Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

*B*@aai#csl«osiBc pártunk M. kongresszusa (Folytatás a 7. oldalról) fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának tagorszá­gaihoz; és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együttműködé­sének bővítésére és magasabb színvonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bőví­tésére törekszünk a jövőben is minden szo­cialista országgal, azokkal is, amelyektől né­zetkülönbségek választanak el bennünket. Ez­zel összefüggésben jelenthetjük a kongresz- szusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézet­eltéréseink ellenére az utóbbi időben bizo­nyos mértékig javultak államközi kapcsola­taink a Kínai Népköztársasággal. A haladás és a reakció kozott folyó világ­méretű harc fontos területe Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika. E térségek népeinek imperialistaellenes harca, a gyarmatbirodal­mak szétzúzása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg és előnyösen módo­sult a. világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatainak alakulásában a döntő. tényező az, hogy közös érdek az imperializmus megfékezése, vissza­szorítása, a haladás előmozdítása. Ez az ér­dekközösség vezet e széles körű kapcsolatok­ra, amihez hozzájárul még, hogy ezen álla­mok közül több, a belső rendszerét illetően, a fejlődés nem kapitalista útját választotta és a szocializmust nevezi meg céljaként. Pántunkat és kormányunkat az az eredmé­nyes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Ame­rika független országaival. A IX. kongresz- szus idején e térség negyven országával áll­tunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg öt­venkét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek' tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati'népeket, szolidárisak vagyunk nem­zeti felszabadító mozgalmukkal és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rend­szer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa ki­robbantott nemzetközi konfliktusokba. Foko­zódik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gaz­dasági követeléseik, hanem politikai célkitű­zéseik valóra váltásáért is síkraszállnak. A kapitalista világ országainak munkásosztálya és haladó erői harcukkal a szocialista orszá­gok, s minden forradalmi erő harcát segítik; az internacionalista szolidaritás kapcsol össze bennünket velük. 1 Ami a kapitalista országokkal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy korunkban létrejöttek a békés egy­más mellett élés objektív alapjai, a világhá­ború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a i-endszerünk fölényében vetett hitünk is tük­röződik. A békés egymás mellett élés poli­tikája ma a szocialista világrendszer külpo­litikájának egyik legfontosabb alapél ve. A beszámolási időszakban, • külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuvereni­tás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyen-, tjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatai a kapitalista világ ^számos országával. Tudományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzet­közi egyezményt kötöttünk Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és más országok­kal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a bé­ke érdekeinek, az érintett országok és ha­zánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviselt állásfoglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerző­dés tagországa vagyunk. Pártunk _ és kormá­nyunk arra törekszik, hogy külpolitikánk mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. Ügy véljük, népünk ér­dekel és a haladás nemzetközi erői szem­pontjából, de talán még a számba jöhető tő­kés partnerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha barát és _ ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Ma­gyar Népköztársaságot és állásfoglalásaink­kal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd ál­lásponttal számolhat mindenki. Világos álláspontunk az európai kérdések­ben is. A Varsód Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. iEbben a nyilatkozatban felhívtuk Európa né­peit és valamennyi európai ország kormá­nyát egy, a kontinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy va­lamennyi európai ország ismerje el a reali­tásokat. a fennálló határokat, a Német De­mokratikus Köztársaság létét. Nyugat-Berlin különleges státuszát. A Varsói Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A fel­hívást kiadó szocialista országok, közöttük hazánk, továbbá Finnország és más orszá­gok kormányai diplomáciai lépésének ered­ményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek lelrejötte és sikere érdekében. Európa biztonságának sajátos problémá­ját jelenti, hogy a XI. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta'hitleri Németország helyén két né­met állam jött létre. Létrejött az első né­met munkás-paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztár­saság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és inem utolsó soriban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzet­közi tekintélye méltán és állandóan növek­szik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvé­riek, szilárd, internacionalista, elvi és politi­kai alapokon nyugszanak. Együtt küzdöttünk és együtt küzdünk a jövőben is a szocializ­mus, a haladás, az európai biztonság érdeké­ben. A realitásokhoz való közeledést tapasztat­juk a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Eu­rópa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, ha­sonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerző­dést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kér­dések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikál­nia kell még a Szovjetunióval és a Lengyel- országgal kötött szerződést, meg kell .állapod­nia az ismert konkrét kérdésekben a Cseh­szlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsó sorban, az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egy­más mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel-konmánynak, saem.be- száillva saját országa reakciós, soviniszta erőivel lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocia­lista órszágokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Nép- köztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok nor­malizálásának híve volt és ma is az. Kölcsö­nös előnyökkel járó széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, . most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szer­ződést. hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek va­gyunk kapcsolatainkat az NSZK-val to­vább építeni, végső fokon ideértve a diplo­máciai kapcsolatok rendezését is. Ez össze­függésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és bizton­ság megteremtésére irányuló erőfeszítések­ből. Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit láb­bal tipró nyílt agresszió. Az állandóan ismét­lődő provokációk újabb ténye az a kalóztá­madás, amelyet a minap amerikai légikötelé­kek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilátástalanságénak is meggyőző bizony!téka; az agresszorok hosz- szú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús büntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosí­tásokkal, hol megtévesztő, úgynevezett „bé- kekezdeményezésekkel” próbálja leplezni ag­resszív politikájának célját és zsákutcáját Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalá­sokat Párizsban, sőt. a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indokinára. Indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia inter­venciós csapatait és csatlósait Vietnamból. Távozzanak Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntet­nie beavatkozását ezen országok belügyei­be és tiszteletben kell tartania Indokína va­lamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának .és az 1969 nya­rán kormányunk által diplomáciailag elis­mert dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a politikai rendezésre vonatko­zó javaslatai. Minden téren szolidárisak va­gyunk a vietnami néppel, Indokína népeivel, szabadságharcukkal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Kele­ten is. Az USA célja hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és újgyar­matosítás módszereivel visszaállítsa a nem­zetközi tőke pozícióit a világ e térségében, A nemzetközi imperializmus eszközeként, s an­nak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967- es agresszív háborút. A magyar nép szoli­dáris a szabadságukért küzdő arab népekkel és segítséget ad az agresszor visszaszorításá­hoz. Felfogásunk szerint Izrael államot és né­pét elsősorban saját kormányának imperia­lizmusa és az országban felszított naciona­lizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kel] utasítania mindenkinek, te­kintet nélkül nemzeti hovatartozásába, él­jen Izraelben vagy bárhol a világon. A kom­munista mozgalom, a szocialista országok amelyek szembenállnak Izrael agresszív háborújával, határozottan elítélik az anti­szemitizmust. amely a népek nacionalizmu­sának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is. mint reakciós, antikommunis- ta. a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitiz­mus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő. mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok és az elnyomott nemzetek szabad­ságharcával szemben. r Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják az agresszióval elrabolt területe­ket. A közel-keleti helyzet aormalizálása csak akkor következhet be, ha a csa­patokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás szü­letik olyan béke megteremtésére amely­ben tiszteletiben tartják és elismerik va­lamennyi közel-keleti állam területi épsé­gét és függetlenségét. Támogatjuk a Bizton­sági Tanács 1967-es határozatát, a politikai rendezést tartjuk szükségesnek és törvényes­nek; igazságosnak tartjuk a palesztinai me­nekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között élhessenek, dolgozhassa­nak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kénysze­ríteni kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szocialista országok minden más haladó erő­vel együtt lépnek fel az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályozzanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az em­beriséget egy önmegsemmisítő új világhábo­rútól. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért harcoló anti- imperialista népeknek, a világ minden hala­dó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. A népek sorsára, a világpolitikai esemé­nyek alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, amely az elmúlt években fejlődésének eredményes időszakát élte át. Történelmi küldetésének megvalósítását a mozgalomban jelentkező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősítésének útján, erősödött az imperia­lizmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elveiből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az imperializmus, minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, körülményeiben, . feladataiban meglevő nagy különbségekre is, amelyek bonyolultabbá teszik az egységért vívott harcot. Az egység újbóli megteremtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításában rendkívüli jelen­tőségű a proletár internacionalizmus eszmé­je, amely egy évszázada a nemzetközi tőke támadásaival szemben vívott harcban szü­letett, azóta erősödik, edződik, ellenáll min­den olyan próbálkozásnak, amely a munkás- osztály kezéből ki akarja csavarni ezt a fegyvert. Ma, amikor a kommunista mozga­lom az egész világra kiterjed, a megvalósult szocializmus világrendszerré vált, és a test­vérpártok nagyon különböző feltételek között dolgoznak, a proletár internacionalizmus esz­méjéhez való hűség fontosabb mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje vala­mennyi testvérpárttól megköveteli a marxiz­mus—leninizmus eszméihez való ragaszko­dást. a nemzeti önzés és elzárkózás, a nacio­nalizmus különböző megnyilvánulási for­máinak leküzdését, az áldozatkész szolidari­tást. Pártunk és kormányunk, az internaciona­lizmus elvéből indult ki, amikor — más szo­cialista országokkal együtt — a testvéri, szö­vetséges, szocialista Csehszlovákia haladó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, ve­szélyekkel terhes helyzetben az a szándék vezérelt bennünket, hogy támogatást nyújt­sunk Csehszlovákia dolgozó népének a szo­cialista vívmányok, a hatalom megvédésében. Nem önző célokat követünk, mi. az események menetében mindvégig csak egyet kívántunk, és kívánunk ma is, azt, hogy szocialista módon oldódjanak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlová­kiában. Őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink határozottan kézbe vették és in­tézik ügyeiket, annak, hogy pártjuk és orszá­guk ismét ott van, megbecsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nemzetközi seregé­ben. őszintén nagy sikereket kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elvtárs által veze­tett központi bizottságának, a testvéri Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusi határozatainak alapján, s a testvérpártok nemzetközi tanács­kozásain közösen kialakított állásfoglalások­hoz tartva magát • végezte nemzetközi tevé­kenységét, erősítette internacionalista kap­csolatait. Pártunk képviselői a beszámolási időszak­ban részt vettek a kommunista mozgalom különböző nemzetközi értekezletein; 54 test­vérpárttal folytattunk kétoldalú megbeszélé­seket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni antiimperialista pár­tokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal; s kapcsolat létesült < több szocialista párttal is. Ehhez , járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 1968-as budapesti .konzultatív találkozónak és részt vett a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi találkozójának elő­készítésében. Nemzetközi mozgalmunk kiemelkedő fon­tosságú nagy eseménye volt a beszámolási időszakban, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozása, amely jól szolgálta, a testvérpártok egységtörefevéseit, kapcsolataik javulását, az imperializmus elle­ni közös harci platform kialakítását. Pártunk a tanácskozás állásfoglalásait teljes mérték­ben magáévá tette, és harcol megvalósítá­sukért. Minden testvérpárttal internacionalis­ta egységre, a haladás összes erőivel akció- egységre törekszünk az imperialista ellen­séggel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kommunista és munkáspártok közös, széles körű nemzetközi véleménycseréje, mozgal­munk nemzetközi tapasztalatainak összegezé­se, a közös elvi állásfoglalások kialakítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalom­nak nincs nemzetközi szervezete, a széles körű, rendszeres nemzetközi tanácskozások szolgálnak erre megfelelő kerekül. Ezért pár­tunk mindenkor támogatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóinak ösz- szehívását, és támogatni fogja azt jövőben is. A Központi Bizottság megítélése szerint pártunk nemzetközi tevékenysége, korma- ayumik küipoüíikája az elmúlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is min­dent megtesz azért, hogy elvi, iinitennaciona- Bsta politikával biztosítsa népünk számára a szocialista építés nemzetközi feltételeit, és becsülettel ikivegye részét a haladásért vi­lágméretekben folyó küzdelemből. Ennek érdekében: tovább erősítjük a Szov­jetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, a Varsói Szerződés és a KGÍ3T orszá­gaihoz, a szocialista világrendszerhez, a test­vérpártokihoz fűződő szoros, baráti, imtema- cdanalista kapcsolatokat; szolidárisak va­gyunk a tőkés országokban harcoló oszrtély- testvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti fel„ szabadító mozgalmakat, fejlesztjük az együtt­működést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; a kapitalista országok­kal a békés egymás mellett élés megvaló­sítására, normalizélt viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk; Védjük ópítőmunkánk legfőbb feltételét, a békét. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának vé­géhez értem. Pártunk eleget téve a társada­lom eszmei, politikai vezetőjeként, reáhá­ruló feladatoknak, nagy és eredményes mun­kát végzett az elmúlt mégy évben. Munkás­osztályunk, dolgozó népünk odaadó, szorgal­mas munkájának, a kommunisták és pár- tanfcívütiek együttműködésének köszönhet­jük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tettünk előre a szocialista társadalom építéséinek útján. Most fel kell mérni a megtett utat, és előre kell tekintenünk. Szocialista építőmun­kánk hazai és nemzetközi feltételei adot­tak. Pártunk a marxizmus—lemnizmus él­veihez hűen, a munkásosztállyal, a dolgo­zó néppel összeforrva, nemzetközi osztály- testvéreinkkel együtt küzdve nagy feladato­kat oldott meg a múltban, és még nagyobb feladatok megoldására képes a jövőben. A Központi Bizottság úgy véli, minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az eddiginél magasabb Színvonalon folytassuk. A legutóbbi négy évben elért eredményeink­re támaszkodva erősítsük tovább pártunk ve­zető szerepét, szilárdítsuk a munkáshata. mat, fejlesszük tovább á’larnéletüniket, szé­lesítsük a szocialista demokráciát, erősítsük a marxizmus—leminizmus pozícióit, a szo­cialista közfelfogást és közerkö’csöt, hajt­suk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervet, emeljük tovább népünk élet- színvonalát. Ezt követelj pártunk célja, mun­kásosztályunk, népünk, nemzetünk érdekes ez egyben a mi legfontosabb hozzájárulá­sunk nemzetközi osztálytestvéreink harcá­hoz. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, vitassa meg és hagyja jóvá a beszámolót, a Szervezeti Szabályzat módosítására előter­jesztett javaslatokat. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk eddigi fő irányvonalát és ha­tározatában mondja ki: pártunk és népünk társadalmi programja a légközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésé­nek magasabb szinten való folytatása le­gyen. A Központi Bizottság mélyen meg van győződve arról, hogy pártunk X. kongresz- szusa hivatása magaslatán, eredményesen elvégzi azt a munkát, amelyet az egész párt, dolgozó népünk bizalommal vár tőle; kije­löli az előrevezető utat! ÉLJEN A MAGYAR SZOCIALISTA MUN­KÁSPÁRT ÉS ANNAK KONGRESSZUSA! ÉLJEN MUNKÁSOSZTÁLYUNK, NÉ- PÜNK, HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZ­TÁRSASÁG! ÉLJEN A PROLETÁR INTERNACIONA­LIZMUS, A KOMMUNIZMUS, A BÉKE! Kádár János beszédét gyakran szakítot­ta félbe a részvevők tetszésnyilvánítása, s a Központi Bizottság beszámolójának el­hangzása után hosszan zúgott a lelkes, ütemes taps. A napirend szerint ezután Brutyó Já­nos, a KEB elnöke terjesztette elő a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság beszámolóját. (Brutyó elvtárs referátumát szerdai szá­munkban ismertetjük.) Az MSZMP X. kongresszusa ma foly­tatja munkáját. A napirend szerint a küldöttek 9 órától kezdik meg a vitát a hétfőn elhangzott két beszámoló felett. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom