Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
Elégeded eh a szervezeti élettel Látogatás a balassagyarmati horgászoknál élő-és elterjedéséről, megismerkedhetnek a hallgatók a haKözlkedvelt sport a horgászat. Rajongói meggyőződéssel vallják, hogy előnyösebb más sportágaknál, mert teljes kikapcsolódást nyújt, nyugtatja az idegeket. Mindig csodálom azokat, akik reggeltől estig kitartó türelemmel, rendületlen nyugalommal ülnek a vízparton, és várják, hogy mikor nezdül meg a horgászbot. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Horgászegyesület tagjai mind ilyen emberek. Húsz érvvel ezelőtt vették birtokukban az Ipoly vizét és azóta is uralják. Napi munkájuk végeztével félpakolják a horgász- felszerelést és ostrom alá veszik a vizet. Vannak köztük orvosok, jogászok, tsz-tagok; egyszóval mind olyanok, akik a horgászat szerelmesei. De nemcsak a közös hobby köti össze őket egymással. Az eltelt húsz év során barátokká váltak, kis közösséggé kovácsolod tak. Az Ipoly parti horgásztanyán gyakoriak a baráti összejövetelek, a halva- osoirák. Tanyájuk nem a hagyományos értelemben vett tanya, inkább annak modern változata. Van benn tv, lemezjátszó és otthont nyújt a A párt- és tösmegszervezetí oktatás százezrek önként vállalt iskolája. Központi alakja a propagandista, ö az, aki kedvét szegheti a hallgatóknak száraz stílusával, módszertana szegényességével, s ő az, aki mondanivalója élvezetes előadásával, átgondolt rendszerességgel könnyíti meg az ismeretek befogadását. Felelősségteljes munkát végez tehát, amelyhez elkél a tanács, a segítség. Erre vállalkozik a Kossuth Könyvkiadó — kísérleti jellegű — újdonsága, az ízléses kiállítású, műbőr kötésű Propagandisták kézikönyve. Az öt részből álló kötet a tömegpropaganda egészét vizsgálja. így a jelenlegi helyzetet, s a fejlesztés feladatait, a pártszervek és pártszervezetek teendőit e fontos munka megszervezésében és írányításábiológiaí szabadegyetem adásainak is. — Három éve működik a szabadegyetem. Fő célja a horgászok szakmai ismereteinek bővítése, a horgászással kapcsolatos tudnivalók elsajátítása másrészt a holtszezon, a téli esték hasznos kihasználása. — mondja Kotucz Emil. az egyesület titkára, a szabad- egyetem szervezője. — Mennyi hallgatója van az előadásoknak? — Egyesületünk tagjainak száma 345, közülük mintegy százan hallgatják az előadásokat. A program eddig érdekesnek és hasznosnak bizonyult. Az előadásokat központi előadók, szakemberek tartják. Így például tavaly és tavalyelőtt vendégünk volt a gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa, és egy sportújságíró is ellátogatott hozzánk. Kezemben tartom a következő évad programját A hat előadásból álló sorozat sok érdekességet tartalmaz. Szó lesz a horgászás korszerű eszközeiről és azok alkalmazásáról, Magyarország halainak eredetéről ban, a propagandista személyiségének jelentőségét. Az utolsó két fejezet a tömeg- propaganda tárgyával és sajátosságaival, illetve módszertani problémáival foglalkozik. Úttörő vállalkozásról lévén szó. a szerzők — Szatmári Miklós, Beszteri Béla, Csorna Gyula, Guttner József, Balázs Béla — nem meríthettek túl gazdag forrásokból. Ez a magyarázata annak,, hogy a fejezetek egy-egy része olykor általánosabb, elvontabb a kelleténél. A mű egjészének értékét ez azonban nem érinti, mert összességében sikerült a vállalt feladatot teljesíteni : kézikönyvet, sűrűn forgatható tanácsadót nyújtani az oktatás önzetlen, társadalmi munkásainak, a propagandistáknak. (m) lászati és vízügyi törvényekkel. Az utolsó, a hatodik előadás politikai jellegű. Megtudom, hogy minden évben így van ez. A befejező összejövetelen a tagok tájékoztatást kapnak aktuális politikai kérdésekről, a világ eseményeiről. — Milyen az előadások légköre? — összejöveteleink bensőségesek. barátiak. És ez a jó, mert az emberek felszabadult légkörben jobban ki tárulkoznak, többet kérdezősködnek. Egy-egy előadás elhangzása után gyakran éjszakába nyúlnak az előadó és a tagok közötti beszélgetések. Kotucz Emil tíz éve tagja a horgászegyesületnek, és ettől kezdve foglalkozik ennek TIT- ügyéivel is. Elmondja, hogy a horgászok egy része nagy kedvvel és érdeklődéssel vesz részt a szabadegyetemen, de mint mindenhol, itt is vannak közömbös emberek. S, ami a legsajnálatosabb, éppen a fiatalok részéről nincs meg a kellő aktivitás. — Milyen halfajták találhatók az Ipolyban, és kötik-e szabályok a horgászokat? — Az elmúlt hónapban 105 ezer forint értékű hal került az Ipolyba. Ezek között van ponty, csuka, harcsa és még számtalan halfajta. A horgász csak a 30 centiméter feletti nagyságú halat foghatja ki. A méretkorlátozáson kívül darabkorlátozás is van. Az egyesület a megyei TIT- szervezettől sok támogatást kap. Legutóbb például Magyarország halairól írásban és képekben címmel, díjmentesen küldték könyveket a horgászoknak. A támogatással, a belső szervezeti élettel, a kis tanyával elégedettek a gyarmati horgászok. Csupán egy nagy bánatuk van; az Ipoly szabályozása miatt egy időre kénytelenek távolabbi vizekre evezni. Remélik azonban, hogy jövőre, a nagy fogások idején már megszokott helyükön vethetik vízbe a csalétkes zsinórt. *— vkm — Szabad szombat és életmódvizsgálat címmel érdekes felmérésit készít Salgótarjánban a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportja A csoport négy kérde- zőbizrtost bízott meg, hogy kikérdezés céljából 61 salgótarjáni lakost keressen fel. (A felmérés országos, összesen 700 dolgozót érint.) Vaia- vennyd megkérdezett munkahelye bevezette már a szabad szombatot. A kérdőívek 114 kérdést tartalmaznak. A 114 válasz alapján kirajzolódnak a megkérdezett céljai, vágyai, körülményei, s a gátak, amelyeket segítség nélkül nem tud leküzdeni. * K. L. marós öttagú családjában egy-egy családtagra mindössze 540 forint jut. Nem csoda, ha a szabad szombati programot alapvetően anyagi viszonyai szabják meg. K. L.-nek az a véleménye, hogy a vállalatnak többet kell segítenie a szabad szombat célszerű és kellemes eltöltésében, szervezzen több és főleg olcsóbb kirándulást. Elmondta, hogy a vállalat legutóbbi rendezvényén 40 forintos fejenkénti beugró kellett volna, feleségével együtt ez 80 forint, s ezt ő nem engedhette meg magának. K. L.-nek nem üres a könyvespolca, de könyvei között Rejtőn kívül mást nem lehet találni. ★ R. A. vezető beosztású. Családjában az egy főre jutó jövedelem 1400 forint. Ebből már változatos programot lehetne készíteni a szabad szombatra. R. A. idén egyetlen egyszer sem fordult meg zenés-táncos szórakozóhelyen. Színházba, Pedagógusok továbbképzése A TIT Nógrád megyei szerve- dezik a nevelők akadémiája és a zete és a megyei művelődésügyi pedagógusok szabadegyetemi elő- osztály az idén is megrendezi adásait. Ezekkel párhuzamosan megyénk pedagógusainak tovább- Időszerű pedagógiai kérdések címképzési tanfolyamát. A megye két mel indul tanfolyam. Mindhárom városában, Balassagyarmaton és továbbképzési formán öt-öt elő- Salgótarjánban, valamint a járási adást hallgatnak majd megyénk székhelyeken november 6-án ren- pedagógusait. 4 NÓGRÁD - 1970. november 5., csütörtök GRÁCIA Fotó: Selmeczi Tóth János: Propagandisták kézikönyve Varsói napló (IV.) Kalandozások A művésze® élet Varsában rendkívül gazdag. A falakon kiállításokra invitáló plakátok. Nehéz a választás. A Szépművészeti Akadémia udvarán hónuk alatt frissen festett vásznakkal főiskolások gyűrűje vesz körül. (A képeken figurális és nonfiguratív ábrák, a legszélsőségesebb stL lusmegoldásotk kavalikádja.) Ügy döntünk, hogy Teresa Keim kiállítását nézzük meg. Az előcsarnokban kedves, idős hölgy katalógusokat kínál. Megtudjuk, hogy a művésznő igen fiatal, s e kiállításon tulajdonképpen férjével. Zigmurud Krauzéval egy ütt szerepel. Ferde csapóajtón lépünk be. Hatszogletes, viaszsejt formájú kabinba jutunk. A falak háirtyaszerűek. Valahonnan — ki nem deríthető helyről — fény árasztja ed a teret. Minden iboQiyaszmű. Újabb csapóajtón átsurranva egy kék, ebből vörös, majd zöld kabinba érkezünk. Höl gyengén, hol erősebben eléktronikuis zene szűrődik be a labirintusirendsizerbe. A hangforrás helye szántén kideríthetetlen, A katalógus közli, hogy Teresa Keim szobrász. Zigmund Krauze zeneszerző. A kiállításon főleg fiatalok. Régi ismerősömet, Stanislaw Pudelko pfakátgrafiikust fedezem fel a tömegben. Mondja, hogy a Kőlépcső kávéházba készül. Vele tartunk. Az Óváros tér sarkán gubbaszt a művészvilág által látogatott „öreg” épület. Andrzej Wajda járt ide sokéiig. Ma inkább a zenészek, színészek, televíziósok kedvelik. A mellettiünk levő asztalnál egy most készülő tv-filmn esélyeit latolgatják. Aztán megjelenik egv alacsony, hosszú, kétágú vörös szakálla! pompázó ifjú, aki Varsó egyik legnépszerűbb zenekarának pozánosa. A felszolgáló kisasszonyok földig érő ruhában szolgálják fel a hely specialitását, a pirosra sült kacsát. A kőlépcsőkön sétálunk lefelé. Azokon a köveken, melyekről nevét kapta a hangulatos, állandó félhomályba burkolózó helyiség. Otthon levél vár. Sajnálkozva magyarázom barátaimnak, hogy halaszthatatlan ügy rendel haza. Utoljára még betérünk s Hofferba. a Dzekamka épülete melilett megbújó diákkocsmába. Szűk a tér. A pultnál tömeg. A durva felületű asztalak körül fiúk, lányok. Politizálnak, irodalmi, művészeti kérdésekről beszélgetnek. A falon a háború előtti Var.. «6 panorámája. Magányos konflis baktat az úton. Beírna — mint mindig — most is ott ül a sarokban. Előtte egy üveg magyar bor. Mesélik, hogy ez a már legendás hírű tehetség, gyerekként részt vett a varsói felkelésben. Idén diplomázik a Szépművészeti Akadémián. Azt mondják, ő a varsói Modigliani. Hamar ősszebarátikazunfci Műterméről beszél, képéről, amin most dolgozik. A pályaudvarra sokan effltí- I sérmek. Szerencsére a búcsúzás percei nem nyúlnak túlsá. 1 gosam hosszúm. Karok lengenék. Zakatolás. Állomások meonfoetűd villognak. Czestchowa. Katowice. A reggel már Magyarországon ér. Budapest, Nyugati pályaudvar. Itthon vagyok. (Vége) Haon Ferenc „Gazdag öt esztendő99 Balassagyarmaton a városi logon rögzítése. Az alkotők- tanács művelődési osztályának nak van mit felvenniük; a megbízásából „Gazdag öt esz- tervezett 25—30 perc csak ar- tendő” címmel a Magyar Ká- ra lesz elég, hogy minden új bel Művek filmklubjának tag. létesítményt röviden bemutas- jai dokumentumfilmet forgat- sanak. A film a tanácsúdnak. Mint a címből is kidé- lasztások idejére készül el — rül, a dél a harmadik ötéves levetítésénél jobb „kortesfo- terv eredményeinek fümsza- gást” aligha lehet elképzelni. A sivár hét végék ellen moziba nem jár. Nagyon ke- akár 15 százalékáról is levés könyve van, nem éri el az mondani, ha minden héten ötvenet. A kocsival az idén az szabad szombatot kapna, országnak csak egyetlen helyén jártak. * * R. I. fiatal lány, ama kevesek közé tartozik, akik határozott tervekkel várják a szabad hétvégét. A kérdésre — hogyan töltené el a hét végét, ha minden szükséges feltétel biztosítva lenne — így válaszolt: — Szombaton elutaznék Pestre. Aznap délután múzeumba mennék, estére színházjegyet váltanék. Vasárnap délelőtt u- ipdába mennék, sétálnék, ebéd után kirándulnék a Hármashatárhegyre. Vasárnap este jönnék haza. Nagyon szeret utazni, legnagyobb vágya, hogy egyszer eljusson Egyiptomba. Szeretné látni a piramisokat, vonzza a fáraók letűnt, rejtelmes világa, '+ M. M.-né anyagmozgató, kétgyermekes családanya. Nem okoz neki gondot a szabad idő eltöltése, egyszerűen azért, mert nincs szabad ideje. A szabad szombatos hétvégeket megtölti a házimunka. Sehol nem járt az idén hét végén, csak egyszer, a strandon. Színházban, moziban nem volt, szórakozóhelyen sem. Könyvei nincsenek, nem ér ró olvasni. A tévét naponta megnézi, Mindegy, hogy milyen a műsor, ha ráér, bekapcsolja. Haljandó lenne fizetésének B. T. géplakatos is szívesen venné a hetenkénti szabad szombatot. ,Egyik héten dolgozna, másik héten kirándulna szombaton. Idei szabadságát is végigdolgozta, pedig nincs rászorulva: saját házban lakik, víkenháza, telke van. Mit tenne, ha valami oknál fogva szabad idejében nem dolgozhatna? B. T. tanácstalan, nem tudna mit kezdeni a szabad idejével... A felmérés azt jelzi, hogy az esetek többségében a szabad szombattal nem növekedtek meg számottevően a pihenés, a szórakozás, a teljes kikapcsolódás lehetőségei. A családok nagy részében azt1 jelenti a szabad szombat, hogy nem kell annyira kapkodni a házimunkával. Akadnak, akik így is csaknem teljesen végigdolgozzák még a vasárnapot is, csak kényelmesebb tempóban, mint korábban. A megkérdezettek nagy része úgy jellemezte magát, hogy ha kevés is a szabad ideje, azért ha valamit nagyon akar, arra mindig szakít időt. Csakhogy az a bökkenő, hogy igencsak kevés olyan dolog van, amihez ragaszkodnának. A színház, a mozi és a könyv mindenesetre nem tartozik ezek közé. Az utazás, a világlátás már inkább, de annyira azért nem, hogy kedvéért érdemes lenne egyről-másról lemondani. A sport csak kevesek számára jelent kikapcsolódást, mert nem túl bőségesek a felnőttek sportolási lehetőségei. Akkor hát mi marad? A rádió, amelyet a megkérdezettek nagy része teljesen ötiet- sízerűen kapcsol be. A tévé, amely elé minden este leül, többnyire függetlenül a műsortól. És hét végén egy-egy séta, ritkábban kirándulás a váro6 közvetlen környékére. És mi lehetne? A 61 megkérdezett jó ötleteket adott. A vállalatoknak általában ví- kendházuk van valamelyik üdülőhelyen. Mi lenne, ha ezek a víkendházak szabad szombatonként megnyilnánal? a dolgozók előtt? Több vállalat különautóbusszal is rendelkezik, szerveznek is évente egy, legfeljebb két kirándulást. Ez azonban kevés, és főleg nem valami változatos. (Az útirány általában Eger.) Csaknem minden megkérdezett több és olcsó kirándulás szervezését várja a vállalattól. És ami már nemcsak a vállalatokon múlik: ha különféle mértékben is, de mindenkiben fel kell kelteni valamiféle igényt a tanító-művelő szórakozások iránt. Hogy a tévé egy-egy, számunkra kevésbé érdekes műsora helyett kezünkbe vegyünk egy könyvet; hogy havonta egyszer vagy kétszer moziba menjen a család, hogy évente jegyet váltson egyikét színházi előadásra; hogy meghallgasson egy hangversenyt. Ha a vállalat is segít, s ez utóbbiakra is van már valamiféle igényünk, kevésbé lesz sivár, sokkal tartalmasabbá, sokoldalúbbá, gazdagabbá válik a szabad szombatos hétvége. Szendi Márta
