Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

Megkétszerezik a bányászati építők Bankáját A nógrádi szénbányáknál az év elején önállósították az építészeti részleget. Annak el­lenére, hogy a szénbányászat beruházásai az utóbbi időben éppen a visszafejlesztés hatá­sára csökkentek, az építészeti üzemmel szemben egyre na­gyobb igényeket támasztanak. Fejlesztését elsősorban az in­dokolja, hogy a megyében igen nagyok az építési igények. Az idén például már azt tervez­ték. hogy mintegy 35 millió forintos építészeti árbevételt érnek el. Az elmúlt háromnegyed év alatt ez a részleg 92 százalé­kos költségszinttel dolgozott és egymillió 370 ezer forint nye­reséget ért el. Áz utolsó ne­gyedévi eredmények bizonyá­ra még ennél is jobbak lesz­nek. Az idén száz fővel növeke­dett a létszám. Bővítették a telephelyet. Feltétlen szüksé­ges lenne a gépesítés gyorsí­tása. Erre az idén hárommil­lió forintot tudtak biztosítani. Elég sok gonddal küzdöttek a nagybétonyi építők az idén. Cement- és sóderhiány aka­dályozta munkájufcot. Az át­szervezés, a létszámnövelés egy sor olyan gonddal járt, mint például a munkások be­tanítása, átképzése. Természe­tes, hogy az első időkben nem is várható olyan nagy teljesít­mény, mint amilyent majd ké­sőbb elérhetnek. Ennek elle­nére híznak abban, hogy a 35 milliós éves tervet teljesí­teni tudják. Mar a következő évre is ké­szítettek felmérést a munka- lehetőségekről, ami csaknem kétszerese az ideinek, megha­ladja a 62 milliót. Ebben öt és fél millióval szerepel a FÜTÖBER nagyhátonyi tele­pére szóló megrendelés. Csak­nem ennyi a harisnyagyár fej­lesztése. Ezenkívül még mint­egy negyvenmit! ló forinttal szerepel a Ganz-MÁVAG mátranováki telepének építése. A MÁV részére is kellene mintegy 5 millió forint érték­ben vasútkorszerűsítést végez­niük, ezenkívül hárommillió forinttal szerepel még a terv­ben a nagybétonyi osztályozó saját rezsis beruházása. A jövő évi program végre­hajtásához újabb, mintegy 200 dolgozóra lesz szükség. Ezt a fejlesztést vállalati hatáskör­ben előreláthatólag biztosítani tudják. Ezenkívül szükséges lenne az is, hogy nagyobb ösz- szeget kapjanak gépesítésre, forgóalap-fel töltésre. Fontos lenne ez azért is. hiszen a nagybátonyi építőktől függ egy sor más létesítmény ha­táridőre való átadása. Ilyen többek között a Ganz-MÁVAG mátranováki telepe, ahol ugyancsak gyorsítani kellene az építést, hiszen a termelési igények ezt sürgetik. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az első díj: 2000 fo­rintos, a II. díj: 1500 forintos, a III. díj: 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat ok­tóber 1-től 1971, március 31- ig tart. Bárki többször is küld­het fényképeket, így több pon­tot szerezhet és nagyobb esé­lye habet a pályázaton. Ángyai Júlia (Salgótarján). Javul a közlekedés című fényké­pére a zsűri 5 pontot adott 1 Határárokban az éjsza- ka dübörgőit a lánc­talpai; traktor. Két fényes pont jelezte, hogyan hatod a hegyoldalion. A gép zúgásia behallatszott Pelsőpeiténybe is. Amikor a magaslatra ért. lámpái mint a csillagok, vil­lantak a sötétben. Bahor Pál,. traktoros még esifce tizenegy órakor kiállt háiza udvarára és hallgaitózott. Az éjszaka csendjében pontosan hallotta a lánctalpak csörgését, a mo­tor zúgását. A traktor vezetőfülkéjébe képzelte magát. Nehéz, me­leg benne a levegő, rezeg a gép minden parcikája. Dózsa Károly keze az irányító ka­rokon. Izmai biztosan eler- nyedtiek már, de a gépen nem szabad elfáradni. A fényszó­rók egy keskeny alagutat vág­nak a sötétbe, abból nem szabad kitérni. A Határárok hirtelen lejtős, ha a gép ve­zetője nem ügyel, a nehéz gép könnyen megbillen, és akkor kész a katasztrófa. Az ekét is figyelni kell. Száraz, kemény a föld. A legmélyebb­re engedett ekekést is körtye- nyedén kidobja és akkor új­ból kezdheti a szántást. Sze­rencsére Dózsa Károly szívós gyerek, bírja a fáradtságot. És ott van vele Turonyi Já­nos is. Kemény emberek. Bahor még egy darabig hallígatózott az udvaron, az­tán készült lefeküdni. Reggel ötkor váltja Dózsát, pihenni kell. Előtte való éjszaka ő volt kint. Most a földeken meg­állás nélkül dolgoznak a trak­torok. Éjszaka szántanak, nappal vetnek. Sürgeti őket az idő. Jólesően kinyújtózko­dott az ágyban. Még sötét Gépek, voat. amikor felriadt. Ügy érezte, akikor hajtotta le a fe­jét. Az órát nézte. Hajnali né. gyet mutatott. A fáradtság mintha marasztalta volna. Nehezen bújt ki az ágyból, de gyorsan öltözködött és ki­állt az udvarra. A Határárok felé figyelt és nem hallotta a gépet. Szél kergette a falura ülepedett ködöt. Megborzon­gott a teste. Felhajtotta vatta­kabátjának gallérját és össze­húzta a nyakát. Borzongott a hidegtől, de a traktor zúgása csak késett. Ilyen hosszú ide­ig ok nélkül nem áll a lánc­talpas — gondolta. Gyorsan összeszedte magát és ment társához, Brinyicki Palihoz. Dózsáékat kettőjüknek kell ma reggel felváltani a mun­kában. Az úton találkozott Brinyic- kivel, aki ezzel fogadta Ba­hont: — Valami történt odakint. Mióta felébredtem, nem hal­lom a DT hangját... — Én is figyeltem. Valami nincs rendben... A két traktoros hosszú lép­tekkel indult a Határárok fe­lé. A hegyek mögött szürkült az ég. Az erdőben csörögve hullottak a megsárgult leve­lek. Egy vad riadva menekült előlük. Nem törőditek vele. Szaporázták lépteiket, lassan átmelegedtek. Bahamáik már pirog volt az arca. Mire a dűlőbe értek, már átlátták a szürkületen. Fent a szántó kö_ aapén sötótteít a traktor, A fények javítöBámpa fényénél látták, hogy Dózsa Károly és Turo­nyi János a lánctalpaikkal birkózik. Dózsa mérges volt. —A keserves mindenát, el­tört a feszítőtangély! — Mikor? — kérdezte Ba­hor. — Egy órával ezelőtt. Nyugtatták, hogy nem te­het róla, fáradt az anyag és ezen az erősen lejtős olda­lon a belső talpra neheze­dett minden súly. Még sze­rencse, hogy nem történt ko­molyabb baj. Mind a négyen nekÜLáttak a javításnak. Alá­támasztották az emelővasat aztán a lejtős oldalon bete­gesen leroskadt gépet lassan feieméltfék. Lekerült róluk a melegítő kabát, sűrűn töröl- gették homlokukat. Mikor felbukkant a nap, Bahor na­gyot fújt: — Menjetek pihenni, majd mi behozzuk a lemaradást... Azotn a napon ebédidőt sem tartottak. Ott, a fülkében ha­raptak néhány falatot. Azóta már Felsőpetényben is túl­vannak a nehezén, földben van a mag, a betakarítással is jól haladnak. Bahörék tudtak egy kis időt szakítani a déli harangszó után, hogy néhány szót válthassunk. Eljött a be­szélgetésre Hvizsgyala And­rás traktoros is. Ha valaki­nek halaszthatatlan dolga akad, viszi a gépet. Bahor mondta: — A földeken a munkát sem győzzük másként, csak Csak gazdasági funkciója Tan? Árpolitikai tapasztalatok a tanácsi iparkan Az árreform óta eltelt közel három év — mind a vállala­tok, mind az irányító szervek számára — módot nyújt arra, hogy az eddig követett válla­lati árpolitikai gyakorlat alapján leszűrjük a tapaszta­latokat, felszínre hozzuk a félreértések, bizonytalanságok okait azzal a határozott szán­dékkal, hogy az eddig követett gyakorlat — minden szinten — jobban igazodjon a meg­változott körűimén yekhe z, a népgazdasági követelmények­hez. Fokozza a kérdés aktualitá­sát, hogy az ár nemcsak gaz­dasági funkciót tölt be, ha­nem politikai súllyal is ren­delkezik, mivel az életszínvo­nal egyik meghatározója. Ez önmagában is komoly felelős­séget ró a vállalatokra, irá­nyító szervekre egyaránt. Miből adódnak a problémák? Az érvizsgálatok, -ellenőrzé­sek során megállapítottuk, hogy a problémák zöme az ár­politikai helytelen, leszűkített értelmezéséből fakad. Mi n t komplex tevékenység, az ár­meghatározáson kívül magá­ban foglalja az ár tényezőinek elemzését, az ártervezést, ár- prognózist. Ilyen értelemben az árpolitika a vállalati üzlet- poliitáika szerves része, s a vál­lalatvezetők közvetlen napi feladatává kell, hogy váljon. Legnagyobb a bizonytalanság a ráfordítások, valamint a piaci hatások árban való érvé­nyesítésében. A vállalatok általában a költségemelkedés azonnali megtérítésére törekiednek, ár­emelés útján. Hangsúlyozni kell, hogy — bár a költségek számtalan tényező miatt nö­vekedhetnek — a pr oblémák megoldásának nem egyedüli módja az áremelés. Minden­képpen indokolt a hosszabb távú mérlegelés. A vállalatok igyekezzenek a belső tartalékokat mozgósíta­ni, kiaknázná, ezáltal — el­lensúlyozva a költségemelke­dés hatásét, azonos ár mellett — nagyobb nyereséget eléírni. Valamennyi területre érvé­nyes, hogy az árváltozás min­den esetben közgazdaságilag megalapozott legyen. Ez vo­natkozik a szabad árakra is, ami semmiképp sem jelenti a vállalati döntések korlátlan szabadságát. Ennék megfele­lően nem fogadható ed az Ipody-bútargyárnak az az ál­láspontja, hogy a szabadáras termékek körébe tartozó egye­di bútorokat mindentől ifiüg- getlenül szúbjektíve kialakí­tott áron értékesíti. Mérlegel­ve a gyártás körülményeit — rendkívül magas kerestet, in­dokolatlan kapacitás-lekötés, tetemes veszteség —, mind a vállalat, mind a népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy az átlagos vállalati haszonnal számított ráfordítás az áriban terüljön meg. Ismeretek nélkül Annak ellenére, hogy a gyártott termékek többsége piaoérzékeny, a piaci hatások az árra ritkán gyakorolnak befolyást. A vállalatok sok esetben a tényleges piaci hely­zet felmérése, ismerete nélkül adnak árajánlatot, amivel ön­magukat hozzák kedvezőtlen helyzetbe. Lehetővé kell ten­ni, hogy — a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésével párhuzamosan — az árpolitika megnövekedett információ- igénye gyors és pontos, össze­hangolt adatszolgáltatássál biztosított legyen, ezáltal a szerződéses árak minden ol­dalról megalapozottak legye­nek. A lakossági szolgáltatásban több olyan probléma jelentke­zik. amely könnyen megold­ható lenne: a Patyolat Válla­latnál szükségesnek tartjuk a területenkénti differenciált ár alkalmazását, érvényesítve ezzel a nagyobb távolságból eredő szállítási költségtöbb­letet; indokolt a közületi szol­gáltatások esetében olyan ár­szint kialakítása, ami legalább a teljes ráfordítás összegét megtéríti. A RIOLEX Építőanyagipar,i Vállalat elmúlt évi veszteséges gazdálkodásában jelentős sze­repet játszott a megalapozat­lan árpolitika. A vállalat — az ipari osztály közreműködé­sével — intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek az ár­politikára vonalkozó része, összhangban a vállalat alap­vető célkitűzéseivel a gazdál- kozás stabilizálását tűzte ki célul. Ennek érdekében a vál­lalat, mérlegelve a hosszabb távú fejlesztési elképzelése­ket, a piac alakulását, termé­keit olyan árszintre hozta, amellyel az építő-, valamint a szigetelőanyag iránti nagy ke- üesletet várhatóan magasabb szinten tudja kielégíteni. Az ár a fejlesztés vonatko­zásában ma még nem orien­tálja kellőiképpen a vállalato­kat. A gyártmány- és gyár­tásfejlesztési döntéseknek a pillanatnyi és várható ár is­meretére jvd 1 épülniök. A megbízható piac- és árinfor­máció birtokában mód van ar­ra, hogy a vállalat minden te­kintetben megfelelő gyárt- mánysíruktúrát alakítson M. A segítségadás formái Bizonyos negatív tapasztala­tok ellenére megállapíthatjuk, hogy a vállalatok árpolitikai tevékenysége — tendenciájá­ban — az egyoddalúságtól tá­volodva, egyre inkább a komp. lex szemlélet felé fejlődik. Az új munkastílus kialakítását mutatja az is, hogy a közgaz­dasági elemző tevékenység erősítésével párhuzamosan az ár a ráfordítások érvényesíté­se mellett egyre inkább visz- szatükrözi — ha ma még nem is kellő mértékben — a piac változó helyzetét. A meglevő negatívumok azonban szüksé­gessé teszik, hogy az irányító szervek, árihatáságak részéről intenzívebbé váljon a segít­ségnyújtás, az orientálás. Ennek érdekében a megyei tanács ipari osztálya a válla­latok és szövetkezetek illeté­kes vezetői érszére fél éven­ként árkonferenoiákat szervez, elkészítteti a negyedik ötéves terv keretein belül a vállala­tok közép távú árpolitikai kon­cepcióit, ehhez minden segít­séget megad. Az informáltság javítása, a segítségnyújtás, orientálás érdekében kidol­gozta árinformációs rendsze­rét, melyet még ez évben a vállalatok, szövetkezetek ré­szére megküld, illetve meg­szervez. Ne csak a vállalati érdeket A népgazdasági tervben sze­replő árpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében va­lamennyi — az ipari osztály felügyelete alá tartozó — vál­lalattól, szövetkezettől elvár­juk, hogy az ártoialakításnál a vállalati érdeken túlmenően, kelllő súllyal mérlegeljék a megyei és a népgazdasági ér­dekeket is. Széli József közgazdász akikor, (ha egy pillanatig sem engedélyezünk megállásit. — Mi ezt tesszük a kongresszus asztalára... Brinyicki is, Hvizsgyala is nézte Bahort. Mindhárman kemény kötésű, derék embe­rek. Fiatalok, telt arcúalk, ru­hájuk olajos,, arcukon a szán­tóföld pora. Nem szóltak Ba­hor szavaira, mégis bizonyos, hogy megegyezik a gondola­tuk. Most is éppen aiz tör­tént, hogy az egyik társuk­nak lelohadt a gumikerék a gépéin. Volt egy kis idejük és siettek segíteni felsizerelnd a kereket, hogy minél rövid ebb ideig álljon a traktor. Ilyen emberek ezek a fel- sőpetémyi traktorosok. Tizen­egyen vannak. Valamennyien szeretik munkájukat és meg­becsülik egymást. Azt mond­ta a főkönyvelő, hogy ezek­nek fogadalmuk van egymás megbecsülésére. Bahor jött elsőinek néhány társéval. Az­tán mikor jöttek a többiek, akkor összeültek, fogadalmat A szurdokpüspöki Béke Tsz jobb bágyl savanyítóüzemében az idén 3 millió 71 ezer forint értékben készítenek különböző savanyúságo­kat, köztük káposztát paprikát uborkát, ecetes tormát. Szállítanak budapesti ZÖLDÉRT-nek, a Pest—Komárom megyei FÜSZÉRT-nek Ojabban AGROCOOP révén jugoszláv exportra hat vagon uborkát küldenek (Koppány György felvétele^ tettek: a mimika mindennél, elsőbb. Ez a foigadalom össze­kovácsolta okét. Bahor mond­Automatikus hajózsilip ta: — Meg az, hogy itt a falu népe élni akar. Jól és be­csületesen abból, amiért meg- dolgozik. Ennek a munkának egy részéit nekünk kell elvé­gezni ... T7li;ndulitak hárman, szo­rosan egymás mellett a major felé, ahol a gépek álltak. Kisvártatva felzúgtak a motorok és kigördültek a majorból. Indultaik a Romhá- nyi-hegy felé, ott még van Megkezdődött a közlekedés a közös jugoszláv—román be­ruházásként épülő vaskapui erőmű és hajózási rendszer jugoszláv hajózsilipjén. A zsi­lip 310 méter hosszú és 34 mé­ter széles, s teljesen automati­kus rendszerrel működik. Ezzel egyidőben lezárták a román oldalon levő zsilipet, hogy ott befejezzék az építési munká­latokat. A jugoszláv oldalon hama­rosan megkezdi az áramter­melést az erőmű második tur­binája, s befejezik a gát te­tején végighaladó új autóút jugoszláv felének építését is. A Vaskapunál új közúti határ­átkelő nyílik Jugoszlávia és Románia között. (MTI) szántani való. Bobál Gyula NÖGRÄD — 1970. november 4., szerda 3 <.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom