Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

Megválasztották a párt vezető testületéit VILAGHIRADO így látja a belet kommentátorunk, Róti Ervin: Világpolitika itthon és távoli tájakon (Folytatás a 4. oldalról) laki Tivadar, Párái Imre, Szépvölgyi Zoltán, Tímár Má­tyás, Vályi Péter. A Központi Bizottság dön­tött a KB mellett működő niunkaközossiágek vezetőiről létszámáról. A 15 tagú pantéipítési munkaközösség vezetője: Biszku Béla; a 35 tagú közgazdasági munkakö­zösség vezetője: Nyers Rezső; a 15 tagú szövetkezetpolitikai munkaközöss. g vezetője: Fehér Lajos; a 11 tagú ifjúsági bi­zottság vezetője: Pullai Árpád. A Központi Bizottság meg­erősítette, illetve kinevezte a KB apparátusának osztályve­zetőit. A párt- és tömegszer- vaaertek osztályának vezetője: Jakab Sándor; az agitációs és propagandaos ztály vezető j e: Katona István; a tudományos, közoktatási és kulturális osz­tály vezetője: Nagy Miklós; a külügyi osztá'y vezetője: Er­délyi Károly; a gazdaságpoli­tikai osztály vehetője: Bálint József; a közigazgatási és ad­minisztratív osztály vezetője: Bcrrbándi János; a pártgazda­sági osztály vezetője: Kozári József; a Központi Bizottság Iirodájának vezetője: Sándor József. A Központi Bizottság meg­erősítette Nemes Dezsőt a Po látíkai Főiskola rektori. Lakó.. Sándort a Társadalomtudomá­nyi Intézet igazgatói és Vast Henriket a Páirttörténeti Inté­sét igazgatói tisztében, A központtá pártsajtó veze­tői : a Népszabadság főszer- kesztője: Sarlós István; a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának vezetője: Benke Valeria; a Pártélet szerkesztő bizottságának vezetője: Lajtai. Vera. A Központi Bizottság veze­tő szerveinek megválasztáséra és az apparátus vezetőinek megerősítésére, illetve kineve­zésére vonatkozó döntések is­mertetése után Kádár János mondott zárszót. Kádár János zárszava Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők.! A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa mun­kádénak végéhez - értünk. A pártkongresszus betöltötte hi­vatását A végzett munkáért köszönetét mondok a kong­resszus küldötteinek, a ta­nácskozási joggal meghívott elv társaknak, a szervezőknek és közreműködőknek. Köszö­netét mondóik párttagságunk­nak, munkásosztályunknak és népünknek, mert támogatásu­kat a kongresszus egész mun­kája alatt is éreztük. Külön hálás és őszinte köszönetét mondok testvérpár íjainknak, amelyek küldöttséggel képvi­seltették magukat komgresz- szusunktm, a küldöttségek ve­zetőinek és tagjainak köszön­jük internacionalista szolida­ritásukat (Nagy taps.) Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők! Most, a párt X. kongresszu­sának befejezésekor teljes jog­gal mondhatjuk: a pártnak vi­lágos politikája, meghatáro­zott, világos célja van. Ez­után a munka következik, hogy a kongresszus elgondo­lásaiból valóság legyen. A párt teljes é» egységes erejével, összeforrva a tömegekkel, munkásosztályunkkal, népünk, kel, a testvéri kommunista és munkáspártokkal!, a kommu­nizmust építő szovjet néppel, a szocializmust építő vala­mennyi testvéri néppen, a vi­lág összes haladó erejével együtt dolgozzunk nagy cél­jainkért, a szocializmusért, a nemzetek függetlenségéért és szabad fejlődéséért, a bókéért. (Nagy taps.) Bízunk erőinkben, bizalom­mal, nézünk a jövőbe. Előre elv társak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresszu­sa határozatainak megvalósí­tásáért! (Nagy taps.) Tovább, előre a lenini úton a szocialista Magyarországért. (Nagy taps.) Éljen pártunk, munkásosz­tályunk, népünk, virágozzék drága hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! (Nagy taps.) Éljen, a proletár internaci­onalizmus, a szocializmus, a kommunizmus, a béke! (Nagy taps.) Ezután a kongresszus részt­vevői elénekelték az Interna- cionálét, majd Kádár János a jelenlevőknek jó egészséget, »ok sikert kívánt, s a kong­resszust berekesztette. AZ ELMÚLT héten, a kife­jezés közvetlen értelmében, házhoz jött a világpolitika. Már az első világvisszhang­ból is lemérhető, hogy barát és ellenfél egyaránt odafigyelt erre a tanácskozásra, amely megvonta négy izgalmas és tartalmas esztendő mérlegét (többek között erre az idő­szakra esett a gazdasági re­form indulása), s útmutatót adott a jövőre nézve. Csak foltozta a kongresszus iránti érdeklődést a tekintélyes kül­földi részvétel, a szocialista világ olyan vezetőinek felszó­lalása mint Brezsnyev, Go- mulka, Husak és Zslvkov. Megnyilatkozásaikban ugyanis — akárcsak Kádár János és más magyar pértvezetők be­szédeiben — különös nyomaté­ket kapott az európai bizton­ság kialakításának igénye. Vagyis tizenkilenc hónappal az emlékezietes budapesti felhí­vás után, most a budapesti kongresszusról hangzottak el megszívlelendő szavak föld­részünk békéjéről. Mennyire megoldásra érett problémáról van szó, arra jel­lemző, hogy ugyanebben az időben vált ismeretessé a finn kormány újabb kezdeményezé­se: az érdekelt államok nagy­követei kezdjenek el puhatoló­zó megbeszéléseket Helsinki­ben^ Kontinensünk króniká­jához tartozik máig, hogy Var­sóban a francia kormányfő folytatott eszmecserét a len­gyel vezetőkkel, Berlinben pe­dig a két német állam kép­viselői — államtitkári szinten — párbeszédük harmadik for­dulójához érkeztek. Kétségte­lenül van tehát bizonyos moz­gás Európában, de hallatsza­nak olyan borúlátó hangok is, hogy a NATO közelgő brüsz- saeli tanácsülésén „rálépnék majd a fékre”. Ha ez valóban így történik majd, a szocialis­ta országok, s más józanul're­alista erők törekvéseinek tük­rében annál súlyosabb lesz egyes nyugati hatalmak fele­lőssége. Ami a nemzetközi élet ha­gyományos válságcentrumait illeti: az elmúlt hét nem ho­zott lényeges fejleményt a Közel-Keleten, a helyzet te­hát negatív értelemben válto­zatlan, bizonyos derűlátásra legfeljebb az ad okot, hogy Asszad tábornak kairól útja belevág egy hatékony, új arab egység érdekében tett erőfe­szítés folyamatába. Annál vi­harosabban alakultak a dél­kelet-ázsiai események, s új krízisterület jelentkezett a nyugat-afrikai Guineában. A HIVATALOS Washington számára sok kellemetlen órát okozott a héten a veszélyes, de eredménytelen vietnami akció Utólagos elismerése. A VDK is­mételt bombázására tulajdon­képpen nem is voltak képe­sek elfogadható magyarázatot adni, jellegzetes erőpolitikai húzásról volt szó. A félszáz ál­dozatul esett polgári lakoson kívül nem könyvelhettek el katonai sikert. Ha a korábbi ezer napos bombázás nem töt- te meg a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság népét, most is hiába próbálkoztak. Vi­szont a felháborodás vihara csapott végig az egész vilá­gon, nem utolsó sorban magá­ban az Egyesült Államokban. Határozott figyelmeztetésül szolgált az a vietnami bejelen­tés is, hogy távol maradnak a szokásos csütörtöki párizsi tárgyalásoktól — tiltakozásul az amerikai akció ellen. Laird hadügyminiszter, heti magyarázkodásainak egyikén, fellebbentette a fátylat arról is, hogy egy amerikai kom­mandó osztag sikertelenül próbálkozott a VDK felett le­lőtt USA-pilóták kiszabadítá­sával. Az oly gyakran reklá­mozott amerikai felderítés csődöt mondott, mivel foglyok helyett üres táborra bukkan­tak. Nixon ugyan személyesen osztogatott kitüntetéseket, hogy mentse a látszatot, ám az amerikai közvélemény meg­jegyezhette Fulbright szenátor szavait: „a hadifoglyok haza­térésének legbiztosabb módja, ha befejezik a háborút...” Az imperialista agresszió jegyeit viselik magukon a guineai fejlemények is. Az előzményekhez tartozik, hogy a független és haladó elveket valló állam szomszédja az a Portugál-Gutnea, amely sike­res szabadságharcot folytat Területének csaknem kéthar­madán már őslakói az urak, lehetségesnek tűnik annak fel- tételezése, hogy a portugál kó­lóm alizmusnak sikerül itt véget vetni. Lisszabon hivata­los vagy félhivatalos zsoldos­rohamokkal igyekszik ellen­gőzt adni. Korábban Szenegál emelt panaszt a portugál légi­támadások miatt, most viszont Guinea lett a célpont. Por­tugál hajók és tengeralattjá­rók közreműködésével, gui- neai árulók felhasználáséval akarták megdönteni a táma­dók Sekou Touré elnök rend­szerét. CONAKRY visszaverte a rohamokat, de a jelek szerint a veszély még nem múlt el teljesen. Guinea ezért kért nemzetközi segítséget is, hi­szen adott esetben portugál túlerő is fenyegethet. Bizonyos csalódást okozott Conakryban, hogy az ENSZ nem küldött valóságos támogatást, igaz több afrikai ország tevőlege­sen segíti Guineát, s értékes politikai támogatást adnak a világ haladó erői. A NATO- tag Portugália pedig ott ül újra a vádlottak padján. Nem nagy dicsőségére, de annál sú­lyosabb felelősségére az At­lanti Szövetségeseknek is.— A küldöttek az Internacionálét énekelik Az MSZMP KB fogadása Ä Magyar Szocialista Mun- tott Központi Bizottságának káspárt Központi Bizottsága a tagjai, a Központi Ellenőrző X. pártkongresszus befejezé- Bizottság tagjai. Ott voltaic a se alkalmából a kongresszuson kommunista és munkáspártok részt vett külföldi pártkül- hazánkban tartózkodó küldött- döttségek tiszteletére szómba- ságei. ton délután fogadást adott a A meleg, baráti hangulatú Nagyar Néphadsereg Központi fogadáson Kádár János, az Klubjának nyári helyiségében. MSZMP Központi Bissoittságá- A fogadáson részt vettek az nak első titkára pohárköszön- MSZMP újonnan megválasz- tőt mondott (MTI) Elu”a*ott a szovjet delsgáeió Szombaton este elutazott központi bizottság osztátyve- Budapestről az MSZMP X. zetője. kongresszusén részt vett szov- A vendégeket a Ferihegyi jet pártküldöttség tagjai: repülőtéren Komócsin Zoltán, Konsztantyin Katusev, az az MSZMP Politikai Bizottsá- SZKP Központi Bizottságának gának tagja, és dr. Perjést titkára, Konsztantyin Rusza- László, a Központi Bizottság kov, az SZKP Központi Re- külügyi osztályának helyettes vízióé Bizottságának tagja, a vezetője búcsúztatta. Albánia nemzeti ünnepe Huszonhat éve. 1944. november 29-én fejeződött be az a harc, amelyet a felfegyverzett albán nép hat éven át rendkívül nehéz kö­rülmények között hősiesen vívott az olasz, illetve a hitlerista német megszállók ellen. Ez a nap azóta Albánia nemzeti ünnepe. Az albán nép annak következté­ben aratott győzelmet a fasiszta megszállók felett, hogy a szovjet hadsereg súlyos csapásokat mért a hitlerista haderőkre, s amikor a front a Balkán-félszigetre ért, szovjet katonák közvetlen segít­séget is nyújtottak a harco.ó albán népnek, a szovjetuniótól kapott segítség a felszabadulás után is bőségesen áradt Albániába. Nem a Szovjetunión és nem is más szocalista országokon múlt, hogy a későbbiekben Albánia vi­szonya sajnálatosan megváltozott a szocialista közösséghez, annak védelmi és gazdasági szervezeté­hez. Felszaoadulása évfordulóján szívből kívánjuk az albán népnek, hogy a jövőben sikeresen mun­kálkodjék hazája szocialista fel­emelésén. Jugoszlávia ünnepére Jugoszláviában ma ünnep­lőik a köztársaság napját. Ket­tős évforduló ez. 1945. novem­ber 29-én kiáltották ki az al­katai ányozó nemzetgyűlés képviselői a köztársaságot — ennek ma van huszonöt éve. Két évvel korábban, ugyan­csak november 29-én egy má­sik fontos tanácskozás kezdő­dött: Jajce boszniai kisváros­ban összeült a Jugoszláv Nép­felszabadító Antifasiszta Ta­nács (AVNOJ). hogy koordi­nálja az antifasiszta harcot és lerakja a jövő jugoszláv áL tanúság alapjait. A jugoszláv népfelszabaditó harc forradalmi mozgalom volt, amely a hitleristák ki­űzésén túl megnyitotta az utat az ország társadalmi át­alakulása felé. A kommunis­ták vezette nép a szocialista építés útjára lépett és ez a fejlődés soha nem látott táv­latait nyitotta meg. Hazánk örvendetesen fejlő­dő kapcsolatokat tart a szom­szédos szocialista Jugoszláviá­val. Mindkét ország a szocia­lizmus, a béke, a biztonság ügyének szolgálata mellett kö­telezte el magát — ez együtt­működésünk legfőbb elvi alapja. Gazdasági együttmű­ködésünkben az árucsere- forgalomtól az ipari kooperá­cióig a közös munka minden szektora képviselve van. A köztársaság kikiáltásának negyedszázdos évfordulóján a magyar nép szívből jövő jó­kívánságait küldi déli szom­szédjának. Kívánjuk, hogy ba­rátságunk és együttműködé­sünk a jövőben még kiterjed­tebb, még gyümölcsözőbb le­gyen. Föld körüli pályán az újabb Molnyija—1 Közös November 27-én a Szovjet­unióban újabb Molnyija—1 típusú hírközlő mesterséges holdat bocsátották fel. A szputnyik rendeltetése a hosz- szú távú telefon- és távíró rá- diókapcsolat-rendszer műkö­désének biztosítása, továbbá a szovjet központi televízió mű­sorának továbbítása a távoli Északon. Szibériában, a Szov­jet Távol-Keleten és Közép- Ázsiában elhelyezett „Orbita” televíziós hálózat állomásai számára. A Molnyija—1 keringési ideje 11 óra 47 perc, a pálya hajlásszöge 65,3 fok. A műhold fedélzetén a te­levíziós programok továbbítá­sára és a több csatornás rádió­kapcsolat megvalósítására al­kalmas berendezéseken kívül irányító-mérő berendezést, va­lamint a műhold tájolására, pályamódosítására és energia- ellátására szolgáló rendszert is elhelyeztek. A mesterséges holdon elhe­lyezett műszerek normálisan működnek. A Molnyija—1- gyel az előre meghatározott program szerint létesítenek kapcsolatot. A TASZSZ az alábbi közle­ményt adta ki: A szocialista országoknak a világűr békés célú kutatására és felhasználására vonatkozó együttműködési programja ke­retében 1970 november 28-án. moszkvai idő szerint 8.30 óra­kor. a Szovjetunió európai te­rületéről 487 kilométer magas­a Veriik&I—1 ságba felbocsátották a Verti­kal—1 jelzésű geofizikai ráké tát. A Vertikal—1 geofizikai ra­kéta rendeltetése az alábbi komplex-vizsgálatok elvégzé­se volt: — a Napból származó ibolyántú­li, röntgen- és milliméternél rövi- üebb sugarait tulajdonságainak és a Föld légköre által történő el­nyelésének tanulmányozása; — elektron-koncentrációk és po­zitív ionok magassági eloszlásá­nak, továbbá az elektronikus hő­mérsékletnek a vizsgálata; — meteorrészecskék vizsgálata. A rakéta fej része a vizsgálatok elvégzése után visszatérő tartály­ból és egy műszeres szakaszból állt. A tartályban az alábbi tudomá­nyos készülékeket helyezték el: — röntgen sötétkamrák és rönt­gen-spektroheliograf. Ezeket a Lengyel Népköztársaságban dol­gozták ki és készítették el; — röntgen-spektrométerek, ame­lyeket a szovjetunióban szerkesz­tettek és készítettek; — meteor-részecskéket vizsgáló készülék, amelyet a Magyar Nép- köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság együttesen szerkesztett és ké­szített el. A műszeres szakaszban el­helyeztek: egy Leimann-alfa fotomé­tert és egy rádió-frekvenciás kapacitiv szondát, amelyeket a Német Demokratikus Köz­társaságban szerkesztettek és készítettek, továbbá tudomá­nyos műszert a Nap millimé­ternél rövidebb sugárzásainak rakétával és a Föld ionoszférájára jel­lemző adatoknak mérésére. Ezt a Szovjetunióban készítet­ték Bulgária, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, és Csehszlovákia tudósainak együttes műszaki adatai alapján. A Vertikál—1 geofizikai ra­kéta felbocsátásának térségé­ben egy „AMA” földi beren­dezés segítségével, amely a Német Demokratikus Köztár­saságban készült, megmérték az 1,0, 1,5 és 2,0 mhz frekven­ciás rádióhullámok elnyelési viszonyait. Amikor a rakéta pályája le­felé ívelt. 100 kilométer ma­gasságban leválasztották a tudományos berendezést tar­talmazó tartályt, s ez ejtőer­nyőrendszer segítségével föl. det ért. A Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakemberei részt vettek a Vertikál—1 jel­zésű rakétán elhelyezett tudo­mányos berendezés felszerelé­sében és kipróbálásában, va­lamint a rakéta felbocsátásá­ban. A rakéta által szerzett anya. gok előzetes vizsgálata arra mutat, hogy a rakéta útja so­rán normálisan működött. Az együttes kísérletben résztvevő országok tudomá­nyos szervezetei megkezdték a kísérlet révén szerzett tudo­mányos információk feldől«? gozását. (TASZSZ) t k

Next

/
Oldalképek
Tartalom