Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

Egység és „ESKÜSZÜNK, hogy mindaddig megőriz­zük 1945 novemberében kikovácsolt egysé­günket, amíg fel nem építjük azt a világot, amelyről álmondtunk, amelyért harcolunk. Harcolni fogunk a népek őszinte barátságáért, a nyomor megszüntetéséért. Esküszünk, hogy az ügyes kezeiket ás az éles elmét, a fiatalos lelkesedést soha többé nem fogják háborúra pazarolni...” — 25 esztendővel ezelőtt hang­zottak el ezek a szavak a londoni Albert Hallban, amikor a fasizmus ellen küzdő fia­talok milliói nevében megalakították a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetséget. Az eskü — amelyhez az elmúlt negyedszázad során a DÍVSZ mindvégig hű maradt — ma is érvé­nyes, s most Budapesten, az Ifjúsági Világ- szövetség VIII. kongresszusán új tartalom­mal telítődött. Losonczá Pál, a népköztársaság Etaöki Ta­nácsának elnöke a tanácskozást üdvözlő leve­lében egyebek között rámutatott: „Bizalom­mal és reménységgel tekintünk az önok kongresszusára, tudjuk, hogy bár a küldöttek különböző világrészekből, országokból jöttek, sokféle nyelven beszélnek, mégis az egységre, az egybehangolt cselekvésre való készség szel­leme hatja át őket”. Egységre való törekvés, egybehangcilt cse­lekvés — valóban ezt tükrözte a száz or­szág fólezernyi küldöttének tanácskozása. Az elmúlt években a nemzetközi ifjúsági moz­galom jelentősen aktivizálódott — az impe­rializmus agresszivitásának lelepleződése, s a ! capital ista társadalmi rend belső ellent­mondásainak kiéleződése nyomán. A fiatalok betörtek a politika „porondjára”, magukkal hozva lendületüket, alkotókészségüket. Az el­múlt esztendőkben megerősödött az olasz és a francia ifjú kommunisták mozgalma, nőtt be­folyásuk, taglétszámuk. Egy sor új kommu­nista ifjúsági szövetség jött .létre; az Egyesült Államokban megalakult az első, a kommu­nista párthoz tartózd ifjúsági szervezet. Az ifjúsági mozgalmakat — bár ezt jó néhány helyen megpróbálták — nem lehetett generá­ciós konfliktusként elkönyvelni, a fiatalok azért kértek részt az aktív cselekvésiből, merít cselekvés a kizsákmányolásra épült társadalmak nem tudják megoldani sajátos gondjaikat, problé­máikat. A mostani, VIII. kongresszus éppen ezért volt fontos esemény a szervezet életé­ben, mert a békéért és a haladásért harcoló ifjúság képviselőire, a fiatalok legszélesebb tömegeinek érdekeit képviselő DlVSZ-re várt a feladat, hogy az új helyzetnek megfelelő, az ifjúsági mozgalomban bekövetkezett vál­tozásokat tükröző programot dolgozzon ki. Nem túlzás azt állítani, hegy tíz napon ke­resztül Budapestre összpontosult öt földrész haladó ifjúságának figyelme, azoké, akik jól tudják, hogy a negyedszázaddal ezelőtt ki­alakult antifasászta összefogásnak ma szük­ségszerűen aniáimperialista egységfronttá kell szélesednie. A várakozást igazolta a kong­resszus, ahol megfogalmazódott: az előző generáció legyőzte a fasizmust, korunk fia­taljaira vár az imperializmus megsemmisíté­se. Több szocialista ország — köztük hazánk — következetes és aktív közreműködésének eredményeképpen a DÍVSZ lényegében jó politikai feltételek között tanácskozhatott, s még azoknak az ifjúsági szervezeteknek a küldöttei sem „lovagolták meg” a véiemény- küüönfoségeket, amelyek nem mindenben ér­tenek egyet a DÍVSZ programjával. Sőt, azo­kat a szálakat keresték, amelyekkel szoro­sabbra fonhatják a DIVSZ-hez tartozásukat. A KONGRESSZUSON elfogadott fő doku­mentum megállapítja: az ifjúság többsége részt kér és vállal a táreadialmi fejlődésből, általános, valamennyi földrész haladó ifjúságát egyesítő harcot folytat a közös ellenség, az imperializmus ellen. E program lehetőségeket teremt új erők bevonásához, a demokratikus ifjúsági mozgalom szélesítésére. Lehetőséget teremt az imperializmus ellen küzdő ifjúság egységének erősítéséhez, lehetőséget arra, hogy a DÍVSZ az ifjúság jogaiért, a békéért és barátságért, az imperializmus, a fasizmus, a kizsákmányolás és az elnyomás ellen vívott harc még hatékonyabb eszközévé váljék. Fehér Péter Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségüntk pályázatot hirdetett. Az I. díj 2000 fo­rintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj 500 forintos vásárlá­si utalvány. A fotópályázat október I-tői 1971. március 31-ig tart. Bárki többször is küldhet be fényképet, így több pontot szerezhet és nagyobb eséllyel vehet részt a pályázaton. Kirisics Lajos (Salgótarján) „Nógrádi fiatalok” című fény­képét a zsűri 5 pontra értékelte Jövő nyárra A nyár elején az AFOR Válla­lat budapesti központjából néhány szakember szállt ki Balassagyar­matra. Az illetékes helyi vezetők­kel együtt azt vizsgálták: lehetsé­ges-e a városban egy 5000 literes háztartási fűtőolaj tároló-töltő ál­lomást létesíteni. Az AFOR kezdeményezését a helybeliek nagy örömmel fogad­ták. a városban ugyanis elvileg két helyen lehet fűtőolajat kap­ni — a Lékai utcában és a fő úton levő benzinkútnál — csak hogy ezek nyersanyagellátása nem egyszer akadozik: ráadá­sul a benzinkút feladata nem a lakosság ellátása, hanem az au­készen lesz tósok kiszolgálása. Pedig a város négyezer családja közül legalább ezer rendelkezik olajkályhával — nem beszélve a közületekről. A tárgyalások során az új, nagy kapacitású töltőállomás helyére vonatkozólag is megállapodás szü­letett: az Ipoly utca végén, az Ipoly-parton állítják fel. Bár a munkák megkezdése elhúzódott, a közelmúltban a város ígéretet kapott: jövő nyárra készen lesz az állomás. így hát. — ha az idén nem is — a következő télre meg- o'fiódik a lakosság zavartalan fű­tőolaj-ellátása; Balas?-*'- nmaton ismét bővül eggyel a; igénybe vehető szolgáltatások köre. Építkezés Balassagyarmaton A közeljövőben felépíten­dő lakásoknak 55 százaléka korszerű, blokkos lakásépítke­zési módszerrel épül fel Ba­lassagyarmaton. Egyéb kor­szerű építési módszer szerint 13. hagyományosan pedig 32 százalékuk készül el — de­rűi ki abból az összeállításból, mely a városiban a következő ötéves tervidőszak során épí­tendő házak jegyzékét tartal­mazza. Ez idő alatt mintegy 220 magánház felépítése vár­ható — valamennyi hagyomá­nyos módszerrel. Az OTP-la- kások közül már 247 épül blokkosán és csak 119 hagyo­mányosan; a korszerű építé­si formák az állami célcso­portos beruházásoknál van­nak túlnyomó többségben. Itt 440 modern eljárással épí­tett lakásra a tervek szerint csak 12 hagyományos jut. Híres emberek. Negyven­egyen vannak. Neves egyéni­ségekkel, fontos személyisé­gekkel pairoláznak, művészek­kel, nagykövetekkel és közéle­ti férfiakkal. Ha kinyitjuk az újságot, egyikük vagy mási­kuk nevével gyakorta talál­kozhatunk. A hírnevet egyszerű, kétkezi munkával érdemelték ki. Nem tesznek semmi különöset, csak becsületesen dolgoznak és élnék. Értelmesen és ember­hez méltóan. Hát már ezzel is híressé lehet válni? Igen. Nem kell többet tenni, „csak” évről évre növelni a termelést, szor­galmas munkával, jó szerve­zéssel javítani a termelékeny­séget, milliókat érő újításokat kidolgozni és bevezetni. S „mellékesen” tanulni, megér­teni és befogadni mindazt a jót égi szépet, ami körül vesz bennünket. Soha sem húzó­dozni attól, hogy tegyünk va­lamit másokért, részt vállalni minden munkából, ha nem is járt érte nyomban fizetség... Hegyes Ferenc, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek szalag­edző üzemének vezetője élve­zettel és szívesen beszél róluk. A brigád tizenegy évvel eze­lőtt alakult. Akkor még csak huszonnyolc tagja volt. Ügy ■lőolták, csak azokat érde­■ iiefogadni. akik munká­jukkal és magatartásukkal rá­szolgáltak. Aztán lassan gya­rapodni kezdtek, ma már negyvenegyen vannak. Eddig tízszer nyerték el a Szocialista brigád címet. Ab­ban is részük van, hogy üze­Kinek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben lauü-ben Ilö5-en kérték felvételüket, 1337-en jelentették be távozási szán­dékukat. A ZIM salgótarjáni gyárában ugyanezen időszak alatt lü93-an jöttek és 973- an mentek el a gyárból. Ez év első felében, pedig 636-an kérték bebocsátásukat, 973-an álltak odébb. A fluk­tuáció Salgótarján üzemeiben az utóbbi négy esztendőben a következőképpen alakult: 1966- ban a dolgozók 17.9, 1967- ben 23,2, 1968-foam 25,5, 1969-ben pedig 29.1 százaléka, míg ez év első* felében 15.3 százaléka változtatott munka­helyet. A számok önmagukért be­szélnek még akkor is, ha el- <ismerjük, hogy a munkaerő­mozgásnak csekély része in­dokolt volt, mert a bányászat visszafejlesztése következté­ben olyan új üzemek kezdték meg termelésüket, • ahová nemcsak új munkaerőkre, ha­nem gyakorlott munkásokra is szükség volt. Ez utóbbiak számára az új munkalehető­ség előre lépést jelentett. ni kapjon többet? A bevezetőben közölt szá­mok a munkafegyelem laza­ságának külsődleges vonásait tüKrözik. Van, ahol ez a fo­lyamat megáilt, néhány he­lyen pedig átmenetileg csök­kent. Ennek több oka van: a vállalatok vezetői kezdenek kigyógyulni abból a beteg­ségből, hogy az új dolgozók­nak több bért adjanak mint a régieknek. Rájöttek, hogy jobban járnak, ha az anya­gi megbecsülésben elsősorban az üzemükhöz ragaszkodó embereket részesítik, akikre mindig számíthatnak, akik nem követelőznek, nehéz helyzetükben nem zsarolják a vezetőket, hanem képességük­nek megfelelően segítik a ve­zetést, odaállnak melléje, ha baj van. Sajnos, ennek igaz­ságára kicsit késve jöttek rá. Valamelyest segített a megyei tanácsnak a kötelező munka- közvetítésre vonatkozó hatá­rozata, amely álljt kiáltott a meggondolatlanságnak. Segí­tett az a helyes közgondolko­dás, egészséges közvélemény is, amely fellépett a vándor­madarak túlzott anyagi elis­merése ellen. Az igazgatók közül is egyre többen mond­ják: „jól bevásároltak” a ma­gúkat nagy hangon kínálgató emberekkel. Végül a vándor­madarak közül is egyre töb­ben tapasztalják, hogy a „szomszéd rétje sem zöl­debb.” romok, s nem takarhatják el a munkaerő-gazdálkodásban és munkafegyelemben meglevő lazaságokat. Joggal állapítja meg a X. pártkongresszus irányelve a következőket: „Lazaságok vannak a vállala­tok munkaerő-gazdákodásá- ban és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és mun- kaerő-gazdá'kodás elég haté­kony ösztönzőit... a hiányos­ságok felszámolás^ a népgaz­daság további gyors és haté­kony fejlődésének feltétele és tartaléka.” Mi van belül Ez egyetemes népi érdek. Már formálódnak azok a köz- gazdasági szabályozók, ame­lyek a következő esztendőkben a inuMkaesrő-igazdállkodáis ja­vítását és a munkafegyelem erősítését szolgáljál?. De csu­pán erre várni egyet jelent a gondok tartósításával. Mert a munkafegyelem külsőleges jelei — munkaerő-vándorlás — káros hatásainak bemuta­tása mellett izgalmas kérdés, hegy mit csinálnak, milyen hatékonyan dolgoznák azok, akik bent vannak, milyen az üzemekben a belső munka- nélküliség. Felmérések szerint a csök­kentett munkaidő bevezetése után is a napi nyolc órából alig valamivel több mint hat órát fordítanak konkrétan a termelésre. Ha a jelenlegi fel­mérést összevetjük egy ré­gebbivel, hamar kitűnik, hogy lényegében ott vagyunk, ahol régen. Csupán annyi a vál­tozás, hogy hetenként egy-egy dolgozó a csökkentett mun­kaidő következtében négy árával még kevesebbet fordít a termelésre. Mi az oka a munkaidő ilyen rossz kihasználásának? Ha a vezetőket kérdezzük, a mun­kások rossz munkamoráljára hivatkoznak — mondván: megsértődnek, ha a kisebfo- nagyobb mulasztásokért fele­lősségre vonják. A munkások a munka- és üzemszervezés Segíti a háztáji állattartó gazdákat a Nádújfalu és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Mint­egy 40 vagon terményt vásá­rolt és értékesített a körzeté­hez tartozó községekben. A terményeket elsősorban a hibáit kifogásolják. Kinek van igaza? Döntően a munkások­nak. Sajnos, lábra kapott egy olyan szemlélet, az üzemi ve­zetőik között, hogy vezetési következetlenségeiket az anyagárú-forgalmi osztályok tehetetlenségét, a kapkodó munkaszervezést, a rendszer­telenséget is a munkások nya­kába akarják varrni. A hibák, mulasztások má­sikra hárítása idejét múlt do­log. Az önállóság kiterjeszté­sével több-kevésbé sikerült világosan elhatárolni, hogy kinek hol az asztala, ki mi­ért felelős, kit, mikor, milyen esetben lehet és kell elma­rasztalni. Egyesek ezt az egyértelmű hatáskört akarják mindenáron összekuszálni. Lábra kapott a fölfelé muto­gatás. Majd „ott, fönt” meg­oldják, elég ha mi csak jelez­zük, vonják csak ők felelős­ségre a munka- és technoló­giai fegyelem megsértőit, vé­lekednek az üzem- és műve­zetők. Felfogásuknak megfele. lőem. ha olyat lábnak, amiért szólni kell a munkásnak, el­fordulnak. Magasabb-zínvonalon Ebből a jelenségből egyes igazgatók csak egyféle kö­vetkeztetést vontak le. Vissza kell venni a fegyelmezés jo­gát az arra érdemtelenektől. Ennél nagyobb hibát nem is követhetnek el. Az ilyen fel­fogásnak és gyakorlatnak semmi köze a korszerű veze­téshez, a ma követelményei­hez. Inkább rá kell szorítani a vezetőket a fegyelmi jog­kör gyakorlására is és ily módon növelni felelősségüket. Mert ez is hozzá tartozik ah­hoz. amit ugyancsak az irány­elvekben olvashatunk, hogy a gazdasági vezetők ne csak szavakban fogadják el a párt politikáját, hanem magasabb színvonalon szervezzék a mun­kát, tartsanak rendet azon a területen, amelynek vezetésé­re, irányítására vállalkoztak. sertést hizlaló gazdák vettek meg. Már most készül á szö­vetkezet a sertésvágási idény­re is. Mintegy 60 .mázsa jő minőségű hurkarizst szerzett be és értékesít. A fogyasztók a rizst kilónként 11 forintért kapják. Mindezek csak szépségfilast­Venesz Károly A szövetkezet a háztájiért Úgy a fáidon9 ahogy a levegőben... kerei pedig a félszabadulásig, vagy talán még régebbre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig nyúlnak vissza, amiért — a hazájára gondol­va — annyi, de annyi magyar áldozta életét. műk már évek óta megszakí­tás nélkül a szocialista munka gyára. De mond-e ez valamit másoknak? S többet monda­na-e, ha mellé a meglehetősen száraz termelési eredményeket is fölsorakoztatnánk? Miért olyan nagy dolog ez? Ha akadnának, akik nem értik, hát próbáljál? meg utánuk csi­nálni ... Egy évtized alatt tizennyolc brigádtag befejezte az általá­nos iskolát. Harminchatan ké­pezték tovább magukat külön­böző szakmai tanfolyamokon. Hárman technikusi oklevelet szereztek. Korábban alig ol­vastak a brigádban.* Amióta üzemi könyvtár van, a köny­vek kézről kézre járnak, tizen­öt-húsz kötetet kölcsönöznék ki. Véletlen lenne mindez? Vagy egy jól szervezett, összetartó munkahelyi közösség ösztönző, emberformáló hatása? Hány brigád mondhatja el magáról, hogy egy író is a bri­gád tiszteletbeli tagja? Az üzemvezető mutatja a kis cso­magban érkezett küldeményt: Vadász Ferenc, Tenyérnyi ég. Életrajzi kötet Zalka Máté­ról. Mindenki el fogja olvasni Lesz miről beszélgetni a leg­közelebbi író—olvasó-találko­zón. S nem érzi magát hívat­lan vendégnek a brigád a negyedévenkénti irodalmi klubesteken, sem nem félszeg. és nem tájékozatlan idegen­ként. hanem egyre otthonosab­ban mozognak a művészetek világában. S nemcsak egy-egy pohár ital mellett, hanem ki­ránduláson, a színházban, vagy egy-egy kiállításom is jól érzik magukat együtt. Annál is in­kább, mert a közös programo­kon a családtagok is szívesen látott vendégek. Araikor Komarov. szovjet űrhajós hősi halált halt, a brigádtagok mély megrendü­léssel fogadták a tragikus esemény hírét. Ekkor határoz­ták el, hogy felveszik a hős szovjet űrhajós nevét. Mély­ről, az emberi lélek rejtett zu­gaiból tört fel ez az óhaj. Azóta a brigád koszorúja el­jutott a Szovjetunióba, a Ko- marov-emlékművöm hirdeti egy magyar brigád tiszteletét, amit a hősi halált halt űrha­jós és a szovjet emberek iránt érez. Három hónapig dolgoz­tak azon a szobron, amely Komarovnak állít emléket. Ezt négytagú küldöttség adta át Moszkvában Komarov özve­gyének. A két nép között kialakult barátság és megértés szimbó­lumai ezek, a rokonszenv gyö­I NÓGRAD - 1970. no — Sokan azt mondják, könnyű nektek, jó vezetőtök van, szívvel-lélekkel csinálja, amit csinál, mindent kiharcol nektek — mondja Dancsák István brigádtag. — Valóban így van, de az eredményeket mégis együtt, közösen értük el. Miért csináljuk? Mert csak így érdemes ... Látjuk az ér­telmét a megbecsülésben és a pénzben, hogy így kell élni és dolgozni, egymással és egy­másért. Simon István edző ötödik éve dolgozik az acélgyárban. Hosszasan fejtegeti, mennyit hányódott, hol és merre dol­gozott, amíg a brigádban meg­találta helyét. Itt nem kérdez­tek tőle semmit. Befogadták. Az évek alatt emberségben és megbecsülésben fölemelkedett a becsületes munkásemberek rangjára. Ezt a munkatársai­nak. a vezetőinek, a régi „szakiknak”: a brigádnak kö­szönheti. — Azért vettük fel Komarov nevét, mert úgy akarunk élni. dolgozni és helytállni, mint Komarov — mondja. — Embernek lenni minden körülmények között. Ügy a földön, ahogy’ a leve­gőben ... Kiss Sándor 6., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom