Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
I Döntött a Legfelsőbb Bírósásr Az utóbbi időben, több fonatos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tisztviselő Pest környéki családi házának építésével kőműves-kisiparost bízott meg. Egy nap vasbeton-áthidalót kellett a helyére emelni. A munkát a kisiparos irányította. Beemelés közben a bakon rosszul elhelyezett palló megbillent, az állványról több munkás leesett, s közülük az egyik súlyosan megsérült. Az illető, mind a kőművesmester, mind az építtető ellen kártérítési pert indított. A Budapesti XI—XII. kerületi Bíróság a kisiparosit elmarasztalta, míg a tisztviselővel szemben a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a kőművésniester a balesetvédelmi óvórendszabályok elmulasztása miatt felelős, míg a tisztviselő nem. Ugyanis közte és a sérült között jogviszony nem keletkezett, mert az illető az iparos alkalmazottja volt. Fellebbezésre a Fővárosi Bíróság a kisiparos és a tisztviselő egyetemleges kártérítési kötelezettségét állapította meg. Döntését azzal indokolta, hogy az építkezésnél generálkivitelező nem volt. Ezt a feladatot lényegében a tisztviselő maga látta el, holott az építkezési szakmában járatlan volt, tehát felelős kivitelezőről kellett volna gondoskodnia. Mint megépítésére a kisiparos képesítésénél fogva jogosult volt, ha tehát a munkát rosszul irányította, az ebből eredő balesetért ő felelős. Egy vidéki gimnázium tanára felkereste lakásán az igazgatót, hogy osztályfőnöki beosztásával ég tanulószobavezetői munkájával kapcsolatos fél évi zárójelentést átadja. Amikor távozott, kerékpárját az utcán tolva, lakása felé indult, de a síkos járdán elesett, és karját törte. Több mint egy hónapig keresőképtelen volt Felépülése után keresete és a táppénze közötti különbözet megtérítéséért a baleset ért Több mint két évig táppénzes állományban volt, majd rokkanttá nyilvánították. A vállalat a baleset után két évvel felszólította kárigényét jelentse be. A munkás ennek eleget is tett, de a gyár nem volt hajlandó annyit fizetni, amennyit a rokkant igényelt, ezért per keletkezett közöttük. Az alsófokú bíróságok azzal az indoklással, hogy elkésve indította a pert. csak hat hónapra visszamenően állapították meg kárigényét. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül, amely törvényességi határozatában a következőket mondta ki: — Baleseti járadékot hat hónapnál régebhi időre visz- szamenően csak akkor lehet gimnáziumot fenntartó tanács érvényesíteni, ha a jogosultat művelődésügyi osztálya ellen pert indított. A járásbíróság megállapította: a tanárt munkaköri kötelessége teljesítése közben -érte a baleset, tehát az üzemi jellegűnek nyilvánul, és ebből eredő kárát a tanács megtéríteni tartozik. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a tanár keresetét elutasította. a követelés érvényesítésében mulasztás ' nem terheli. Ezt a jogi rendelkezésit az indokolja, hogy a járadék — így a táppénz és a korábbi átlagkereset közötti különbözet iránti követelés is — a létfenntartást szolgálja, és tőkegyűjtésre nem használható fel. Ebben az esetben azonban a munkást igénye érvényesítésében mulasztás nem terheli, mert kártérítési követelését a vállalattal szemben még táppénzes állománya alatt előterjesztette. A határozat Indokolása rámutat arra, hogy a tanár munkaviszonya keretében járt el, amikor a baleset érte, de bízó, a bekövetkezett kárért a közúton, illetve gyalogjárdán kőművesmesterrel együtt fe- esett el. Márpedig a biztonsá- lelős. gos közlekedés megszervezése megtéríteni — hangzik tovább Törvényességi óvásra az és az ezzel kapcsolatos bale- a határozat. — Ezenkívül a ügy a Legfelsőbb Bíróság elé setelhárítási feladatok megöl- baleset bekövetkezését, illetve került, amely a Fővárosi Bíró. dása a tanács művelődésügyi a. sérült munkaképtelenné vá— Ha a vállalat a baleset' ért felelős, a dolgozó bejelen' tése alapján köteles a kárt ság ítéletét megváltoztatva, a tisztviselőt a kártérítési kötelezettség alól mentesítette. A határozat indoklása szerint az építtető a munkálatok elvégzésével iparengedéllyel rendelkező, szakképzett kőművest bízott meg, tehát a megbízott megválasztásában mulasztás nem terheli. A balesetet okozó bakállvány szakszerű megA» állatok okozta allergia Vannak emberek, akik beteges érzékenységgel reagálnak az állatokkal történő érintkezésre, mert kizökkenti őket egészségi egyensúlyukból. Az allergiának megnyilvánulása amilyennek sokan rendszere- hasonló tünetek is felléphessen visszatérő szénanáthájukat nek, légcsőhurut, sőt asztma is IfoOtr O.ma1 Vinallr -in*1,+tlrn»Vt P Vn.11 «éli osztálya feladatkörébe nem lása esetén legkésőbb a feltartozik. Ezért az osztály men- gyógyulást követő 30 napon tesül kártérítési kötelezettsé- beW1 köteles a dolgozó figyel- ge alól, mert a tanár balese- met a bejelentés megtételére tét olyan ok idézte elő, ami a felhívni. Minthogy ezúttal a tanács működési körén kívül ^fr a baleset bekövetkezése esik. és így a balesetet nem u”"n csaknem két évvel ké- háríthatta eL s?.bb tett eleget felszólítási kötelezettségének, és ekkor a * Sérült nyomban érvényesítette Egy gyári munkást üzemi kártérítési igényét, az időmúlás nem róható a dolgozó terhére. Ugyanis amíg a vállalat a sérültet nem hívta fel kárigénye bejelentésére, addig nem lehet szó az illetőt terhelő mulasztásról, a járadék- követelés késedelmes érvényesítéséről. Tehát tévedett a járásbíróság, amikor a hat hónapnál régebbi járadék- igényt elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a baleset időpontjától számított kárigény megfizetésére kötelezte. Hajdú Endre allergia. Többnyire tüsszögéssel és náthával — tehát a megfázáshoz hasonló jelenségekkel — kezdődik, ami időnként (főképpen éjjel) egyik ugyanolyan., percről a másikra elmúlik, ez, mint ’ Nem ritkán szamárköhögéshez „köszönhetik”, vagy amelynek következtében egyesek kiütést kapnak a földiepertől. A szervezet ilyenkor „védekező állásiba” helyezkedik bizonyos anyagokkal szemben, atnelyejelentkezhet. E kellemetlenségek erős viszketéssel párosulnak olyankor, amikor az állat az ember bőréhez hozzáér. Az eddigi megfigyelések szerint sok allergiát azok a pak£t valamilyen okíbol nem tód rányi fehérjerészecskéik okozelvdselni. Az allergiás reakciók rendkívül hevesek is lehetnek. Olyan esetét is feljegyeztek, amikor egyetlen méhcsípé6 egy felnőtt ember halálát okozta, míg másoknál ugyanilyen csípés jelentéktelen duzzanaton kívül semmi különösebb következménnyel nem jár. Részleteiben még tisztázatlan, melyek azok az anyagok, amelyek az allergiát kiváltják, sőt maga a hatásmechanizmus sem teljesen ismert. A kutatók becslése szerint az embereknek körülbelül negyed része naik, amelyek a mindenütt jelenlevő rovarok páncéljáról válnak le. Ezeket; a levegő magával viszi, az emberek pedig belélegzik. Ami a rovaroknál legalább félig-meddig tisztázódott, az más állatok vonatkozásában még elég homályos. A kutyánál és a macskánál azonban bizonyára a szőrzet vagy ,.a bőrpikkelyek váltanak ki olyan hatást, mint a rovarpáncél fehérjepora. Érdekes, hogy olyan szeméallergiában szenved, anélkül, lyéknél is jelentkezett állat hogy tudna róla. Számos rosz- szullét, nagyon sok fejfájás például rejtett allergiával magyarázható, melynek egyes esetekben az ember környezetében levő állatok az okozói. Az ember és az állat közötti kapcsolat intenzitásától, valamint az egyén reagálőkész- ségétöl függ, hogy mikor és milyen fokon fejlődik ki az okozta allergia, akik nem élő állatokkal kerültek kapcsolatba, hanem zoológiái gyűjtemények gondozásával voltak megbízva. Az okokra vonatkozó tájékozatlanság mindenesetre semmit 6em változtat azon a tényen, hogy az allergiás betegek szenvednek és kezelésre szorulnak. Tudfa-e, hogy annak idején II. Katalin cárnőnek varrtak ruhát a legtöbb anyagból? A ruha 70 méter hosszú és 7 méter széles Uszályát 50 apród vitte. ban; így akarta rákényszeríteni a divatrajongó hölgyeket, hogy ne viseljenek könnyű anyagból varrt ruhát. A divat azonban erősebbnek bizonyult, mint a császár: a hölNapói™ vívta = l««r. STjStí számtabb harcot a divat ellen? Parancsot adott, hogy oltsák el a tüzet minden kandallóták organdiból és tüllből szült ruháikat. kéMűködésben a szívizom a fáradhatatlan szívizom már a szívben fennmarad egy bo- után) — bizonyos mértékben régóta magára vonta a tudó- , ,, , , , sok figyelmét. Hogyan valósul nyolult, szíven, bel uh ídegrend- váratlannak bizonyult, meg a szív szabályozása és ml- szer. amely érzőidegsejtekből, lycn szerepet játszik ebben a valamint Ún. közbülső és moz- szlvtzomí Az APN tudósítói- ? * nak erre a kérdésére Grigorij S<> ldegsejtekbol áll- E Sejtek Koszickij professzor a Piro- govról elnevezett 2. sz. Moszk- c-ívrU«.« vai Orvostudományi Főiskola fiziológiai tanszékének vezetője válaszol. — Azok a kutatások, amelyeket az elmúlt években intézetünk egyik todóskollektí- vája folytatott, nyilvánvalóvá tették, hogy a szív igen tökéletes önszabályozó rendszer vezérlésével működik. Régi tapasztolat, hogy a szív csodálatosan alkalmazkodik a szervezet változó követelményeihez, s ezt az ideg- rendszer szabályozó hatásának és testünk egyéb szabályozó mechanizmusainak tulajdonították. Csakhogy az utóbbi években igen érdekes felfedezést tettek a tódósok. Ismeretes, hogy átültetés után a szívnek minden idegkapcsolata megszűnik a szervezettel. Ennek ellenére az átültetett szív kifogástalanul betölti funkcióét, s messzemenően alkalmazkodik az új „gazda” minden igényéhez. közötti kapcsolat biztosítja a a periférikus reflexív létrejöttét, tehát annak a mechanizmusnak a kialakulását, melynek segítségével az egész központi idegrendszer működik. Am .. Y; •*' * * OTTHON"-CSALÁD Azokat az idegsejteket, amelyek a szívizom mélyén találhatók mind ez ideig a száv struktúráját és a közpon_ ,, , ti idegrendszerit összekapcsoló alkotóelem, amely , _ láncolathoz sorolták. Így kepes biztosítani a Hogyan lehetséges ez: ezeknek az elemeknek a szerkezet- és működésbeli megmaradása — miután a szív és a központi idegrendszer között minden kapcsolat megszűnt (tehát szívátültetés Intézetünk hisztológiai tanszékén — az állatokon végzett kísérleti szívátültetések után — megállapították, hogy A fiziológiások eddig is ismerték a szív néhány önszabályozó mechanizmusát. Ezek magának az izomrostnak a sajátosságaival függtek össze, illetve azokkal a bonyolult anyagcsere-folyamatokkal amelyek itt lejátszódnak. Mosta szívműködést szabályozó új mechanizmus funkciójának, azaz a szíven belüli idegrendszer sajátosságainak tanulmányozása a feladat. A fiziológiai tanszéken végzett kutatások kimutatták, hogy a szíven belüli idegrendszer — a szívbe kerülő vérnek megfelelően — szabályozza a szíyösszehúzódás erejét. Ennek a koszorú-érkeringés- ben jelentős szerepe van. Égy véljük, hogy a koszorúér-keringés szabályozásának további kutatása sikeresebb lehet, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a szíven belüli idegrendszer a folyamatokban nemcsak mint közvetítő mechanizmus vesz részt, hanem mint a szabályozórendszer fontos alkotóeleme. amely önálló, s olyan önmaga koszorúér-keringés szükséges szintjét, még abban az esetben is. ha teljesen elvágjuk kapcsolatait a szíven kívül műköciő szabályozó mechanizmüsokal. APN Másfél millió fogyasztó «védelmében Mire ügyeljenek a gázkészülék-tulajdonosok? Minél több gépet állítanak akkor okoz, ha valaki nem könnyen lángra lobban — kai az ember szolgálatába, annál tartja meg az előírásokat. Még lóriája viszont nagy, és rom- több a baleset lehetősége, a hagyományos berendezése- boló hatását gyorsan fejti ki. Nem törvényszerű azonban, két, pl. a cserépkályhát is S végül az embert pillanatok hogy pL a gépjárművek szá- szabályszerűen kell használni, alatt megölni képes, szémmono- mának emelkedésével arányo- Nóhányan azért nem érték xidot is fejleszthet nem megfelemeg a reggelt, mert este le- lő égéskor. Ebből nyilvánvaló, zárták a kályhát, mielőtt a ’ szén leégett volna. A nagyon is hasznos és közkedvelt fűtőanyag, a propán-bután, vagy a vezetékes gáz se veszélyekorszerű — főként szénhidro- sebb. mint más fűtőanyag, ________ g énekre gyártott — fűtőberen- csak másfajta szabályokat kell pontjából" hogy a fogyasztó dezésekre is. Van a balesetek megtanulni és megtartani. időben felismerje azt a néhány szempontjából egyáltalán nem Egy kissé meghökkentem, jelet, amely veszélyre utal, s elhanyagolható közös vonásuk amikor átnéztem, milyen sok ha felismerte, tudja, hogy mit is, s ez a szabályszerű hasz- előírást kell ismerni a ké- kell, illetve mit szabad ten- nálat. Mind_ a gépjármű, mind szülékekkel kapcsolatban. És nie. Az utóbbit nagyon alá- a gázkészülék használatát sza- kételkedek is abban, hogy van húznám. Az ugyanis, aki fel- bályok körvonalazzák, s bal- olyan ember, aki ezeket egy fedezte, illetve megszüntette a esetet mindkettő leginkább 32 eSyd>en *~■ ezernyi más paragrafus mellett — a fejében tartja. san növekedjen a közúti baleset — hallani mostanában gyakran a szakemberektől. De ez a nagyon is helytálló megállapítás nemcsak a közlekedésre érvényes, hanem pli a hogy csak a tüzelőrendszerből (palacktűzhelyből) kiszivárgott. és el nem égett, illetve a rosszul égő gáz okozhat katasztrófát. A döntő a megelőzés szemgázömlést, de alapos szellőztetés nélkül gyufát gyújt, vagy üzembe helyez szikrát keltő berendezést, pl. villanycsengőt, végzetes hibát követ el. A helyiségbe levő gáz — mégha kevés is — súlyos rombolást végezhet. A kevés gáz főleg robban, a sok inkább lángra lobban. ____ Melyek azok a jelek, amen ézz kőiül, lyekre azonnal reagálni kell? útkeresztező- A szúrós fokhagymaillat. Annak az anyagnak ugyanis, amellyel érzékelhetővé tették az egyébként színtelen, szagtalan pb-t, égett fokhagyma szaga van. További jelek: a készülék, nem gyullad be, a láng_ sárgán ég, vagy „repül”. A sárga láng rendszerint szén- monoxid jelenlétére utal. Mondhatnánk: ennyi az egész. A hiba érzékelése utáni teendő még kevesebb. Az említett alapos szellőztetésen kívül a palaok elzárásáról és van néhány szakember értesítéséről kell dolog a pro- gondoskodni. A javítást ugyanis csak szakemberrel szabad elvégeztetni. A részletes tennivalókat egy-egy hiba esetén a szabálygyűjtemények tartalmazzák Irásunki ii „• , kai azt szeretnénk elérni, hogy ismerni. Tudni kell minden minden foSyas7tó Hogyan lehetne úgy írni a gázkészülékek használatáról, a palackok kezeléséről, hogy a veszélyekre felhívjuk a figyelmet Eszembe jutott egy nagyon egyszerű közlekedési plakát. Egy gépkocsi volt rajta ezzel a szöveggel: Irányváltoztatás előtt Nem beszélt az désekben, előzés közben. a kanyarodásnál figyelembe veendő szabályokról, ám tulajdonképpen mindegyikre utalt, hisz’ a magatartás, amelyet a vezetőtől kórt, feltételezi azt, hogy számba veszi az említett helyzetekben alkalmazandó előírásokat. És ez a legfontosabb. A veszélyhelyzetre való felfigyeléstől már csak egy lépés a „mit kell tenni?” A szakemberekkel való alapos konzultálás után is csak azt írhatom, hogy olyan alapvető pán-bután használatánál is, ha kellően figyelnek rá, elkerülhető a baj. Mindenekelőtt a propán-bután gáz fő tulajdonságait kell fogyasztónak, hogy palackjában cseppfolyós állapotban van a gáz, amely levegővel keveredve gyullad, vagy robban, ha szikrát kap. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nehezebb a levegőnél, tehát kiömölve a helyiség padlóján helyezkedik el, lehúzódik a mélyen fekvő helyekre, csatornákba, pincékbe. Baleset szempontjából nem közömbös, hogy alacsony a gyulladási hőfoka (490—510 C), tehát ismerje, milyen tulajdonságai vannak a nb-nek, és eljusson addig, hogy törődjön a vészielekkel: s ha már a gázömlés megtörtént, tudatlanság, kapkodás. idegesség miatt el ne kövessen csekélységnek látszó, végzetes hibát. A tapasztalatok azt miitatiák. hoev a fogyasztó magatartása ismerete a legdöntőbb tényező a baleseteknél. Szegedi Nándor a kistestvérem”. Céhmester Erzsébet felvétele NÓGRÁD — 1970. november 1., vasárnap 11
