Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

ä ssitexffisScozilc pörlurslc J€. kongresssusa (Folytatás■ a 4. oldalról) Következetesen tovább foly­tatjuk a területi aránytalansá­gok felszámolását, a vidék iparosítását. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítése útján biztosítjuk, hogy mérséklődje­nek az ország egyes területein élő népesség életkörülményei­ben még meglevő különbségek. A területi fejlesztés, az urba­nizáció szükségszerűvé teszi, hogy a lakosság számára meg­felelőbbé tegyük a közegész­ségügyi viszonyokat. re vonatkozó Irányvonal is vezérelje, s nem azért, hogy most döntsük el mindazt, amit csak jó néhány év múlva le­het és kell majd eldönteni. Hazánkban a párt és a kor­mány elhatározása alapján a hosszú távú népgazdasági ter­vezés munkálatai 1967 végén kezdődtek meg. A készülő hosszú távú terv több olyan központi fejlesztési programra épül, amelyek egy része már a harmadik ötéves terv során került megfogalmazásra, sőt a megvalósítás kezdeti stádiu­mában, más részük pedig a kormány által kiemelten ke­zelt nagy népgazdasági beru­házások formájában a jövő évben induló IV. ötéves terv­ben szerepel. Ez is bizonyítja, hogy az ötéves és a hosszú távú tervezés között szükség- szerű az összefüggés és a köl­csönhatás. Erre két jellemző példát szeretnék mondani: a hosszú távú terv energiaprog­ramja szerint tovább folytató­dik a szénhidrogének rész­arányának növelése a tüzelő­anyag-felhasználásban. Míg 1960-ban az energiahordozók­ban a szén aránya 72,4 száza­lék volt, addig 1965-re ez az arány 65,7 százalékra, 1970-re mintegy 50 százalékra csök­kent. A IV. ötéves terv vé­gére 36 százalékra, 1985-re pedig mintegy 20 százalékra tervezzük csökkenteni a szén szerepét a tüzelőanyag fel- használásában. Ugyanezen idő alatt a gazdaságosabban ki­termelhető és felhasználható szénhidrogénbe aránya 21 százalékról csaknem 70 száza­lékra emelkedik. Ennek a fo­lyamatnak igazában nem lesz kárvallottja a szénbányászat sem. A gazdaságtalan szénter­melés kiszorul* de biztosnak látszik, hogy az atomerőmű­vek széles körű elterjedéséig, tehát még nagyon sokáig, szükség lesz a jó minőségű, gazdaságosan kitermelhető szénbányáink termelésére a mai színvonalon. létesítünk kapcsolatot a vi­lág bármely országával. A külkereskedelmi forga­lomnak távlatilag is a nemzeti jövedelemnél gyorsabban kell növekednie. Ez is a nemzetkö­zi munkamegosztás kiterjesz­tésének szükségességére utal. Ahhoz, hogy e célt elérjük, határozottabban kell kezde­ményeznünk a sokoldalú gaz­dasági együttműködés bővíté­sét mind az országok, mind a formák és módszerek vonatko­zásában. Ehhez szükséges, hogy a to­vábbiakban is mindenkor tel­jesítsük nemzetközi kötele­zettségeinket, a szocialista és más országokkal megkötött egyezményekben foglalt szál­lításokat. Mint a Központi Bizottság beszámolója is említette, kül­politikai féladatainkat becsü­lettel teljesítjük. Államunk a többi szocialista országgal együtt számottevően hozzájá­rul a világbéke megőrzéséhez, a szocialista építőmunka szá­mára nélkülözhetetlen békés nemzetiközi feltételek biztosí­tásához. Aktív külpolitikánk az országok közötti kapcsola­tok sokoldalú fejlődését szol­gálja, és összhangban van a szocialista testvérországok tö­rekvéseivel. Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság beszá­molója joggal szólt arról, hogy az eltelt években nem kis eredménnyel dolgoztunk, s jó néhány lépést tettünk előre a szocializmus felé vivő úton. A beszámolóban sokoldalú kritikai elemzőmunka alapján, őszintéin és felelősséggel igye­keztünk feltárni az eredmé­nyeket és a fogyatékosságo­kat, a megtett utat. Ezek mérlegelése alapján vázoltuk fel a következő időszak főbb feladatait. Az alapvetően pozitív érté­kelés nem feledteti velünk, hogy amikor a dolgozókkal hétköznapi életünkről beszél­getünk, az eredmények és fo­gyatékosságok nem ilyen arányban jelentkeznek. Ezek­ben a beszélgetésekben érthe­tően nagyobb teret kapnak a gondot okozó problémák, mint az elért eredmények, a figye­lem középpontjában az indo­koltnál több a bírálat, mint a dicséret. Ez a látszólagos ellentmondás korántsem azért van, mintha a beszámoló ró- zsásabb színben igyekezne fel­tüntetni a dolgokat, mint ami­lyenek azok a valóságban. Tudjuk, érezzük, hogy az egészséges fejlődés, a pozitív összkép mellett egyéni éle­tünkben bizony még sok olyan bosszantó dolog van, mely az adott esetekben az egyes egyének szempontjából nagyon fontos és amely a dolgozó ember hangulatát sokszor meghatározza. Ezek a jelenségek társadal­mi méretekben a fejlődés irá­nyát ugyan nem érintik, de időről időre befolyásolhatják, ronthatják a dolgozók hangu­latát, munkakedvét. Számta­lan esetben fordul elő, hogy egy-egy ember ügyes-bajos dolgait intézve, összeakad az államnak egy-egy olyan kép­viselőjével, aki enyhén szól­va, nem áll hivatása magas­latán, bürokratikusam kezeld az ügyeket, lélektelenül végzi munkáját. Az ilyen magatar­tás rendkívül káros, mert még ma is igen sokan egyes álla­mi vállalat, vagy állami, ta­nácsi , tisztviselő fogyatékos, hanyag munkájáért a szocia­lista államot, a rendszert, a kormányt vagy éppen a pár­tot hibáztatják. Régebben, amikor az álla­mi vezetést rengeteg részuta­sítás jellemezte, akikor sem volt ez teljesen igazságos, de érthető volt, hiszen a kisebb jelentőségű dolgokat is ma­gas állami szinten döntötték el. Most azonban, hogy na­gyobb önállóságot, felelőssé­get, döntési lehetőséget ad­tunk az alsóbb állami, taná­csi szerveknek, a vállalatok­nak, nem helyes és nem is igazságos minden hibáért rög­tön a felsőbb szerveket fe­lelőssé tenni. Az ügyintézé­sért, a döntéséit jó vagy rossz következményeiért nagyon konkrétan, mondhatnám ,.cím_ zeit” jelleggel azokat kell megdicsérni vagy elmarasz­talni, akik ezeket a dönté­seket hozták, akik a jó vagy rossz munkát végezték. Igaz, lehetnek és vannak is olyan esetek, amikor a hiba már nem elszigetelt, hanem tár­sadalmi méreteket ölt, álta­lánossá válik. Ebben az esetben már a legfelső kor­mányzati szervek elmaraszta­lása is indokolt lehet. A valóságos helyzetünknek megfelelő közhangulat kiala­kítása érdekében nagyon fon­tos. hogy különbséget tegyünk a vélt és a valóságos állami érdek között. Igaz ugyan, hogy vállalataink tulajdonosa az állam, de a vállalat csak ak­kor képviseli valójában az össztársadalom érdekeit, ha munkájában, az egyénekkel való kapcsolatában nap-nap után ezt kifejezésre is juttat­ja. A szocialista állam válla­latának feladata az egész dolgozó nép érdekeinek szol­gálata és ezen belül a válla­lati kollektíva helyzetének ja­vítása. Minden szerv a népért van Gyakori azonban még ma is, hogy a vállalatok, illetve a vállalaton belül dolgozó cso­portok pillanatnyi valóságos vagy vélt érdekeik miatt hát­térbe szorítják a társadalmi összérdefceket. Ezért a fo­gyasztó esetenként a vállala­tok kénye-kedvére kiszolgál­tatottnak érzi magát. Ez pe­dig nem jó dolog. A szocialista demokratiz­musnak, a korszerű követel­ményeknek megfelelő munka­stílus kialakításában nagy szerepük van a vállalat gaz­dasági vezetőinek, de legalább Ilyen szerepük van a helyi párt- és tömegszerveze toknak is. E politikai testületek ak­kor végzik valóban jól mun­kájukat, ha egyszerre tudják szolgálni az általános társa­dalmi érdeket és a szőkébb közösségét. Az ilyen munkastílus ki­alakítása egyáltalán nem könnyű, hiszen az érdekek esetenként ütközhetnek, s ez időnként komoly problémákat vet fel. Az ilyen munkához szükséges bátorságot nem le­Tisztelt elvtársnök és elvtár­sak! Engedjék meg, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk, dolgozó népüiik nevében a legszívé- lyesebben üdvözöljem a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát, a kongresz- szus küldötteit, pártjuk min­den tagját és a Magyar Nép- köztársaság dolgozóit. A csehszlovák kommunis­ták, dolgozó népünk nagy fi­gyelemmel kíséri a magyar nép életét, munkáját és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatait. Nagyra értékel­jük a szocialista társadalom építésében eddig elért ered­ményeiket. Csehszlovákia dolgozói a második világháború után a kommunista párt vezetésével szintén figyelemre méltó ered­ményeket ériek el a szocialis­ta társadalom építésében, a gazdaság, a tudomány, a kul­túra és az életszínvonal fej­lesztésében. Munkásosztá­lyunk, szövetkezeti parasztsá­Sikereik Kedves elvtársnök és elv­társak! örömmel és elégedetten to­vábbítom a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga, országunk kommunistái és dolgozói szívélyes, harcos üd­vözletét a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának, a magyar kommunistáknak, az egész ba­ráti magyar népnek. Nagy figyelemmel hallgat­tuk Kádár elvtárs tartalmas beszámolóját pártjuknak a IX. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről, eredményei­ről. Mi, bolgár kommunisták és bolgár dolgozók, önökkel együtt örülünk ennek és tel­jes szívből köszöntjük önöket! Az önök sikerei a mi sike­reink is, mert mi, a szocialis­ta közösségbe i tömörült test­véri országok szilárdan elha­tároztuk, hogy közösen véd­jük meg vívmányainkat, váll­vetve haladunk előre a barát­ság és az együttműködés, a közös felemelkedés útján. Küldött elvtársnők és elv­társak! Elégedetten állapítjuk meg, hogy a két párt között teljes egység van a . világ jelenlegi fejlődésének minden kérdésé­ben. A Bolgár Kommunista Párt és népünk gyűlölettel elítéli az amerikai katonaság barbár cselekedeteit Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Mély meggyőződésünk, hogy Indokína szabadságáért és függetlenségéért küzdő népei­nek ügye győzedelmeskedni fog! Mi határozottan az izraeli agresszió ellen harcoló, az im­perializmus elnyomó kísérle­teivel szembeszálló arab né­pek oldalán állunk. Támogat­juk. és a jövőben is támogat­ni fogjuk az elrabolt terüle­tek felszabadítására, a nemze­ti fejlődésre és a szociális ha­ladásra tett erőfeszítéseket. A Bolgár Népköztársaság minden erejével Európa és a Balkán békéjének, biztonságá­nak megerősítésére törekszik, a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti békés egymás mellett élés elvei és a hét egyik napról a másikra megszerezni. Mégsem lehet a problémáit megkerülni, még- csak elodázni sem; hiszen nálunk a pánt és a kormány és annak minden szerve a népért vart, a népért kell hogy dolgozzék. Munkánkat úgy kell végeznünk, hogy a dolgozókban mindinkább erő­södjék az az érzés: ebben az országban minden a nép ér­dekében, á népért történik. Tisztelt kongresszusi Kedves elvtársak! Népköztársaságunk kormá­nya a szocialista építőmunka szervezésében, irányításában pártunk IX. kongresszusának határozatait igyekezett vég­a CSKP gunk, dolgozóink joggal büsz­kék 25 éves önfeláldozó mun­kájuk eredményeire. Az átmenet a kapitalizmus­ból a szocializmusba nálunk sem volt egyszerű — sok buk­tató és probléma kísérte. Csehszlovákia Kommunista Pártja', dolgozó népünk és tár­sadalmunk túljutott fejlődésé­nek válságos évein, különö­sen az 1968,—1969-es éveken. Nehézségeinknek és válsá­gunknak sok oka volt. A revizionista erők ellen- forradalmi bomlasztása nyo­mán nehéz örökség maradt ránk. Pártunk új vezetése 1969 áprilisa óta lépésről lé­pésre számolja fel ennek po­litikai és gazdasági következ­ményeit. Másfél év erőfeszí­tései után elmondhatjuk, hogy Csehszlovákia Komunista Pártja újra szilárd marxista párt, újra társadalmunk veze­tő ereje és mindennapi mun­kájával egyre jobban meg­nyeri a munkásosztály, a dol­gozó nép valamennyi rétegé­nek bizalmát. A belpolitikai válság léküz­háború utáni fejlődés realitá­sainak elismerése alapján. Szeretném itt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusa előtt kifejezni elége­dettségünket a bolgár és a magyar nép barátságának és testvéri kapcsolatainak fejlő­dése felett. Az utóbbi években országaink között erősödött és bővült a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés. Minden feltétele megvan annak, hogy tovább bővülje­nek és elmélyüljenek e kap­csolatok mind a két ország között, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. lehajtani az állami élet min­den területén. A IX. kong­resszus határozatainak helyes­ségét bizonyítják mindazon sikerek, amelyeket a végrehaj­tás során elértünk. Meggyő­ződésünk, hogy a X. kong­resszus vitája és határozatai új lendületet, erőt adnak az állami munka javításához, tö­kéletesítéséhez, amellyel hoz­zájárulhatunk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban, a Magyar Népköz- társa ság-ban. Ezután dr. Gustáv Busák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a küldöttek nagy tapsa közben a mikro­fonhoz. Elkészül a hosszú távú terv Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A világméretekben gyorsuló ütemű tudományos-technikai forradalom kibontakozása szükségessé teszi az előrelá­tást, mind a közeli, mind a távolabbi jövő tanulmányozá­sát. Elkerülhetetlenné vált — az ötéves tervek mellett — a hosszú távra szóló tervezés, a fejlődés lehetséges irányainak felmérése és értékelése. A fejlődés útját a közép távú öt­éves terv távlati célok nélkül csak hiányosan tudja kijelöl­ni. Éppen ezért tervező szer­veinknél az ötéves tervvel egy­idejűleg egymással összehan­goltan készül az 1985-ig ter­jedő hosszú távú terv. Nálunk és más szocialista országokban már több ízben megkezdődött a hosszú távra vonatkozó tervezés. Sok bel­politikái és nemzetközi ténye­ző játszott közre, hogy ez idá­ig tudományosan megalapozott terv nem készült el, noha erre szükség lett volna. Némi vita is kialakult arról, hogy egyál­talán lehetséges-e ilyen ter­vet elkészíteni. Mi azt vall­juk, hogy igen. Ennek reali­tása olyan mértékben erősö­dik, amilyen mértékben a szo­cialista országok közötti gaz­dasági integráció előrehalad, és amilyen mértékben képesek leszünk figyelmünket a bár­milyen fontos részfolyamatok­ról a gazdasági fejlődés minő­ségi, a társadalmi fejlődést meghatározó összefüggéseire fordítani. Gazdasági teendőinket, a konkrét döntéseket mindig az adott helyzet befolyásolja. Ezért a hosszú lejáratú terv­ben csak azt határozhatjuk meg, hogy milyen fő minőségi célokra törekszünk, s azokat az átfogó folyamatokat kell ki­dolgoznunk, amelyek céljaink elérését szolgálják. A hosszú távú terv azért szükséges, hogy a közeljövőben esedékes döntéseket a távolabbi jövő­Határozottan kezdeményezzük az együttműködést A vegyipar már hosszabb idő óta az ipar leggyorsab­ban fejlődő ágazata. A vegy­ipar termelése az ipar összter­melésének 1960-ban 7,2 száza­lékát adta, 1975-ben 12,3 szá­zalékát, 1985-ben pedig mint­egy 17—18 százalékát adja. E kérdésnél is szeretnék _ né­hány szóval utalni az ötéves tervek és a távlati terv, illet­ve a szocialista országok kö­zötti szélesedő együttműködés és a távlati tervezés összefüg­géseire. Például a hosszú tá­vú lengyel-magyar kénegyez­mény fedezi országunk kén­szükségletének zömét, a mű­szál-együttműködés pedig nagymértékben hozzájárul a termelés gazdaságosságának növeléséhez és a választék bő­vítéséhez. Igen fontos a szov­jet-magyar OLEFIN-megál­lapodás, melynek megvalósí­tására 7 milliárd forint be­ruházást eszközlünk a negye­dik ötéves terv végéig. E pél­daként felsorolt hosszú lejára­tú szerződések biztos alapját jelentik a vegyipar közeli és távolabbi fejlődésének. A tervezés számol a szocia­lista világrendszer — ezen be­lül a KGST-országok — továb­bi gyors gazdasági fellendülé­sével és az együttműködés fejlesztésével. Mindenekelőtt és változatlanul fontos a Szov­jetunióval való sokoldalú együttműködés további erő­sítése. A tudományos mun­kamegosztás és az együttes kutatások hozzájárulnak or­szágaink fejlődéséhez. A szo­cialista országokkal való tu­dományos és műszaki együtt­működés mellett készségesen Újra szilárd marxista párt a mi sikereink is A kongresszus keddi munkanapján szót kapott még Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, dr. Gál István a tatabányai szénbányák igazgatója, Komárom me­gyei küldött, Tóth Lajos a vaskeresztcsi termelőszövetkezet elnöke, Vas megyei küldött, dr. Vámosi Erzsébet vezető fő­orvos, Pest megyei küldött. Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára. Kovács Ferancné, a Nagyatádi Cérnagyár technikusa, Somogy megyei küldött. Ezzel a keddi tanácskozás befejeződött, a kongresszus szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját. Svoboda kitüntetése Ludvik Svobodát, Csehszlo­vákia elnökét 75. születésnap­ja alkalmából kitüntették az „Októberi Forradalom Érdem­rendjével”. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége a kitünte­tésről szóló törvényerejű ren­deletben méltatja azt az ak­tív tevékenységet, amelyet Ludvik Svoboda kifejtett a Elutazott Budapestről dr. Gustáv Husák Kedden este elutazott Bu­dapestről dr. Gustáv Husák, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, aki az MSZMP X. kongresszusán részt­vevő csehszlovák pártdelegá­ciót vezette. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Ko­mócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Benkei András, NÓGRAD — 1970. november 25., szerda 5 désével egyidőben megnyílt a lehetőség testvéri és szövetsé­gi viszonyunk felújítására a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal és a többi szocialista országgal. Megálla­píthatjuk, hogy ma már Cseh­szlovákia ismét szilárd lánc­szeme a szocialista tábornak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. Tisztelt'elvtársak! A csehszlovák küldöttség nevében megköszönöm Kádár elvtárs beszámolójában hoz­zánk intézett kedves szavait, önöknek, a kongresszus kül­döttéinek még egyszer tolmá­csolom Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a csehszlovák nép üdvözletét és további si­kereket kívánok a magyar nép javát szolgáló munkájuk­hoz. Szünet következett, majd Benke Valéria elnökletével folytatta munkáját a kong­resszus. A küldöttek nagy tap­sa közepette Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Pártjaink között teljes né­zetazonosság van a nemzet­közi kommunista mozgalom helyzetét illetően is. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban és a magyar népben a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép hű testvérét, elvtársát és szövetségesét látja a kommu­nizmus nagy ügye győzelmén ért vívott harcban. Kívánok önöknek, drága magyar elvtársaink, eredmé­nyes munkát az önök X. kongresszusán, sikereket ál­maik, terveik és kezdeménye­zéseik valóra váltásában. szovjet és a csehszlovák né­pek testvéri barátságának és együttműködésének fejleszté­séért és erősítéséért, kiemeli nagy érdemeit a békéért és a szocializmusért vívott harc­ban. / Leomyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Ko­sziéin üdvözletét küldött Lud- viik Svobodának a kitüntetés alkalmából. a Központi Bizottság tágja, Garai Róbert, a Központi Bi­zottság osztály vezető-helyet te. se, Barity Miklós nagykövet, a __ Külügyminisztérium csoport- főnöke és Vincze József ha­zánk prágai nagykövete. A búcsúztatásnál jelen vol­tak a csehszlovák testvérpárt küldöttségének tagjai és a budapesti csehszlovák nagy­követség képviselői. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom