Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

H megyei ffcartértekezlet «vitája (Folytatás az 5. oldalról) RÉZSÓ ENDRE bizottság is komoly erőfeszí­téseket tett ennek érdekében. A különböző okaitási for­mákon évente mintegy 600 fő vesz részt. A területi pártbi­zottság azon fáradozott, hogy kialakítsa a propagandisták törzsgárdáját, akik sokat se­gíthetnek nevelőmunkánkban. A soron következő tennivalók között határozta meg Rézsó Endre, a vezetők és középká- derek politikád továbbképzé­sét. Elmondotta, hogy különö­sen a termelőszövetkezetekben szükséges a gazdasági vezetők rendszeres politikai további képzése. A pártszervezetek végrehaj- két. Élen járnak a munkaver- tó bizottsági üléseken beszá- senyben. kezdeményeznek, moltatják az egységparancsno- vállalják az újjal járó nehéz- kakáit a végzett munkáról, ségeket. Négy év alatt 1120-an határozatokat hoznak az elért részesültek különböző kitünte. eredmények továbbfejlesztésé- tésekben, jutalmakban és di­re, megszilárdítására. A párt cséretben. Ennek hatása őr­ségben jól halad a pártépítő pon olyan gépjavító állomást tevékenység, öt év alatt 228 hozzanak létre, amely bizto- pártonkívüli munkásőnt vettek sítja a termelőszövetkezeteik fel párttagnak. alkatrészellátását. Ezután arról beszélt, hogy A végrehajtó bizottság az­az állomány kicserélésére zal bízta meg Jedlicska Gyu- irányuló munka jó volt, egész- lát, hogy hangsúlyozza: a vezetői rendszeresen látogat- ződik a munkásőrök politikai séges áramlást hozott az ál- pártértekezlet optimista han­ANTAL GYULA, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója ják a munkásőr-foglalkozá- sokat, a parancsnokokat pe­dig bevonják a terület álta­lános politikai tevékenységé­be, a soron következő felada­tok elvégzésére. Az erkölcsi, politikai egysé­get tükrözi az, hogy az ál­iHozzászólása első részében azzal foglalkozott, hogy a me­gyei és városi pártbizottság közbenjárására az év elején eldőlt a hosszú vita a gyár fejlesztését illetően. Azt je­lentette a megyei pártértekez­letnek, hogy már a fejlesztési tervek megvalósításán mun­kálkodnak. A gyár tevékeny­ségét summázva úgy fogal­mazott, hogy a gyár fennállá­sa óta egyetlen időszakban sem értek el olyan eredmé­nyeket, mint az elmúlt párt- értekezlet óta. Termelési ér­téküket 15 százalékkal növel­ték, a termelékenységi muta­tó 16 százalékos javulást bi­zonyít. Helyt álltak a világ­piaci versenyben is úgy, hogy az exporttevékenység mellett nem feledkeztek meg a belke­reskedelmet és a lakosságot közvetlenül érintő áruellátás­ról sem. — A gazdasági tevékenység mellett tervszerűen foglalkoz­tunk az élet- és munkakörül­mények javításával — folytat­ta hozzászólását. — A dolgo­zók bérét átlagban évente 3,6 százalékkal emeltük. Üdülő- fejlesztésre 2,3 millió forintot költöttünk öt év alatt,-, az ét­kezésre, kultúrára, a sport fej­lesztésére mintegy 18 millió forintot biztosítottunk. Mun­karuha, munkásszálló, utazási hozzájiárulás címén az elmúlt öt évben 29 millió forintot költöttünk. A dolgozók ellátá­sának javítását szolgálja, hogy 429 családhoz vezettük be a földgázt, s dolgozóink lakás­gondjainak enyhítésére 10 millió forintot fordítottunk, amiből 102 család nehéz gond­ját sikerült megoldani. A tu­lajdonunkban levő mintegy ezer lakásból az elmúlt öt évi ben csaknem 200 lakást újí­tottunk fel, és részben korsze­rűsítettünk, erre 13 millió fo­rintot fordítottunk. Ügy gon­doljuk, hogy ezek az adatok is bizonyítják: új gazdasági rendszerünk nem a dolgozók juttatásának, életszínvonalá­nak csökkenését okozta, ha­nem ellenkezőleg, kedvező irányiba terelte. Hozzászólása további részé­ben arról beszélt, hogy a gaz­dasági rendszer bevezetése, sok munkát igényelt a pártbizott­ságtól és az üzemi alapszerve- zetektől is. Meg kellett magya­rázni a dolgozóknak ennek szükségességét, az ezzel járó szervezési, a jogkörök, hatás­körök szabályozásának ered­ményeit és szükségességeit. Beszédét így fejezte be: — A kongresszusi irányel­vek, a Szervezeti Szabályzat- tervezet módosítása megmoz­gatta, felpezsdítette üzemünk dolgozóit, kommunistáit. Egyetértenék az irányelvekkel és a tervezett módosításokkal. Üigy érezzük hogy a vezetés és a széles dolgozó tömegek egyre jobban egymásra talál­nak és- ezt döntőnek tartjuk a további munkasikerek szem­pontjából. Munkásaink bíznak a pártban, pártunk politikájá­ban, mely a tömegek munká­ját oly hatékonyan tudja szer­vezni, irányítani és győzelem­re vinni. politikáját és ennek megfe­lelően végzik munkájukat­A testület egész tevékeny­ségéből kitűnik, hogy a mun­kásőrségnek nagy erkölcsi ne­velő ereje van, segítik a kom- lomanyban levők közül sok munista közgondolkodást. Az került különböző pártfunkció- állományban nagy számban ba, a tómegszervezetekben és vannak érdemes vezetők, akik tömegmozgalmakban töltenek fontos funkciókat töltenek be, be tisztséget. A fentiek eile- nehéz feladatot látnak el, nére sem jelentkezik a mun- akiket minden szempontból felfogásában és magatartásé- lományban. Az utánpótlás terv- gulatban zajlott le. akár az ban. Magukénak érzik a párt szerű. 90 százalékban a kije- elmúlt négy év, akár a jöv-ő lölt báaishelyekről történik, fejlődését is vesszük számba. Csökkent a területi szétszórt­ság. Növekedett a katonavi­selt emberek száma is- Elfo­gadható a fegyelmi helyzet. Ez utóbbiban része van a parancsnokoknak, akik mind­inkább élnek a fegyelmezési jogkörükkel, a kisebb fegye­lemsértésekért is felelősségre vonják a mulasztókat. Befe­jezésül a pártszervezetek se­kásőröknél túlterheltség. A munkásőrök a termelésből is derekasan 'kiveszik részű- említette, hogy a munkáson- megjavításához­gítségét kérte a munkásőrök csendült ki a parterteKeziet pe^ epu e et a o í k e ePkölcsi elismerésének továb- hozzászólóinak szavából, hogy — Megfogadtuk, hogy a négy évvel ezelőtti * megyei pártértekezleit határozatát végrehajtjuk- Néha úgy is» hogy erőnkön felül is vállal­tuk a feladatokait. Azt kér­jük az új pártbizottságtól, hogy a gazdasági feladatok megvalósítása mellett tekintse legfontosabb tennivalójának az ideológiai nevelést. Az pártértekezlet állítani. Ennek kapcsán meg- bi fokozásához, Magasabb szinten a megkezdett úton Jedlicska Gyula összefoglalója munkájuk a megkezdett úton haladjunk tovább/ s tökéletesebben, ma­gasabb szinten teljesítsük az új feladatokat. Zárszava befejező részeként arra kérte Brutyó Jánost, a Központi Bizottság képviselő­jét, tolmácsolja a Központi Bizottságnak: az irányelvek­kel, a Szervezeti Szabályzattal Nógrád megye kommunistái egyetértenek. Tolmácsolja, hogy a X. kongresszus előké­szítését a megyében nagyon jónak tartjuk, abban az érte­lemben is, hogy az utóbbi két A vita után Jedlicska Gyű- népgazdasági ügyről van sízó- rádi szénre. Utalt az egyik la, a megyei pártbizottság el- Elmondotta Jedlicska Gyű- felszólalásra, amely szerint a ső titkára foglalta össze a la, hogy a megyei végrehajtó Nógrádi Szénbányák Vállalat végrehajtó bizottság állás- bizottság egyetért mindazzal, pártórtekezletén azt hangsú­pontját. Elmondotta, hogy a ami az értelmiséggel össze- lyozták: a Szénbányák Válla­végrehajtó bizottság a vitát függésben elhangzott. Megte- lat 1973-ra már gazdaságosan évben életünk alapvető kér­egyértelműnek, jónak, pozitív- rémítjük a feltételeit annak, termel. d őseiben hozott döntést a párt nafe ítéli meg. Ügy értékeli a hogy az értelmiség munkája A végrehajtó bizottság ne- Központi Bizottsága- ^Fontos végrehajtó bizottság, hogy még jobban kibontakozzék. vében a megyei pártbizottság határozatot hozott a nőkre, az mindazok, akik a társadalmi Ezután válaszolt a nőket első titkára azt is kijelentet- ifjúságra és az állami élet és az ifjúságot érintő problé- te, hogy a mezőgazdaságban további demokratizálására, mákra. Azt javasolta, hogy az — a vitában elhangzottakkal valamint a lakásgondok meg­újra megválasztott végrehajtó egyetértve — valóban sok a oldására. bizottság, illetve a pártbizott- rossz gép és ezért is mindent A Központi Bizottság ezek­ság térjen vissza erre a kér- meg- kell tenni, hogy jobb le- kel a határozatokkal, dönté­osztályok, rétegek helyzeté­hez szóltak, egyértelműen ál­lást is foglaltak az írásos és a szóbeli előterjesztésekkel is. A végrehajtó bizottság kérte, hogy a megyei pántér- tekezlet bízza meg az új me­gyei pártbizottságot: az elkö­vetkezendő években jóval többet tegyen a muinkásosz­désre, s keresse a lehetőséget a nők és az ifjúság helyzeté­nek javítására. A gazdasági élettel össze­függően Jedlicska Gyula tályért. de nem mások, nem hangsúlyozta, hogy a gazda­más rétegek rovására. A végrehajtó bizottság a pa­rasztsággal összefüggésben el­hangzott javaslatokkal egyet­ságirányitási rendszer jó és bevált, s valamennyi hozzászó­ló egyetértett azzal, hogy ezt a folyamatot tökéletesíteni SZABÓ B. ISTVÁN a kazári Zöldmező Tsz elnöke A IX. pártkongresszus ag­rárpolitikai intézkedéseit, a földtörvény, a tsz-törvény, a szociális intézkedések kedvező hatását értékelte elöljárójában a kazári tsz elnöke. Mint mondotta, egyetlen intézkedés csaknem 9(MM). idős termelőszö­vetkezeti tagofe juttatott rend­szeres nyugellátáshoz. Ám az intézkedések kedvező hatása mindenekelőtt a mezőgazdasá­gi termelés növelésében je­lentkezett. Az elmúlt négy év egyik kiemelkedő eredménye, hogy kenyérgabonából önellá­tó lett az ország, a megye. Számottevően növekedett a mezőgazdasági termékek ex­portaránya. A gondok között említette a felszólaló, hogy az állattenyésztés fejlődése vi­szonylag elmaradt a növény­termesztés eredményei mögött. Nem sikerült zavartalanná tenni a húsellátást. Nógrád megye kedvezőtlen természeti adottságai, a mos­toha viszonyok között gaz­dálkodó termelőszövetkezetek helyzete, továbbfejlődésük le­hetősége volt Szabó B. István következő témája. Hangsú­lyozta, hogy a nógrádi terme­lőszövetkezetek 70 százaléka kedvezőtlen körülmények Kö­zött gazdálkodik. A mezőgaz­dasági hozamok növelése lénye­gesen több erőt, energiát és költséget igényel, mint a jobb körülmények között dolgozó üzemekben. Elmondotta, hogy ezek a termelőszövetkezetek 100 forint termelési értéket 135 forintos költséggel állíta­nak elő. A mostoha viszonyok ellensúlyozását szolgálta az állami támogatás, az úgyneve­zett ártámogatásos rendszer. Hatására erőteljes fejlődésnek indult az árutermelés a me­zőgazdasági üzemekben. Ezért a további fejlődés érdekében Változatlanul szükség van a mostoha viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkeze­tek megkülönböztetett állami támogatására. Az önálló vállalatszerű gaz­dálkodást, a melléküzemi te­vékenység kiszélesítését, a munkás-paraszt szövetséget valamint a nemzedékváltás gondjait elemezte végezetül a közös gazdaság elnöke. Ennek során elmondotta, hogy négy év múlva mintegy 11900 idős ter­melőszövetkezeti tag hagyja ab­ba a munkát. Gondoskodni kell arról, hogy helyükbe fiatal, képzett szakmunkások állja­nak. Beszélt azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a mezőgazdasági üzemek vezetői tesznek annak érdekében, hogy a fiatalok falun maradjanak és munkát vállaljanak a szövet­kezetben'. gyen az alkatrészellátás, sekkel előkészítette a X. Egyetért a végrehajtó bízott- kongresszust, amely népünk ság azzal a felvetéssel, hogy további felemelkedéséhez ve- Érsekvadkerten társulási ala- zet. A jelölő bizottság előterjesztése Jedlicska Gyula, a megyei Ezután a megyei pártbizott^ pártbizottság első titkára ősz- ság zárt ülést tartott, ahol _. _ ______ ... ___ . szefoglalója után Lipták Jó- megválasztotta a végrehajtó t öretlen. A végrehajtó bízott- beruházások megvalósításáról, zsef, a megyei pártértekezlet bizottság tagjait, első titkárát ság örül annak, hogy a tér- Válaszolt a szénbányászat jelölő bizottságának elnöke és a pártbizottság titkárait. A melőszövetkezeti parasztság visszafejlesztésével összefüggő terjesztette elő a jelölő bi- Pártbizottság kinevezte a me- mint a munkásosztály testve- gondokra. de kijelentette, ,, . . , ^ Sy®i pártbizottság ösztalyve­re, nagyszerűen fejlődi!^: ezt hogy az energiagazdálkodás- ® . zetort, az oktatási igazgatóság a fejlődést a pártbizottság is ban végbement változások el- pártbizottság tagjaira és a vezetőjét és a NÖGRÁD fő­támogatja, hiszen össznépi lenére is szükség van a nóg- X. kongresszus íküldötteire. szerkesztőjét. A megyei pártbizottság tagfai ért, de hozzátette: a felszóla- lehet és kell. lásokban éppen az hangzott Szólt az építőipar fejlesztő' el, hogy. a fejlődés itt sem séről, ezzel kapcsolatban a MÁTRAI ISTVÁN, a megyei munkásőrség parancsnoka Bevezetőjében arról szóit, hogy a munkásőrök napi munkájuk. családi, társadal­mi és egyéb elfoglaltságuk mellett vállalják a fegyveres szolgálatot. Őrei a munkásosz­tály politikai hatalmának, ez­ért fontos, hogy a munkásőrök jól értsék a párt politikáját, tisztán lássanak. Az előbb említett követel­ményeknek, a munkásőrök az elmúlt négy évben megfelel­tek. Az, állomány erkölcsi, po­litikai, fegyelmi helyzete jó, nagy gondot fordítottak a munka tartami elemeinek fi­nomítására, hatékonyabbá té­telére. Ebben sok segítséget kaptak a pártszervezetektől. NÓGRÁD •» 1970, november L, vasárnap I Alice János nyugdíjas, An~ dó Gyula, az MSZMP Balas­sagyarmati járási Bizott­ság első titkára, Antal Gyu­la, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója, Albuno- viics János, a kerületi határ­őrség parancsnoka, Baíta László, a Balassagyarmati vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Batta István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának propaganda- és művelődés- ügyi osztályának vezetője, Bemard Rezső nyugdíjas. Bre- hó Gyula, az ÉVM Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat pártbizottságának titká­ra, Bodor Lászlóné, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának nőfelelőse, Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője. Cze- ne József, a rétsági járási pártbizottság első titkára, Devcsács Miklós, a salgótar­jáni városi pártbizottság első titkára, Dianovszki Gyula, a LAMP ART, ZIM salgótarjáni gyáregységének vezetője, Bé­csi Zsigmondné, a Budapesti Finomkötöttárugyór balassa­gyarmati gyáregységének készáruraktárosa, Géczi János, a Nógrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke, Gotyár Gyula, a NÖGRÁD fő­szerkesztője, dr. Glózik And­rás, az őrhakni Hazafias Népfront Tsz állatorvosa, Hankó János, a Nógrád me­gyei Tanács VB elnökhelyet­tese, Halász József, az ÉVM Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kőművese, szo­cialista brigádvezető, Havas Péter, a megyei pártbizottság titkára, Imre Lászlóné, nóg- rádszakálá növénytermesztési brigádvezető, Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság el­ső titkára, Kanyó Béla, a MEDOSZ Nógrád megyei Te­rületi Bizottságának titkára, Kiss Sándor, a szécsényi járá­si pártbizottság első titkára, Kiss József, a megyei pártbi­zottság párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője, Kispál József, az ÉVM Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Kollár József, a romhányi cserép- kályihagyár igazgatója, dr. Kovács László, a megyei bí­róság elnöke, Kőszegi Jenő, a Salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum és Szak- középiskola igazgatója, Lipták József, a Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsának veze­tő titkára, Lipták Gyula, a BM Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság vezetője, dr. La­katos József, a megyei párt- bizottság közigazgatási és ad­minisztratív osztályának veze­tője, Makalicza József, anagy- bátonyi gépüzem lakatosa, szocialista brigédveaető, Mát­rai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, Mátrai József, a sal­gótarjáni síküveggyár pártbi­zottságának titkára, Molnár Sándor, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek géplakatosa, szo­cialista brágádvezető, Nagy Oszkár, a Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat osztályvezető­helyettese, Cs. Nagy László, a Sziráki Állami Gazdaság igaz­gatója, Oroszi Károly nyugdí­jas, Orosz Jánosné. a nagybá- tonyi gépüzem villanyszerelő­je, Ozsvárt Ferenc, a salgó­tarjáni járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház igaz­gató főorvosa. Pádár István­ná, a nagyfoátonyi termelőszö­vetkezet tejkezelője, Pothor- nik József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, Podobén Mihályné, a palotási Május 1. Tsz nö­vénytermesztési szocialista brigádvezetője, Pintér Edit nagyoroszi iskolai tanár, Ro­botka Jánosné, a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalat job­bágyi telépének vezetője, Sko­da Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első tit­kára, Szalai Gáspár, a KI- SZÖV Nógrád megyei elnöke, Szabó B. István, a kazári Zöldmező Tsz elnöke, dr. Sza­bó István, megyei főügyész, Szarvas Lászlóné, a jánosak- nai féhémeműgyár varrónője, Szoó Béláné, a Vöröskereszt Nógrád megyei titkára, Szoó Béla, a megyed pártbizottság titkára, Szorcsik István, az ÉVM salgótarjáni öblösüveg­gyárának üvegfúvója, Trizna János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Tóth István, az ér­sekvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz elnöke, Tőzsér K. János nyugdíjas, és Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák Vállalat nagybá- tonyi üzemének főmérnöke. A MEGYEI PÄRT­VÉGREHAJTÓBIZOTTSAG TAGJAI Jedlicska Gyula, Matúz Jó­zsef, Szoó Béla, Havas Péter, Pothornik József, Géczi Já­nos, Andó Gyula, Devcsics Miklós, Lipták Gyula, Dia­novszki Gyula, Cs. Nagy Lász­ló, Bodor Lászlóné, Skoda Fe­renc, MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRAI Első titkár: Jedlicska Gyula, a pártbizottság titkárai: Ma­túz József, Szoó Béla és Ha­vas Péter. A MEGYEI FEGYELMI ' BIZOTTSÁG A fegyebhi bizottság elnö­ke: Bernard Rezső. Tagijait Sándor Elemér, Nagy Oszkár, Simon Endre, Alics János, Novak István és Kanyó Béla. MEGYÉNK KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEI ' Brutyó János, Jakab Sándor, Pothornik József, Andó Gyu­la, Bencsik József né, Dev­csics Miklós, Géczi János, Grósz Józsefné, Hegyi Mihály, Jedlicska Gyula, Kispál Jó­zsef, Kuris Mihály, Matúz. Jó­zsef, Orosz Jánosné, Ozsvárt Ferenc, Podobén Mihályné, Szabó Imre, Szilágyi Dezső és Tomis István. KINEVEZÉSEK A megyei pártbizottság Kiss Józsefet a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjének, Batta Istvánt a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­désügyi osztálya vezetőjének, Trizna Jánost a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének, dr. La­katos Józsefet a megyéi párt­bizottság közigazgatási és ad­minisztratív ‘ osztálya vezető­jének, Viczián Gyulát a me­gyei pártbizottság pártgazdasá- gd és ügykezelési osztálya ve­zetőjének, dr. Boros Sándort, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatósága vezetőjének. Gotyár Gyulát a NÓGRÁD fő- szerkesztőjének nevezte ki. A megyei pártértekezlet szombaton, az esti órákban befejezte munkáját. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom