Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
Ho mar nem lesznek gőzmozdonyok... EGY KICSIT külön világ a vasúton dolgozóké. Szigorú szabályok között, zárt rendben élnek. Munkájuk nagy fegyelmezettséget, koncentrált figyelmet kíván. Ismerek olyan vasutast, aki élete nagy részét a „síneken” töltötte, s családja hetenként ha egyszer találkozott vele. Ez az életmód egyben azt is jeleníti, hogy ezek az emberek távol esnek a hétköznapok problémáitól, örömeitől. Kevés idejűik van a szórakozásra. művelődésre. Ezek a gondolatok kavarog- tag a fejemben, amint közeledtem a balassagyarmati MAV-fűtőház kormos épületéhez. Az irodát kerestem. Egy munkás szolgálatkészen a szertárba kalauzolt. Nagyipái Béla szertárszámadó, régi dolgozó a vasútnál. Ismerd az ittenieket. 1946 óta kultúrvezető és az ismertterjesztő előadások szervezésével is ő foglalkozik. — Nagy gondot fordítunk arra, hogy dolgozóink szabad idejűiket hasznosan töltsék el. Ám a szabad idő kevés, s így a lehetőségek is korlátozottak. — Milyen ismeretterjesztő előadásokat tartottak az 'elmúlt évben? — Nálunk a munkásakadémiának már hagyományai vannak. Az első az 1967/68-ias évadiban indult 38 fővel. A 13 előadásból álló sorozat a dieselesítéssel kapcsolatos témákat tartalmazta. Az 1968/69-es évben ugyanezen tárgyú előadássorozat 46 fővel indult az utazó személyzet, s á lakatoscsopori számára. És osodétkodni fog, mert az 1969/70-es évi mun- kásaikadémda központi témája ugyancsak a dieselesítés volt. Ne gondolja, hogy három éven keresztül nem találtunk volna más témát is? De szükség volt arra, hogy a személyzet megismerkedjen a Dieselmozdonyok minden porcikájá- val. Szükséges volt és aktuális, mert közeid terv, hogy Balassagyarmat térségét diesele- sítik, s akkor az elhasználódott gőzmozdonyokat kivonják a forgalomból. A megfelelő előképzés segítséget nyújt ahhoz, hogy ha már gőzmoz- donyok nem lesznek, dolgozóink az újat is hozzáértéssel, 6zakmaii tudással kezelhessék. NÉZEGETEM az elmúlt évek oktatási programját, s statisztikákat. Egy pillanatig sem gondoltam, hogy csupán az „egyszerűség” kedvéért tárgyalták három éven keresztül a dieselesítést. Mert voltak azért a fűtőházban más jellegű előadások is. Pl. a gazdasági mechanizmus kérdéseinek ismertetése, vagy a város történetének megismerése a nagy történelmi évfordulók kapcsán. S még valami, ami a szemembe tűnik. Sok olyan statisztikai adatot találok, amely a dolgozók iskolázottságának változásait tükrözi. Megtudom, hogy két éven keresztül (kiálló üzemi általános iskoláiban tanulhattak az arra igényt tartók. Az 1968-as tanéviben hatan végezték el az általános iskolát, a gimnáziumiban pedig öten érettségiztek sikeresen a fűtőháziak közül. Az elmúlt óv számadatai pedig még ennél is jobbak. — Mályien tapasztalatai vannak az előadások iránti érdeklődés és a látogatottság tekintetében? — Vannak jó és rossz tapasztalatok is. Én azt mondom, hogy egy előadás látogatottsága nagymértékben függ az előadótól. Volt rá példa, hogy szakmailag jód képzett előadók nem tudtak alkalmazkodni a hallgatók tudásához, vagyis egyetemre is beillő magas szintű előadást tartottak, amiből az egyszerű dolgozó nem sokat értett. Ilyenkor aztán sokaknak elmegy a kedvük, mert azt mondják, minek járjak oda, ha úgysem értem, amit mondanak? Természetesen ez nem általános jellegű, ritkán fordul elő. A másik probléma; nehéz az embereket összetartani. Munkájuk végeztével sietnek haza, a családihoz. Végül egy utolsó megjegyzés; nem tudunk törzsgárdát kialakítani az állandó vándorlás miatt. Jönnek, mennek az emberek, főleg a fiatalok szeretnek murnkaihedyet változtatni. BALLAGOK a sínek között, s az elhangzottakon gondolkozom. Azon, hogy a nehézségek ellenére is jó munkát végzett a balassagyarmati fűtőház, s a munka eredményét akkor értékelik majd igazán, ha gőz- mozdonyok már nem lesznek. V. K. M. Giccs a falusi búcsúban Fotó: Céhmester 14 magányos zenész Olvasom az egyik népszerű hetilap házassági hirdetései között, hogy egy tanczenész további napjaira hites feleseget keres. A szegény tánczenész, aki mellesleg mindössze huszonhárom éves, elviselhetetlennek érzi magányát. Társaság hiányában keresi ily módon élete párját. A magány úgy látszik, nemcsak az eldugott helyeken jelentkezik, hanem immár megtalálható a zsúfolt szórakozóhelyek pódiumán is. Ez is mutatja, nem kell minden áron menekülni a falutól. Szegény feje biztosan elesettnek érzi magát a táncoló párok, és száguldó pincérek között, miközben zenélget. Szüksége van hát egy nejre. A fent említett tánczenész feleségként kizárólag tizennyolc—tizenkilenc éves lányt akar megnyerni magának. Kikötése még, hogy az illető arajelölt mindenképpen csinos legyen Ha netán feltűnően csinos, nem akadály. Jeligének szerényen és minden kétséget kizáróan a „Feltétlenül bízzék bennem”-et használja. Érthető. De azért az a „feltétlenül” — nem sok egy kicsit? . .. — cs — NÓGRÁD — 1970. október 8., csütörtök Iskolagaléria Ismét felkerültek a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola falaira az úttörők képzőművészeti alkotásai. Az iskolagaléria jelenlegi tárlata az 1969/70-es tanévben meghirdetett megyei rajzverseny legjobb darabjait mutatja be. A kiállításon szereplő anyag elsősorban a munkáséletet, valamint az úttörőmozgalom nagyobb eseményeit ábrázolja. Igen változatos technikai megoldásuk. Találhatunk linómetszetet, papírmozaikot, ákva- rellt és batikolást is. A több mint harminc munka keresztmetszetet nyújt a megyénkben folyó rajzoktatásróh „Radar” Kanyarodik a gépkocsi Pál- falvánáL Szemben egy furgon jön Tarján felől. Lassan jön. Vezetője felemeli kezét, s egy mozdulatot tesz. Kétszer ismétel. A jelzést megértette gépkocsink vezetője: vigyázni kell a sebességgel, radarozás van, rendőrök vannak az úton. Megyünk tovább. Előttünk kocsik. Szép egymásutánban. Egyforma sebességgel. Nincs előzés. Betartják a követési távolságot. Megkapták ők is a jelzést. Pálfalváról Tarján felé kanyarodunk, s a hídra érünk. Kocsisor Tarján felől. Száguldanak. Visszanézek. Lassítás. Beállnak egymás mö gé. Szépen, komótosan. Megkapták a jelzést. Ügy közieked nek, ahogy egyébként is kel lene. Milyen kár, hogy csak jelzésre, s csak azért, mert „radaroznak.” ÍFj helyen %Afogyóbb bemutatóiéi* - nagyobb vásárlókedv Palócföld A Palócföld napokban meg jelent idei második száma méltóan emlékezik meg Vlagyimir Iljics születésének századik. évfordulójáról. A folyóirat közli Havas Péter Lenin öröksége, Boi-o$ Sándor Lenin a kulturális forradalom öb jektív szükségességéről, valamint Radó György Lenin Gorkij és Majakovszkij ábrázolásában című írását. Ugyanitt olvashatjuk Marija Ulja- nova, valamint Kuznyecka- ja és Mastakooa visszaemlékezéseit. A Lenin-megem- lékezések sorába tartozik Hann Ferenc és Végh Miklós verse is. A folyóirat szépirodalmi rovatában ezúttal Polgár István, Vihar Béla, Szabó Károly, Iszlai Zoltán, Tamás István és Harm Ferenc versei kaptak helyet. Érdeklődésre tarthat számot Gulyás Mihály: Asz- szony, feketében című kisregényének befejező része. Vidor Miklós két groteszkkel, Erdős István és Kiss Sándor novellával jelentkezett. A tanulmány rovatban Balogh Sándor Osztályok és pártok a felszabadult Magyaror- szágon, valamint Kunszabó Ferenc Értelmiségiek Nógrád- ban című munkáját közli a folyóirat. A Körkép beszámol a tízéves fennállását ünneplő Palócföldről. Ezenkívül könyvkritikák teszik változatossá az idei második számot. Augusztus 20-án nyílt meg, s azóta több minit másfél mii- hó forintos forgalmat bonyolított le a balassagyarmati új bútorbolt. — Mineík itöszönhető ez a korábbi, havi 500 000 forintoshoz képesít hatalmas forgalom? — tettük fel a kérdést Széli Imrének, a bolt vezetőjének. — Elsősorban a megnövekedett b emuta tótér nek, a kulturált, színvonalas bútorelhe- lyezási lehetőségeknek. Korábban a helyhiány miatt nem tudtuk a vevőknek összhatásukban, teljes szépségükben bemutatni a gaimitúrákiat — sokan ezért is álltak el1 a vásárlástól. Most tíz boxban, tíz telje® garnitúrát tudunk bemutatni. — Az új bolthoz új árut is kaptak? — Régen is állandóan változott az árukészletünk, így ezen a téren nemigen változott a helyzet. Az. hogy most havonta körülbelül, egymillió forint értékű bútort tudunk eladni, annak köszönhető, hogy a megnövekedett vásárlókedvet a szállítások értékének megnövekedése is követte. — Jelenleg melyek a legkelendőbb bútorkészletek? — Egy-egy berendezésből általában kis, 5—10 darabos szériákat kapunk. Bár többletmunkát jelent, a raktári készlet elfogyása; után gyakran vesszük ki az utolsó készletet is a boxofcból. De előfordul, hogy a vevőnek éppen az a garnitúra tetszik meg, amelyik a kirakatban van; ilyenkor — bár van a raktárban hasonló — ezt kapja meg. Nagyon fogy a Csillag-lakószoba és a Kanizsa—IV. elnevezésű készlet; az utóbbi szerintem a legszebb magyar szó. babú bor. Nyolcat kaptunk belőle, egy héten belül öt el is kelt már. Nem panaszkodás- ként mondom, de előfordult, hbgy egy nap alatt négy boxot kellett újratöltetni. — Korábban sok vevő elpártolt a baliassiagyanmati bútorbolttól, Szécsónyibe, Rét- siágra és Salgótarjánba jártak vásárolni. — Ez igaz, de néhány hét alatt gyökeresen megváltozott a helyzet. Most nemcsak a megye távoli pontjairól: Al- sótóldról. Salgótarjánból jönnek hozzánk, hanem Vádról is. Balassagyarmati vevőnk is sok van. — S a raktár? Az új bolthoz nagyobb raktárt is kaptak? — Eddig sajnos, még nem. De tavasszal a tervek szerint a Táncsics utcai raktárunk kétszintesre bővül, s földszint jón egy másik bemutatóterem is helyet top. B. L. Tárlatvezetések 'tárlatvezetéseket tartanak a múzeumi hónap idején a múzeumok tudományos dolgozói az ipari üzemek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói számára. A balassagyarmati Palóc Múzeumiban a balassagyarmati Fémipari Vállalat, a bútorgyár, a kerámiaüzem dolgozói kapnak szakszerű ismertetést az intézményben látható anyagról. S itt vesznek részt tárlatvezetésen az őr halmi és a patvarci termelőszövetkezetek dolgozói. A salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum tudományos munkatársai a ka- rancsberényi Felszabadulási és Partizán-emlékmúzeumban október 8-án, 15-én, 22-én és 29-én egész nap inspekciót tartanak, s kalauzolják a középiskolásokat és az ide látogató szocialista brigád tagokat. Verseny Pécsett A pécsi országos rejtvényver- senyre való felkészülés jegyében indult meg a balassagyarmati rejtvényklub évi programja. A művelődési házban tartott fog-' lalkozások során a tagok felkészülnek az október 11-én, vasárnap megtartandó versenyre, melyen — többek között szekszárdi, bátaszéki és veszprémi versenyzők is részt vesznek. A balassagyarmatiak közül a klubvezető Valló Emilen kívül négy versenyző indul. Salgótarjániak eddig sajnos, még nem jelentkeztek, bár — a tavaszi megyei versenyen elért eredményeik alapján — nekik is helyük volna az országos vetélkedőn. Még nem késő jelentkezni; a kiküldetési költségekről a klub, a művelődési ház gondoskodik. ASZÓDY JÁNOS: A KRIMINALISZTIKA ka\a»úOs TÖRTÉNETE Angliában 1943 vége felé' figyeltek fel először a hamis bankjegyekre. Az Angol Bank azonnal beszüntette a tíz fontnál nagyobb értékű bankjegyek kibocsátását, 1945. március 24-én pedig be is vonta ezeket a bankjegyeket. Csakhogy a „papírpénz-bombázás” (ez volt a „Bernhard-művelet” másik neve) idején a nácik rengeteg ötfontos bankjegyet is nyomtak. Pár héttel a hitleristák fegyverletétele után az Angol Bank kénytelen volt bevonni, pontosabban visszaváltani az ötfontos bankjegyeket is. A „papírpénz-bombázás” elnevezés nem volt véletlen. íme, mit ír Walter Sohel- lenberg, a hamisítók egyike, emlékiratában: „Eredetileg az volt a tervünk, hogy ezekkel a hamis bankjegyekkel »légi csatát« rendezzünk Anglia fölött. E csata során repülőgépeink bomba helyett tonnaszámra hamis pénzt szórtak volna a brit szigetekre...” 1944 végén a sachsenhause- ná üzem megkezdte a hamis dollárok nyomását is. A „Bernhard II-művelet” fedőnevű akció során 5, 10, 50, 100 és 1000 dolláros bankjegyeket nyomtak. A SD „forgalmazó szervei” — kezdésképpen — 500 millió dollárt rendeltek Bernhard Krügennél. Az „alpesi erődítmény" 1945 tavasza. Németország, hitlerista csapatok. Április Ausztria, Csehszlovákia or- 10-én Hitler bejelenti, átköltö- szágútjain visszavonulnak a zik a Bajor-Alpokba, s ott az „alpesi erődítményben” megszervezi a náci erők, végső ellenállását. Végül azonban a „führer” ott maradt berlini bunkerjében, ahol, mint tudjuk, öngyilkosságot követett el; holttestét benzinnel locsolták le és elégették... Az „alpesi erődítményt” azonban mégis a nácik által egész Európából összerabolt kincsek, valamint a titkos dokumentumok és irattárak hatalmas rejtekhelyévé alakították át. A hegyek között megbúvó tengerszemek, a meddő és elhagyatott bányák, a barlangok és odúk megteltek rejtélyes ládákkal és konténerekkel. Ide, ebbe az Ausztria, Németország és Csehszlovákia határai közé ékelt hatalmas háromszögbe hordták tizenhat vasúti kocsiban a sachsenhau- seni berendezéseket is. A nyomdai felszerelésből semmi sem került elő többé. Ami pedig azt a száznegyven foglyot illeti, akik a 18/19-es tömbben berendezett nyomdában dolgoztak, Himmler parancsa világos volt: A „Bernhard«művelet” nyomait el kell tüntetni. A különleges papírt és a hamis bankjegyeket égessék el, a lemezeket és a matricákat vessék a Toplitz-tóba, ott ahol a legmélyebb a víz, azt a száznegyvenet pedig vigyék az ebensee-i táborba és egytől egyig likvidálják őket.” Himmler parancsát csak részben teljesítették. A foglyokat elszállították ugyan Bbensee-be, de az amerikai tankok 1945. május 5-i váratlan betörése megakadályozta az SS-eket abban, hogy kivégezzék a történelem legnagyobb pénzhamisításának szemtanúit. Nem hajtották végre a bankjegyek elégetésére vonatkozó utasítást sem. Az SD és a Gestapo emberei ugyanis arra gondoltak, hogy nem árt, ha félretesznek egy kis pénzt az elkövetkező „sötét napokra”. Mintegy hatvan konténert tehát a Toplitz tengerszembe süllyesztettek. 1959- ben több konténert felszínre hoztak, s jó részükben hamis fontot találtaik. A Toplitz-tó mélyébe rejtett pénz meny- nyiségére és értékére vonatkozó adatok rendkívül ellentmondóak. A sachsenhau6eni hamisítások következményeinek kérdésében az Interpol diszkrétebb volt, mint bármikor, noha a háborút követő években foglalkozott a még forgalomba levő bankjegyek felkutatásával és az ezeket forgalmazó szélhámosok üldözésével. A Daily Mail 1950. június 5-i száma azt irta, hogy „Himmler hamis font sterlingjei továbbra is áramlanak Hága felé. Többségük az európai országokból érkezik, de jön a hamis pénz Argentínából vagy Ausztráliából is.” Ismerétes, hogy Hága az Interpol hamisítványokkal foglalkozó irodájának székhelye. 1947—1949 között ez az iroda százhuszonhét hamisítványtípust fedezett fel. (Folytatjuk)
