Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

I Értékes ötletek, foignrorault tempó A rétsági járda egéaxmégugyi tervei Könnyebb újat és többet adni akikor, amikor az elvá­rásokkal arányosain a -lehető­ségeik is megnövekednek. Aid azonban a rétsági járás egész­ségügyi ellátásában alkar újat nyújtani, nincs ilyen kedvező helyzetben. A járásnak ugyanis sem rendelőintéze­te, sem kórháza nincs — be­látható időn bel-ü-1 inam is lesz. De szabott Iróniátok 'között sincs tétlenségre kárhoztatva az az ember, aid az újra te­kint Erről győzött meg dr. Jakubecz Józseffel, a járási tanács vb egészségügyi osztá­lyánál;: vezetőjével folytaitoiU leküzdésében, enyhítené a balassagyarmati rendelőinté­zet zsúfoltságát Sokat jelen­tene az egészségügyi kultúra terjesztésében is, erre Nézsa, Atsópetény különösen rá­szorult Bizonytalanná teszi viszont az elgondolás „kivi­telezésiéit” az , hogy a vidéki rendelőintézetek szakorvosi állásait ugyancsak nehéz be­tölteni. Néhány állás betölté­sét jáfiásom belül meg tud­nánk oddiaini. csakhogy ez még nem minden. Az ötlet kifor­rásához idő kell, remélem, nem túl hosszú. — Sok kifogásra ad okot a járás fogszakorvosi ellátása. Hoznak-e változást az elkö­vetkező évek? beszélgetés. — Mint a járás egészség- ügyi ellátását alaposan fel­frissítő újdonságról esett szó a négy alapszakmás decent- rum létrehozásának tervéről. évben élen- jártak a szocialista munika versenyben és ennek eredményéként már novem­ber elején teljesítettiák éves tervüket A kiváló termelési eredmény elérésében igen nagy részük van az itt dolgo­zó szocialista és munkabrigá- doknak. Csegöldd Sándor, Ba- ranyi István, László Sándor, Lőrimcz András és Vadas And-rás elővájási brigádjai tűntek ki különösen a rend­— Fél tétlenül A jelenlegi helyzet hosszabb időn át nem szeres havi tervek túlteljesí­tésében. Jusztin Sándor front - brigádja ugyancsak kitett ma­gáért, hiszen a kétsizárnyú, összesen százhúsz méret szé­les frontfejtésről adják jelen­leg is az akna termelésének csaknem 90 százalékát Tiriibes-akna dolgozói elha­tározták, hogy a kongresszus tiszteletére tovább folytatják a versenyt és az év végéig még mintegy 22 000 tonna sze­net adnak a népgazdaságnak tervükön felüL bon tarozására fe módot nyújt sőt nemcsak a kezelésre, ha­nem a rendszeres gondozásra is. — Apropó, gondozás! Erre külön elgondolásai vannak a járás egészségügyi szolgála­tának? — Igen, méghozzá a járás egészét érintők. Az a tervünk, hogy különféle szakterülete­ken — szív-, keringési, feikély- betegség, cukorbetegség és mozgásszervi betegség — megszervezzük a gondozást. Ennek kiterjesztése eddig ad­minisztratív akadályokba üt­között, gátolta a munkát a körzetek zsúfoltsága is. Nőtin­csen, Romhányban és Rútsá­gon már hozzáfogtunk a terv megvalósításához, s az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy mindenképpen megérd a munkát. Az elképzelés lénye­ge, hogy a körzeti nővéreket bevonjuk a gondozásiba. Mun­káidé jük pillanatnyilag nin­csen kellőképpen kitöltve, s így nagy segítséget nyújthat­nának a kartonkezelésben, a betegek felkutatásában, kar- toinozásábam, az orvosnál va­ló megjelenés figyelemmel kísérésében, az orvos sokoldalú tájékoztatásiáiban. A hét egy napját tartanánk fenn a gon­dozásra, így a zsúfoltság is jelentékenyen, enyhül. Ezzel a módszerrel a beteg állandó és rendszeres ellenőrzés alatt él, a váratlanul bekövetkező esetek lehetősége tehát a mi­nimumra csökken. Kezdetben sok ellenérv hangzott el, töb­bek között az is, hogy a bete­gek nem jönnek majd be. Ép­pen az ellenkezője történt, örömmel fogadták a gondozá­si rendszert. Érthető is, hiszen így több idő jut meghallga­tásukra, kezelésükre. A „re­ceptírásos”, „futószalagos” módszertől sokszorosan jobb az új. Remélem egy éven be­lül a járás egész területén be­vezetjük a gondozási rend­szert, addigra formát kap a dolog. A részletmódszerek, a jó fogások pedig amúgy is a gyakorlat sorén forránál-; ki. Egészséges és nagyon érté­kes ötletek, felgyorsult tem­pó — ez jellemzi most a rét­sági járás egészségügyi szolgá­latát. Igaz, a tervek valóra váltása sok munkát követel a járás „egészségű,gyeseitől”, de megéri, hiszen végső soron a járás valamennyi lakójának egészségéről és korszerű, szín­vonalas kezeléséről van szó. — Szondi — A régi, ma már talán sehol sem divatos gyerekjáték mom- dókája jutott az eszembe, amikor arra készültem, hogy a nemrég az NDK-bői haza­tért fiatalokkal találkozzam. „Amerikából jöttünk, mes­terségünk címere...” — így szól az ismert és elfeledett mondóka és a játék valahogy úgy folytatódik, hogy a gyere­kek lejátsszák mesterségük is­mertető jegyeit... A nógrádi NDK-s^k között azonban sokan tértek haza új mesterséggel, új tudással — nem is elsősorban nyelvi is­meretre gondolok, sokkal in­kább a szakmaira — érdekes lehet a kérdés, mit tanultak, s most mit használnak abból, amit .kintről” magukkal hoz­tak? Homályos távlatok A Salgótarjáni Kohászati Üzemektől három évvel ezelőtt negyven fiatal utazott szak­mai gyakorlatra az NDK-ba. Sokan közülük időközben visz- szatértek. Jelenleg 25—30 fia­tal helyezkedett el újra az üzemben, de jó néhányannem tartják véglegesnek új helyü­ket. Ezek közé tartozik Takács Gábor gépésztechnikus is. — Radebergben egy elekt­romos számítógépeket készítő üzemben kaptam helyet három évvel ezelőtt — mondja Ta­kács Gábor. A kohászati üzemben nyolc év folyamatos munkaviszonya van, 1962-ben végezte a tech­nikumot. az NDK-ba a minő­ségellenőrzésről került. Mi­lyen új ismeretekkel gyarapo­dott? — Féléves előkészítő után Békarekord Hajdúszoboszlón Rekord „termést” taikarítot- nagyobb mennyiségű, össze- tek be ez év őszén a hajdú- sen 400 mázsa kecskebékát szoboszlói Bocskai Halászati gyűjtöttek össze. A zsáik- Ter-mcl ősraövetkezet békafogó mányt a szövetkezet tároló já- emberei. A hál gazdaság szom- ban őrzik. A téli hónapokban szédságábam levő két tóból exportálják a nyugati állia- fniindian korábbi esztendőnél mokba. (MTI) 4 NÓGRÁD — 1970. november 14., szombat Mikorra várható a terv meg­valósulása? — Megvalósulásiról beszélni még korai lennie, az ügy ugyanis pillanatnyilag holt­pontom van. A döntésiben il­letékesek nem vetették el a gondolatot, hiszen sok érv szói a decentrum mellett. Bel­gyógyászattal, sebészettel', szülészettel, nőgyógyászattal, gyermekgyógyászattal működ­ne ez az intézmény. Nagy sze­repet szánunk neki a körzeti orvosok szakmai segítésében, segítene a nagy távolságok tartható. Nálunk egy fogor­vosra 10 000 lakos jut, iskola- fogászatunk megoldatlan. Ed­dáig két fogorvosi körzetet szerveztünk meg, a rétságit és a romhanyit. A gyerekek ÖT­ÖS százaléka fogászati kezelés­re szorul, s ez az arány bi­zony niem a legjobb. Idén ok­tóberben. átadtuk Nézsián a fogorvosi lakást, ezzel a har­madik fogorvosi körzet meg­szervezését fejeztük be. To­vábbi hét körzet meg­szervezésére kaptunk ígére­tet, ez Nagyoroszit és Diósge- nőt érintené. A tervek megva­lósulása az iskólafogászat ki­Úttorők az ártizkárosuU iskolákért Meghosszabbították a batáridőt A szeptember 15-én kezdő­dő Úttörők az árvízkárosult iskoláikért elnevezésű akció­ba nagy szorgalommal kap­csolódtak be a pajtások. Gyűjtésüket figyelemmel kí­sérte a társadalom is. Mivel á szervezési munka egy-két megyében később indult meg, valamint egyes megyék akció- bizottságai kéréssel fordultak az országos szervekhez, az irányító szervek úgy döntöt­tek, hogy a gyűjtés határide­jét november 25-ig meghosz- szabbítják. így az úttörőcsa­patok november 30-ig befizet­hetik a hasznosanyaggyűj lé­séért kapott pénzt az 508— 5351 számú különszámlára. Niógrád megyében általában igen eredményes volt eddig a gyűjtés. Az országos versenyt figyelembe véve a vezető Szolnok megye mögött októ­ber végén — a legutóbbi ér­tékelésnél — a második he­lyen álltunk. Megyénk kis­dobosai és úttörői eddig 90 824 forintot fizettek be a csekk­számlára. Ebből az összegből 55 696 forint jut a salgótarjá­niakra, 33 500 forint a balas­sagyarmatiakra. Rétságon és a járásban 1628 forint értékű hasznos anyagot gyűjtöttek. Szép eredménnyel büszkél­kedhetnek tehát úttörőink, de az is ikiderül, hogy m rét­sági és a szécsényd járásiban hatásosabban is lehetett volna tevékenykedni, annak ellené­re, hogy gondok adódtak az elszállításnál. Egyes vállala­tok bármennyire i® megígér­ték, hogy kapcsolódnak az ak­cióhoz, ígéretükkel ellentétben nem tartatták meg a selejte­zést. Ehhez azonban azt is hozzá, kell tenni, hogy több helyen — főként Salgótarján­ban és Balassagyarmaton — hiába gyűjtötték össze a la­kók az otthoni hulladékot, az úttörők nem szállították dL A még jobb eredményért sokat tehetnének a vöröske­resztes aktívák és az önkéntes tűzoltók a falvakban. Ez el­sősorban. a szécsónyi és a rét­sági járásra vonatkozik. Az októberi második hely csak egy piilaimaitinyi állapotot tük­röz, s mint említettük, a gyűjtésit meghosszabbították. Remélhetőleg sikerül megtar­tani előkelő helyezésünket az Úttörők az árvízkárosult is­kolákért akcióiban, ha tovább növekedik a társadalmi ösz- szefogás, s azok is kitesznek magukért, akik eddig nem je­leskedtek a hasznosanyag­gyűjtésben. — mo — Huszonkétezer tonna szén terven felül A nógrádi szénbányák Tiri- bes-aknájának dolgozói egész Ciprusi barangolás (III.) Történelmi színpad A hellén világ, a római kor. Bizánc és a keresztény közép­kor emlékeit nemcsak Nico­siában, hanem egész Cipruson megtalálni. Famagustában, a középkor nemesen gazdag városkájában az arra látogató nem is tudja, mit nézzen meg hamarább. Gyönyörködjön a település ki­csi házikóiban, a XIII. század­beli városközpont keskeny ha­lászutcáit csodálja meg; a ke­resztes vitézek hadjáratainak emlékét tekintse meg 1291-iből; vagy azoknak a ciprusi keres­kedőknek gyönyörű házait ve­gye szemügyre, akik Fama- gustát megszilárdították, a vá­ros fejlődését előmozdították. A település egykori gazdasá­gára utal az a 365 templom, amely ma is látható. Közülük legszebb a Notre-Dame min­tájára épült, gótikus Szent Miklós katedrális. Az épület szinte ma is eredetiben pom­pázik, éppen csak tornyainak csúcsait „kurtították” meg, miután II. Szelim szultán el­foglalta a várost, s a kereszt helyett félhold hirdeti Allah egykori hatalmasságát. Az archeológiái leletek csaknem négyezeréves emlékeket tarto­gatnak. Még a bronzkorból is találhatók érdekes tárgyak, a görög, római korszakot pedig hatalmas márványoszlopok reprezentálják. A francia góti­ka emlékei éppúgy felejthe­tetlenek maradnak az idegen­nek, mint a bizánci stílusé, vagy a velencei és a geno­vai művészek keze nyomát őr­ző, hegyek ormain levő vár­romok. A város, ma is előkelő, jó­módú kereskedők települése, s az idegenek kedvenc kirándu­lóhelye. Édes illatú levegője, a hatalmas narancsligetek va­lóban felüdülést nyújtanak a látogatóknak. Kyrénia szintén« egyik leg­kellemesebb, legszebb fürdő­helye Ciprusnak. Tengerpartja halásztelepülésével, történelmi emlékeivel mágnesként vonz­za a látogatókat. A hegyek, a fftstői várak, a régi kolosto­rok, mind-mind felejthetetlen élmények. Csak az elragadta­tás hangján lehet szólni a ky- réniai erdőről is. Eredetileg bizánci volt, később a velen­ceiek építették ki. s a törté­netírók különböző időkben ugyanazokat állapították meg róla: jelentős szerepe volt az ország védelmében, sohasem sikerült ellenségnek bevennie. Ciprusi barangolásom köz­tgp Kyrénlai öböl ben nemcsak azokat a hegy­csúcsokat csodáltam meg, amelyen valamilyen erőd, vár­rom van. Azok a megszámlál­hatatlan oromzatok is felül­múlják a képzeletet, amelyek a maguk gazdag fenyveseivel, vagy éppen meredek szikla­falaival karakterisztikussá te­szik ezt az érdekes vidéket, ahol az időjárás minimális változást szenved, a levegő száraz, páramentes, az égbolt átlátszó és tiszta olyannyira, hogy szinte egyedülálló a vi­lágon. Jó bele&zippantani a különböző fűszerek illatától aromás levegőbe, megpihenni azokon a helyeken, ahol a tengerbe nyíló panoráma szin­te rabul ejti az embert. Limassol a második legna­gyobb városa Ciprusnak. No­ha az itt látható Apollo-temp- lom és a Curium-mozaik, a Colossi vér és a sok bizánci templom mind-mind felejt­hetetlen élmény, mégis az marad meg inkább az ember­ben: itt összpontosult a sziget ipara, ez Ciprus legforgalma­sabb kikötője, itt pompáznak a leggazdagabban a hatalmas szőlőtáblák, gyümölcsösök. Az idegenforgalom itt is reklá­mozza a tengertől 600 lábnyi- ra emelkedő Olimpos-hegysé- get, a kicsiny templomok fal­festményeit, mégis, inkább azok a plakátok maradandób­bak tudatunkban, amelyek a virágkarneválra, a borfeszti­válra, a különböző kiállítások­ra, a szabadtéri színházakba invitálják az idegent, ahol gö­rög és Shakespeare-drámákat mutatnak be. A szigetországot járva lép­ten-nyomon az volt az érzé­sem, Ciprus olyan, mint egy hatalmas, történelmi színpad, ahol az egész antik történelem lejátszódott a maga sokszínű­ségével, gazdagságával. S a többi történelmi korszak is rajta hagyja keze nyomát a szigeten. A régi korok megidézése, a műemlékek megcsodálása után azonban ugorjunk egy nagyot, ismerkedjünk meg Ciprus mai életével. Fodor László Következik: Az elsüllyeszthetett®!» anyahajó Elekfrokardiogram az Anfarktis/ról Rádió fotótávíró segítségével érkezett Leningrádba egy egészséges ember szívéről ké­szült elektrokardiogram. Az egészségügyi kísérlet alanya a Mimij déli-sarki szovjet meg­figyelő-állomáson tartózko­dott. A szívtevékenység grafikus jelleggörbéjének 12 000 kilo­méter távolságba továbbításá­ra — ez volt az első eset és kísérleti céllal történt. Az új módszer segítségévéi szükség esetén, bármely pilla­natban orvosi konzultációval siethetnek a hatodik földré­szen telelő sarkkutatók segít-' ségére. „Hz NDK-ból főttünk...” Alkalmazni az új ismereteket gyakorlatilag úgy kellett dol­goznom az esztergagépen, mint a helyieknek. Végig esztergá­lyos voltam, s azt sem állítha­tom, hogy lélegzetelállítóan új dolgokat tanultam meg eb­ben a munkabeosztásban. Az üzem önellátó volt és a milli­méteres alkatrészektől a több méter hosszú munkadarabokig mindent helyben gyártottak. Számomra a többletet az esz­tergályos szakma megismerése és a nyelvtudás jelenti. — A hazainál modernebb gépeken dolgozott? — Általában modernebb technika vett körül bennün­ket, de én nem a legmoder­nebb gépen dolgoztam és ez természetes is féléves előké­szítő után. — Milyen területre került a visszatérést követően? — Három hete álltam újra munkába, nem a régi helye­men, most az energiaszolgálta­tónál, a lágyításhoz szükséges védőgáz előállításánál műkö­döm technikusi beosztásban. A beszélgetésből a követke­zők érdemelnek még külön is említést: Takács Gábor nyolc év után, amelybe beletarto­zik a három év külföldi gya­korlat is, kilenc forintos óra­bért kap. Nem elégedett ezzel az összeggel, mert azt tartja, hogy a három év nélkül is el­érte volna ezt a fizetést. Ja­nuártól csoportvezetői beosz­tást kap, de erre ugyanaz vo-- natkozik, mint a béremelésre. Javaslata mindenképpen érde­kes: * — Nekünk kint is és most itthon is nehezebb volt, mint a később érkezőknek. Ott is, itt is új helyzetbe kel] beil­leszkednünk, s a velünk kap­csolatos ellentmondások is most csapódnak le. Jó lenne, ha nem leszerelő katonának tekintenének bennünket, aki­nek ott kell folytatnia, ahol félbehagyta... A nyelvtudás is számít — Az a helyzet, hogy sokan úgy érezzük — nem eléggé át­gondolt terv alapján kerül­tünk az NDK-ba. A vállalat­nak a káderképzésben kell helyet találnia és terveznie ezzel a lehetőséggel kapcsolat­ban. A nyelvtudás is szakmai oldalra fordítható, ha igyekez­nek figyelembe venni itthon az üzemben — mondja Takács Gábor, aki egy alapfokú tan­folyam elvégzése után a gya­korlatban ért el használható szintet az idegen nyelv isme­retében. — Aki jól akart dolgozni az NDK-ban, annak feltétlenül meg kellett tanulnia jó] be­szélni is! Egy idő után már hátrányt jelent a munkában is a hiányos nyelvtudás. Ezen fe­lül is sok hasznos ismeretet szereztünk, amit jó lenne itt­hon alkalmaznunk. Eddig egy­szer fordultak hozzám, hogy egy lélegeztető készülék pros­pektusát fordítsam le... Takács Gábor javaslata kö­zül figyelmet érdemel az is, hogy a vállalati és üzemveze­tés igyekezzen differenciáltan felhasználni az NDK-ból ha­zatért fiatalok ismereteit. Enélkül úgy érezhetik magu­kat, mint akire nem számíta­nak az itthoni feladatok telje­sítésében. De legalábbis nem az elvárható mértékben. Eay eléaedett fiatalt Van persze több Is, de Ba- kacsi György gépésztechnikus nem egyszerűen elégedett je­lenlegi helyzetével, hanem fi­gyelemre méltó tervei is van­nak. — Én is három évvel ezelőtt mentem ki az NDK-ba a ko­hászati üzemtől, mint marós. Technikumot végeztem, a gyárban csak három hónapig dolgoztam. Karl-Marx-Stadt- ban egy könnyűipari gépeket gyártó üzemben dolgoztam ma­rásként — két gépen. Ez új volt számomra, de mindenkép­pen avarapodtam, hiszen szak­munkásvizsgát tettem a három év alatt. Jelenleg technikusi munka­körben dolgozik, fizetése meg­felel az NDK-ban megszokott keresetének, ezzel tehát elége­dett. És a tervek? — Két nyelvvizsgát tettem ..kint” és most államvizsgára készülök itthon. A többi elvá­lik. .. Pataki László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom