Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

NOGRÁD AI MSZMP NOGRÁD MtGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF„ 258. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 3.. KEDD Kollektiv bölcsességgel Ez a módszer segített bennünket ahhoz, hogy az elmúlt négy évben többé-kevésbé sikerült leküzdeni mindazokat a nehézségeket, amelyek annak idején egyszerre jelentkeztek megyénk gazdaságpolitikai, politikai és kulturális életében. Ma már jóleső érzéssel emlékezünk a megtett útra. Ered­ményeink szülője a párt helyes politikája, a kollektív böl­csesség, az emberi tenni/vágyás, a jobb, szebb életre való közös törekvés volt és lesz a jövőben is. Ehhez megvannak az objektív feltételek. Erről folytattak hasznos eszmecserét két napon át a me­gye legmagasabb politikai tanácskozó testületében, a megyei ■pártértekezleten, a megye kommunistáinak küldöttei. Nem­csak a párttagok, hanem a pártonkívüliek véleményét, állás- foglalását, kívánságát, kritikai észrevételeit és a szocialista építés jelenlegi gondjait hozták magúkkal. Mert a sikerek mellett jócskán vannak még gondok is. Mivel jó a megye politikai közérzete, a szocializmus gyorsabb ütemű építésé­hez megvannak a feltételek, indokolt az az optimizmus, ami jellemezte a megyei pártértekezletet, amikor a jelen eredmé­nyeire alapozva felvázolta, kijelölte a jövő tennivalóit. Megyénkben a soron következő ötéves tervben ismét nagy feladatokat kell megoldanunk. Nyolomdlliárd forintot kelthetünk el gazdaságunk fejle sztéeére, a politikai és kulturá­lis igények kielégítésére, a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek növelésére, a kommunális és szociális ellátottság színvonalának emelésére. Nem kis feladat ez. Csak úgy tu­dunk eredményesen előrelépni, ha a megyei pártértekezlet által kialakított egységes elképzelés megvalósítása érdeké­ben összefogjuk a munkások, műszakiak, szellemi dolgozók alkotó kedvét, «éjét. Kétségtelen, hogy ebben a munkában a megyei párt­vezetés, elsősorban a kommunistákra, a munkások és pa­rasztok aktív tevékenységére számít, de minden feltételt biztosít a szellemi élet nagyobb arányú, hatékonyabb, sokol­dalúbb, színesebb kibontakoztatásához is. A megyei pártér- tekezlet céljaival minden bizonnyal egyetért a megye la­kossága. Az egyetértésen kívül számtalanszor és több for­mában kinyilvánítoitta cselekvőkészségét is. Ez a nagyfokú bizalom arra kötelezi a megyei pártve­zetést, hogy a kollektív bölcsesség gondolatának jegyében végezze továbbra is munkáját, határozza meg a vonzó, so­ka* ígérő jövőhöz a követendő módszereket, mind ideológiai, mind gazdaságpolitikai, politikai és kulturális téren egy­aránt. Az írásos és szóbeli beszámolókból, a küldöttek hozzá­szólásaiból is kicsendült, hogy a következő évek sem garan­tálnak sima, zökkenőmentes utat. Sok tekintetben — így a lakásigények kielégítésénél, a kolóniák felszámolásánál, az óvodai férőhelyek számának növelésénél, a vízellátásban, a vasút korszerűsítésében stb. — az igényeket nem tudjuk ki­elégíteni a következő ötéves tervben sem. A szénbányászat visszafejlesztésében még csak a felénél tartunk. Meg kell teremteni az új üzemek új szakmunkásgárdáját, a korábbi­nál nagyobb ütemet kell diktálni a szakmai és általános mű­veltség emelésében, nem lesz könnyű dolog a nők és fiatalok helyzetének további javítása, s bizony igen sok a tennivaló a tudati nevelésben, a munkafegyelem megszilárdításában, a kommunista erkölcs következni ényeinek valósításában. Ta­pasztalható még a hatalommal való visszaélés, a túlzott anyagiasság és esetenként a korrupció. Egyes pártszerveze­tekben és -szervekben még nem kielégítő a demokratikus légkör, félnek a vitától, a vezetők kritikai érzéke alacsony. A kritikai észrevételek, a párttagság és a pártonkívü- liek jogos elvárása meghatározzák a tempót is. Ez azonban semmiképpen sem jelent elhamarkodottságot, a dolgok, je­lenségek felszínes megítélését, hanem a végrehajtás eddigi­nél nagyobb következetességét. Ez utóbbiról különböző meg­világításban szó volt a pártértekezleten. Érthető, mert a párttagság és a pártonkívüliek azt tapasztalják, hogy a jó határozatokkal sem érjük el a kívánt célt, ha akadozik vég­rehajtásuk, ha néhol immel-árnmal munkálkodnak megvaló­sításán. Jogos az a kívánság, hogy a jövőben e tekintetben is legyen magasabb a mérce, mert a fokozott igényesség erő­sen és előnyösen befolyásolja a munka hatékonyságát, me­gyénk gyarapodását. Indokolja ezt az is, hogy megyénkben minden gazda ságpolitikai, politikai, kultúrpolitikai, vagy más kérdésben hozott megyei párthatározatok reálisak, átgondoltak, nem táplálnak illúziókat, s bármilyen kérdésről is legyen szó, az igenek és nemek világosak, ugyanakkor felvázolják azokat a lehetőségeket, amelyek során a ma kimondott nem, vagy nemek, rövid idő múlva igenné válhatnak. Erre eddig is számtalan példa volt, akár a gazdasági élet fejlődését, akár a szociális, kulturális, vagy a munka- és életkörülmények­ben bekövetkezett hasznos változásokat vesszük figyelembe. Az adott szó válóra váltása jótékonyan hatott a megye la­kosságának politikai egységére, a dolgozó osztályok, rétegek politikai egyetértésére, pártunk politikájának fogadtatására és támogatására. Miként alakul a következő időszakban megyénk lakossá­gának életszínvonala? Milyen fejlődést érünk el a gazdaság minden területén? Milyen mértékben emeljük a szellemi élet színvonalát, törlesztünk korábbi kulturális elmaradottsá­gunkból — ez a párttagok és pártonkívüliek szoros együtt­működésétől, szorgalmától, igyekezetétől, a vezetők és dol­gozók összefogásától, az alkotókészség mind nagyobb arányú kibontakoztatásától függ. Ennek az együttműködésnek új gazdasági alapjai már kialakulóban vannak, ehhez kell majd igazítani mindazokat a gondolati, tudati, cselekvési követél­ményeket, amelynek révén az újabb számadáskor ismét lesz majd miről bőven beszélni. A megyei pártértekezlet sokoldalú, értékes, hasznos munkát végzett. A programadó eszmecserét, a dolgos hét­köznapok követik. Ezek során valósággá válnak mindazok az elképzelések, amelyek újra bizonyságát adják, hogy a me­gyei pártbizottság a megye lakosságának igaz szolgálatára, a munkásosztály hatalmának erősítésére, a szocializmus teljes felépítésére vállalkozott. Venesz Károly Két alelnök az EAK-ban Anvar Szadat egyiptomi el­nök szombaton elnöki dekré­tumot bocsátott ki két alelnö- kéinek kinevezéséről: a dek­rétum szerint Husszein El Safei és Ali Saatori. mindket­ten a néhai Nasszer elnök közeli munkatársai, töltik be a jövőben ezt a tisztséget. Safei ezredes a hadsereg tisztjeként részit vett az 1948^ as palesztinai háborúban, majd 1954-ben hadügyminisz­ter, később a szocialista ügyek és a közmunkaügy mi­nisztere lett- 1961—62-ben al- elnök volt; 1967-től minisz­terelnök-helyettes. Ali Szabii szintén volt már alelnök és miniszterelnök is. Legutóbb, februárban az Arab Szocialista Unió szervező bi­zottságának vezetőjeként vo­nult vissza a politikai tevé­kenységtől, majd két hónap­pal később az újonnan létre­hozott külügyi bizottság fő­titkárává nevezték ki. A hír- ügynökségek értékelése sze­rint a két alelnök kinevezé­se része Sízadat azon tervé­nek, hogy megosztja Egyip­tom konmányozásának terhét. A Szadat elnökletével szom­bat este megtartott kormány­ülés több belföldi fogyasztási cikk árcsökkentését rendelte el. Az intézkedés azonnal ha­tályba lépett. A kormány ugyanakkor 1 millió font ster­linget szavazott meg új egész­ségügyi központok építésére- (MTI) Húszévesek a tanácsok Kiállítás a megyei tanácson — Nyitva november fí-ig ­ső titkára, Illés Miklós, a me­gyei tanács vb elnökhelyette- k-mnak se és Varga Tiborné ország- J gyűlési tagjain, az apparátusban húsz éve dolgozókon kívül jelen A megyei tanácsi dolgozói- amelyek most zajlanak a ta- gyénkben elértünk. Tanácsá­nak és a meghívott vendégek nácsok megalakulásának hu- ink a párt irányításával, a jelenlétében került sor tegnap szadik évfordulója alkalmával lakosság, a társadalmi és más délelőtt tíz órakor „A taná- megyénk alsóbb és magasabb állami szervek támogatásával csők megalakulása és húszéves fokú tanácsainál, és amelyek és együttműködésiével ered- tevékenysége Nógrád megye- kapcsolódnak a Nagy Októ- menyesen valósították még te- ben” című kiállítás ünnepi béri Szocialista Forradalom rületükön a párt politikáját, megnyitására a megyei tanács 53. évfordulójához is. jól szolgálták a lakosság és a emeleti előcsarnokában. Ezt követően. Géczi János szocializmus építésének érde­A nagy érdeklődéssel várt emlékeztetett arra, hogy a keit. Azt az áldozatos mun- dokumentumkiállításit Géczi tanácsok megalakítása húsz kát szeretnénk érzékeltetni, János, a megyei tanács vb- évvel ezelőtt értékes politikai amelyet tanácsaink végeztek, elnöke nyitotta meg. „Az volt siker volt. Ezzel fejeződött be az ipar, az építőipar, a köz- a célunk — mondotta —, a régi államgépezet szétzúzó- lekedésd hálózat korszerűm té- högy a rendelkezésünkre álló sa, és az új típusú államigaz- séér-t, a mezőgazdaság szocia- sajtóanyag, dokumentumok, gatás megteremtése. Két év- lista átszervezéséért és meg- fényképek, tárgyi emlékék, tizeddel ezelőtt tartották meg szilárdításáért. Bemutatni, makettek, grafikonok segítse- az első tamácsválasztásokat, hogy a tanácsok mit tettek a gével megismertessük a látó- alakultak meg véglegesen a lakosság foglalkoztatása, az gatóikat a Nógrád megyében tanácsok és tevékenykednek életkörülmények javítása ér­tevékenykedő tanácsok poli- immár húsz éve a nép szol- dekában, hogyan fejlődött me- tiikai, gazdaság, kulturális és gálatában. „Ennek a húsz év- gyénk egészségvédelme, a szo- egészségügyi munkájával, az nek az eredményeit próbáltuk ciális ellátás, a közoktatás és elért eredményekkel.” nyomon követni mostani ki- a népművelés — mondotta. A kiállítás hozzájárul ah- állításunkon, képet adni ar- Ua nem is volt töretlen, hoz az ünnepségsorozathoz, ról a fejlődésről, amelyet me- egyenes vonalú ez a fejlődés, mégis nyugodtan állíthatjuk: ”“““““”““~—tanácsok megyénkben ered­ményesen dolgoztak, szélese­dett a szocialista demokrácia, mélyült a tanácsok és a la­kosság kapcsolata. Az állami élet és a szocialista demok­rácia fejlesztésére hozott párt­ós állami intézkedések ered­ményeként megnövekedett a tanácsok hatásköre, jobbak lettek a munkafeltételek. Ez­zel párhuzamosan nőtt a hoz­záértés, a felelősség, a tanácsi- apparátusok dolgozói részéről — folytatta a szónok — így mindent egybevetve nyugod­tan mondhatjuk, hogy taná­csaink képesek a szocializmus építésének magasabb színvo­nalon való folytatására.” Befejezésül Géczi János szó. lőtt azokról a feladatokról, amelyet a párt X. korngresz- szusámak irányelvei tűztek ki a tanácsok elé a következő Salgótarján fejlődése jó úton halad A városi tanács ünnepi ülése Ünnepi külsőségek közepette szerezése érdekében szüksé- dozatvállalása, lelkiismerete, kezdődött meg tegnap délelőtt gessé vált az egész várost át- Ezen az ünnepi tanácsülésen kilenc órakor az MSZMP Rá- fogó városrendezési alapelvek külön megköszönöm minden kóczi úti székházában a Sál- meghatározása, kialakítása. Ez tanácstagnak és minden gótarjáni városi Tanács ünne- magába foglalta az ipaxfejlesz- dolgozónak szorgalmas és pi emlékülése a tanácsok tés irányát, ütemét, a lakóte- odaadó munkáját, amelyet megalakulásának huszadik lepek kialakításának sorrend- Salgótarján érdekében kifej- évfordulója alkalmából. A ju- jét, a közintézmény-hálózat tettek — mondotta befejezésül bileumi tanácsülésen részt fejlesztésének területi elhelye- a városi tanács elnöke, vett Devcsics Miklós, a salgó- zését, hogy csak a legfonto- Az ünnepi beszéd elhangzá- tarjáni városi pártbizottság el- sabbakat említsük. sa után a Gagarin úti Altalá­Ma már van Salgótar- nos Iskola úttörői, és a Bolyai általános rendezési Gimnázium kiszesei köszöntót- , terve — folytatta dr. Tóth ^®k virággal a tanácsülés képviselő. A tanacs Lstván _ Ez a gyakorlatban résztvevőit. Majd sor került a ’ annyit jelent, nemcsak azt kitüntetések és . oklevelek tudjuk, mi van ma hanem a átnyújtásara. Salgótarján dísz- voltak a városi nagyüzemek, küvetkező évtizedekre is tér- polgárává választották Készéi tomegszervezetek vezetői is vezünk. A városi tanács ve- Ferenc, Kovács Ernöné és A Himnusz elhangzása után zet6ii aolgozói, a tanácstagok Vincze János tanácstagokat, SMvalat köszöntötte az egy- sokat dolgoztak< érveltek, vi- akik húsz éve tevékenyked- begyulteket majd Toth Pal, a átkoztak, amíg Salgótarján nek ezen a megtisztelő posz- Hazafias Népfront városi bi- mai képe kialakult sJk vitát váltottak ki a bányászat visz- szafejlesztése körüli gondok, az új ipartelepítés. Egy pilla­zottságának elnöke üdvözölte a tanácsülés résztvevőit. Az elnöki megnyitó után dr. Tóth István, a városi tanács vég- nem voU kétsó h rehajto bizottságának elnöke mMnl,ára a mondott ünnepi beszédet. gondjaink megoldása a lakos ság bevonásával lehetséges. A ton. Az Elnöki Tanács elis merő oklevelét és a városi ta­nács ajándékát kilencen kap­ták meg. Ezután Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a húszéves városi tanácsot. Az üdvözleteket, jókívánsá­gokat a tanácstagok nevében „ , ,, Vincze János tanácstag kö­Az eredmények mellett szönte meg, majd az ünnepség ” ’ ' "" az Internacionáié hangjaival zárult. Délután ünnepi apparátus- értekezletet tartott a városi tanács, amelyen mindeji dol- gozó részt vett. Az ünnepi be­______ _____,-----------,----- tási csarnokra, a aiakok elhe- széd után a kitüntetéseket és la , út, járda, jó ivóvíz kellett lyezéset szolgáló kollegiumoit- a törzsgárdajelvónyeket ad­a városnak. Üzlethálózatra ra- óvodákra van szükség. Ezé- j^k ak Stark Ferencfné Ma húsz év távlatából következő ötéves tervben visszapillantunk a megtett mintegy háromezer lakás meg- útra, szamot vetünk az elért építésével számolunk, eredményekkel, és meghatá­rozzuk a további tennivalókat — kezdte ünnepi beszédét dr. Tóth István. A húsz évvel ez­előtti Salgótarjánban temér­dek gonddal, bajjal, tenniva­lóval találták szemben magú természetesen gondjaink is vannak. Többet kell tennünk a kulturális élet fejlesztéséért, bekapcsolódni az ország kul­turális vérkeringésébe. Üj ze­kat a városi tanács dolgozói és nőiskolára, múzeumra, kiáll! vezetői. Óvoda, bölcsőde, isko­volt szükség, ellátni a perem- területeket. Közlekedési esz­közöket. játszótereket, munká­két a következő években meg is építjük. Végre megvalósul a megyeszékhely régi óhaja: új helyeket, közvilágítást kért az felsőfokú oktatási intézmény, a addig mostoha szorsú város. Mindazt, ami az élethez tarto­zik, — és mindenekelőtt la­kást, hogy valóban várossá le­számviteli főiskola települ Sal­gótarjánba. Munka Érdemrend bronz fo­kozata, Aranyi Lászlóné, a Pénzügy kiváló dolgozója. Valenta Istvánná, az Igazgatás kiváló dolgozója megtisztelő címet kapta. A városa ta­— Az eredmények elérésében nács tizenkét dolgozója húsz- benne van a városi tanács éves munkájáért átvette a I gyen Salgótarján. Az egységes minden tagjának, az appará- törzsgárdajelvényt, és a vele várospolitikai törekvések rend- tus dolgozóinak munkája, ál- járó jutalmat. v években. A mostani kiállí­tás bemutátja az eddigi ered­ményeket. V0*lanííc‘«ko7á Pásztón Tegnap ülést tartott a Pász­tói járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen megvitat­ták a járási székhely fejlesz­tésére hozott tanácshatározat végrehajtását. A bizottság megállapította, hogy meg­gyorsult Pásztó fejlődése, az elmúlt években tsok új léte­sítménnyel gyarapodott a köz­ség. öt év alatt közel hat­vankétmillió forintot fordí­tottak a fejlesztési ég felújí­tási tervek végrehajtására. El­készült a vízkiviteli mű, a tárolómedence és huszonnégy kilométer vízvezeték. Bővült a gimnázium tantermeinek száma, iskolákat újítottak fel és megkezdődött a szociális körülményeknek meg nem fe­lelő lakótelepek felszámolása. A végrehajtó bizottság ezután az igazgatási ágazat bérgazdái, kodásának taDaszta'latait és a násztól építőipari vállalkozás tevékenységét vitatta meg­1 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom