Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
4 gyermek gondolkodásának fejlesztéséről Lénárd Ferenc pszichológus tárgyakat már a 3 éves is meg a következő feladat elé állította a kísérleti személyeket a problémamegoldó gondolkodás tanulmányozása során: „Egy ember házat épített azzal a feltétellel, hogy a rendes négyszög alapú ház mind a négy oldalán levő ablak dél felé nézzen. Hogyan lehetséges ez?" Rubinstein egyik feladványa a következő volt: „Hat gyufaszálból j rakjunk össze négy egyenlő oldalú háromszöget, hogy a háromszötud különböztetni. A különbségek és hasonlóságok felismerésében az 5—6 éves gyermek már járatos lehet. Óvodás korban a gyerekek képesek elemi általánosításokra, alá- és fölérendelt fogalmak megkülönböztetésére. (Pl. A veréb, a fecske stb. az mi? Madár. A szék, az asztal az mi? Bútor.) Az alsó tagozatos tanulók már képesek induktív és deduktív következtetések elvégzésére, de még nem elgek oldalhossza a gyufaszál vont, hanem konkrét fogalmak hosszával legyen egyenlő." (A megoldást lásd a cikk végén.) 'Az ilyen és ezekhez hasonló problémák megoldása csak viszonylag magas Szintű, elvont fogalmi gondolkodás útján lehetséges. Ezt a szintet a jól nevelt 15—16 éves gyermek már elérheti. Az elvont gondolkodás képessége döntően a tanulás révén, a nevelés-oktatás folyamatában alakul ki Napjainkban, amikor a lexikális ismeretnyújtásról a képességek, főként az önálló gondolkodás képességének kialakítására tevődik át a hangsúly az iskolai pedagógiában, ajkkor a családi nevelésnek is le kell vonnia ebből a következtetéseket Az önálló gondolkodásra, a problémalátásra és problémamegoldásra nevelés voltaképp a családban kezdődik. Akkor kezdődik, amikor a kisbaba csörgőjének tulajdonságaival Ismerkedik. És amikor a gyermek felismeri az őt körülvevő tárgyak, természeti és társadalmi jelenségek közt meglevő elemi összefüggéseket A gondolkodás szoros kölcsönhatásban fejlődik más lelki jelenségekkel; az érzékelés, észlelés, a megfigyelés, emlékezés és képzelet fejlődésével. A gondolkodásban ezek a lelki jelenségek így vagy úgy, mindig jelen vannak. A gyermek gondolkodása kezdetben észlelésbe ágyazott gondolkodás. A tárgyakkal való foglalatoskodás, manipulálás során kialakul a szemléletes, cselekvő gondolkodás. Hosszú az út, símig az elvont fogalmi útján. A gondolkodás minőségét tehát az életkor is meghatározza. * Az 5—6 éves gyermek már sokat kérdez, mivel nemcsak látja, hallja, észleli a jelenségeket, de azok összefüggései, okai is érdeklik. Amelyik gyermek nem kérdez, az nem tud megfigyelni, keveset tapasztalt a világból, vagy nem jól látta és tapasztalta a dolgokat. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen gyérek értelmileg fejletlen. De ha a gyermek ebben a korban nem kérdez, arra fel kell figyelnünk. Ennek oka lehet szé- gyenlőssége vagy fejlett kritikai érzéke is. Hallgatagsága visszavezethető kellemetlen tapasztalatokra is. Sok gyermeket a szülők szoktatnak el a kérdezésről, mert terhűkre van, hogy a gyermek furcsa és primitívnek tűnő kérdéseire értelmes választ adjanak. „Ne zavarj örökösen ezekkel a buta kérdésekkel!” — ripako- dik rá a türelmetlen szülő gyermekére. És a gyermek abbahagyja a kérdezést, hogy ne tartsák butának a felnőttek. így aztán az iskolában sem kérdez. (Igaz, ez nemcsak az ő hibája. Ma az iskolában — tisztelet a kivételnek — a tanár joga a kérdezés.) A gyermek gondolkodásának nélkülözhetetlen eszköze a beszéd. A gondolkodás fogalmak útján történik, a fogalom pedig összefügg valamilyen szóval. Ezért fontos, hogy a ' beszédtanulás kezdetétől pontos szóhasználatra, szabatos mondatszerkesztésre szoktassuk a gyermeket Mutas- gondolkodás szintjére elju- sunk ebben példát, tunk, amíg a gondolkodás leg- Hagyjuk a gyermeket önál- magasabb formáival és típu- lóan tevékenykedni, bikózni saival bánni tudunk. Hasonló egyszerűnek látszó feladataival, problémáival. Ha a 3 éves gyerek önállóan szeretné cipőjét befűzni, engedjük, ne avatkozzunk közbe. Ezt a gyerek sem veszi szívesen. Ezzel függ össze a gyermekkori dacosság. Különösen az elkényeztetett gyerekeket fenyegeti az a veszély, hogy szüleik leszoktatják az önálló cselekvésről és feladatmegolásról a családban, az ilyenek az iskolában sem csillognak gondolkodási, feladatmegoldási képességeikkel. *■ A gyermeki gondolkodás fejlesztésére sokféle lehetőség kínálkozik a családban. A lehetőségek felsorolására itt nincs mód. Csak egyetlen, de tanulságos irodalmi példát idézek: Mikszáth Kálmán Az ebecki délutánok c. novellájában arról ír, hogy Ebecken élő nagymamája mulatságos történetekkel, mesékkel tanitgatta unokáját, a kis Mikszáthot. egy alkalommal Napóleon császárról mond el egy anekdoti- kus történetet. Ennek lényege az, hogy a császár kívánságára egyik félkarú katonája, aki a marengói csatában ' a császárért vesztette el karját, és aki éppen fát aprít egy éle* baltával, a másik karját is levágja, Napóleonhoz való hűségét bizonyítandó E pillanatban leesett a nagymama ókuláréja, lehajolt érte, és törölgetni kezdte... — Hát miért nem folytatja nagymama? — Ügy? Mit is beszéltem csak? — Hogy a katona levágta a másik kezét is! — Nem lehet az, fiam — rázta fejét bosszankodva. — De isten bizony azt tetszett mondani. — Ugyan-ugyan! Már hogy vághatta volna le, amikor csak egy keze volt? Hát mibe fogta a baltát, te buksi. Rászedtelek kis Fintyi-Fintyi... És szeretettel megdorgálta unokáját, mondván: „Hiszen ha a mesére nem tudsz figyelni, hogyan tudnál figyelni a professzoraid magyarázatára?” Kiss István ,!B3rB!VzsejnX> b tuzBiírama íreq-JJBIB J3P3BM31 StXSBA ‘ruBPTOgaUl iaqai usqj?l JiBso ‘raau UBqajs »ojBpBiaj V :»ra?iqojd-iyzsB;nXo •juaudp-T8J n»X UOXJVS-PIBZS3 ZB »BZ?U V iBSfpiogam Broaiqo.xd-zBq v Fotózzon a NŐGRÁD-nak! Kozák Albert (Ártánd) „Vitat kozók” című fényképét a zsűri 8 pontra értékelte A. X. kongresszus küldötte Előlegezett bizalom Engedj é meg a kedves olvasó, hogy bemutatkozzam. Grósz Józsefné vagyok, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat függetlenített szak- szervezeti bizottsági titkára. Tizedik éve annak, hogy a vállalatnál dolgozom. Gépi munkásként kezdtem, majd az úgynevezett női rendelt- részleg, később a tanműhely, aztán ismét a női rendelt- részleg vezetője lettem. Ebben az időben inkább Ifjúsági, kiszes munkakörben dolgoztam, majd később egyre több szakszervezeti feladatot kaptam. Voltam KISZ-titkár ni a dolgozók érdekvédelméért. Férjem a vízműnél dolgozik, s van egy négyéves kislányom is. Hadd mondjam el, még fiatalnak érzem magam, hiszen csak harminc éves vagyok. Ennek ellenére már három éve töltöm be a függetlenített szakszervezeti bizottsági titkár tisztet. Nagy boldogság volt számomra, amikor ezerkilencszázhatvan- nyolcban felvettek a Párt tagjai sorába. Annak örültem, hogy az alap6zervezet városi küldöttis a vállalatnál. Elküldték öt- nek választott. Az viszont hónapos szakszervezeti iskolába, ahol a mozgalom sok érdekességét, a szakszervezeti munka színességét ismertem meg. Ugyanakkor megtanultam azt is, hogy mit kell tenmár meglepett, amikor a meÄ berkenyéi tanácsot ez év Július elsején összevonták a nógrádival. A falu lakói elkeseredtek. Most már mindent elvisznek tőlünk? — kérdezgették gyakran. A helybeli téesz már évekkel ezelőtt egyesült a nógrádival, s a júliusi változások után töprengeni kezdtek az emberek. Nem így a tanács vezetői. Mindjárt azon Berkenyéi körkép (II.) merültek hosszú hallgatás volt a vámintsem egymáshoz közelítik. Schmidt Józsefné óvónő a gyermekeken keresztül szerette meg a falut A szülők kérésére bevezették a német nyelvet is. Az óvoda elég jól felszerelt, dehát... Az udvaron áll Schmidték Moszkvihasonló kérdések _ __ __ ________ f el az iskolában is. lasz. Az elnök tudott egy-két qsxi, nélküle bizony unalmas Laczheigyi Jánosné tanítónő gondról, de nem gondolta, lenne az élet a községben — voltunk Bzerint igyekvők, de közepe- hogy azok ilyen mélyenszán- mondta. Két pedagógus nem sek a gyerekek. A számtannal tóak. válthatja meg a világot — Az üzem nem tudott megfe- fejtegette, mikor a kulturális lelő hatást gyakorolni a falu- életről beszélgettünk. Ahhoz, — mondta Tölgyesi János, az h „ boldogulnál, A, órá_ összevont tanács elnöke hogy ne hagyjuk magukra a sokat * tartana£ berkenyeieke. Arra toreked- a2 tanítás tunk, hogy eloszlassuk a kete- E k elIenére elégedetlenek lyeket. Biztosítottuk az igaz- n nógrádi iskoláb*n> amennjo-re ra Eddig ^ munkalehető- hogy * nevelők jobban be- megengedi, ^ t bizto6Ított. Ezt erősítet- kapcsolódjanak a munkaba; A életkörülményeiken is változgatási napokat, ügyeltünk, hogy S ne arra csak tartják megfelelő felkészültte meg Takács István i& ,.^n hatvan dolgozóból mindössze telni kellene. S ügyeim arra, 13 fiatal csak, a többi közép- h°gy a vasárnapra tervezett tervezett^ anyagi juttatást él- Lmők^t toS “ P«i:g rengeteg energia jnatók közti kapcsolatra tá- István, nyomja a bélyegét, hogy val vezze a falu. Erről beszélt Dóra vb-tjtkár Is — 500 folyóméter íásoeak a szülők. Sőt, “"a pap JfoJJv járdát ^ építettünk, felújítottuk még azt is megköveteli, ha {JjJJéJJ tíet sfámára feszül ezekben a fiatalokban, rakjanak el a nagymise miatt, csupán az irányítás hiányzik. — Nem is tudjuk, kire le- S az, hogy már az általános hét itt számítani — hallottam a kijelentéseket. Tölgyesi Já a tuzoltószertárat újabb ház- elutazik valamelyik gyerek, KOZ066egl 6161 6zamara- getésünkön, s bizony ő maga helyeket biztosítottunk. Foko- igazolást hozzon, hogy részt Művelődés. Hiába fizettek jB meglepődött a panaszok zatosan bontjuk a romos há- Vett a misén. S ebből két- elő 110-es a tévére, s 154 rá- hallatán. Ehhez azonban zakat. A község lakói is segí- tősségek, hazugságok szár- dióelőfizető is van a község- mentség nélkül __ azt is hozt ettek a járdaépítésnél. A Rá- maznak. Kiderült, hogy egyes ben, s hiába járnak negyed- kell tenni, hogy sokkal kóczi és a Petőfi utcában ki- szülők megtiltották gyerme- évenként a könyvszervezők, fontosabb kérdések is adód- ásták társadalmi munkában keiknek, hogy az otthon hal- kevesebb a hatásuk, mint az tak, minisem a kultúrával az árkokat. lőttekről' akár egy szót is élő szavas rendezvényeknek, kezdjék tevékenységüket. Az Szorgalmas emberek laknák szóljanak az iskolában. Évekkel ezelőtt már műkő- elnökkel sokáig beszélgettünk Berkenyén, ez mindjárt kidé- Milyen az ifjúsági szerve- dött mozi a községben, de a látogatás után. Bizakodik: rült. Nemcsak dolgosak, ha- zet? Lehangoló volt az üzem- az érdektelenség miatt meg- _ Úgy indultunk el júliusnem takarékosak is. Első he- ben dolgozó fiatalok vélemé- szűnt. Hétköznaponként há- ban, hogy szeretnénk előbbre lyen állnak a járásban, 1228 nye. Volt aki azt mondta (18 rom-négy hét végeken mind- lépni. Akkor is, ha néhány elfordít az egy főre eső megta- éves): — Ha ml bemegyünk össze 15—20 látogatója volt. képzelésünk nem fadál meg- korított pénz. Jövőre felújít- a klubba, az ott levő 14—15 Most ismét újjáélesztik a értésre. Egy biztos: a pártják az óvodát. A tatarozáshoz évesek kikapcsolják a lemez- mozit, újból lesz keskenyfilm- szervezetnek nagyobb segítsé- az üzem is hozzájárul. A tér- játszót, s addig nem csinál- vetítés, de arra is gondolni get kell nyújtania. Beszélnünk vek és a megvalósítások azon- nak semmit, míg mi el nem kell, hogy ne idéződjenek fel kell a helyi társadalmi szer- ban csak enyhítik az ellenté- megyünk! a régebbi napok. vek vezetőivel is. Le kell ülteket, nem adnak gyógyírt a Pedig a pártszervezet átad- A faluban 3—4 éve műkő- nünk velük, hogy közösen kezeléshez. ta a fiataloknak a saját he- dött színjátszó csoport. Aztán meghatározzuk a kiindulás útA faluban a lehető legmini- lyiségét. De az ottani össze- elhalt. Tavaly is szépen kéz- ját. Csakis ez segíthet a ba- málisabb a társadalmi moz- jövetelekről még a tanítónő dett az énekkar, de június jokon. S az üzemre is jobban gás. Ezt nehezítik a bejárók, sem tudott érdemleges in- óta megint nincsenek próbák, kell támaszkodnunk, hiszen s az itthon maradottak is formációt mondani. S arra a S a szalmalángnyi kezdemé- szervezett erőt jelent, s ezt eléggé bezárkózottak. Erről kérdésre, hogy a faluban ki nyezések még inkább zárkó- nem szabad figyelmen kívül beszélgettünk az óvodában, de foglalkozik a fiatalokkal, zottabbá teszik az embereket, hagynunk. Molnár Zsolt ) gyei pártértekezleten is részt vehettem, mint küldött Rendkívül váratlanul ért, s úgy érzem, hogy az előlegezett bizalom is, amikor a. megyei pártértekezlet a X. kongresszus küldöttének választott. Nálunk az üzemben a dolgozók igen nagy százaléka nő. A vezetésben is a nők dominálnak. Éppen ezért nagyon sokat foglalkoztunk már eddig is a párt februári határozatának a nőkre vonatkozó részével. Ügy érezzük, hogy mivel nálunk a gazdasági vezetés mellett a társadalmi szervek vezetői is nők, ez mintha biztosíték is lenne arra, hogy könnyebben valósítjuk meg a határozatot. Ezen a héten készült el egy közös intézkedési terv a hacsaknem egymillió forint különböző pótlékot fizetünk ki. Uj. termelékenyebb, speciális gépekre lenne szükségünk. Ezzel áttérhetnénk a ketmű- szakos termelésre, ugyanakkor olcsóbbá tudnánk tenni a bébi- és babaruhákat is. Ügy mondjuk egymás között, hogy Noé előtti gépekkel dolgozunk, ezért is drágábbak néha termékeink, gyermekruházati cikkeink. A megyei tanácstól csak 1,8 millió forint kölcsönt kérnénk a gépek be- szerzésére. Az összeget jövőre már vissza is fizetnénk. Most folynak; tárgyalásaink, majd meglátjuk... Ami a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőket illeti, több mint százan vannak, rajtuk is segíteni kívánunk. összehívjuk őket, egészségügyi felvilágosítást tartunk számukra, sőt akikkel lehet, a szakmunkásvizsgát is letétetjük, hogy ezzel is növekedjék a keresetük visszatértük után. A nehézkonfekcióban jó a kereset; kevés viszont a könnyűkomr- fekcióban. Vállalati szinten úgy ezerötszáz forint körül mozog. Tennivalónk itt is lenne. Sok szó esik manapság az asszonyok között arról is, hogy rendkívül rossz a szociális ellátottságunk. Zsúfolt a fürdő — több mint háromszáz fizikai , dolgozó asszonyunk van — s mert zsúfolt, sokszor nem is használják. De mi lesz majd akkor, ha áttérünk a két műszakra! Éves száztizenötmillió forintos termelési tervünket így nagyon nehéz teljesíteni. Eddig tíz ’’albérletünk” van, öthatszáz méterre a teleptől. Terjeszkednünk kell. új épületeket kell emelnünk. Tervezik a salgótarjáni központi telep rekonstrukcióját, ettől sokat várunk. A lényeg az, hogy mielőbb megvalósuljon, s így mi is valóra válthatjuk a nőkre, a nők helyzetének javítására hozott központi bizottsági határozstot. Vasárnap én is elutazom a megye kongresszusi küldötteitározat végrehajtására. Sze- vei. ígérem, hogy tehetségem- repel ebben a munkabér, a hez mérten segítem a kong- munkaidő, a gyermekgondo- resszus munkáját. Sok jegyze- zási segélyt igénybe vevő nők tét készítek majd, hogy hazahelyzete. Ezeken a területe- térve ne csak az üzemben, ken kellene mielőbb előbbre lépnünk. Mi az úgynevezett hat plusz kettes munkaidőt alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy vasárnap is dolgozni kell asszonyainknak, lányainknak. Most már rájöttünk, hogy ez a szervezés rossz. Nemcsak azért, mert elfoglaltak az asszonyok, hanem azért is, mert éves szinten hanem a megye más községében is beszámolhassak a kongresszus munkájáról, s tevékenyen kivehessen! majd részemet, részünket a tézisek, a határozatok megvalósításából. Az előlegezett bizalmat ezzel hálálom meg. Feljegyezte: Somogyvári László NÓGRÁD — 1970. novembei 22., vasárnap 5
