Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

Színházi esték A százesztendős ifjú operett KOSSUTH RADIO: 8.05: Mflsor- temertetés. — 8.20: Szüreti bál. — #.45: Tőth Ferenc: Mindig vígan. — 9.05: Az ízlés fejlődéséről. — 9.39: Szalma Ferenc és Mátyás Má­ria énekel. — 10.05: Rádióegyetem. Arany János. — 10 35: Zenekari muzsika. — 12.30: Melódiakoktél. *— 13.50: KJ nyer ma? — 14.00: Vi­tel a korszerű mezőgazdaságról. 14.20: Kóruspódium. A Bajai Ta­nítóképző Intézet énekkara éne­kel. — 14.30: A Rokokó-együttes játszik. — 14.39: Xcpda 1 gyűjtő­út on Kodály Zoltán nyomában, II. rész. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Rádiószínház. Az ész bajjal jár. — 16.41: Kocsár Miklós: Nagy réti ci lakodalmas. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. —* 17.05: Időszerű nemzetközi kér­dések. — 17.15: Beethoven összes szimfóniái, V. rész. IX. szimfónia. — 18.28: Mit rejteget a szürkeál­lomány? — 18.48: A Jereb-együt- tes műsorából. — 30.15: Bartók: A kékszakállú herceg vára. — 21.11: .Népdalcsokor. — 22.20: Vámos Ág­nes és Svéd Sándor operettdalokat énekel. — 22.40: Van-e a termé­szetnek dialektikája? — 23.00: 'ránczene. — 23.30: A XX. szá­zad kamarazenéjéből. — 0.10—0.25: Tánczene. PETŐFI RÄDIÖ: 8 05: Iászt-etB­öök nagy virtuózok előadásában. >— 8.45: Külpolitikai figyelő. — 9.00: A koldusdiák. — 10.00: A ze­ne hullámhosszán. — 1150: Magán- vélemény — közügyekben. — 12.00: Könnyűzenei Híradó. (Ism.) 12.30: Mozart: B-dúr zongoraver­seny. — 13.03: Győri stúdiónk je­lentkezik. — 13.20: A démon. — lá.00—18.00: Kettőtől hatig... — 18.10: Rádióegyetem. Arany Já­nos. — 18.40: Rádióhangversenyek­ről. — 19.10: Vujicsies Tihamér: Alföldi képek. — 19.20: Hangver­seny a stúdióban. Gosztoiányi Eszter énekel. Varjas Anna zon­gorázik. — 20.10: Jó estét, gyere­kek! — 20.15: Könnyűzene Kere­kes János szerzeményeiből. — 20.51: Tanácskozik az MSZMP X. kongresszusa. Összefoglaló a nap eseményeiről. — 21.06: ÜJ köny­vek. — 21.09: Az Ifjúsági Rádiő- színpad bemutatója. Vacsora előtt. 22.05: Fiatalok a kecskeméti nép­zenei fesztiválon. — 22.30: Mágő Károly népi zenekara játszik, Bucsy Sarolta énekel. — 24,00— 0.10: Hirek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 3.10—12.28: Iskola­tévé. — 13.10—16.10: Iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Prakovszky, a si­ket kovács. Tévéfilm. (Ism.) — 18.20: Erdők, mezők virágai. . . — 18.55: Reklámműsor. — 19.05: Es­ti mese. — 19.25: Szünet. — 19.30: Tv-híradó. — 19.50: A Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kongresz- szusáról jelentjük. — 20.30: A tit­kos jelsző: „Csupaga”. Magyarul beszélő NDK tévéfilmsorozat, n. rész. — 21.50: Parabola. — 22.10: Tv-híradó — II. kiadás. BESZTERCEBANVA: 9.35: Oszt­rovszkij: a vihar. (Ism.) — 17.10: Táncdalverseny. — 19.00 és 21.45: Tv-híradó — 20.00: Bonlvur szíve. (Szovjet film, 4. rész.) Hollandiába Holland üzletfél járt az ősz elején a Fővárosa Kézműipari Vállalat pásztói telepén. A holland cég nagy tételben rendelt női ruházati cikkeket a vállalattól. A külföldi szak­ember szakmai tanácsokat adott a termelés előkészítésé­hez és megindításához. A pásztói gyáregység 500 midi­szoknyát készített holland megrendelésre. A konfekció- részleg ezen kívül havonta ezer női kabátot szállít a ke­reskedelemnek. A „Ramóna” ruházati cégnek a negyedik negyedévben mintegy 20 000 női blúzt és úszót készítenek. Lesz-e meleg víz? Kisterenye és Maconka kö­zött az Eötvös Loránd Geofi­zikai Intézet számításai sze­rint 1800—2000 méter mély­ségben hasonló mészkőaljazat van, mint amilyen Mátrade- recskén, a mélyfúrásból fel­tört hőforrásnál. A feltétele­zés szerint itt is meleg víznek kell lennie. A mélyfúrás el­végzéséhez 2500 méterig ható fúróberendezést biztosítanak. Három mélyfúrást tervezett az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet A kivitelezést a tár­gyalások szerint rövidesen megkezdik. A Nógrád megyei Temet­kezési Vállalat belső átszer veaés és psrofilírozás miatt megvételre ajánl egy db GAZ 51 típusú 2,5 tonnás — magasítóval és ponyvá­val ellátott — ^ehergipVocsit kifogástalan állapotban, bejáratlan, felújított mo­torral, hat db új szovjet gyártmányú tartalékgumi­val és főbb tartalékalkat­részekkel. ”ím: Salgótarján, Arany János utca 91 szám. A három legjelentősebb, a francia, az angol és a bécsi operefctstílus közül a legutób­binak volt első számú kép­viselője, mondhatni koronázat­lan királya Johann Strauss, az if jabbik, a varázslatos ke- ringőik utolérhetetlen mestere. Sokszor elmondták már, az operett a kialakuló polgárság művészeti igényének terméke, s valóban így van, csakhogy a műfaj születésének kezdeti év­tizedeiben még erőteljesen ma­gán. hordozta az opera igé­nyes zenei jegyeit. Ez jellemzi Strauss: Denevér című mű­vét is, melyet ha tetszik, víg­operának, daljátéknak, vagy operettnek egyaránt jelölhe­tünk. A háromnegyedes tak­tus diadalmas bevonulása a színpadra viszont korszaknyi­tányt jelentett a korábbi, a francia, angol, de még az oszt­rák operettekhez mérten, is. Ifjabb Johann Strauss kerin- gőinek dús dallamossága, paj­kos vidámsága, érzelmessége szinte egyik napról a másikra meghódította a császárvárost; a Burg előkelő arisztokratáit és az utca népét egyaránt. Szinte elválaszthatatlan, hogy a keringőkirály mit és meny­nyit szívott magába a sajátos osztrák népzenei világból, s mik azok a művei, melyeket a nép tett közkincsévé. Annyi bizonyos. viszont, hogy a bécsi operett a maga gyakran túlságosan is érzel­mes, sőt érzelgős stílusjegyei­vel már némi műfaji hanyat­lás előjeleit mutn : a csípős, társadalombírálatra is bátran vállalkozó francia operettek­kel szemben, különösen Of­fenbach zenei csúfondárossá- gával, de az ifjú Strauss zse­nialitása és példátlan sikerei mégis és még hosszan járható utat nyitnak a bécsi stílusnak, s ez áll legközelebb jó ideig a legkiválóbb magyar operett- koanpontistákhoz, mindenek­előtt Lehár Ferenchez is. A Denevér egyébként Stra­uss legelső színpadi műveinek egyike. 1874-ben, négy év hí­ján kereken egy évszázada, hogy megszületett, s a debre­ceni Csokonai Színház salgó­tarjáni bemutatójának bizony­ságaként dallamvilágának kel­lemessége az eltelt időben mit sem vesztett fényéből, eleven lüktetéséből. Az ismert, — Meilhac és Halévy nyomán, Haffner és Genée által írt vi­dám és pajkos történetet Zsi- gó Károly tapintatos kézzel frissítette fel, s tette a főképp középkorosztályúakbó! tevő­dő közönségnek élvezetessé. A darabot a társulat opera­együttese mutatta be, bár he­lyet kapott a gárdában az el­sősorban prózai szerepeket játszó, de meglepőn jó hang­anyagú Simor Ottó is. A sok­oldalú művész Eisenstein ked­vesen bohém alakját formálta énekben, játékban egyaránt kiválóan. Elsőrangú hanganya­ga mellett viszont Rozalinda alakjában Marsay Magda ki­tűnő játékkészségét bizonyítot­ta. Orlofszky herceg személyé­ben Varga Magdát illeti min­den tekintetben elismerés. Tréfás György Frank fogház- igiazgató alakjában nyújtott ki­fogástalant. Tetszett a tréfa­mester dr. Fáikéban Nagy- mersey Miklós játéka, Karrui- usz Tibor póruljárt hősszerei- mese, Adél, a pikánsan szem­telen szobalány mintázója: Pallos Gyöngyi, unokanővére, Ida személyében Malonyay Nani, s nem utolsó soron a humor, a jellemkarikatúra két mesteri szintű képviselője, a dr. Blindet színre állító Bán Elemér, és. a játékhagyomá­nyokat megújítani, felfrissíte­ni képes Oláh György börtön- őre. A szép kiállítású, kitűnő elő­adás rendezői érdeme Kertész Gyulát illeti, a zenekar élén Szabó László vezényletével a muzsika teljes pompája érvé­nyesült Az Ipari Műszergyár ildadi gyártelepére felvesz: — fémforgácsoló szakmunkásokat, lakatoso­kat, villanyszerelőket, — öntő-, forgácsoló-, sajtolómunkára IS. élet­évet betöltött női és férfimunkásokat. — férfi segédmunkásokat és könnyű munká­ra 16. életévet betöltött női dolgozókat A dolgozók munkába szállítása és hazaszállítása a munkarendhez igazodó vonattal, illetve autóbusszal történik. A vállalat kedvezményes étkezést biztosít Azoknak a dolgozóknak, akik igénylik a vállalat szál lodájában kulturált szálláslehetőséget biztosítunk. ■Jelentkezni lehet: személyesen minden munkanapon 8—14 óráig, a felvételi irodán, levélben: IPARI MÜSZERGYÁR (felvételi Iroda) ASZOD. Pt 2 címen 6 NÚGRÁD - 1970. november 26., csütörtök „Szép várost építenek” Francia építészek látogatása Salgótarjánban Salgótarján csaknem egye­dülálló módon való átépítése immár Európa-hírű. Erről ad­tak tanúbizonyságot azok a francia építészek, akik a kö­zelmúltban a városiba látogat­nak. Eljött Marcel Gabriel Lods professzor, városrendező épí­tész és felesége. Michel Colot, a francia területfejlesztési minisztérium megbízásából a Területfejlesztési Főhatóság képviseletében érkezett hoz­zánk, ő egyébként a párizsi városiéj leszit és felelős megbí­zott vezetője. Elkísérte a vendégeket Georges Noneau, a budapesti francia nagykövet­ség kereskedelmi tanácsosa és Magyar Géza, a LAKÖTERV Állami díjas építésze, Dr. Tóth István, a városi fanács vb->elnöke tájékoztatta a látogatókat Salgótarján tör­ténetéről, a város átépítésének folyamatáról. Elmondta töb­bek között, hogy az 1945 utá­ni, kezdeti építkezések nélkü­löztek csaknem minden város- rendezési elvét. Az e körül kibontakozott vita 1960 táján dőlt el véglegesen. Ekkor ha­tározták el, hogy Salgótarjánt a hagyományostól merőben eltérően, a városközponttól kezdve, a városszélek felé ha­ladva építik át. Nehéz volt a döntést meg­hozni, még nehezebb elfogad­tatni. Még neves szakemberek is kételkedtek az elgondolás kivihetőségében. A legerősebb ellenállást azok tanúsították, akiknek lakását a tervek érin­tették.. A hosszadalmas meg­győzés során a leghatáso­sabb érveknek az elsők között átadott lakások bizonyultak. Azóta már 5500 lakást épí­tettünk. Ez annyi, mini amennyi korábbam összesen volt Salgótarjánban. Mielőtt a vendégek város­nézésre indultak volna, heves vita bontakozott kd a város- rendezési rajzok, s Salgótar­ján jövőjét ábrázoló makettek előtt. A csaknem 80 éves Lods professzor — aki egyébként Franciaország legnevesebb építészei közé tartozik, a vi­lághírű Le Corbusier utódja­ként emlegetik — különösen a várost övező hegyoldalak beépítése iránt érdeklődött. — A domboldalak beépíté­se véleményem szerint szük­ségszerű, sőt elkerülhetetlen — mondta Lods professzor. — Nem terejszkedhet a város csupán hosszában, hiszen ez számos — közlekedési és egyéb — problémát vonna maga után. Dr. Tóth István kinyitotta az ablakot, s mutatta a váro­si tanács mögötti hegyoldalát: — íme, ott már nemsokára elkészülnek az új épületek, s hasonló formában építjük be az egész oldalt. Több szakvélemény hang­zott el az alábányászott terü­letek feletti építkezéssel kap­csolatban is. A francia építé­szek azon az állásponton vol­tak, hogy az alábányászott te­rületeken lehet is, sőt — ha a helyre nagy siükség van — kell is építkezni. Szó esett azokról a módszerekről, ame­lyek az aláibányászott terüle­tek beépítésénél a legkevés­bé költségesek. — Párizsban száz éven át tartotta magát a hit, hogy alábányászott területeken nem lehet, vagy legalábbis veszé­lyes építkezni. Aztán bebizo­nyították az állítás téves vol­tát, s ma a város nagy része alábányászott területeken áll. A városi tanácson folytatott vita után a vendégek város­nézésre indultak. Az új város­negyedek s a friss építkezések tetszést váltottak ki a szak­emberekből. Megkértük Lods professzort, összegezze a városról kiala­kult véleményét — Az a legnagyszerűbb — mondotta —, hogy az eredeti városszerkezet jóformán már nem is létezik, fokozatosan ki­cserélődött az újra, s ez a „darabonként” épített új még­is szervezett, egészében ész­szerű. A probléma ilyen meg­közelítése nálunk is több «ét­ben célszerű lenne, sajnos, ezt alapjaiban meggátolja, hogy a tradicionális városszerkezet megváltoztatására nincsen mód. Az a véleményem, hogy Önök nagyon jól oldják meg feladatukat, szép várost épí­tenek maguknak. — szendi — ü I Midi FÉM ÖLTÖZŐSZEKRÉNYEK HÁROMA.JTÓS Vállalatok9 szövetkezetek ! HOST RENDELJENEK fém öltözőszekrényeket az legnagyobb öltözőszekrényeket gyártó vállalatától: bármilyen mennyiségbe«, a megadott határidőre. Mereie; iUOOADioOXSOO mm. KÉTAJTÓS li ... 1 mmm (TSShw*’ Í tkma* ip-;-, v| . r~ r r~ r IP*— r I HZ Mérete: 1800X800X500 mm. MEGRENDELÉSEIKET VÁRJA A ENGEDMÉNYES TERMELŐI ÁRON SZÁLLÍTJUK! A háromrészes öltözőszekrény ára I—100 db rendelés esetén db-onként 100—200 db rendelés esetén db-onként ■MM) db feletti rendelésnél db-onként A kétrészes öltözőszekrény ára: db-onként 970 Ft 960 Ft 950 Ft 700 Ft Miskolci Vasipari Vállalat Miskolc, Baross Gábor utca 13—15. Telefon: 15-420. Ügyintéző: Németh Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom