Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Eqy a harminckilenc közül Mezővári Józsefhez, a pász­tói ÁFÉSZ elnökéhez ásó kérdésünk: a pályakezdésre, a icitüntetések elérésére vonat­kozik. S a felelet; — Ma negyvenkét éves vá­gyók, de szinte gyerekfejjel, a kereskedelmi iskola elvég­zése utón rögtön a fötldirnűves- szövatkezethez kerültem. Vol­tam pénztáros, admdiniistzitrá- tor, term és felvásárló, bér­ügye®, személyzetis; é® lettem — a legnehezebb időiben, 1956-ban — szövetkezeti el­nök. Az első elismerésit, a Ki­váló dolgozó címet már 1954- ben megkaptam. 1956-ban a Munka Érdemrend bronz foko­zatát és az ellenforradalom leverésében tanúsátoibt helyt­állás elismeréséül a Munkás- pairaszt hatalomért emlékér­met nyertem eL Kiváló dol­gozó jelvényt kaptam még egyszer az 1969. évi munkám­ért és most, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Ez a legmagasabb kitüntetésem, s én mégis arra vagyok a leg­büszkébb, amit 1956-ban kap­tam. Annak az ára nemcsak a munka volt, hanem a ma­gam és a családom üldözteté­se, zaklatása is. Pasztára kerülve, a község különböző alaipszervezeteinél dolgoztam társadalmi mimiká­ban. Ma már tagja vagyok a járási és községi párt vb-nek; 1956-tól az Országos Föttdmű­MESZÖV elnökségének é® eb­ben az évben az ÁFÉSZ-bi­zottság elnökévé választottak. — Az önképzést is pántvo­nalon kezdtem. Később kie­gészítő szakként elvégeztem a budatétényi SZÖVOSZ Köz- gazdasági Technikumot. Az érettségi után hároméves esti egyetem következett, a jövő évben pedig a pártfőiskolán fejezem be az utolsó évemet. Amit az eddigiekben elmon­dott, az az egyén fejlődése. De Vezetésre termett egyéniség hatással van közvetlen mun­kapott kitüntetést nem egye­dül a magáénak érzi, része­sei azoknak a pásztói szövet­kezet valamennyi dolgozója, azok a kollektívák, amelyek vele együtt a körzethez tar­tozó tizenhét község ellátásá­nak terhét viselik. Ez az ösz- szefonrotitság meghozta gyü­mölcsét: a megyéiben egyedül a pásztói ÁFÉSZ nyerte el ti­zenegy esetben a Kiváló szö­vetkezet címet és két eset­ben a SZÖVOSZ és a KPV- DSZ elnökségié vándorzászla­ját De a munkatársakon kívül van még valaki, aki sokat se­gített a pásztói szövetkezet elnökének, az élet minden vo­natkozásában; a felesége. Együtt indultak ed 1945-ben mint kommunista fiatalok, együtt vészelték át a kezdeti nehéz időket; asszonya erősí­tette férjét 1956-ban az ellen- forradalom idején. A munka, a tanulás, vagy a pánt sza­va akárhová szólította Mező­vári Józsefet, mindig nyugodt, biztonságos otthon várta és fe­lesége sem az önképzésben, sem a társadalmi munka vál­lalásában nem akadályozta, hanem biztatta, segítette őt. A legszebb, amit erről a ki­tüntetett elnök mondhatott: — Mindez azért lehetséges; mert mi nemcsak házastársak, hanem elvtársiak is vagyunk. vesszövefkezeti Tanácsnak, a ka társaira, Mezővári József a Kemény Erzsébet Vidám ünnepség Ilyen vidáman ünnepeltek november hetedikén Pásztón a II. számú óvoda apróságai Terüld és irányítás 4 balassagyarmati járás tanulságai Szűk társaságban kötetlen beszélgetés folyt a közműve­lődés problémáiról, az embe­rek művelődési igényeinek fo­kozásáról. Szóba kerültek a népművelők kisebb-nagyobb gondjai, az elkövetkezendő időszak célkitűzései, és szóba került, mint az ismeretszerzés egyik legfontosabb formája (módszere, eszköze?) az isme­retterjesztő tevékenység is. A társaság egyik tagja — a Nép­művelési Intézet munkatársa — fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos véleményét. Ed­digi tapasztalataira hivatkoz­va elmondotta, hogy az üze­mek, gyárak, tsz-ek, vagyis azok az egyének és közössé­gek, amelyek az előadások ál­tal nyújtott ismereteket gyü- mölcsöztethetnék, sajnos több­nyire érdektelenek vagy kö­zömbösek e tevékenységgel szemben. E megállapítással a társaság csaknem minden tagja egyet­értett, ám felmerült a kérdés: lehet-e minden esetben csak a területet hibáztatni? Vajon a szervezés, az irányítás körül mindig minden rendben van? Az újságírónak módjában áll erre a kérdésre gyakorlati példákkal válaszolni. Tapasztalat alapján elmond­ható, hogy az esetek többségé­ben valóban az igénytelenség okozza a TIT-munka kudarcát. De. Sok olyan üzemben és gyár­ban jártam már, ahol a mun­kásokkal folytatott beszélge­tésből kiderült, hogy szívesen fogadják az ismeretterjesztő előadásokat, van érdeklődés, vannak igények, ám valami módon mégsem megy a dolog úgy, ahogyan szeretnék. Rövid vizsgálódás után több esetben is kiderült, hogy az illetékesek (az üzemek vezetők TIT- megbízottai) elhanyagolják az előadások megszervezését, nem tartják fontosnak őket. Más helyen anyagi okokat hoznak fel mentségül, megint másutt egyéb objektív akadályokra hi­vatkoznak. Ezek az objektív akadályok néhol elfogadhatók, több esetben azonban csak a kimagyarázkodás eszközéül szolgálnak. A területi TIT-munka meg­tervezésének és centrális irá­nyításának fontosságát igazol­ja az alábbi példa. Balassagyarmaton a TIT munkája közismerten jó. Nem mondható el ugyanez a járási ismeretterjesztésről. Gyakorla­tilag csaknem egy évig szüne­teltek az előadások a környező községekben: a falvakban nem volt szervezett TIT-élet. Az ok, többek között, hogy a járási TIT-titkár hosszas be­tegsége miatt nem akadt gaz­dája az ügynek, a helyettesi tiszt bétöltésére alkalmas em­berek pedig idő hiányában nem tudták felelősséggel vál­lalni a munkát. Így eshetett meg az, h.ogy hosszú ideig a holt szezon állapota uralkodott a járásban. Múltkori balassagyarmati lá­togatásom során örömmel ér­tesültem arról, hogy megoldó­dott a gond, ismét munkába állt a járási TIT-titkár és már készül az 1970/71. évi prog­ram. Ennek egyik eseménye­ként említették a november 22—28. között megrendezésre kerülő ismeretterjesztő napo­kat, melynek székhelye Ma­Gyáróriás Péten Magasan ívelő, kanyargó kékes-fehér fémcsövek, kar­csú tornyok, csillogó tartá­lyok, sárga füstöt lehelő ké­mények. Péti Nitrogénművek. Innen, hat emelet magasság­ból, az irodaépület tetejéről is alig látni be a 90 holdon elte­rülő gyáróriást. Felülnézetből, mint maketten, kicsinyek a csőrendszerek, a fémcsarno­kok, mint játékvonatok mo­zognak az anyagot szállító szerelvények. Nagyon kicsinek érzem ma­gam az égbe nyúló torony tö­vében. A karbamidüzem be­járatánál rajzos tábla figyel­meztet: Gázálarc és védősisak viselése kötelező. A torony­ban cseppentik ki a folyékony karbamidot — s mire leér — apró szilárd szemcsékké der­med. Erős szag csavarja az or­rom, marja a szemem. A na­pokban felavatott aimmómia- 6zintézisüzem lépcsőit járom. A földgázt itt 800 fokon 34 atmoszféra nyomás mellett vízgőzzel kezelik. Nyers szln- tézisgázzá — hidrogénné és nitrogénné bontják. A bontó­tér — vörös és narancs szín­ben izzó. A kémlelőnyíláson szembecsap a 800 fokos hő­ség lehellete. A vezénylőteremből az egész gyár irányítható. Állandóan ellenőrzik a gyártási hőmér­sékletet, a vegyi folyamato­kat: az irányítóközpont me­móriája 200 adatot regisztrál. Amikor 1932-ben megkezdte termelését a péti vegyiüzem, naponta 20 tonna ammóniáit dolgozott fel pétisóvá. Azóta csaknem harmincszorosára nőtt a gyár termelése. De ha­sonlóan nagymértékben nőtt a mezőgazdaság műtrágyaigé­nye is. Az 1930-as években soknak bizonyult a péti gyár termelése — Egyiptomba ex­portálták a pétisó egy részét. Most összehasonlíthatatlanul több műtrágyát igényel a ha­zai mezőgazdaság. Ezért szü­letett meg a Gazdasági Bizott­ság döntése, a Péti Nitrogén­művek bővítésére. S ezért kezdték meg 1965-ben a 3 mil­liárd forintos beruházást, új ammóni aszln té zis -ü zemet épí­tettek angol berendezésekkel, az Európában alkalmazott leg­korszerűbb technológiák alap­ján napi 420 tonnás kapacitás­sal. Növelték a salétromsav­áé a pétisóüzem termelését is. Az új üzemeket augusztus 20-án adták át, ünnepélyesen. Az így bővült vegyigyáróriás évente 200 000 tonna nitro­génműtrágyával ad többet a mezőgazdaságnak, mint ko­rábban. Oj termékkel is nö­velték a választékot. Évente 100 ezer tonna koncentrált nit­rogénműtrágyát — karbami­dot — állítanak elő. Ez a talajtáplálék csaknem kétszer annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a pétisó. Amikor 1954—55-ben befe­jezték a Péti Nitrogénművek gyamándor lesz. A témák sok­rétűek, az előadók ismert szaktekintélyek. A meghívot­tak listáján szerepel többek között dr. Kulin György csil­lagász, Pálfi József külpoliti- kus, Dojcsák Győző, a montre­ali egyetem tanszékvezető professzora. Az előadások — népzenei, mezőgazdasági, űr­kutatási, irodalmi témák — párhuzamosan három-három községben zajlanak. Az isme­retterjesztő napokon belül ke­rül sor az ipolyvécéi klub fel­avatására, valamint fotó- és néprajzi kiállítás megrende­zésére is. Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: valóban igaz. hogy nem mindig csak a te­rületen múlik, vajon megy-e a munka vagy sem. Mert ahhoz, hogy jól szervezett ismeretter­jesztésről beszélhessünk, ak­tív irányításra, valamint a ve­zetőség és a terület összehan­golt munkájára van szükség. Öszefoglalva tehát az el­mondottakat: az éremnek két oldala van. Nem választható külön a terület és az irányí­tás. A kettőt együttesen kel! vizsgálni, mivel kölcsönhatá- sos kapcsolatukból, milyensé­gükből születik a jó, vagy eredménytelen munka. — vkm — A péti gyár — a magasból újjáépítését és rekonstrukció­ját — azt mondták, ez a gyár elérte fejleszthetősége csúcsát. Tovább nem növekedhet. Csakhogy Időközben új technológiák születtek, a kuta­tólaboratóriumok új gyártási módokat, új termékeket kí­sérleteztek ki. A kettős műtrá­gyagyár a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet technológiája alapján nitrogén és foszfor ha­tóanyagú talajtáplálékot állít elő. Néhány éve Péten készül a furfuri! alkohol, a furán- gyamta alapanyaga. Ezt meg­előzően nyugatról importáltuk a, vasöntés e fontos kellékét, most pedig már exportra is termel a gyár. Izopropilamil üzemük a triazin típusú gyomirtó szerek alapanyagát gyártja (az ismert kukorica- gyomirtó szernek, a Hungazi- nak is ez a hatóanyaga). A gyár kutatómérnökei dolgozták ki a szorbitgyártás technoló­giáját és nagyüzemi gyártását. A szorbitot a dohány és tex­tilipar mint vízelvonó anyagot — ' " használja, az élelmiszeripar pedig a szorbitból állítja elő a glukont, a cukorbetegek éde­sítő szerét. A technológiát a pétiek eladták Csehszlovákiá­nak és Spanyolországnak — mi ind két helyen gyárat építe­nek a szortoitgyártásra A THT — új gázszagosító anya­guk. A vezetékes gáz szagosá- tására eddig használt anyag nem vált be, mert a vezeték vascsövével reakcióba lépett, elbomlott, csökkent, vagy tel­jesen megszűnt riasztó, fi­gyelmeztető hatása. Az új anyag a kísérletek szerint rendkívül intenzív, nem bom­lik, tartós és biztonságos jel­zést ad. A Péti Nitrogénművek há- rammilliárd forintos bővítése után a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a további fejlesztésről — 8 és fél milli­árd forint beépítéséről. Ha el­készül az új létesítmény, több műtrágyát termel, mint most az összes hazai műtrágyagyár együttvéve. Kádár Márta Rean Bikcsentajev: A pedagógia buktatói Akkor kezdődött az egész, mikor a fiam iskolába kezdett járni. Ahogy hazajött, kijelen­tette: — Apui Azt mondta a ta­nító néni, hogy a holmijain­kat rendesen össze kell rakni, nemcsak úgy szétdobálni. Feltűnés nélkül kivittem a cipőmet az előszobába, a he­lyére tettem a kalapomat, és beakasztottam a szekrénybe az öltönyömet. Másnap a gyerek megint nyilatkozott: — Tudod-e, apu, hogy a do­hányzás ártalmas. A dohányo­sok hamarább halnak meg. mint akik nem cigarettáznak. — Az iskolában hallottad? — Igen — felelte a fiam. Azóta nem dohányzom ott­hon. Szombaton vendégeink vol­tak, ám a fiam nem zavartat­ta magát: — Apu, hát nem tudod, hogy inni is veszélyes? A bűntettek ötven százalékát it­tas állapotban követik el. A vendégek sietősen eltávoz. tak, én meg azon kaptam ma­gam, hogy félni kezdek első osztályos csemetémtől. Hétfőn reggel véletlenül meghallottam, ahogy a nejem kioktatta a gyereket: — Ma ne felejtsd el meg­említeni a házi munkát. A férfinak mindenben segítenie kell otthon. — Remélem, rám ez nem vonatkozik? — mondta a fi­am. — De bizony rád is — vá­laszolta határozottan az any­ja. ■.. Több megjegyzést ezután már nem hallottam a fiamtól. Fordította: Zahemszky László Csiszológép az NDK-ból Az év végéig tovább foly- feldolgozását is gépesítik. A tatódik a gépesítési prog- Német Demokratikus Köztár- ram megvalósítása a salgótar- saságból korszerű esiszotóau- jánn öblösüveggyárban. A fi- twmatát rendeltek, amelyet no- nosnáruk _ gépi feldolgozását vember második felében állí­— a mosás és a beégetés ki- tanaik munkába. A csöszoló- veteléved — már megoldották, automata huszonnégy óra alatt A közeljövőben a durvaárú mintegy harmincezer darab — világítási üvegáruk stb. — üvegáru csiszolására alkalmas. Korszerű rendelő és tanácsadó Befejezték a nagyoroszi ren- községben. Most lehetővé vált delő és tanácsadó korszerűsí- a kérés teljesítésé, a csecse- tési munkáit. Külön öltözőt, mők és terhesek számára ta- vetkőzőt, terápiás részleget nácsadó helyiséget képeztek alakítottak ki a megfiatalo- ki, ellátták a szükséges mo- dott.. szép rendelőben. dern felszerelésekkel is. Régen kérték már a kör- . , , ,, , , nyéken lakó kismamák, ma- ^ nagyoroszi rendelő es tá­rnák, hogy korszerű tanács- nácsadó korszerűsítése mint­adó helyiséget létesítsenek a egy 150 ezer forintba került NÓGRÁD — 1970. november 11., szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom