Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

£00 Oy/ VILÁG PRO!. FTÁRJ AI, EGYESULJETEW 5ÁS­AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. ÉVF., 237. SZÁM ARA 90 FILLER 1970. OKTÓBER 9., PÉNTEK A Mi«i»xt«rl»>ács előtt Lakasepitkezések, a föBdado A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese jelentést tett a kormány­nak a magyar—mongol gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 4. ülésszakáról. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a kö­zelmúltban Olaszországban folytatott tárgyalásairól. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete európai regionális konferenciájának Budapesten tartott 7. ülésszakáról szá­molt be. A kormány a jelen­téseket jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertar\ács az Or­szágos Tervhivatal elnökének előterjesztésére határozatot hozott a negyedik ötéves terv végrehajtása előkészítése érde­kében teendő szükséges in­tézkedésekről. Ennek kapcsán a kormány elismeréssel vette tudomásul az ipari és más vállalatok erőfeszítéseit, me­lyeket a népgazdaságot ért természeti károk kiküszöbölé­se érdekében tettek és azokat az eredményeket, amelyekét a nemzeti jövedelem egyszá­zalékos emelése terén elértek. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a pénz­ügyminiszter közös előterjesz­tése alapján a Minisztertanács megvitatta a 4. ötéves terv­időszak lakásépítési program­ját és az ezzel összefüggő fej­lesztési kérdéseket. A jelentés szerint a 15 éves lakásfejlesztési tervben elő­irányzott egymillió lakásból a második ötéves tervidőszak­ban 282 000 lakás felépítése valósult meg, a harmadik öt­éves tervidőszakban pedig megközelítően 320 000 lakás megépítése várható. Az év vé­géig tehát elkészül az elő­irányzott 600 000 lakás. A ha­zánkban páratlan méretű épít­kezések ellenére még mindig jelentős a lakáshiány. A 4. ötéves tervidőszakban 400 000 lakást építünk fel ennek 65 százalékát városokban. Ennek eredményeként 1975-iben a 100 lakásra jutó személyek száma országosan 322-rői 305-re csökken. Az előterjesztés tartalmazza a lakásépítési program anya­gi, műszaki, pénzügyi feltéte­leit, az épületek felszereltsé­gének fejlesztését. A Minisz­tertanács az előterjesztésben foglaltakat további munkála­tok alapjául elfogadta és utasította a lakásfejlesztésben és lakásépítésben érdekelt mi­nisztériumok, főhatóságok és tanácsi szervek vezetőit, hogy a 4. ötéves tervidőszak lakás­építésének előkészítését és véglegesítését a meghozott kormányhatározat alapján vé­gezzék. A Minisztertanács a pénz­ügyminiszter előterjesztésére határozatot hozott a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről. Az erre vonatkozó tervezet, amelyet előzetesen a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak vezetői is megtárgyal­tak, rendelkezéseket tartalmaz a tanácsok gazdálkodásáról és pénzalapjairól, a közép távú pénzügyi terv előkészítéséről, költségvetési és ' egyéb gaz­dálkodási kérdésekről. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, a pénzügy­miniszter, az Országos Terv­hivatal, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek közös előterjesztését a Minisztertanács megtárgyalta, s annak alapján rendeletét hozott a földadóról, illetve kormányhatározatokban rög­zítette a mezőgazdasági üze­mek és az élelmiszeripar egyes ágainak 1971—1975 évi sza­bályozó rendszerére vonatkozó intézkedéseket. Az eddigi szabályozó rend­szer egészében jól működött, így alapvető változásokra nem kerül sor. A beruházási tá­mogatások rendszere továbbra is fennmarad. A mezőgazda- sági termelés hatékonyságá­nak javulása azonban lehető­vé, a beruházási piac feszült­ségei pedig szükségessé teszik egyes beruházások támogatá­sának szűkítését. A szabályozó rendszer elemei a termelési célok megvalósítására ösztö­nöznek. Ennek érdekében a kormány az állattenyésztés fejlesztése érdekében hozott határozatával már a múlt év decemberében elrendelte a a legfontosabb változtatáso­kat. Az új intézkedések sze­rint továbbra is magas álla­mi támogatásban részesülnek az állattenyésztési beruházá­sok. A meglevő korszerűtlen sertésférőhelyek jobb kihasz­nálására pedig — meghatáro­zott körben — premwm is ösztönöz. Az adórendszer továbbfej­lesztésével szorosabb kapcso- lat létesül a jövedelemkép­ződés é6 -elvonás között, va­lamint az adózás alkalmasab­bá válik az indokolatlan jö­vedelemkülönbségek csökken­tésére. A belső gazdasági együtt­működés, a kooperációk elter­jedése elősegíti majd az élel­miszer-gazdaság intenzívebb, hatékonyabb fejlődését. Ennek érdekében az élelmiszer-gazda­ság egyes ágazataiban a jelen­leg eltérő közgazdasági sza­bályozó rendszerek közelítését határozta el a kormány. Az állami gazdaságokban, a ba­romfi- és konzervipari válla­latoknál, valamint a borgaz­dasági vállalatoknál a szabá­lyozó rendszer számos eleme megváltozik. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztése alapján a kormány határozatit hozott arról, hogy az illetékes szer­vek vezetői dolgozzanak ki javaslatot a területfejlesztési koncepció irányelveire és azt 1971. január 31-ig terjesszék a kormány elé. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a Szabolcs- Szatmár megyei épületkárok helyreállításáról tett közbenső jelentést. Dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának veze­tője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Minisztertanács felhívta a mi­niszterek figyelmét a javasla­tok megvizsgálására és meg­felelő intézkedések megtételé­re, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) "m r • Poznanban A szejim elnökségének ven­dégeként lengyelországi hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttség Kállai Gyula, az MSZiMP KB tagja, az ország- gyűlés elnöke vezetésével a csütörtöki napot Poznanban és környékén töltötte. A dele­gáció kíséretében volt Jozef Tejchma, a LEMP PB tagja, a KB titkára, ott volt Némety Béla. hazánk varsói nagykö­vete.. A küldöttség reggel a város legnagyobb ipari üzemébe, a Cegielski vas- és fémművek­be ment. A 15 ezer dolgozót foglalkoztató gyár hajtómotor­jai és vasúti kocsijai az or­szág határain túl is ismertek. Ezután a 45 kilométerre le­vő Pacotban — a lengyel Bá­bolnán — a híres lótenyésztő telep megtekintése követke­zett. Küldöttségünk a kora dél­utáni órákban megismerkedett a Manieczki Állami Gazdaság­gal, majd visszatért Poznan­ba és megnézte a műemlékek­ben gazdag óvárost. (MTI) Cjabb mesterséges hold Csütörtökön a Szovjetunió­ban biológiai kutatások céljá­ból felbocsátották a Koz­mosz—368 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén el­helyezett tudományos beren­dezés arra szolgál, hogy el­lenőrizzék a laboratóriumi ál­latok életműködését biztosító kísérleti rendszereket, tovább tanulmányozzák az űrrepülés tényezőinek az élő szerveze-, tekre gyakorolt hatását és folytassák a kozmikus térség fizikai jellemzőinek kutatását. A szputnyik fedélzetén el­helyezett berendezés normáli­san működik. (MTI) Gyors ütemben épül az új salgótarjáni Felszabadulási em­lékmű a Lenin téren Pompidou országjáró körúton Csütörtökön Pompidou fran­cia köztársasági elnök és kí­sérete országjáró körútra in­dult. A francia elnök és munkatársai két különrepülő- gépre szálltak. Pompidou asz- szony, valamint a kíséret tag­jai a hivatalos programot bo­Hajjyar—lengyel tervegyeztetés Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Stanis­law Majewski, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a tervbi- zottság elnöke. Varsóban alá­írta a két ország 1971—75. évi gazdasági együttműködéséről és a népgazdasági tervek egyeztetéséről szóló jegyző­könyvet. A jegyzőkönyvben a követ­kező öt évre 35 százalékkal nagyobb áruforgalmat irányoz­nak elő, mint az előző ötéves tervidőszakra. A gépek és be­rendezések forgalma körülbe­lül 80 százalékkal nő. A tervegyeztetések során je­lentősen bővítették a két or­szág közúti járműipara között 1966-ban megkötött kooperá­ciós egyezményt. Megegyeztek a Magyarországból Lengyel­országba irányuló timföld, és a Lengyelországból Magyar- országra irányuló alumínium­szállításokról az 1971—75 kö­zötti évekre. Hosszabb távra — 1971—85-re szóló — meg­egyezés jött létre kén szállítá­sáról Lengyelországból Ma­gyarországra. A két tervhivatal elnöke — a KGST 23/és 24. ülésszaká­nak határozataival összhang­ban — véleménycserét folyta­tott a két ország 1975 utáni gazdasági együttműködésének fő irányairól is. A varsói tárgyalások ered­ményeiről mindkét fél meg­állapította, hogy azok kedvező feltételeket teremtenek a ma­gyar-lengyel gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztéséhez és a kölcsönös áruforgalom növeléséhez. Előtérben a helyi feladatok megoldása A felnőttek vállalásait a legtöbb helyen jól egészítik ki az üzemi, vállalati és gaz­dasági KISZ-szer vezetek fel­ajánlásai. A munkásfiatalok kongresszusi vállalásainak elsőrendű célja, hogy a he­lyi feladatok megoldását se­gítsék a KISZ-nek a terme­lést előmozdító tevékenysé­gével. A nógrádi kiszesek válla­lásairól a 2. AKÖV-nél Cser István KISZ-titkár adott tá­jékoztatót a közlekedési vál­lalat fiataljainak tervéről, amely szerint a helyi sajá­tosságokhoz kapcsolódva vál­lalják, hogy külön műsza­kokban — a kommunista va­sárnapokhoz hasonlóan — minél több olyan kocsit ja­vítanak meg, amely üzemza­var miatt esett vagy esik ki a forgalomból. Csökkentik a kocsiállást — Az Autóközlekedési Vál­lalat országos Központja nem­régiben külön felhívással for­dult a vállalat telepein mű­ködő KISZ-szervezetekhez és -brigádokhoz, hogy a gépko­csivezető-hiányból adódó ko­csiállást a minimálisra csök­kentsék — mondja Cser Ist­ván KISZ-titkár. — Nálunk azonban elsősorban a gépko­csik, a személyszállító jár­müvek meghibásodásából ered a legtöbb kiesés. Ezért vál­lalják a kongresszus tiszte­letére, a műhelyben dolgozó fiatalok az üzemképtelen ko­csik kijavítását. Ezen felül csatlakozunk a KISZ városi bizottságának felhívásához: a fiatal gépkocsivezetőik az üze­mek kongresszusi vállalásai­val összefüggő különjárat igé­nyeit külön munkafelajánlás­ként kielégítik. Társadalmi munka A Finomkerámiaipari Vál­lalat balassagyarmati üzemé­ben dolgozó „Furák Teréz” ifjúsági szocialista brigád­vezetője Garamvölgyi Györ­gyi mondotta: — A kilenc fiatalból álló brigád munkája a konden­zátorcsövek gyártása — külön munkavállalásként fe­jenként nyolc óra társadalmi munkáit váliLailitamk a kong­resszus tiszteletére. Ezen kí­vül a kongresszusi időszak­ban brigádunk kiépíti a bri­gádkapcsolatot a nógrádkö- vesdi bányászok egyik ifjúsá­gi brigádjával is. Az ötvözetgyárból Szabó Zsuzsanna KISZ-titkár: — Az üzemi KlSZ-szerve- zet belső életének fejleszté­sét tűztük ki célul, sok még a tennivaló a harminctagú alapszervezet tevékenységé­nek javításában. A kongresz- szus tiszteletére elvállaltuk, hogy az új irodaház teljes belső takarítását elvégezzük. A vállalás végrehajtása most már nem rajtunk múlik, hi­szen a többszöri módosított határidő, az építés elhúzó­dása miatt előfordulhat, hogy csak az év végén teljesíthet­jük kongresszusi vállalásun­kat. Jó lenne, ha az építő­fiatalok az irodaház átadá­sának határidejével kapcso­latban tennének felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. Túlteljesítik vállalásukat Rompos Dezső, a KISZ rét­sági járási bizottságának tit­kári ezt a felvilágosítást ad­ta: — A tolmácsi Erdőkémia Vállalat felnőtt dolgozóinak felajánlásához, kongresszusi vállalásához csatlakoztak a kiszesek is: az éves tervüket az általános érvénnyel java­solt egy százalékos növelés helyett másfél százalékkal teljesítik túl. A felsőpetényi ásványbányában dolgozó fia­talok vállalták, hogy külön műszakokat rendeznek, ha­vonta egy alkalommal, az el­végéig, a kongresszus tiszte­letére. nyolítják le. Ennek állomá­sai: a nyugat-szibériai Novo- szibirszk, továbbá a két üz- bég város, Taskent és Sza- markand. Pompidou elnök Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió . Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének társaságában külön útitervet megvalósítva, a kazahsztáni Bajkonur irányába repült. De Gaulle után Pompidou a második nyugati államférfi, akit a szovjet vezetők abban a megtiszteltetésben részesíte­nek, hogy megmutatják neki a szovjet űrsikerek „műhelyét”. A francia elnök útrakelése pontot tett a szovjet—francia hivatalos tárgyalások első sza­kasza után. Még lesz. alkalom a szovjet vezetők és a fran­cia államelnök további esz­mecseréjére, mindamellett a tárgyaló partnerek már most örömmel nyugtázták, hogy a tartós és kölcsönös érdekeken nyugvó hagyományos szovjet— francia barátság mit sem vesztett erejéből, ellenkezőleg: különösen az utóbbi eszten­dőkben kifejtett közös tevé­kenység — amely az árucse­re-forgalomtól az atom- és űr­kutatásig ível — még köze­lebb hozta egymáshoz a két országot. A szovjet vezetők és a francia elnök megnyilatkozá­saiból azonban kitűnik: egyik fél sem szándékszik az elért szinten valamiféle „megállj” parancsot kiadni. A szovjet fővárosban a meg­beszélések első szakasza egyik legfontosabb mozzanataként azt emelik ki, hogy tovább mélyült a kölcsönös megértés Európa Vonatkozásában. A partnerek abból a megítélés­ből indulnak ki, hogy a szovjet—francia összehangolt erőfeszítések döntő szerepet tölthetnek be e téren. Külö­nösen fontosnak tartják Moszkvában azokat a francia elnöki megállapításokat, ame­lyek hangsúlyt helyeznek az urópai biztonsági értekezlet előkészítésének aktivizálására. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom