Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

Mókustörténet Kabátok tétre Lompos é$ Fürge testvérek voltak. Egy, orma vörös bun­dát viseltek, és egyforma vö­rös farokkal büszkélkedtek. Hanem a természetük sehogy sem hasonlított. Lompos dé­lig heverészett, lustálkodott. Nem törődött azzal, hogy az erdő minden mókuslakója tal­pon volt már, tisztálkodtak, rendezgették moha ágyacská- jukat, vagy eleség után szé- ledtek szét. Fürge pedig — nem hiába kapta e nevet, — az első volt mindenben. Különösen, ha diót. mogyorót kellett össze­hordani téli élelemnek. Hány­szor ugrált oda testvéröccse puha vackához, és hívta: — Gyere, Lomposka men­jünk diót gyűjteni! — Majd holnap nyö­szörögte ' álmosan —, majd holnap ... Most hagyj magam­ra. Fürge megcsóválta pici buk­siját, és ott hagyta Lompost. Egész nap gyűjtögette a ma­gokat, közben meg játékra, huncutkodásra is tellett idejé­ből. Játékos kedvvel dolgo­zott, csak az bántotta, hogy Lompos nem jön vele. Másnap megint hívta öcs- eset: — Gyere, Lomposka, majd meglátod, hogy örülsz, ha a sok mag halomba gyűlik. — Majd holnap!... — Vá­laszolta ingerülten Lomposka. — Most hagyj magamra. Ez így ment egész nyáron, még késő ősszel is. Míg egy reggelre fehér, nagy bundá­ba öltözött az erdő. A szél zúgott. A varjak károgva ke­ringtek a levegőben. A mó­kusok pihentek meleg odvaik- ban, és aki gyűjtött, annak volt miit rágcsálni. Hanem Lomposka ott üldö­gélt szomorúan és éhesen a mohaágyon. Nem volt egy be­tevő falatja sem. Gondolta, el­megy Fürgéhez, és két tőle egykét szem diót, vagy mo­gyorót. Kidugta az orrát kis vackából, de nyomban visz- sza is húzta, mert olyan hi­deg csípte meg, hogy a sze­me is könnyezni kezdett. Meglátta egy varjú « fa te­tejéről, és odaszólt: — Hová mennél, Lomposka, ilyen hidegben? — Fürgéhez ugranék egy kis élelemért, mert nagyon meg­éheztem. — Feküdj vissza. Rettentő hideg van, várj holnapig! Lomposka visszahúzta a fe­jét és várt. Másnap még éhesebb lett, és a hideg sokkal nagyobb. Jer ges szél cibálta a fákat, és olyan élesen vágott, mintha csak óriási tőrrel hadonászott volna. ‘ V ■ WíWt OTTHON­-CSALÁD A varjú megint ott volt a fán, és látta Lompos tehetet­lenségét és gúnyosan biztatta: — Szörnyű hideg van, Lom­poska. Várj holnapig, majd holnap... Harmadnap is ott volt a varjú, de akkor már teljes gúnnyal károgta: — Majd holnap... majd holnap... kár... kár ... Lompos megértette, mire céloz a varjú, szégyenkezett is miatta. Nagyon gyengének, és betegnek érezte magát, hiszen napok óta egy falatot sem evett, összeszedte hát minden erejét, és Fürgéhez indult, de a szél visszakergette most is. Sírva feküdt le mohaágyára, és addig sirdogált, amíg mély álomba sírta magát, a gyen­geségtől elaludt. Egyszeresük arra ébredt, hogy Fürge szó­lítja: — Gyere, Lomposka, men­jünk diót gyűjteni. Lomposka, — bár ereje már csak leheletnyi volt, így kiál­tott: — Megyek, bátyuska, me­gyek, kedves Fürge, lásd in- du'ok már! Kinyitotta a szemét és váló­ban Fürge volt ott. Két nagy diót szorongatott a hóna alatt. Lompos sirt, nevetett, és szé­gyenkezve makogott. Fürge azonban komoly arcot vágott. — Az a szerencséd, hogy a varjú olyan hangosan beszél­getett veled, és így megtud­tam, hogy éhezel. Elfutottam hát üggyel-bajjal, és egy kis eleséget hoztam. Lomposnak, aki valósággal vergődött az éhségtől, annyi ereje sem volt, hogy szétro­pogtassa a diót. Fürge etette meg, de egy korholó szót sem szólt neki. Hanem, amikor Lompos erő­re kapott a diótól, megölelté Fürgét és sírva nyöszörögte: — De jó, hogy eljöttél Für­ge, mert holnapra talán már meg is haltam volna az éhség­től. A varjú hallotta Lompos be­szédét,. és nem állhatta meg, hogy oda ne kiáltson mérge­sen: — Kár, kár — aztán elre­pült onnan. Fürge pedig nézte, nézte a sovány, erőtlen Lompost, és csak annyit kérdezett: — Jössz-e velem majd dol­gozni, amikor kell? — És sze­retettel nézett öccsére. Lompos igent intett pici fe­jével, s bozontos farkával tö- rülgette sűrűn ömlő könnyeit. Láng Etelka Hamis marcipángolyo. 20 dkg nyers búzadarát, 10 dkg cukorral, 5 dkg vajjal, 4 evő­kanál forró tejjel és egy ká­véskanál zöld, keserűrnandu- ,: a-aramával vegyítjük össze. A masszáit 12 óra hosszait állni hagyjuk — vagyis, ha estére vendéget várunk, reggel, mun­kába menet előtt készítjük el. A darab ez alatt az idő alatt megdaigad es beérik. Este az­tán nedves kézzel golyókat formálunk belőle, kakaóban »neghempergetjük és mignon- papírba. rakva tálaljuk. Va­csora után, vagy a feketéhez. Nagyon gyorsan kesizül és ki­adós. Rumos dióbomba. 10 dkg őrölt diót, 10 dkg egész fi­nomra darált olcsó kekszet. 10 dkg cukrot, 5 dkg vajat, 4 evőkanál forró tejet, egy vagy két kávéskanál rumot — asze­rint, hogy erősebben vagy kevésbé erősen szeretjük — ősz­szegy űrjük. A masszát csupán fél órán keresztül kell érlelni. Utána nedves kézzel golyóikat formálunk belőle és kristály cukorban megforgatva mig­nonpapírba rakjuk. Készít hetjiik úgy is, hogy minden golyócska közepébe egy szem meggybefőttet rakunk. Így , még kellemesebb ize lesz. Elektromos sokk — a jövő narkózisa Valószínűleg már a közel­jövőben eltűnnek a műtőkből a vegyi narkotikumok. He­lyükbe a villamos áram kerül, amely a fejen elhelyezett elektródák segítségével jut el a beteg agyába. Ez az áram azonnal eszméletlenné és ér­zéketlenné tesz. A műtét be­fejezése után elég egy gomb­nyomás és a pácáén® minden utóhatás nélkül ismét feléb­red. Dr. John Waycott, a brit Alderley-Park ICI-kutató la­boratóriumának muka társa mindenesetre úgy véli, hogy e módszer gyakorlati alkalma­zása előtt gondoskodni kell az izomgörcs és a légzési za­varok veszélyének kiküszöbö­léséről. Ezeket a komplilká dókat elkerülhetjük, ha az elektromos áram minőségét és erejét pontosan rögzítjük és az agynak csak azokat a ré szeit helyezzük áram alá, amelyek az öntudatot és a fájdalom iránti érzékenységet szabályozzák. Sötét színű, selymes mintázatú, szövetka­ját, a legújabb divat szerinti hosszúsággal. A széles övét fémcsat díszíti Hagyományos vonalú, meleg irhabunda bar­na prémmel, zsinórgombolással. A divatos cipő, széles, kényelmes sarokkal készült (Nádor Ilona felv.) KRECSMARY LÁSZLÓ. Csöngess csengős csodaszán Havas, havas, havas út — merre van a kövesút, merré van a járda? Minden csupa, csupa hó, s egyben csuda-csudajó sima ródlipálya. Fúj a, fúj a szél, s a hö hull ha jön majd TÉLAPÓ, s csilingel a szánja — csöngess, csengős csodaszán, s gyere! hiszen ide vár minden gyerek mára! •’ífe:"h ■ .... - 'pÉ-?., ■ Táplálékunk a tojás A tojáshéj alkotta „terme- avidin nevű hatóanyag atkoz - szetes konzervdoboz” belsejé- za, amely főzésre, sütésre ha­ben 35—40 féle értékes és tásitalamíná válik. Az egészen nélkülözhetetlen élettani fon- friss tojásnak az emészthetö- t066ágú anyag található. Táp- Bégé rosszabb, ezért cóleze- lálékaink közül sokoldalúsága rübb az ételkészítéshez 3—ö tekintetében vetélkedhet testfal jebb a tojással. a tej napos tojást használni. Gyakorlati tanácsok. A to­,, , ... , Bőzül já6 frieseségéről úgy győződ­előszór is a íeharjet kell em- hetünk meg. hogy 10 százaié­A tojás összetevői kos konyhasóoldatba mártjuk a tojást. Ha leszáll az edény literiünk. A tojástfehérjóből majdnem ugyanannyi emberi ________________ f ehérjét építhet fel a szerve- ^jái^, akkor ’ friss, zetün-k, minit amennyit elfo­gyasztottunk, és ez nagy do­A kac6atojást gyakran meg­teg! A növényi fehérjéknek SSrmTk^ Nye^^^ n^va.nn« íocrff,! U.KK «iák a fa. oaacienumaK. Nyersen vagy gyengén melegítve sohasem szabad a kaosatojásit elfő* . _ gyasztani; legalább nyolc per­A tojás sárgájában 4 5 ogg forralás szükséges a bak- grammnyi, táplálkozási szem- tóriumok elpusztításához. ugyanis legfeljebb csak a fe­lét vagy harmadát tudja hasz­nosan feldolgozni a szervezet pontból igen fontos asírfaita található. Közülük a foszfor tartalmú zsír az idegrendsizer- nek, a csontozatnak és az agyvelőnek válik nagy hasz­nára. Ásványi anyagokat is szép számmal tartalmaz a tojás: A tojáshab verésekor ügyel­jünk rá, hogy a habüstbe ne kerüljön zsiradék (sárgája se!), mert akadályozza a hab­képződést A hűtőházi tojásból nem lehet habot verni, de lágytojásnak sem megfelelő. A felvert hab nem esik ősz- nátriumot káliumot, magné- sze, ha egy kas porcukrot ké­zi umot, vasait, rezet etb. Élet- verünk hozzá A hőben sálár­tani szempontból talán a vas­tartalom a legfontosabb, mi­di tott hab sokkal tovább ma­rad kemény, mert a fehérje­vei a vérképzésben nélkülöz- tártaiménak egy része megái­vad (pl a madártej habgalus­kája). A tésztához, pudding­hetetlen szerepet játszik Vitaminokban is gazdag tojás, ezek is a sárgájában ta­lálhatók. Az A-vitamin memy- nyisége a tyúk takarmányá­hoz vegyített habban tevő le­vegő a sütés vágy főzés során kitágul, a süteményt fellasát­nak minőségétől függ (ha több ía- ezáltal könnyebben emészt- zöldtakarmányt fogyaszt, nö- hetővé teszi, vekszik a tojás A-vitamin tar- A tojássárgájában levő zsír talma.) Bőven vannak a to- ötszörös mennyiségű vajat képes finom el­összetartani, akár „föl­(ezt majonéz készítésé­jácsban az idegműködéshez, a vagy olajat sejt- és vérképzéshez nélítü- keveredésben lözhetetlen B-vita.ninfélesé- Egyetlen tojássárgája gek is. Az angolkórt megelő- egy deciliter olajat is ző, a csontképzödésit elősegítő vesz" D-vitaminban^ kivált a nyári néd jó tudni), és őszi tojás* bővelkedik. C- a vásárlók vitamin nincs a tojásban. A nyens tojást értékesíti a szervezetünk. mint tájékoztatására különböző betű jelzésű bélyeg- nehezebben zöket ütnek a tojásokra, me­lyek a minőségbe utalnak. Jó a főttet. A nyers tojásfehérje tudni, hogy a romlott tojást az érzékenv szervezet- embe­rekre mérgezően is hathat, ami emésztési zavarokban je­lentkezik Ezt egyébként az — bármilyen is a jelzése az űztetek kötelesek vissza­venni, kicserélni. B. L Párizsi cipők. 1971 lábbelijeinek párizsi bemutatóján készült ez a kép. Bizonyosan nálunk is sikert aratnak (MTI Külföldi Képszolgálat) NÓGRAD — 1970. december 20., vasárnap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom