Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

V^s^rtsSsoaEilc partunk X. lerangiPesszcAsei (Folytatás a 2. oldalról) csak szükségessé, hanem lehetővé te teszi terveink végrehajtását. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése a munkáshatalom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének nö­velését, hatékonyságának fokozását jelenti. Áüaméletünk, a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítjük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát. Jelentősnek tartjuk a törvényhozói és kor­mányzati munka korszerűsítését. Országgyű­lésünk a népszuverenitás fegfőbb megteste­sítője. országunk legfőbb törvényhozó szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rend. szerünk szocialista jellegének fejlesztése cél­jából szükséges, hogy az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, nö­vekedjék szerepe a kormányzati munka al­kotmányos ellenőrzésében. A szocializmus építésének előbbrevitele az államapparátusban tevékenykedő kommunis­táktól. minden dolgozótól politikáink követ­kezetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány ren­delkezéseinek pontos végrehajtását kívánja, helyes vezetési módszert, jó közigazgatást, hatékony, operatív és jó ügyintézésit követek Az államigazgatási szervezet tökéletesítése, a pontosan körülírt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügyintézés egyúttal a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Ez a harc ál'andó ég elemi kötelességünk, mert elhanyagolása fékezi fejlődésün^t. Az államigazgatási szervezet tökéletesíté­sében és az ügyintézés fejlesztésében szá­mítunk a köztisztviselőkre, akiknek e tö­rekvésünk megvalósításában kulcsszerepük van. A köztisztviselő az állam képviselője és a köz szolgálója. Magatartása, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalom­ról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ez által válik politikává. Most, az államélet fejlesztésének központi feladata a helyi és a középfokú tanácsok ha- tásikörének és munkájának fejlesztése. Meg­győződésünk, hogy a szocializmus építésében, a nép életének megkönnyítésében jelentősen előbbre léphetünk, ha az ügyek tetemes há­nyadát intéző tanácsok nagyobb önállóság­gal, nagyobb felelősséggel dolgoznak. A Központi Bizottság szükségesnek tart­ja, hogy az államigazgatási munka és hatás­kör fejlesztésével egyidejűleg erősödjék a ta­nácsok népképviseleti, önkormányzati jelle­ge. Ez nem mond ellent állami szervezetünk demokratikus centralizmuson felépülő elvé­nek és gyakorlatának. Ellenkezőleg, így biztosítható, hogy a központi szervek hatás­körében olyan ügyek maradjanak, amne’yek a társadalmi összfolyamatok szempontjából fontosak, lényegeseit, a helyileg megoldható ügyeket viszont a helyi szex-vekben intézzék. Fontos, hogy a minisztériumok és más köz. ponti, állami szervek mielőbb adjanak át konkrét intézkedési jogköröket a Fővárosi Tanácsnak és a megyei tanácsoknak. Ugyan­csak szükséges, hogy egyidejűleg a Fővá­rosi Tanács a kerületi tanácsoknak, a me­gyei tanácsok a városi és községi tanácsok­nak adják át a helyileg sokkal jobban in­tézhető ügyekben a döntést és segítsenek megteremteni az önállóság, felelősség, ön- kormányzat érvényre juttatásának feltételeit. A tanácsok önkormányzati jellege felté­telezd ég megkívánja a lakossággal, a töme­gekkel való szoros kapcsolatot, tevékenysé­gük sokoldalú ellenőrzését. A tanácsok ügy­vitele feletti ellenőrzést a kormány, a fel­sőbb tanácsszervek, a tanácstagok, a válasz­tók, a néptömegek gyakorolják. Vannak, akik a népi hatalom szilárdsá­gának kockáztatását látják az irányítás to­vábbi decentralizálásában, a tanácsok önál­lóságának növelésében. Központi Bizottsá­gunknak meggyőződése, hogy az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, ezen belül a tanácsok önállóságának növelése he­lyes osztálypolitika, amely államunkat, a dolgozó nép hatalmát erősíti. Az áíllaméiletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesüljön a törvényes­ség. A szocialista törvényesség elengedhetet­len eleme egyrészről, hogy alkotmányos tör­vényes rendünket senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban miniden törvénytisztelő állampolgár, szárma­zásra, foglalkozásra, világnézetre való tekin­tet nélkül — teljes védelmet élvez, A szo­cialista törvényesség e két követelménye ér­vényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. Az erről való gondoskodást pártunk, kor­mányunk alapvető kötelességének tartja. Nagy jelentősége van az új választási tör­vénynek, azoknak az új eljárási szabályok­nak, amelyek választási rendszerünket to­vább fejlesztik, hogy még alkalmasabb le­gyen a népakarat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének fontos eleme válasz­tási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lé­nyege, hogy az állampolgárok — a jelölásá jog és választási lehetőség bővítésével — még inkább, mint eddig, a véleményük sze­rint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba. A választási törvény egyik új rendelke­zése, hogy a' Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tagjait a jövőben nem közvetle­nül a választók, hanem közvetett választás­sal a helyi tanácsok választják. Ily módon a községi tanácsok munkáját irányító me­gyei tanácsok ténylegesen a helyt tanácsok küldötteiből alakulnak meg. A IX. kongresszus már utalt arra, hogy időszerűvé vált alkotmányunk módosítása. E munka hosszabb időt vett igénybe — és most került olyan stádiumba, hogy a kö­zeli jövőben végrehajtsuk. A Magyar Nép­köztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya népünk nagy történelmi vívmánya. A több mint két évtizeddel ezelőtt elfogadott al­kotmány rögzítette, hogy a Magyar Népköz- társaság a dolgozó nép állama, összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit és nagy vonalakban, kijelölte hazánk fejlődésé­nek irányát. Az eltelt húsz esztendő alatt gyökeres változások következtek be hazánk politikai, gazdasági, kulturális életében. A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére seen szüksé­ges új alkotmányt' kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az or­szággyűlés jelenlegi helyzetünknek megfele­lően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat. Utaljon az áUaméiletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövet­Kedves elvtársáki Pártunk a magyar munkásosztály marxis­ta—leninista, kommunista élcsapataként tár­sadalmunk eszmei-politikai vezetője; irányít­ja, szervezi a szocialista építést, s ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kor­mányzó párt, amelynek politikája meghatáro­zóan kihat az ország, a társadalom életének egészére. A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert te­vékenységében a marxizmus—leninizmus tu­dományos elmélete vezérli. Pártunk a marxiz­mus—leninizmus alkotó alkalmazásának híve. Lenint követi, aki arra tanít, hogy ......a mar­x izmus nem holt dogma, nem valami befe­jezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cse­lekvés vezérfonala”, másutt, ugyanezt más­képpen kifejezve azt mondja: . a marxiz­musban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzé­se”. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosztály for­radalmi tapasztalataiból Indul ki. és a konk­rét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtized­ben pártunknak három nagy feladatot kel­lett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat meg­védeni és megszilárdítani; a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését végrehajtani; végül a gaz­daságirányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldania. Hogy pártunk eze­ket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat határozottan és egyformán elvetette, s a marxizmus—leninizmus elveit követte. Pártunk működésének legfontosabb szerve­zési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista mozgalom számára Lenin dolgozott ki tudományos pontossággal. keaett változásokra. Pontosabban határozza meg az állampolgárok jogait és kötelessé­geit a szocializmus építésének jelenlegi sza­kaszában. Az alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben már felvetődött, és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet, az ország hivatalos elnevezésé­nek, címerének, állami zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól ki­fejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét, azt, hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát: a nép államát. Államunk, rendszerűnk fő jellemvonásai­ban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekinte­tében már szocialista, a szocialista társada­lom teljes felépítése viszont még csak folya­matban van. Pártunk úgy véli, még nem ér­kezett el az ideje, hogy országunkat szocialis­ta köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, in­kább jussunk előbbre az építéssel és kés­sünk az elnevezéssel, mint siessünk az elne­vezéssel és késsünk a szocializmus építésével. A Magyar Népköztársaság neve ma is dolgozó népünk hatalmat, államát, hazáját, az épülő új. szocialista világot jelenti, hirdeti félre­érthetetlenül mindenhol és mindenki számá­ra. A munkásosztály új típusú forradalmi pártja szervezeti életének és .működésének lenini alapelveit a történelem igazolta, azok mind­máig érvényesek. A demokratikus centraliz­mus elvét kiegészíti a kollektív vezetés és a személyi felelősség elve. Saját tapasztalata­ink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus—leninizmus, a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömeg­kapcsolatai, s elvész akcióképessége; érvénye­sülésük viszont meghatványozza^ a párt erőit. Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meg­hallgatását és figyelembevételét szorgalmaz­zuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi esz­mei-politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas fokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szer­vezeteinek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvész élcsapat jellege, ereje és egységes cselekvésre képtelen vita­klubok tömegére esik szét. Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rendjében híven követi a munkásosztály forradalmi pártjának hagyományos lenini el­veit Jelenthetjük: a párt, a beszámolási idő­szakban ideológiailag, politikailag, szerveze­tileg egyaránt egészségesen fejlődött, erősö­dött. megbonthatatlan egységbe halad mind­máig. A pártnak négy évvel ezelőtt 19 900 alap­szervezete és kereken 585 000 tagja, illetve tagjelölt je volt. Most 21 000 az alapszerveze­tek száxna, a tagságé pedfg 77 000 fővel, 13 százalékkal magasabb. 662 000 fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az ak­kor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni elbírálás alapján, 35 250 elvtársat felvettek a párt tagjai közé. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a tagjelöltség intézményének meg­szüntetése pártunkban helyesnek bizonyult. A párt taglétszáma és összetétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme vonzó­erejének, a párt politikai befolyásának növe­kedésével. Pártunk munkásjellege a tagság összetételében is érvényesül. A tagság 70 szá­zaléka eredeti foglalkozása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párttag­ság 38 százaléka. A társadalomban végbeme­nő átrétegződési folyamatok következtében i tagság egészén belül a fizikai dolgozók ará­nya 4,5 százalékkal csökkent. Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszámolási időszakban újon­nan felvett tagok 48 százaléka fizikai dol­gozó, megfelelő arányban vannak közöttük nők; a korcsoportok képviselete is egészséges: 84 százalékuk 40 éven aluli. Pártunkban együtt él, dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke; a veterán harcosok, a középkorúak és az ifjab­bak nemzedéke. Figyelemre méltó, hogy je­lenlegi párttagságunknak több mint a fele 1956 óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közel a párthoz és vált párttaggá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömeg­szervezeti aktivisták közül kerülnek ki, s en­nek így keti történnie ezután is. A tagfelvé­teli munkában továbbra is el kell kerülni a kampányszerűséget. A jövőben is megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére az ipart mun­kások, a fizikai dolgozók,, a nők és a fiatalok felvételére. A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszus­nak, hogy az elmúlt négy évben tovább erő­södött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége. A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lé­nyeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdé­sekben szilárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni sem kívülről. sem belülről nem engedi senkinek, Az önként vál­lalt. lenini értelemben vett pártfegyelem, be­osztásra és rangra való tekintet nélkül, köte-; lező mindenkire. A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron levő feladatai nagyobb köve­telményeket támasztanak a párt tömegpoliti­kai, agitációs és propagandamunkájával szemben. A párt politikájának képviselete, céljainak hirdetése a párt valamennyi alap­szervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propa­gandaeszközei; a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratai. A párt központi napilapja, a Népszabadság 755 000 példányban, 19 megyei napilapja ösz- szesen 780 000 példányban jelenik meg. A Társadalmi Szemle, a párt elméleti folyóirata 36 000 példányban, szervezeti lapja, a Párt­élet 95 000 példányban jelenik meg havonta. Pártunk elvet a tömegeket lebecsülő, és a köz­véleményt manipuláló minden megnyilvánu­lást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoz­tatását, a szocializmus eszméinek propagálás 6át rendkívül fontos feladatnak tekinti A párt, a népi állam kezében levő tömegpro- paganda-eszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgálniok a jövőben még inkább és jobban, mint eddig is tették. A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az ered­mények általános elismerése mellett a párt­tagok sok helyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem, következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának meg­felelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irá­nyító szervei és a párt alapszervezetei, a fel­adatok azonos értelmezése alapján, a legna­gyobb összehangoltsággal, egyidejűleg és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust élőké-, szító tanácskozások vitaiból is' kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztéséhen most nagy fontos­sága van a politika eddiginél következete­sebb és egységes végrehajtásának, a pprtel­len őr zés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének. A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Polit:kai Bizottságnak, a titkár­ságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában és részben a pártbizottságok és pártszervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párthatározatok kidolgoz r zásán volt a hangsúly s a szükségesnél ke­vesebb figyelem jutott a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytala­nul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a ta­pasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a (Folytatás a 4. oldalon) 1 NÓGRÁD - 1970. XI.-24.. kedd 3 A IX. kongresszus után alakult ki Salgótarján belső területe a Pécskő Áruházzal, a főtéri 13-as jelű épülettel, és a szövetkezeti házakkal III. A párt vezető szerepe, a pártmunka továbbfejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom