Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
színhelye A nagy tanácskozások színhelye, a budapesti MÉMOSZ-székház ad ismét otthont a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának. Immár negyedik alkalommal rendezik meg az 1949-ben avatott hatalmas épületben a párt kongresszusát. Az elmúlt 20 évben nagyon sok fontos belföldi és nemzetközi esemény zajlott itt le, legutóbb például a DÍVSZ kongresszusa. A szervezők, a rendezők alaposan felkészültek a tanácskozásra, igyekezték minden tekintetben biztosítani a kongresszus munkájához és a közvélemény tájékoztatásához szükséges feltételeket. A munka zömmel az 1180 személy befogadására alkalmas tanácskozóteremben zajlik majd. amelyet erre az alkalomra felújítottak, korszerűsítettek, s a többi között légkondicionáló berendezéssel láttak eL A székház sok kisebb-nagyobb xenme és szobája ad majd helyet a különböző bizottságoknak és munkacsoportoknak, így a többi között a szerkesztő bizottságnak, a fordító- és gyorsíróirodának. A kongresszus külföldi vendégei a tolmácsberendezés segítségével kísérhetik majd figyelemmel a tanácskozást. A felszólalásokat hat nyelven tolmácsolják. Kilenc parlamenti gyorsíró készíti folyamatosan a kongresszus teljes jegyzőkönyvét, s ennek alapján állítja össze a szerkesztő bizottság a kongresszusról szóló tudósításokat. A Népszabadság az MTI, a Rádió és a Televízió külön kirendeltséget létesít a kongresszus színhelyén. A MUOSZ-székházban és a bányászszakszervezet épületében sajtóközpontot rendeznek be, ahol a külföldi újságírók különböző nyelveken kaphatják meg a kongresszusi beszédeket, felszólalásokat. Az MTI külföldre sugárzott adásai számára külön riporteri gárda készíti majd a tudósításokat. Ugyancsak külön szerkesztőgárda gondoskodik arról, hogy az MTI telexhálózatán a megyei és a városi lapok folyamatosan megkapják a kongresszusról szóló beszámolókat. Kiveszik részüket a tájékoztató munkából a fotóriporterek is; a kongresszusról készített fotóikból a Központi Sajtószolgálat naponta ad friss válogatást képtávírón. A tv és a rádió helyszíni közvetítései közvetlen betekintést adnak majd az ország egész népének a kongresszus munkájáról. A sajtótudósítást végző szerkesztők, újságírók úgy szervezték meg a munkát, hogy a híradások általában egy órával követhetik az eseményeket. Az ország közvéleménye tehát gyorsan és sokoldalúan informálódhat a kongresszus munkájáról, folyamatosan figyelemmel kísérheti a párt e nagy jelentőségű tanácskozását. N. L. Égy propagand sta portréja 9? Élni kell ezt a kort... 99 A közelmúltban kezdődött KISZ-oktatás megyei adatai azt mutatják, hogy tovább szélesedett és ámyalódott a fiatalok politikai, világnézeti nevelése. Nógrádban jelenleg 449 oktatási körben majd 12 ezer fiatal tanul, de több mint kétezer kiszes vesz részt a pártoktatás valamilyen formájában is. — Összesen 14 828 fiatal tarján! üzemben? Kósy Zoltán mondta, hogy ő... — Akkor jó — így a somoskői fiatalok. Mit mondanak a kötszövők ? — Egy kevésről sokat és mindenről egy keveset, ez a jelszava a mi körvezetőnknek vesz részt politikai oktatásban — mondják az üzem fiataljai. az idén — mondja Bálint Tamás, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára, aki nemrég számolt be a megye végrehajtó bizottsága előtt a KISZ-oktatás helyzetéről. Mit jelent az árnyaltság? — Az ifjúsági előadássoro- eattal együtt kilenc különbö- aő forma között választhattak a fiatalok. A többféle oktatási kör bevezetése nem csupán Princz Ilona, Reznák Éva és Bocsó Júlia a Kósy Zoltán vezette ifjúságpolitikai kör hallgatói közül valók. — Elfogadják ezt a jelszót? — Jónak tartjuk. Az „egy kevésről sokat” — hamar kiderül — itt a szakmai képzettség megszerzését jelenti. Az üzemi jellegből következve a legtöbben betanított munkásként dolgoznak, a választék növelését, a több- nagyrészt a környező közséKitölti, de hogyan —. mert ez a lényegesebb. Kósy Zoltán „miniatűr felmérést” végzett például a szabad időt illetően. Az előre megadott kérdések között ilyenek találhatók; mennyi időt vesz igénybe a bejárás (egy-két órát rabol el naponta), az otthoni munkán túl, heti hány óra szabad idő jut (20—23 óra), magszerve- zik-e előre a szabad időt (részben), mennyi idő jut önművelésre (20—22 óra). Miért volt erre szükség? — Sokan nagyon is többféle módon értelmeztük a szabad időt — mondják a fiatalok. Ahhoz, hogy élni tudjanak vele, az első hogy megértsék mit jelent, vagy inkább: jelenthet, r „Észrevétlen“ nevelés féle igény kielégítését szolgálja, hanem alapja az oktatás egymásra épültségének. a fokozatok alkalmazásának is. A legnépszerűbb az ifjúságpolitikai kör, ebből 183 alakult, több mint ötezer fiatal részvételével — mondja a titkán, Többszörös körvezető Ilyen is van. Kósy Zoltán, a Budapest Kötő Htsz fiatal művezetője Somoskőn lakik, s mindkét helyen, az üzemben is és a községben is politikai kört vezet. Huszonnyolc éves, Hevesben született, Budapesten tanult szakmát, kettőt is. — Nem féltem az újtól sohasem. Először a férfiszabó, majd a kötszövő szakmát is kitanultam. Amikor megtudtam, hogy a vállalat Salgótarjánban telepít üzemet, ide is szívesen jöttem. A propagandista munkájával a katonaságnál találkozott először. A határon szolgált, megszerette Somoskőt is. — A katonaságnál kerültem közelebb az emberekhez. Megismerni is ott kezdtem először azt a munkát, amely elvezet a közvetlenebb, ezért mélyrehatóbb, tartalmasabb emberi kapcsolatokhoz is. Többet akart az „esetleges- segnél”. Radnai Béla pszichológus nevét említi, de felsorolja az összes alapmunkákat is, amelyek az emberi lét szubjektumának „rejtelmeivel” foglalkoznak. Tudományos igényű lélektan és propaganda? — Sokan kérdezik tőlem, nem sok az, amit vállaltam? Két helyen politikai oktatást vezetni valóban nem kis feladat. Engem érdekel az ember, s az a véleményem, hogy nem lehet „kis” feladatnak tartani azt sem, ha történetesen húsz fiatalt „vezet” az ember. Ezért vállaltam először Somoskőn. majd itt, az üzemben is a propagandista feladatát. Milyen körvezetőnek tartják a legérdekeltebbek, a fiatalok? Somoskőn megkérdezték tőle. Iá vezeti a politikai oktatást a gekből, főleg a Kanancs völgyéből járnak be. A szakmai tanfolyamon majd mindenki jól felépítse, könnyedén, részt vesz és sokan járnak a azért nyomatékosan adja dolgozók gimnáziumába Minden évre jut egy negyedikes. Az idén Princz Ilonán a sor. — Tavaly az ifjúsági előadássorozatot választottuk. Érdekes, és jó sorozat volt, hiszen a kötelező témák mellett ötven előadás között választhattunk. Ez volt az alap, most az ifjúságpolitikai vitakör tölti ki a politikai oktatást nálunk az üzemben — mondják a lányok. Kósy Zoltán nagy súlyt fektet arra, hogy előadásait de elő a vita alapját szolgáló anyagot. „Az a cél, hogy ne csupán egy propagandista legyen. A hallgatók vegyék át észrevétlenül a propagandista szerepét” — vélekedik. Ezért foglalkozik pszichológiával és egy egész sor olyan dologgal — irodalmi színpaddal, darab- írással, rendezéssel például —. ami látszólag nem a feladata. — Élni kell ezt a kort — mondja. Pataki László Mibe kerül a ragronbiány ? Bizonytalan percek a bányaműi Vállalat tűzállógozm l i? A bányászbuszok már ott mondja. — Az áüomásfőnök Szilikátipari Vállalat, a buda- állnak a felsőpetényi ásvány- úgy látja, hogy feltehetően pesti Épületkerámiai Vállalat bánya főépülete előtt. Nemso- lesz vagon... De ez nagyon és a Kőolajipari kara lejár a munkaidő, a gu- bizonytalan ígéret. Erre nem orosházi csempe- és micsizmás, sötétszürke mun- lehet alapozni. Most mit esi- anyaggyár. __ kásruhás bányászok elözönlik náljunk? Ha elrendelem a Néhány szemléltető adat ar- a fürdőket és öltözőket. Ez a szombati munkát és mégse ra, vajon mibe kerül a bányá- váltás ideje. Jönnek a dél- kapunk vagont, akkor állni nak a gyakori vagonhiány. utáno6ok és indulnak haza, fognak az emberek, ki fogja Arról ne is beszéljünk, hogy akik a délelőtti műszakban a műszafcbért megfizetni? De a megrendelőknél menny: dolgoztak. Csúcsforgalom legyen mégis szombati mű- termeleskiesést okozhat a kíván, Emberek sürögnek-forog- szak, hátha szerencsénk lesz. sedelmes szállítás. A banya nak a szűk folyosókon, a lép- Szállítanunk kell, hiszen kö- napi termelése 100—110 000 csőházban. Valamelyik gép- rülbelül 300 tonna agyagunk forint értékű. Ha telve a tá- kocsivezető túráztatja a mo- áll a rakodón, 100 a gurítón, rolóhelyek, a rakodók^ a editort. Az autóbuszok lassan 160 tonna meg a csillékben, lék és ^ kényszerűségből ígymegtelnek. A bányászok csen- Ha mégis jön vagori, akkor egy műszak karbantartá sai desen beszélgetve várják az két napig üresen álljanak? foglalkozik termelés helyett, indulást. Péntek van, délután naponta ennyi bevételtől esik két óra. S még senki nem Hazárdjáték el a bánya, tudja, holnap szabad szombat Ha áll a munka, a fejlesz-«, vagy be kell jönni dől- — Hazárdjáték ez így — ^ósi munkahelyek gyorsabban jellemzi találóan a helyzetet tönkremennek fejtegeti a Jéger Sándor. — Mindent egy főmérnök. — Többletkarban- bizonytalan lapra kell fel- tartás egyúttal többletköltség tenni, hogy lesz, vagy nem is- Arról nem is beszélve, lesz vagon... hogy a leállások felborítják Nyitódik-csukódik az iroda- a munka megszokott ritmusát, feszült a hangulat. Mate Zol- ajtó n<shányan érdeklődnek, Raadasul romlik a minőség és r " v£g^re jg holnap, a nagyobb a rakodási költség. bányászok szeretnék tudni ba nem közvetlenül a vagonbejöjjenek dolgozni, vagy ne? ba megy az anyag. Húsz—hu- A döntést meg kellene be- szonöt ember kell hozzá, hogy (je a napi termelést vagonokba nincsen a közelben, éppen a rakja, míg rendes körülmé- bányát járja. Az autóbuszok nyék között három is elegen, . , _ . még mindig néma motorokkal bő. n em kapunk tíegendojragont. -jlnak M épület körüM térségen. Milyen következményekkel járnak a bizonytalan szállítási körülmények? Mibe kerülnek a vagonellátás zökkenői berendelni a bányászokat, a felsőpetényi ásványbányá- Legyen szabad szombat. Ménak? giscsak kisebb kár, ha nincs — Száznál több megrendelő- vagon, a csillék sorát vontaid max muKnawuit tes^i Vel van állandó kapcsolatunk tó kis bányai mozdony veze- hozza Jeger Sandor_ laborve- _ válafizol Máté Zoltán _ tőjének és a két Mséről a Szállítási kötelezettségeinket bérét hiába kifizetni, mint .. —ii——i___• jóformán csak a kohászati másfél száz emberét. A bányáa lapanyag-ellátónak tudtuk szók indulhatnak haza. időarányosan teljesíteni. Az Mit kellene tenni, hogy a ™ év végéig még mintegy 5800— vagonhiény enyhüljön? 6000 tonna agyagot kell az or- — Talán az lenne jó, ha a Dilemma Az üzemvezetői irodában a hangulat. Máté Zoltán, a bánya főmérnöke ingerülten magyarázza: — Az a kérdés, hogy berendeljünk-e holnapra száznegy- ven-százhatvan embert, vagy az“úrvezetővel, ne? Valójában szabad szombatnak kellene lenni, de az utóbbi időben rendszeresen nem kapunk el Ha mégás kilátás van rá, hogy szállítaná tudunk, a szabad szombatokat is ki kell használnunk. — Naponta húsz—huszonöt vagonra lenne szükségünk, hogy á napi 320—350 tonnás kitermelt agyagmennyiséget útnak indíthassuk — teszi o: zető. — Ezzel szemben előfordul, hogy havonta nyolc Mégis... Közben üzenet jön, hogy bizonytalanra nem érdemes kapunk vagont. A vasút októberben 141 vagonnal, novemberben Pedig ? szág különböző részébe elkül- vasút is kötbért fizetné, ha maradt adósurűTMa reggel hár- denünk- Hosszasan lehetne nem ad vagont, mint ahogyan sorolni, hány megrendelőnél mi kötbért fizetünk, ha idővan lemaradásunk. Csak a na- ben nem rakodunk ki — gyobbakat említem-: a Dunai mondja Jéger Sándor. De ezt a pécsi és a budapesti annyira elképzelhetetlennek porcelángyár, a romhányi és tartja, hogy maga is mosoa sárospataki oserépkályha- lyog rajta... Kiss Sándor mat kaptunk, aztán még hatot. Holnapra hetet ígérnek biztosra, de még nem tudják, hogy ezenkívül tudnak-e ad- ’ ni? kJ^tSáTSe^ődt ^ár’ a nyíregyházi Universil az állomásfőnőknél, mire száo, míthatnák. Udvarias, higgadt hangnemben folyik a tárgyalás, ami arra enged következtetni, hogy a nehézségek és a problémák ellenére a bányának jó a kapcsolata a vasúttal. Amikor leteszi a kagylót, Jéger Sándor kérdő tekintetet vet rá. A főmérnök kedvetlenül legyint: — Csak az éjszakai órákban, vagy legkésőbb reggel tudják megmondani, tudnak-e vagont adni és mennyit — Emlékezés Szakai Mihályra Magáénak vallja őt Nógrád megye, mert Zagyvarónán született — ott őrzi emlékét a márványtábla, — magáénak érzi Zala, mert sok éven át a határőrség parancsnoka volt, ismerték, megszerették Zalaegerszeg. Zalaszentgrót lakói; neves fiai közt tartja számon Kecskemét — mellszobra áll az állomás előtti téren, mert nehéz időkben ott szogálta a hazát. Példaadó életű, hű fiai közt tartja számon a magyar nép, de tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek rá a szovjet, a jugoszláv, a spanyol hazafiak is, akiknek fegyverrel a kezében, bátor társuk volt a népek szabadságáért vívott küzdelmekben. Munkások fiaként született, maga is kőműves lett, már tizenhét éves belépett azok közé. nagyobb kenyérért, a jobb megélhetésért, elég bátrak voltak fellépni munkaadóikkal szemben. Ebből az iskolából került Szalvai Mihály 1919-ben a Vörös Hadseregbe. Húszéves korában az ellen- forradalom bírósága tizenöt • évj börtönre ítélte, de megszökött, s élete ettől kezdve szüntelen viaskodás volt az ellenséggel. Csehszlovákiába ment, onnan Bécsbe, majd Berlinbe, aztán Brüsszelbe, később Párizsba. Társuknak ismerték a kommunisták, Csehszlovákiában, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban. Mindenütt az első sorokban volt található, kitűnt áldozat- készségével, merészségével. 1936-ban az elsők között érkezett Spanyolországba, hogy önként jelentkezzék a Nemzetközi Brigádba. Az európai országokból összese- reglett, „ezer nyelvű és egy- szívű brigád” soraiban megszámlálhatatlan ismerősre talált, érthető, hogy a bizalom megtisztelő rangra emelte: kinevezték a magyar zászlóalj parancsnokává, önfeláldo- zóan küzdött Madridnál, az korában estramadurai fronton Aragon- akik a nál és az Ebro folyó körüli csatákban. Hősiességének híre bejárta a spanyol földet, közismertté lett Európa-szerte azok között, akik lélegzetvisszafojtva figyelték, s minden lehetséges módon támogatták a spanyol nép szabadságküzdelmét, Hitler és Mussolini intervenciós seregei és Franco tábornok fasiszta seregei ellen. így emlegették: A magyar Csapajev. A spanyol szabadságharc elbukása után újra Francia- országba került, ott folytatta a harcot. Többször letartóztatták. 1943-ban kijutott a Szovjetunióba. Ott sem pihent. Jugoszláviába ment, a partizánok soraiban harcolt, majd a felszabadító szovjet hadsereg oldalán küzdött. Egyike lett a felszabadult hazában a demokratikus magyar honvédség első kommunista törzstisztjeinek. Alezredes lett, majd ezredes, tábornok; altábornagy. Minden beosztásában a szó igazi értelmében szerény forradalmár vezetőnek bizonyult, akinek elkötelezettségét, határozottságát sose tudta megingatni sem a csalódás egyes emberekben, sem másféle megrázkódtatás. Az igazi proletár- intemacionalizmus szelleme élt benne, a Párt hű fia volt. az egész népet szolgálta, s végső soron az emberiséget, a béke, a haladás ügyét. Mindenki, aki ismerte, csak tisztelni és szeretni tudta, ezért őrzik emlékét megbecsüléssel az emberek, s ezért gondolnak rá a hősöknek kijáró tisztelettel, ma is, halála tizenötödik évfordulóján. Vadász Ferenc Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj 2000 forintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat október 1-től, 1971. március 31-ig tart. Bárki többször is küldhet fényképeket, így több pontot szerezhet és nagyobb eséllyel vehet részt a pályázaton. Tarjáari József (Salgótarján) „Elmúltak az évek” című fényképét a zsűri 7 pontra értékelte NÓGRÁD i- 1970. november 21., szombat 3
