Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

VltAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» ” mm AZ. MSZMP NOGRAD M fc G Y f I B I ZO TT S Á G A É S A MfGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 267. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. NOVEMBER 14., SZOMBAT A megyei HEB ülése Legyenek igényesebbek a gazdasági vezetők A Nógrad megyei Népi El­lenőrzési Bizottság pénteki ülésién a többi között foglalko­zott az ipari vállalatok belső rád megyei Vaotömegcikk Ktsz-nél nincs ügyrend, a bel­ső ellenőrök a vizsgálati prog­ram és a szövetkezet vezetői­ellenőrzési szervezetének és ha- nek utasítása alapján végzik tókonyságának tapasztalatai- munkájukat. vall. Megállapította, hogy a vizs­gált vállalatok többségében a korábbi időszakhoz képest a belső elleinőri munka nem csőikként. A feladatok és a szervezet felülvizsgálatát kö­vető intézkedések a belső el­lenőrzés megerősítését szolgál­ták. A kisebb vállalatoknál — Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalat, Tanácsi Építőipari Vál­lalat, Ipoly-bútorgyár — egy dolgozót bíztak meg ezzel a munkával. A nagyobb vállala­toknál csoportot vagy osztályt hoztak létre. Az előbbit az öb­lösüveggyárban, az utóbbit a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. A belső ellenőrzés szervezeti és működési szabályzatát a kormány rendeletének megfe­lelően a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben és a Taná­csi Építőipari Vállalatnál ki­dolgozták. A többi helyen ügyrendben és tevékenységi jegyzékben rögzítették a veze­tők és a funkcionális részlegek ellenőrzését. A Salgó Cipőipa- Szöveitkezetnél és a Nóg­A vállalatok többsége mun­katervben szabja meg a belső ellenőrök feladatait, de van, ahol nem ezt csinálják, ami megfontolatlanségra vall. A Üzemekben a belső ellenőrzés által feltárt hibákért felelős­ségre vonják a mulasztókat. A jelentősebb területeken utóvizsgálatot tartanak. Ezzel ellentétben az Ipoly-bútor- gyárban akkor sem vonják felelősségre a mulasztókat, ha a vállalatot kár éri. Az öblös- üveggyárban ugyan megbeszé­lik a tapasztalatokat, utóvizs­gálatot azonban nem tartanak. Nógrád megyei Sütőiparig Vál- Előadódik, hogy a vizsgála- lalatnál es a Tanácsi Építőipari tok realizálását a belső eile­m Vállalatnál 1969-ben a mun katervben foglaltaknak csak 55,9, illetve 50 százalékát haj­tották végre. Mivel a feladatok ruitinjel- legűek, csak részben felelnek meg a korszerű gazdálkodási, vezetési és irányítási követel­ményeknek. Átfogó témát, vagy olyat, ami a vállalatve­zetés döntéseihez adna alapos információt —, nem vizsgál­nak. Kevés gondot fordítanak a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésére, s az éves mér­legkészítésnél csupán a leltár- ellenőrzésben vesznek részt. A mérleg jóváhagyása előtt nem ellenőrzik annak megbíz­hatóságát. Ez alól kivétel a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek és az Ipoly-bútorgyár, ahol ezt a vezetők kifejezetten igénylik. A Salgótarjáni Kohászati nőrzés teszi lehetetlenné felü­letes munkájával mint például a Pásztói Gépjavító Vállalat­nál és a Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A belső ellenőrzés szánvona­lának javítása megkívánja, hogy a gazdasági vezetők na­gyobb igénnyel lépjenek fel az e területen dolgozókkal szem­ben. A NEB határozata Size-Tint rendezzenek szakmai tovább­képzést az előbb említett dől gázoknak, s a vállalatok ké­szítsék el a belső ellenőrzés működési szabályzatát. A ha­tékonyság növelése érdekében pedig utóvizsgálatokat kell rendszeresen tartani. Célszerű, ha a vállalatok vezetői prog­ramszerűen értékelik a belső ellenőrzés munkáját és bizto­sítják munkájukhoz a feltéte­leket. Befejeződött az országos bányászati konferencia Jobb munkarendet az üzemekben* ... A balassagyarmati Ipoly-bútorgyár a közelmúltban háromhengeres csiszológépet vásárolt, amely a bútorlapok csiszolását végzi enyvezés előtt Növekvő feladatok, nagyobb felelősség Megyei pedagógusaktíva Salgótarjánban Másfél száznál több pedagógus vett részt tegnap Salgó­tarjánban a megyei József Attila művelődési központban rendezett megyei kommunista pedagógusaktíva-ülésen. Bat. ta István, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének beve­zető szavai után dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság- főtitkára tartott előadást az ötödik nevelésügyi kongresszusról. — A kongrasszuis teljesítet­te oéltótűzésát — mondotta bevezetőjében Simon Gyula. Rámutatott a pedagógiai élet valóságára, annak fontos, komplex problémáira. Egyete­mes érvényű gondolatok hang­zottak el a pedagógia fejlesz­tésére és távolabbi jövőjére nézve. Az előadó ezután beszélt a kongresszus alapeszméjéről a megelőző négyéves előkészítő szakasszal. Majd rátérve a ta­nácskozás öt nagy kérdésese- tudományra is ez a perspektí­vekedésével az iskolának, a pedagógusnak és az ifjúságnak is jogos elvárásai vannak. A kongresszus arra törekedett, hogy a társadalmi követelmé­nyekkel arányosan a pedagó­gia lehetőségei és feltételei is javuljanak. Minden fejlesz­tésben kulcshelyzetet foglal­nak el a pedagógusok. Éppen ezért kerültek szóba a pedagó- gushdvatás kérdései is. Ko­runkban a tudomány termelő­erővé válik, s a Pénteken tanácskozásá: folytatta nem végzik kellő gondosság- A kétnapos taniáiesközás Salgótarjánban Simon Antal okleveles bámya­a Szakszervezetek Megyei , , mérnök, a Bányaipari Dolgo­Taniácsának székhazában a . Dr: mk ^^izervezetónieii főtit­magyar bányajogról és a bá- toara D'cég<jzc*^ Szakisizeweze- kára zárszavával ért véget, ínyiászait feladatairól az omszá- Géniek jogtanácsosa a banya- Méltatta a tanácskozás jelan- gos konferencia. Dr. Radnay munkajog es munixave- tőségét, majd javaslatot tett, József, a Nehézipari Miinász- fejtem egy-ös kérdésén o] ^tar- hogy az OMBKE bányászati térium jogügyi asztálliyának Elmondotta szakosztályán bélül hozzanak csoportvezetője tartott elő- tobbék jtaoaott, hogy a szak- létre egy jogi bizottságot, szőr előadást a bányakárok- szervezeti szervek milyen sok- amelynek feladata egyrészt a ról. Többek között kifejtette, <j>1'daj?-'u tevékenységet, fejtenek jogj ismeretek terjesztése, hogy a bányatörvény előírja, 151 ^ A másrészt a fejlesztési elkép­hoigy a bányászati tevékenység tounkofettetelek biztosítást élések összegyűjtése, foiiytáin keletkezett károkat yja eto. A vá&üatok , meg kell térítem. A kártala- ^telesek miként megtenni a látásnak szerves része a meg- dolgozok ^észs^edelme, biz­portjának 'ismertetésére, ki­emelte többek között a követ- kezőket: — A társadalmi követelmé­nyek fejlődésével a nevelés iránt érzett társadalmi felelős­ségnek is arányosan kell no­va vár. A háromnapos ta­nácskozás fölvetette ennek a tudományágnak a helyzetét, feladatait, valamint a tudo­mányközi kapcsolatok problé­máit is. A produktivitás szem­pontjából nélkülözhetetlen a Sie“ Ä“ äiö itatás ttányí^ánalc kor- J«W «JJJ években nő . az iskola és a pedagógus felelőssége, de fel­adatait csak abban az esetben képes korszerű szinten meg­oldani, ha valamennyi szerv, szervezet és nevelési tényező segíti ebben a munkában. A társadalmi követelmények nö_ szerűsítése. modernizálása, fej. lesztése, ami a pedagógia bel­ső tartalékainak feltárásához és azok mozgósításához vezet. A Magyar Pedagógiai Tár­saság főtitkára a továbbiakban a dinamikus társadalomhoz méretezett személyiség mo­delljéről beszélt, ami maga is dinamikus, azonban világné­zetileg, erkölcsileg és akaratá­ban sokkal integráltabb, ed­zettebb. Beszélt a tanár—diák- viszony és az önkormányzat objektív nehézségeiről. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy ép­pen e kettős célkitűzés mara­déktalan megoldása érdekében nem lehet elsősorban csak a demográfiai és közigazgatási elvnek eleget tenni: az isko­la demokratizálása szempont­jából a nevelés fontos kérdé­seit is figyelembe kell venni. — A pánt ifjúságpolitika* határozata — folytatta Simon Gyula — nagy elvi tisztánlá­tással fogalmazta meg azokat a jogokat és kötelességeket abban a kölcsönhatásban, hogy növelni kell az ifjúság jövőbe vetett bitét, bizalmát, ugyanakkor az ifjúságnál; tud. nia keli, hogy a szocializmus felépítésében egyre nagyobb feladatok hárulnak rá. Csak a kettő dialektikájában tud az ifjúság olyan lehetőségekhez is is előzésre való fokozott tereik- erdekeben. A mun­vés. Hangsúlyozta, hogy a jö- fabélyoras igen jelen­vőban a bányakárok elhárí- g« foglakozik olyan fására, illetve megelőzésére kell az eddigieknél még rna­goritják a vállalatok felelős­ségét a dolgozókért, a bal­esetből eredő károkén. gyobb gondot fordítani. Dr. Kiss László főmérnök, az Országos Bányaműsizaki Főfelügyelőség munkatársa tartott ezután előadást a bá- nyabiztonságról és a felelős­ségről. Részletesen elemezte a felelős műszaki vezetők köibe- ieaettségeit, majd arró szólt, ÄiÄ»“S í-f», » ««'»•»a a HM SUtáTOUaa » oraa*.»™ munkakörök alapján, milyen fontos a bányaüzemek óleté­Az előadások után több ja­vasltat és indítvány hangzott el. Többek között felmerült, hogy az ásványvagyon védel­me és a bányakárok megelő­zése témakörből érdemes len­ne a NIM és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete szer­igen sok pótolnivalójuk van a bányák vezetőinek, mű­ben. Szüksége®, hogy ennek gzgikj dolgozóinak, a bámya- megíeleloen alaki tsák ki ^ a törvény, a bánya jogi ismere- bányaüzemek munkarendjét, tek elsajátításában. Eddig ez és a. jövőben ezt a módszert a felsőoktatásban sem kapott alkalmazzák a szövetkezett elegendő helyet. Javasolja a bányászatban, a kutatómun- konferencia, hogy ezt a hiányt kánál és egyeb külszíni fej- a jövőben pótolják és az Őr­léseknél is. Felhívta a figyel- szágos Báinyaműszaki Főfél- mat arra, hogy a mulaszta- ügyelőséget bízzák meg, fóly- sokat elkövetők felelősségre tasson tárgyalásokat az ille- vonása nemcsak a bányaható- tákas szervekkel annak érde­ság feladata, hanem a fel- kében, hogy a jövőben a köz- . . , . .... , gazdasági ismeretekhez ha­ugyeleti szerveire is. Hiányol- son;lóan, az oktatásban is ■ta-, hO;gy a baleseti oktatást többet fogdalkozzanak a jogi «na még nagyon sok helyen kéledéseikkel. Szenzáció Bonnban részt vállal és lehetőségei nőnek ezáltal. Dr. Simon Gyula, a továb­biakban beszélt a tantervi kérdésekről, s arról, hogy a nevelés időigényessége egyre többet követel a pedagógustól is. Említette az értékelés kö­rül napjainkban kialakult vi­tát is. Elmondotta, h-ogy az ér­tékelésnek e mostani rendje bizonyos fokig megnehezíti a tanár—diák-együttműködés. <Folytatás a 2. oldalon,i Polgár Denes, az MTI tu­dósítója jelenti: Bonn-nak pénteken nagy szen­zációja akadt. Sikerült ok­mányszerűen leleplezni azo­kat a módszereket, amelyek­kel a CSU át akarja csábítani a szabad demokrata képvise­lőket az ellenzék táborába. A detektívregénybe illő eset története a következő: Pénteken Riohard Stücklen, a CSU egyik vezetője, Strauss helyettese sajtókonferencián bejelentette, hogy Kari Geta­ner FDP-képviselő kilépett pártjából és átlépett a CSU- ba. Diadalmasan hangoztatta, hogy ezzel a kormány destag-többsége 4 főre kent. máltam frakcióelnökömet, Wolfgang Mischnioket —, han­goztatta Getaner. — Azért, hogy végre bizonyítékok ke­rüljenek a kezünkbe, Misch­CSU-oa. Strauss aláírásával, (amelyet Stücklen is ellenjegy. zett), csak ezután kaptam le­velet arról, hogy a választói körzetet megkapom. Az ok nickkel egyetértésben színleg mányokat azonnal letétbe he- belementem a tárgyalásokba, lyeztem az FDP-nél. November 6-án Bayer úr ja­vaslatára szerződést kötöttem Bayer-vállalattal, s ennek a érteimében a vállalat 1971 ja­nuárjától kezdve négy éven át évi 100 ezer márka „tanács­adói” honoráriumot biztosított számomra. A szerződést közjegyzői le­tétbe helyeztük. Ugyanaznap Franz Josef Strauss biztosított, hogy a CSU-ba való átlépésem Bún- esetén olyan választói körzetet csők- biztosítanak számomra, amely­ben biztosan bekerülök a A meglepetés ezután rob- vetkező Bundestagba. No- bant. Getaner nyilatkozatot vernber 13-án, miután még tett. Bejelentette: „továbbra is egyszer írásban biztosítottam az FDP frakciójához tartozom és tagja vagyok a szabad de­mokrata pártnak. Miután bi­zonyos személyek hónapokon át megkörnyékezték, hogy lép­jek ki az FDP-ből, infor­az FDP-t, hogy az ügyben csak színleg megyek bele. le­velet intéztem pártomhoz és a Bundestag elnökéhez, bejelentetten kilépésemet az FDP-ből és belépésemet a „Mindezt azér.t vettem ma­gamra” — hangoztatta Geta­ner. — „hogy végre bebizo­nyítsam, milyen álnok mód­szereket alkalmaz a CSU és egy bizonyos jobboldali cso­portosulás a hatalomra jutás érdekében. Egy pillanatra sem gondoltam arra, hogy elad­jam magamat Eljárásomról állandóan informáltuk a szo­ciáldemokrata pártot is.” Herbert Wehner. az SPD íoö parlamenti csoportjának elnö­ke is nyilatkozott. Igazolta, hogy állandóan értesülve volt a Getaner-ügy állásáról és jó­váhagyta az FDP-képviselo lépéseit. „De a kalappal Geta­ner képviselő előtt — mon­dotta Wehner —. nála Franz Josef Strauss emberére akadt.” (MTI) Argentínában Harminchat órás áltálán us sztrájkot hirdetett meg Ar­gentínában a két és fél millió ■tagot számláló általános mun- kásszovetség, hogy így tilta­kozzék a katonai junta gazda­sági politikája ellen. A csü­törtökön kezdődött sztrájk következtében az egész or­szágban megbénult az ipari tevékenység, az üzleti élet és a közlekedés. A sztrájkotok­hoz csatlakoztak azok a dol­gozók is. akik nem az általá­nos munkásszövetséghez tar­toznak. Október 9-e óta ez már a harmadik nagyarányú sztrájk- mozgalom Argentínában. A kormány vezetői a szakszer­vezeti vezetőket „drákói rend­szabályokkal” fenyegetik. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom