Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szocializmus magasai*!» szintien INTERNACIONALISTA tsael- iemű, nagy jelanltőséigű, sokol­dalú, tárgyilagos, józanul mértéktartó, őszinte, mélyen- szántó, szocialista humánum­mal telítődött — ilyen és eh­hez hasonló jelzőkkel illette a világsajtó közéletünk nagy eseményét, az MSZMP X. kongresszusát és az ország helyzetéről, a jövő feladatai­ról ott elhangzott vitát. A jel­j zők külön-külön ás igaz képet közrvéLemény ként akarja kialakítani politi­káját, megszabni az ország­építő munka tennivalóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes véleményt valameny- nyd jelentősebb társadalmi szervezettől és mozgalomtól, az irányelvekről, a mai helyzet értékeléséről és a kitűzött cé­lokról. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának megállapításaiban tehát a festenek az egyhetes tanács­! kozá&ról, csokorba szedve j azonban még pontosabban ad- j jáik vissza nemcsak azt, ami j elhangzott a szónoki emelvé­nyen, hanem azt a légkört, hangulatot is, amely körülvet­te, uralta a kongresszusi ter­met. Erről a légkörről és hangu­állásfoglalása ötvöződött a párt vezető tes­tületének véleményével. A kongresszusi előkészületek után a beszámoló is, a négy­napos vita is meggyőzően bi­zonyította, hogy a párt nem öncélnak tekinti vezető szere­pét, hanem a munkásosztály­tól kapott, a munkásosztályt, s egyiben az egész dolgozó né­mus építésében történő maga­biztos haladás demonstrációja volt A küldöttek teljes egyet­értéssel fogalmazták meg a kongresszus határozatában, hogy a magyar társadé lom di­namikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Ennek . a IX. kongresszus óta eltelt rö­vid négy év beszédes bízón já­téka: tovább erősödött a népi hatalom, jelentős sikereket értünk el a társadalmi élet minden területén, emelkedett népünk életszínvonala, erősöd­tek a párt törnegkapcsolatai, szilárdult a szocialista népi- nemzeti egység. Miről esett legtöbb szó a kongresszuson? Mindenekelőtt azokról a kérdésekről. ame­lyek napjainkban is a közér­téiről szánté személyes rész- szolgáló megbízatásnak. A deklődés előterében állnak, Jówsa István (Salgótarján): „Fekete-fehér” című fényképére a zsűri 6 pontot adott Szövetkezet üregelypalánkon 50 kilométeres körzetben Alig egy éve alakult, máris dani, hogy — mivel 1970-ben részleg fejlesztéséhez, új gé­nagy utat járt be, a kezdeti mindössze kielencezer forint P®k vásárlásához, a lakosság SS L - le S fejlesztési alap állt rendelke- víz_ központifűtés_ és vél ° eredményesen — a dré- 7jeßre ~~ a Padlocsiszolo gépét járműjavító részlegek beindí- -elvnalánki Szondi Kisipari a tagok saját pénzükön vásá- tásához ez igen kevés. A ve- Terrndöszövetkezet. rolták meg Az országos hu- zetoseg — miután az MNB tőházi programban való rész- elutasította hitelkérelmüket — A társulás indulási alapját, vétel után ez a részleg is az úgy döntött, hogy az 1970-ben 80 ezer forintot, az alapító év közepén kapcsolódott be képződő részesedési alapból tagok adták össze. Jelentős, a lakossági igények kielégíté- 200 ezer forintot tesz át a fej- . . . -------sebe. lesztési alapra. 4 00 ezer forintos támogatást adott az OKISZ is —a későb­biek során ez az összeg volt az állóeszköz-állomány kiin­duló alapja. A szobaíestő-snázoló rész- A szövetkezetnek az atépí- leggel együtt a szövetkezet az tás idején 48 tagja volt, ma idén mintegy 100 ezer forintos háromszázan dolgoznak. A bevételi tervet teljesít Hogy fejlődés jó ütemben halad. Bár az alapítók első fel- ez az összeg mór a jövő év- szerencsésen találkozik Dré- adatuknak a lakossági javító- ben is emelkedjék, növelni gelypalánk és környékének szolgáltató igények kielégíté- kell a fejlesztési alapot. Csak- munkaerő-kínálatával s ami sót tekintették, kezdetben hogy a megalakulástól októ- ,, , fnnt__hVl _ kénytelenek voltak állami bér végéig mindössze 36 ezer ... ,a inegrendelésekel is elíogiadnd, forintnyi fejlesztési alap kép- lakosság javitas-szolgáltatás hogy az így szerzett összeggel ződött. holott a parkettázó iránt támasztott igényével, /megteremthessék a javító- szolgáltató részlegek anyagi alapját. így például a rádió-, tele­vízió- és háztartási kisgépja­vító részleg csak ez év máso­dik négyedében kezdte meg működését. A műszerészek Drégelypalánkon kívül mint­egy 50 kilométeres körzetben a környező községekre is ki­terjesztik tevékenységüket. A parkettás padlóburkoló részleg kialakítását a szövet­kezet csak úgy tudta megol­vevőként szerezhetett benyo­másokat, tapasztalatokait az ország közvéleménye, a sajtó, a rádió, a televízió jóvoltából. Ahogy Kádár János találóan fogalmazta vitazáró beszédé­ben: a kongresszusi tárgyaló­terem kibővült. Csak össze kell hasonlítani a korábbi kongresszusokról és a mosta­párt a tömegekkel összeforr­va, a néppel együtt dolgozik, a népért. azokról, amelyeknek az elem­zése elengedhetetlenül fo/ntes a szocializmus teljes feiépífé­KátapinthaAáan érzékelhető sét szolgáló tennivalók kijeiö- volt a kongresszusi teremben, lésében. hogy a külföldi testvérpártok előtt is tiszteletet, megbecsü­lést vívott ki az MSZMP, a magyar munkásmozgalom. Harminckét testvérpárt — niról sugárzott rádió- és tévé- köztük tizenegy szocialista or- közvetítésefc adásidejét, a la- szag és tizenkilenc más euró- pok híradásait, s előttünk a pai ország, valamint Nyugat­sokatmondó kép: minden ed- Berlin testvérpártja — képvi- digimél teljesebb információt seltette magát magas szintű kaptak a kongresszus esemé- delegációikkal a tamácskozá- nyeiről az érdőklődők, a leg- son. Jelenlétük nemcsak a saélesebb nyilvánosság előtt, testvérpártok közötti kapcso- a nép füle hallatára, szeme. lat udvariassági normáiból ' “v láttára tárgyalt a párt nem- fakadt, hanem abból az ár­osak az ország dolgairól, ha- deklődésből és elismerésből is, nem saját legfoensőbb ügyed- amelyet az MSZMP következe­tes marxi—lenini, elvhű in­ternacionalista politikája vált ki a nemzetközi munkásmoz­galomban. „A magyar kom­munisták — írta a kongresz- szust köszöntő kommentárjá­ban a Pravda — következete­sen, alkotó módon alkalmaz­zák a marxizmus—lenini zmus általános törvényszerűségeit a konkrét magyarországi viszo­ről is. AKI FIGYELEMMEL kísér­te a kongresszus több hónapos előkészítő munkáját, az irány­elvek sokoldalú vitáját, az alapszervezeti vezetőségvá­lasztó taggyűléseket, majd a városi, járási, megyei pártér­tekezletek pezsgő eszmecse­réit, az láthatja: ez a kendő­zetlen nyíltság, ez a nép előtti Imponáló egységgel tett hi­tet a kongresszus minden kül­dötte a gazdaságirányítás új rendszere mellett, amely to- váhb erősítette hazánkban a szocialista tervgazdálkodást, a központi tervezés hatását, se­gített a kor követelményeihez igazítani a . gazdasági munka irányítását. Természetesen nemeseik dicsérték a szónokok ezt a reformot, őszintén be- fogyatékosságairól, megvalósításának gyengéiről is, s keményen bírálták azo­kat a vállalatokat, amelyek a költségek csökkentése, a mun­ka jobb megszervezése, a fe­lesleges adminisztratív, vagy más munkaerőik felszabadítása helyett a rezsiköltségek duz­zasztásával és az árak emelé­sével igyekeztek nagyobb be­vételhez jutni, egyaránt meg­károsítva ezzel a lakosságot és a népgazdaságot. A Központi Bizottság be­következik pártunk egész lé­nyéből, az MSZMP vezetésé­nek — immár másfél évtizede bevált — munkastílusából. Ez a kongresszus is igazolta: a párt a széles közvéleményre akar építeni, „a nép okos gyű. a szocialista internacionaliz­mus elveinek gyakorlati meg­valósításáért. Ezzel az MSZMP magas fokú nemzetközi tekin­télyt és elismerést vívott ki magáinak.” A KONGRESSZUS — amint lekezetével” megtárgyalva, kö- ezt sok külföldi megfigyelő is zös gondolkodás eredménye- megállapította — a szocializ­Kiszesek o *á$miókért A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat is a csúcsforgalmi idő­szakra való felkészülés haj­rájában tart. Több ezer Tél­apó-csomag, ajándékcsomag készül 20—30-féle összeállí­tásban. A vállalat létszámgondok­kal küzd, ezért a KISZ- szervezet fiataljai felaján­lották segítségüket. Most hatvan KISZ-fiatal mintegy kétezer csomag pörkölt mogyorót készített elő áru­sításra, hogy azzal az üzle­tekben már ne legyen baj. Egyébként a vállalat most úgy intézkedett, hogy a csúcsforgalom időszakára a zagyvapálfalvi és kistere- nyei boltokban tanuló mint­egy hatvan fiatal a nagyobb üzletekben segít a csúcsfor- galmi kiszolgálásoknál. A 211-es Salgótarjáni Szak- Itvédelem munkáskópző Intézet tanuló- otthonának zártkörű rendez­vényén az egyik tanuló kísé­reteként nagy hajú, huligán- banda is megjelent. A társa­ság túlságosan kirítt a kör­nyezetből — puszta megjele­nésével is. Ez azonban kevés­nek bizonyult. A „vásártéri galeri” tagjai szemmel látha­tóan a „balhé” kedvéért és a haverjuk melletti tüntetés­ként tisztelték meg :a zártkö­rű rendezvényt. Szerettek voL nak egyúttal „rendet csinál­ni”. s aki ellenállt, méltatlan­kodott, annak halálfejes jel­vényt mutattak és az utcára invitálták. Mi történten Cs. Attilával? A Salgótarjánból kilenckor induló személyvonat hirtelen fékezett, mert egy társaság „jó heccből” meghúzta a vész­féket. A tanulóotthon egyik idős nevelője airra lett figyel­mes, hogy egy kisebb társa­ság kórusban gúnyolódik ve­le a kihalt éjszakai utcán. Két péktanulót leütöttek a Fürdő utcában. Egy szakmunkásta­nulónak eltűnt a karórája, az ügyből rendőrségi feljelentés, bírósági akta kerekedett... A tettes, vagy tettestárs mindig ugyanaz. A Fürdő utca ha­lasztott, amikor a salgóbányai intézet közvetítésével hozzánk került. Az otthon vezetője régi, ta­pasztalt szakember a tanuló- képzésben, húsz esztendeje foglalkozik a fiatalokkal, rö­vid idő után is látja: ki mi­re alkalmas. — Szerettem volna reáli­sabb irányba terelni az ér­deklődését, de nem sikerült. Konokul kitartott a szerszám­Ldszló, az otthon harmadéve­seinek KISZ-ti tikára, aki ma­ga is állami gondozottként került a szakmunkások közé. Most az egyik legjobb tanuló­ja a 130 fiatalt egyesítő ott­honnak. Ifjúgárdista. — Ha valahol - elkapják, márpedig volt rá példa az óralopáson kívül is, város­szerte arról beszélnek, hogy mi'ilyenek vagyunk! Megpró­báltunk véle szépen és esú­készítő szakma mellett, nyán is beszélni, kérdeztük, Gs. Attila ügye valóban ; bíróság előtt van. A salgói in tézet, a szakmunkástanuló­otthon, az iskola sürgette is a döntést, mert miután min­dent megpróbáltak mér. úgy érzik, tehetetlenek. — Döntés kellene, mi le­gyen. . Cs. Attilával — mond­ja Palotási László. — Otthon nem maradhat, bár többször is hazaszökött. Itt úgy mér­gezi a levegőt, hogy például két fiatalt ki kellett zárnunk az intézetből miatta. Akármi­lyen csendes, nagyon rossz hatással van a többiekre, akik szívesen befogadnák, ha ő is akarná. De nem akarja. Szülői felelősség Amely köztudottan az érettsé­gizett. tehetségesebb fiatalok /•észére jeleníthet hosszabb tá­von is boldogulást. Miért vá­lasztotta ezt? Art: mondta: „mert. könnyű munka.” És most mégis arról beszél, hogy nem akar tanulni, nem akar az otthon lakója lenni. — Mit akar. mit mondott erről? — Segédmunkás szeretne lenni, pénzt keresni „szaba­don” élni... De hát így is azt miért nem érzi jól magát kö­zöttünk, mi a szándéka saját magával. Azt felelte, nem akar itt maradni, nem akar itt tanulni sem. Külön uta­kon jár. Cs. Attila rendkívül veszé­lyes utakon jár. Napközben rendszerint csavarog, legtöbb­ször a Pécskő Áruház te­raszán, vagy a vasútállomás környékén „veri a balhét” a nőkkel, a hosszú hajú, nagyon is kétes életű társakkal. Azt romban fokozódik a nyugtalan- -urn'i’»kar Naookig he Sáv „ tanul óotthon fiataljai cs,inia3’ amit akar. Napokig ne- mondjak, .csendes, között. l\em ak ír semmit „csendesek” is jár­osvemyen nak. — Megpróbáltam nem egy­szer úgy beszélgetni vele, ság a tanulóotthon fiataljai * teÄV ^evívő kólából. Mindenki tőlem kér- - dezi, mi legyen vele? Cs. Attilával nem találkoz­hattam. Édesanyjával ment el a hivatalokba, szeretnék el- min egy)korú társsal _ mond- íntézni, hogy visszakerüljön - a7 tdősebh aki va_ Nagybátonyba. De milyen kö­rülmények fagadnak? Az il­letékesek érthetően hallani sem akarnak arról, hogy At­tila a szülői házhoz kerül­jön. Mégis, má legyen vele? Lehet-e ilyesmiről egyálta­lán beszélni Cs. Attila eseté­ben? A gyámhatóság több szőr is meggyőződött arról, hogy a szülői ház csak ronta­na a fiú életén. A szülők nem adják a legkisebb jelét sem annak, hágj' hosszabb távon megváltoznának. Szeretik At­tilát. Ez azonban nagyon ke­vés, ha semmi más nem áll mellette. Tény. hogy pillanat­nyilag bármikor súlyosabb ügybe is belekeveredhet a fiú, ero" aki úgy lóg a levegőben, sen­kihez sem tartozva, hogy má­sokat is veszélyeztet, nyugta­lanságot kelt a tanulóotthon- ban. — Cs. Attila szeptemberben került hozzánk — mondja az otthon vezetője Palotási Lász­ló. — Hosszú ideje állami gondozott, a szülei különvál- tan és nagyon rendezetlen kö­rülmények között élnek Nagy. bátanyban. Attila először az erdőtarcsai nevelőotthon lakó­ja volt. ott elvégezte a nyolc osztályt, de rendkívül rossz eredménnyel. Ennek ellenére szerszámkészítő szakmát vá­f)ön lésre várva — Az óraügyet sem akarta bevallani — mondja Holla ja az idősebb nevelő, aki va­lamikor bányánál is dolgozott, és éppen ezt gúnyolták ki az éjszakai kiabálók. — Mond­tam neki: „legalább most, amikor bíróság elé került az ügyed azzal az órával, visel­kednél rendesen. Ha jót is mondhatnánk rólad — eny­hébb lenne a büntetés is”. Az egyik fü'lé- he. a másikon ki... Az ember nehezen írja íe, de előfordulhatnak esetek — Cs. Attiláé ezt bizonyítja —, amikor be kell látni: a be­csületes többség mellett élnek közöttünk olyan fiatalok is, akik önmagukat pusztítva el­taszítják a segítő kezet. Pataki László is sok szó esett a szocialista de­mokrácia további erősítésének feladatairól. A kongresszus ha­tározata nyomatokkal húzta alá, hogy az államélet, a szo­cialista demokrácia fejlesztése a szocializmus teljes felépíté­sének egyik központi feladata. A szocializmus építésének ma­gasabb szinten való folytatá­sához elengedhetetlenül fontos a helyi szervek önállóságának, a tanácsok önkormányzati te­vékenységének további növe­lése, a közigazgatás tökélete­sítése és szocialista jellegének erősítése. A színész kedves adomával, a politikus a mar­xista—lénániista elmélet téte­leivel és a gyakorlat tapasz­talataival bizonyította, hogy az országépítő munka követ­kező szakasza minden -eddigi­nél jobban követeld a közös erőfeszítést, az alkotó gondo­latok egyesítését, a tömegek magasabb szintű cselekvő rész­vételét. A közélet legkisebb sejtjeiben, az üzemekben, vál­lalatoknál éppúgy fontos ez, mint a legfelsőbb fórumok munkájában. A KONGRESSZUS- eddig: eredményeink reális értékelé­sével, a sikerek tudatában, a gondok ismeretében jelölte lei a következő évek tennivalói­nak programját. Léteznek-e a feltételei hazánkban a szocia­lista építés magasabb szintű folytatásának, vagy csak vá­gyainkat, kívánságainkat fo­galmaztuk meg? A kongresz- szusi eszmecsere erre is vádé- gps választ adott. Szocialista rendszerünk és kormányza­tunk szilárdsága, hazánknak a baráti szocial.iéta országokkal különösen a Szovjetunióval való szoros együttműködése, a munkásosztály mind magasabb szintű alkotókészsége, a szo­cialista brigádmozgalom len­dülete, a közügvek iránti fo­kozott érdeklődés, az irányítás különböző szintjein dolgozó vezetők döntő többségének fel- készültsége és rátermettsége, a párt lenini politikája és im­ponáló cselekvési egysége, a tömegeknek a párt iránti bi- ■ zalma olyan szilárd alap. amelyre bizton lehet, építeni szocialista jövőnk magasabb szintjét. Szathmári Gábor NÓGRÁD — 1970. december 2., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom