Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
dőrehaladás egyes pontok tiszt ázásában Varsói felvételünk előterében Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, jobb oldalt vendéglátója és tárgyalópartne. re, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter és Jozef Winiewicz külügyminiszter-helyettes A szerdai varsói tanácskozásokról kiadott rövid lengyel közlemény megállapítja, hogy a „két külügyminiszter négyszemközti megbeszélése 1 óra 25 percig, a kormányküldöttségek plenáris ülése pedig egy órán át tartott. őszinte és tárgyszerű légkörben a szerződéstervezet néhány aspektusát vitatták meg. Elhatározták, hogy közös munkacsoportot létesítenek, amely csütörtökön délelőtt tanácskozik, délután pedig a plenáris ülés elé terjeszti jelentését”. Az NSZK küldöttségének szóvivője aláhúzta, hogy „Jedrychowski külügyminiszter kedd esti vacsoráján a két delegáció tagjai között igen szívélyes légkör alakult ki, s ez jellemezte a szerdai tanácskozást is. Szerdán, előrehaladás történt a szerződés egyes pontjainak tisztázásában”. A szóvivő közölte, Scheel külügyminiszter még nem döntött arról, hogy csütörtökön este, vagy pénteken reggel hazautazik-e Bonnba, a Bundestag külpolitikai vitájára. Ha elutazna, az NSZK küldöttségének tagjai továbbra is Varsóban maradnak, Scheel pedig néhány nap múlva újra visszatér a lengyel fővárosba. Egyébként szerda, este az SPD, illetve az FDP képviseletében Varsóba érkezett Carlo Schmidt és Ernst Achenbach, hogy megfigyelőként részt vegyenek a tanácskozásokon. A tárgyalások csütörtökön délelőtt a közös szakértői bizottság eszmecseréjével, délután pedig plenáris üléssel folytatódnak. (MTI) Amerikai választások Nixon kevéssel is elégedett Az afro-ázsiai javaslatot fogadták el A részleges kongresszusi választások nem módosították lényegesen az erőviszonyokat az amerikai törvényhozás két házában. Nixon elnöknek sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem sikerült megszereznie a törvényhozás ellenőrzését biztosító republikánus többséget. Az eddigi adatok szerint a kormánypárt 4 államban (Connecticut. Maryland. Ohio és Tennessee! hódította el a szenátusi helyet a derrjokrata párttól, viszont 2 államban (Kalifornia és Illinois) mandátumot vesztett a demokrata párt javára. A szenátus korábbi 57:43 arányú demokrata párti többsége a következőképpen módosult: 53 demokrata párti, 42 republikánus és 2 független (3 államból még nem érkezett végeredmény). A képviselőház eddigi 246:189 arányú ellenzéki többségét a demokrata pártnak a nem teljes adatok szerint 10— 12 újabb mandátummal sikerült növelnie. A legszembetűnőbb eltolódás a kormányzói tisztségek megoszlásában következett be. A republikánusok ugyan megszereztek 1 új kormányzói posztot, viszont a demokrata párt legalább 8 új kormányzói helyet hódított el. Nixon elnök sajtószóvivője útján úgy nyilatkozott, hogy „nagyon elégedett az eredménnyel, mivel sikerült megfordítani a hagyományos irányzatot”. Az utalás arra vonatkozik, hogy az időköz: választásokon a kormánypárt rendszerint nagyobb arányú veszteségeket szenved el. A választások eredményét „elégedetten” nyugtázó elnöki nyilatkozat mindazonáltal feltűn" ellentmondásban van a Fehér Háznak azzal a korábban meghirdetett választási programjával. amely a kongresz- szus, de legalábbis a szenátus ellenőrzésének megszerzését tűzte ki célul. Lawrence O’Brien, a demokrata párt elnöke „nagyarányú győzelemként” értékelte a választások kimenetelét, amely szerinte megalapozta a demokrata párt győzelmi esélyeit az 1972-ben esedékes elnökválasztásokon. (MTI) Edmund Muskia, a demokrata párt egyik vezetője a szavazáson Az ENSZ közgyűlése szerdai ülésén 57 szavazattal 16 ellenében, 39 tartózkodása mellett, vagyis a szükséges kétharmados többséggel elfogadta a közel-keleti probléma rendezésére előterjesztett afro-ázsiai határozati javaslatot. A világszervezet közgyűlése az elfogadott határozatban felszólítja Izraelt és az arab országokat, hogy Gunnar Jar- 1 ring közvetítésével folytassák árgyalásaikat és a három hónapos határidőn túl hosszabbítsák meg a tűzszünetet. Az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia, Libanon, Franciaflrszág és a Szovjetunió a határozatra, az Egyesült Államok és Izrael ellene Talán furcsán hat a két szó közti „vagy”, hiszen önkéntelenül is az „és” szócska Kívánkoznék oda. Az elmúlt nőnapokban azonban meg- nökkenve tapasztalhatta a világ, hogy a tűzszünethez fűzött rendezési reményeit mint foszlatta szét az amerikai és az izraeli politika sajátos szereposztásban előadott manőverezése. Sőt: hovatovább az annyira várt és üdvözölt tűzszünet is az öncélúság látszatát öltötte és aggasztóan szembefordították éppen a béketárgyalásokkal. Ettől a címben szereplő „vagy” szócska: Washington és Tel Aviv a tűzszünet „korlátlan” meg- hoszabbításáért kardoskodik, miközben Izrael vezetői még csak kilátásba sem helyezik, hogy képviselőjük leüljön tárgyalni Jarring ENSZ-megbí. zottal. Pedig ugyan mivégre hirdették meg augusztusban a tűzszünetet, ha nem a Jarring közvetítésével folytatandó tárgyalások végett? Az amerikai—izraeli taktika készteti arra a haladó arab államokat, hogy időkorlátot szabjanak a tűzszünetnek; Kairó ugyan nem kívánja felborítani a fegyver-nyugvás állapotát. de érthetően elégedetlen azzal a helyzettel, amelyben Izrael mind újabb szavazott. Nagy-Britannia tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ-közgyűlés ugyancsak szerdán elvetette a latin-amerikai határozati javaslatot, amely fenntartás nélkül támogatta ugyan a Jarring- missziót és kérte az érdekelt feleket, hogy lépjenek érintkezésbe az ENSZ közel-keleti megbízottjával, de különösen a tűzszünet meghosz- szabbítására és a fegyvernyug. vás ENSZ-megfigyelők általi ellenőrzésére orientálódott. A latin-amerikai kompromisszumos határozati javaslatra 45 ország képviselője szavazott, negyvenkilencen ellene szavaztak, 27-en pedig tartózkodtak a szavazástól. amerikai fegyvenszállítmá- nyokat kap, készülődik a csatorna megszállt partján, s közben világkampányt folytat — az amerikai sajtó segítségével — az egyiptomi védelmi vonal megerősítésének még a lehetősége ellen is. Egyébként is jól látható: az amerikai—izraeli taktikázás szerves részei a „sérelmek”, ha eddig csak a légvédelmi rakétákat hánytor- gatta fel Tel Aviv, legutóbb „végleges megsértődésével” fenyegette meg Jarringot és az ENSZ-közgyűlést, ha az utóbbi elfogadná az afro-ázsiai határozati javaslatot. Holott ez a javaslat semmi mást nem tartalmaz, mint felszólítást a tárgyalások szabotálásá- naik abbahagyására és a Biztonsági Tanács határozatának megvalósítására. Kétség aligha férhet hozzá: folytonos ürügykeresésről van szó. A felemás washingtoni magatartás pedig egyre nyilvánvalóbban jelzi, hogy az Egyesült Államok csupán „amerikai rendezésre” hajlandó, vagyis a haladó arab rendNÓGRÁD - 1970. november 5., csütörtök (MTI) Befejezte munkáját a DÍVSZ lflll. kongresszusa Szerdán, befejezte munkáját a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresz- szusa. A küldöttek elfogadták azt a poiiiitákad programot, amely a következő négy esztendőre megszabja a DÍVSZ tevékenységének fő irányát A deklaráció egyebek között hangsúlyozza, szervezett egységes harcot kell folytatni az érdekeit körömszafcadltáig védelmező imperializmus ellen. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyitva áll a közös oélokért küzdő valamennyi szervezet előtt. Kész arra, hogy e aétok érdekében együttműködjön bármilyen nemzeti, regionális, vagy nemzetközi haladó szövetséggel. A kongresszus elhatározta, hogy „Az ifjúság vádolja az imperializmust” jeliszóval öt földrészt átfogó kampányt indít, s felhívja az ifjúság törekvéseiért, jogos követelésedért síkraszálló valamennyi szervezetet: járuljanak hozzá a mozgalom sikeréhez. Az ifjúság egységéit erősítő közös akció egyik központi feladata az indokínai népek harcának támogatása lesz. A kongresszus megválasztotta 60 tagú végrehajtó bizottságát. A végrehajtó bizottság újjá választotta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 26 tagú irodáját. A DISZV elnöke ismét Angelo Oliva, főtitkára Michel Jouet lett. A vezető szerv összetétetóbem változást jelent, egyebek között, hogy a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa delegálhat egy aletnököt. Angeto Oldva bejelentette: egy alelnöki helyet fenn,tartanak a kínai ifjúságnak, s a DÍVSZ reméli, hogy a kínai fiatalok mielőbb részt vesznek a világszövetség munkájában. Hosszan tartó taps közben emelték határozattá a részvevők az elnökség javaslatát: a VIII. kongresszus üzenetben mond köszönetét a tanácskozást vendégül látó Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. (MTI) Olaszország elismeri Kínát? A Reuter iroda római tudósítója tájékoztatott körökre hivatkozva arról számol be, hogy a Kín§j Népközársaság és Olaszország megbízottai sikeresen befejezték Párizsban a diplomáciai kapcsolatok felvételéről folytatott tárgyalásaikat é6 néhány napon belül a megállapodást nyilvánosságra hozzák. A tárgyalások több, mint másfél éven át folytak a francia. fővárosban. A legfőbb probléma — akárcsak a kanadai—kínai tárgyalásokon, amelyek egyébként tudvalevőleg szintén sikerrel befejeződtek — a tajvani rezsim elismerésének kérdése volt. (MTI) Eltemették Szerdán délután Varsóban eltemették Zygfryd Wolniak volt lengyel külügyminiszter- helyettest, aki vasárnap a ka- rachi repülőtéren, tragikus baleset következtében vesztette életét. A temetésen részt vett Marian Spychalski, a lengyel államtanács elnöke, Jozef Cyranldevvicz miniszterelnök, Tüntetések Spanyolországban Nagyszabású tümtetéshullám söpört végig Spanyolországon. A tömegek tiltakozása, amelyet a fasiszta rendőrség önkényuralma váltott ki, a fővárosban, Madridban csúcsosodott. Több mint 15 ezer dolgozó gyülekezett a madridi Nap tér környékén, ahonnan a tüntető tömeg „szabadságot” és „amnesztiát” felkiáltásokkal végig vonult a főváros utcáin. A tiltakozó tüntetésbe bekapcsolódtak a madridi egyetem diákjai is. Nagyszabású sztrájkokra került sor Spanyolország egyik legrégibb tartományában. Ka- talóniában, valamint Baszkföldön és Galicia tartományban. (MTI) Wolnlakot Stefan Jedrychowski külügyminiszter, Zénón Kliszko, Mieczeslaw Móczár, Jan Szydlak és Stefan Olszowski, a LEMP KB titkárai. A sírnál Stefan Jedrychowski mondott búcsúbeszédet. A temetésen Jahja Khan pakisztáni elnököt külön delegáció képviselte. (MTI) vagy béke szerek megtörésére, s annak is első lépéseként az arabok és a szocialista államok közti szoros kapcsolatok felszámolására. Ekként a Rogers-terv is csak taktikai fordulat bizonyos „nyugati orientációjú” arab erők megnyerésére. A rendezési tárgyalások szabotálása világosan jelzi, hogy Washington és Tel Aviv mit sem törődik a térség igazi és igazságos, — mellesleg az izraeli népnek is biztonságos — békéjével, hanem változatlanul és makacsul kergeti a régi, fentebb említett célt. így aztán ez a politika nemcsak manőverezés, hanem aggasztó játék is a térség és a világbéke sorsával. Hiszen ez a manőverezés valójában szabad kezet adott az amerikai és izraeli kalandorköröknek, amelyek könnyen kiszámíthatatlan válságot provokálhatnak; a legújabb Jordániái kormány változás, a jobboldali Vaszfi Teli kinevezése is felveti az újabb válságteremtés lehetőségét, mondhatni időzítve. Ebben a helyzetben a békeszerető erőik a tűzszünet és a tárgyalások egyidejű folytatását követelik. Az ENSZ- közgyűlés közel-keleti vitája is megmutatta, hogy ezt sürgeti a világ államainak nagy» része. A francia vagy a brit megnyilatkozásoik ugyancsak arra utalnak, hogy mind kisebb hatása van Tel Aviv „sérelmi politikájának”, mind jobban lelepleződik a mögötte meghúzódó, aggasztó kalandorpolitika. A tűzszünet a tárgyalások folytatása nélkül elveszti értelmét; a kompromisszumra hajlandó arab államok lehetetten bel- és külpolitikai helyzetbe kerülnének, ha belemennének abba a követelésbe, amely csak szavakban akar korlátlan fegyvernyugvást, valójában a korlátozás nélküli tárgyalásszabotálást jelenti. Alighanem éppen ez az amerikai politika egyik célja, kivált számítva a Nasszer halála után kialakult helyzetre. Ha tehát tényegesen folytatódik is a tűzszünet, a rendezéshez csak akkor fűzhet reményeket a világ, amennyiben Washington és Tel Aviv hajlandó belátni jelenlegi taktikája hiábavalóságát és veszélyességét. i <— rj —
