Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
wwjr ? MHHgsn Irodai „roller” TUDÓ Az anyagmozgatás gépesítésén fáradozó szakemberek nemcsak az Ipari folyamatok kiszolgálásához terveznek szállítóeszközöket, hanem az irodai dolgozók munkájának megkönnyítésére is gondolnak. Az irodai folyosók „gépi bejárásához” készítették nyu gatnémet konstruktőrök a képen látható mini járművet mely akkumulátorral táplált villanymotoros kis vontatóból és a hozzá csatolható kétkerekű pótkocsiiból áll. A telepeket éjszaka vagy napközben a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz csatlakoztatva lehet feltölteni. Az óránként legfeljebb 8—10 kilométeres sebességgel haladó kis jármű egyszerű módon működtethető, irányítható, nem kell hozzá vezetői jogosítvány. Irattárak, könyvtárak ugyancsak jó hasznát vehetik, de a gyárakban, intézményekben, a mozgó büfészolgálatok is jól felhasználhatják. Mélytengeri mangánbányászat Mangán tartalmú salak nagyüzemi „halászatára” nagyszabású kísérlet kezdődött 240 kilométernyire a floridai partoktól, az ún. Blake-femnsí- kon. Egy átalakított kereskedelmi hajóval 900 méter mélységből próbálnak mangán tartalmú salakot felhozni. A mélytengeri kutatóvállalkozás irányítói szerint évente egymillió tonna salakot kellene „felszippantani” a tenger mélyéből, hogy a feldolgozás kifizetődő legyen. Siker esetén azonban az Egyesült Államok mangánszükségletének kb. egynegyedét, nikkelszükségletének 10 százalékát és kobald- szükségletének . 40 százalékát meríthetnék az Atlanti-óceánból. MIKA Rövid események Csont forr ásatás — ultrahanggal Több sikeres műtétet végeztek a moszkvai Központi Traumatológiai és Orthopédiai Intézetben a csontszövetek ultrahanggal történő egyesítésére. Az eltört csomtdarabokat egyesítő anyag szövetbarát műanyagból és apróra őrölt csontszövetből áll. Az operáció mindössze néhány percig tart Az ultrahang megbízhatóan rögzíti a törött csontokat s a csontszövet gyógyulása szövődmény nélkül megy végbe. A csontszövetek összeforraszt ására szolgáló készülék egy fiatal mérnökcsoport alkotása. A szovjet minisztertanács mellett működő Találmányi Hivatal az új műtéti módot találmánynak minősítette. A mai napig több tucat sikeres műtétet hajtottak végre ultrahang segítségével. Az operáció másnapján a betegek már föl is kelnek az ágyból. A feszülő testrészen levő sebek egy héten belül gyógyulnak. Bebizonyosodott, hogy az ultrahang a sebészeti beavatkozások alkalmával kitűnő érzéstelenítő hatású is. A műtét másnapján a páciensek már semmiféle fájdalmat nem éreznek. 4 sarkvidék kőolaja Szakemberek véleménye szerint hamarosan lehetőség nyílik a „fekete arany”-nak — a partmenti sekélyebb tengerrészeken kívül —, a nyílt tengeren, történő kitermelésére is. Az Északi Jegestenger • alatt legalább a 85-ik széles-' ségi fokig gazdag feőolajtartal- rnú rétegek húzódnák, amelyek kitermelése a jégpáncéllal borított óceán mélyéről meglehetősen nehéz feladat Mihail Kalónko szovjet professzor szerint azonban a rövid sarki nyár idején, amikor a vízfelszín jégmentes, fúrószerkezettel ellátott hajóiéi is le tudnak jutni a megfeleli) mélységibe. A kőolajat víz alatti berendezésekkel szivattyúzzák ki, és a fenéken felállított tartályokban tárolják majd, vagy pedig csővezetéken keresztül juttatják el a a szárazföldre. A terv megvalósításához valószínűleg ideiglenes búvárállomást kell majd létesíteni a tengerfenéken. 4x ember környezetének védelme Svédország, amely elsőként tiltotta be a DDT használatát és elsőként gondoskodott arról, hogy minél kevesebb higanytartalmú agyag kerülhessen a vizekbe, most átfogó tervet dolgozott ki a levegő és a vizek tisztaságának hatásos védelmére. Esti tanfolyamokon 250 000 állampolgárt képeznék ki arra, hogy mit jelent a tenmésaet védelme a szennyeződéstől, milyen technikai és jogi eszközök biztosítják, hogy a kormány erre vonatkozó elgondolását keresztülvigyék. A nagyszabású felvilágosító programtól a svéd kormány azt reméli, hogy a nyoiamálliós lakosságot meg tudja nyerni a tervnek. A természet- és környezetvédelmi törvény alapján létrejött egy új szervezet, a földművelésügyi minisztérium alá rendelt nemzeti természetvédelmi tanács, amely rendkívüli felhatalmazást kapott. Ez a tanács adja ki például az engedélyeket az új gyárak vagy létesítmények építésére — amennyiben azok nem szennyezik —, a környezet levegőjét, vizét; a tanács írja elő a szükséges védelmi el járásokat. A városok szennyvízlevezető berendezéseit csak e szervezet engedélyével szabad megépíteni. A svéd természetvédelmi szervezet most dolgozik egy emlékiraton, amelyet az idei, Strassburgba összehívott európai természetvédelmi konferencián terjeszt be. „Füst" — műanyagból A műanyagok ú jabb, sokat- ígérő alkalmazási lehetőségére jöttek rá a kutatók a közelmúltban, amikor sikerült műanyagfüstöt előállítaniuk. A hőre lágyuló műanyagot gőzturbinába juttatva, magas hőmérsékletre hevítik, majd mikroszkopikus nagyságú osöppek alakjában kifújják a levegőbe, ahol az megdermed, és „füstté” áll össze. A folyamat valamelyest hasonló ahhoz, amikor a búcsúidban, vásárokon, ún. vattacukrot készítenek a megolvasztott kristálycukorból. A felhasznált anyagmennyiség mindkét esetben igen kicsi a „termék” térfogatához képest. A műanyag- füst sokféle célra használható. Nyugodt, szélmentes levegőben a „füstfüggöny” sokkal tovább megmarad, mint a közönséges füst, s így a kerteket, gyümölcsösöket tartósab- ban oltalmazhatja a faggyal szemben. Ugyanígy a Nap perzselő sugarai ellen is védelmet nyújthat. Ha pedig a műanyaghoz valamilyen (a magas hőmérsékleten el nem bomló) növényvédő szert kevernék, a műanyagfüst egyben a kártevők elleni védekezés ügyét is szolgálhatja. A szakemberek szerint a műanyagfelhőket fel lehet majd használni mesterséges eső képzésére (egyébként is felhős időiben a csapadékhullás megindítására), valamint a levegő tisztítására is. Arra is gondolnak a szakemberek, hogy a nagy vízfelületek, a nyitott folyadéktárolók (pl. kőolajtárolók) párolgását ilyen műanyagfüst „fedéHel”’ igyekezzenek megakadályozni, iHetve csökkenteni Ügy vélik, hogy a műanyagfüst bizonyos esetekben a radioaktív sugárzást* eöen is védelmet nyújthat Szállítás — csövön A cseppfolyós és gáznemű anyagokat nagy távolságok esetén is csővezetékeken lehet leggazdaságosabban szállítani. Különösen vonatkozik ez a kőolajra és a földgázra, e két igen fontos energiahordozóra és vegyipari alapanyagra. Világszerte egyre hosszabb és egyre nagyobb átmérőjű távvezetékek épülnek, az ezekhez szükséges acélcső egy idő óta „hiánycikké” vált. A nagy átmérőjű (800—100—1200 mm) csövek gyártása komoly műszaki felkészültséget igényel, hiszen csak korszerű technológiával lehet kielégíteni a mennyiségi és minőségi igényeket. , A képen látható csehszlovák gyártmányú csőhegesztő berendezés a legkorszerűbbek közül való. A szalaganyagból spirálisan csővé tekercselt lemez egymáshoz simuló éleit folyamatos varrattal egyesíti. Sokáig gondot okozott a csöveknek megfelelő hosszú darabokra történő szélvágása: Pűrészeléssel nem oldható meg ez a feladat, az autogón- vágópisztoly pedig „rojtossá* teszi a csővégeket. A magas hőmérsékleten dolgozó plaz- masugaras vágófej (a csehszlovák berendezés tartozéka) tökéletesen sima vágási felületet ad és minden más vágási mód-* nál sokkal gyorsabban dara-™ boL Korszerű műemlékvédélem „A kőépítmények megóvásának problémája csaknem olyan régi, mint maga az építészet. Az ember gyorsan ráeszmélt azokra a veszélyekre, amelyek az örökké tartónak vélt anyagból emelt építményeket fenyegetik” — mondotta Pietro Gazzola, a Veronai Történelmi Emlékművek Bizottságának igazgatója azon az értekezleten, amelyet nemrég az UNESCO rendezett Velencében. Azt vitatták itt meg, hogyan lehetne megmenteni a pusztulástól a világ legértékesebb kőemlékeit. Már a görögök is rájöttek, hogy a tenger párolgó, sótartalma, az égő nap, a hőmérsékleti ingadozások megviselik gyönyörű templomaikat. A nagy hőmérsékleti ingadozások még az egyiptomi gránitpiramisokon is korróziót okoatak, s a nedvesség hamarosan megépítésük után kikezdte Észak-Európa gótikus templomait is. Mindehhez manapság az ipar által szennyezett levegő pusztítása járul. A megóvás, a helyreállítás olyan szakértelmet igényel, hogy ehhez már nem elegendők az építészet és régészet eddig alkalmazott módszerei. Az UNESCO égisze alatt most egy 16 tagú nemzetközi szakértőcsoport alakult —, hozzájuk csatlakozik még 30 olasz szakember is, akik a problémát a mai kornak megfelelően vizsgálják és gyakorlati útmutatásokkal látják majd el az érdekelteket. Ebben a kollektívában — az építészek, történészek, és régészek mellett — már vegyészek, biológusok, fizikusok, geoló-. gusok, meteorológusok —, sőt matematikusok is részt vesznek. 4 tömegméretű építést liemieg rilágviszonyiatban az dőregyártott beton, és vasbeton- szerkeze tek alapozzák meg. Ezek a szerkezeti etetnek teszik lehetővé a lakásépítési tervek gyors ütemű megvalósítását is. A beton- és vasbeton. alapanyagai között pedig a Legfontosabb kötőanyag a cement s A legfontosabb kötőanyag A cementet hidraulikus anyagnak is nevezik. Mit je- jent ez a meghatározás? A szatókönyvek szerint; „Hidraulikus kötőanyagnak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek finomra őrölt állapotban, vízzel keverve, a víz felvétele következtében, bizonyos időn belül megszilárdulnak, szilárdságukat fokozatosan növelik és kőszerű, vízben nem oldódó, a víz támadásával szemben ellenálló képződményt adnak”. A cement néven ismert hidraulikus kötőanyag felfedezése körül még ma is vita1 folyik. Az bizonyos, hogy a róA cement maiak az első pún háború idején a különböző vízi építkezéseiknél már használtak hidraulikus kötőanyagot. A cement név eredete is latin, á caedere szóra vezethető visz- sza, ezzel jelölték a rómaiak ezt á kőszerű anyagot Lariot francia kutató 1744-ben franciára fordította Ptinius római író munkáját; Pliniusnál már mint a oaemente szó szerepelt, amelyet ő cementnek fordított 1756-ban John Smeaton mémöfe; észrevette, hogy az agyagtartalmú mészkövek égé. tésénél hidraulikus anyag keletkezik. Ebből kiindulva 1790-ban James Parker készítette az első valódi értelemben vett cementet, és ekkor létesült az első cementgyár is. Parker agyagtartalmú mészkövet; márgát használt fel nyersanyagul, melyet 120Ü C°- on kiégetett Ennek a cementnek a „román-cement” elnevezést adta Magyarországon először 1840-ben, a Lánchíd alapjainak az építésiéhez használtak fel cementet. Az eteő cementgyárat Magyarországon 1869-ben létesítették, Lábatlanban. 1870-ben a Nyerges- újfalui Cementgyárat alapították. Hogyan gyártják a cementet ? A ma forgatómban, levő cementek előállításának elvei megegyeznek az ún. portland- cement gyártásával. A művelet megfelelő kőzetek, például, mészkő, márga, agyag valamint a kiegészítő anyagul szolgáló és legfeljebb 3 százaléknyi gipszkő összekeverésével kezdődik. Az összekevert anyagokat nedvesen vagy szárazon megőrlik. Ezért beszélünk nedves és száraz eljárásról. Az összekevert pépszerű vagy por alakú anyag tárolótartályokba, silókba kerül. Innen adagolják automatikusan a cemantégető kemencékbe. Nálunk a cementégetést általában forgókemencékben végzik. A kemencék 45—97 m hosszú, 2,5—3,5 m átmérőjű, percenként ’/<—1 fordulattal forgó hengeres csövek. A forgókemence egyik vége magasabban van. mint a másik, így az égetésre előkészített nyersanyag lassú mozgással csúszik lefelé, miközben porszénnel égetik. A henger alacsonyabb végén gépi erővel porszenet hivatnak be, az meggyullad, és lángja 1400 C° fölé hevíti a kemencét. Ezen a hőfokon válik ki a mész és kovasav, valamint a kísérő alkatrészek vegyülete: a kékes- fekete, kemény klinker. Az égetés másik módja az automatikus aknaikemence. Az anyagmozgatás ennél függőleges. Fenn adják a kemencébe a: nyersanyagot, és a hozzá kevert kofcszport. Alul Levegőt hívatnak be. ez táplálja az égést. A kemence alján gépi erővel folyamatosan törik te a keményre égett kitinként A továbbiakban a klinkert különböző típusú cementmalmokban ; icél golyók - kai, aoéirudacskákkali — megőrlik. Mikor jó a cement ? A cementgyártás legfontosabb fettétele a megfelelő mi» nőség; ezt a kémiai összetétel egyenletességével, pontos mérlegeléssel, az égetési fok és az égetési sebesség betartásával, az őrlés előírt finomsági fokával lehet elérni. A cement gyakorlati felhasználhatóságát elsősorban a kötőerő ((szilárdság), a kötési és szilárdulási idő, az • agresszív hatáisokkal szembeni ellenállás, a tömítési képesség, a térfogatállandóság, a térfogat és a fajsúly határozza meg. A hazai cementfajtákat számokkal jelölik: 600-as, 500-as, 40Q-as és 300-as cementeket' különböztethetünk meg. E megjelölések azt jelentik, hogy például a 600-as cementből készített 1 cma földnedves habarcg 28 napos korban 600 kg nypmószilárdságú. A cement közel 170 év alatt h meghódította a világot, de el- * terjedése inkább az elmúlt 25 évre tehető, amikor felismerték nagy jelentőségét Legjobban a számok, a statisztika bizonyítja ezt: a vilá- # gon 1929-ben 75 millió tonna cementet termeltek, 1963-ban pedig' már 375 millió tonnát. Napjainkra a 400 millió tonnát is elérte a cementgyártás. Magyarországon 1929-ben 403 ezer tonnát termeltünk, 1963- ban viszont 2,3 millió tonnát, jelenleg már megközelítjük a 3 milliót. Dr. Szarnék Tamás . j l i A Hejőcsabai Cement- és Mészművek aknakemencéje. NÖGRAD — 1970. október 11., vasárnap U
