszus határozata Is félreérthetetlenül leszögezi: „Folytatni kell a küzdelmet az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért”. Ami az NSZK-t, a másik német államot illeti, a Központi Bizottság beszámolója itt megemlítette, hogy „a realitásokhoz való közeledést tapasztalhatjuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához." A Magyar Népköztársaság, mint minden országgal, az NSZK- val is a kapcsolatok teljes értékű rendezésének elvi álláspontján áll. A magyar külpolitika — éppen, mert szorosan összefonódik a testvéri szocialista országok nemzetközi aktivitásával — magától értetődően nem „zárkózik be” az európai földrész határai közé. Fontos törekvése, hogy fejlessze kapcsolatait Ázsia. Afrika és Latin—Amerika független országaival, támogassa az imperializmus és neokolonializmus ellen harcoló népek küzdelmét. E küzdelem legelső harci vonalában áll ma a vietnami nép. A Központi Bizottság beszámolója határozott szavakkal fogalmazta meg népünk szolidaritását Vietnam hősi népével, s azt a szilárd álláspontját, hogy az igazságos indokínai béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. Hasonló határozottsággal tárgyalta a beszámoló a' közel-keleti eseményeket is. Kiemelte: a magyar külpolitika támogatja a Biztonsági Tanács I967-es határozatát; a politikai rendezést tartja szükségesnek és törvényesnek. „A közel-keleti helyzet . normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét”. Mind a beszámoló, mind a vitában elhangzott külpolitikai állásfoglalások, mind pedig a határozat félreérthetetlenül mutatják: a X. pártkongresszus mély felelősséggel és realitással munkálta ki a magyar külpolitika irányvonalát és feladatait. A világfolyamatok objektív törvényszerűsége, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek támaszává, az imperialista világ pedig a reakció, az elnyomatás, az ellenforradalmi erők támaszává és központjává lett — szögezte le a kongresszus határozata. E megállapításból következik, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája a jövőben is eddigi fő vonalait követi: a béke és biztonság erősítésének eszköze volt és marad pártunk és kormányunk kezében.
