Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Nógrádiak a nemzetközi fotóművészeti kiállításon Szovjet, német küldöttség Salgótarjánban A budapesti művészeti hetek programjaként „25 év” címmel nemzetközi fotóművészeti kiállítás nyílt meg Budapesten, a Műcsarnokban szeptember 26-án, A tárlatot, amely három hétig tart nyitva, a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezte. A kiállítás utal felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára is, de mindenekelőtt arra törekszik, hogy a második világháború óta eltelt időt, az élet alakulását bemutassa a föld bármely pontján. Az egész világ krónikáját” láthatjuk tehát művészi fotókban megörökítve. A kiállításra 33 országból mintegy 6500 kép érkezett, közülük 2110 magyar szerzőktől. Ebből a zsűri körülbelül 5"1 képet választott ki a tárlatra. A világ fotóművészetiének minden irányzatával találkozhatunk a kiállításon. A kiállítás katalógusán^.. előszavát Boldizsár Iván írta. Mint írja: „A kiállítás címe és témája Huszonöt év, mert a rendezők arra gondoltak, hogy az emberiség legnagyobb, és reméljük, utolsó háborúja befejezésének negyedszázados évfordulóján a világ fotóművészei mondják el képekben azt: milyen az élet, milyen a valóság, milyen az ember”. Más szóval, a képek arról vallanak, mit jelent a föld népeinek a béke. A „25 év” című nemzetközi fotóművészeti kiállításnak nógrádi szemmel is örülhetünk. A Nógrád megyei fotóklub tagjai ugyancsak szerepelnek a tárlaton. Ott látjuk a világ különböző pontjáról érkezett képek között Lányi Lányi Lóránt: Napsütés Veres Mihály: Szobor Lóránt Napsütés és Veres Mihály Szobor című fotóját. Előbbi kép egy fényban-ár- nyékiban álló bérház udvarát tárja fel, az utóbbi pedig egy salgótarjáni szoborcsoport egyik erőteljes női figuráját emeli ki környezetéből. Selmeczi-Tóth János művészi fotójának szintén örülünk. Címe: Salgótarján. Egyéni felfogásban mutatja be szép terünket, a Tanácsköztársaság teret Jól sikerült színes dia- és képbemutatót rendezett szeptember 28-án Salgótarjánban a fotóklub. Bruczel Tibor. Koós Pál és Veres Mihály a Német Demokratikus Köztársaság legszebb vidékén mintegy 1500 félviételt készített, s ebből a gyűjteményből válogatott színes diákat vetítették szép számú érdeklődők előtt. A József Attila művelődési központ fotóklubjának lelkes munkájáról elismeréssel nyilatkozott Valentina Zhuravlyova a Soviet Photo ég Gerhard Ihrke a német Fotografie szaklap képviselője. Ats árvízkárosultakért t Ottó r ok és a felnőttek összefogásaival Szaboles-Szatmár megye árvíz sújtotta területein javában folyik a helyreállítási munka. Egymás után épülnek újjá a házak, amelyek biztos otthont nyújtanak a sokat szenvedett embereknek. Az élet teljes helyreállításéhoz azonban még sok minden szükséges. Helyre kell állítani a munkahelyeket, középületeket, iskolákat, stb. is. Ennek elősegítésére határozta el a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Űttörők Szövetsége Országos Elnöksége, hogy „Űttörők az árvízkárosult iskolákért” néven szeptember 15-től november 15-ig tartó országos akciót indít. Megyénk úttörői csatlakoztak az akcióhoz. A felnőttek segítsége nélkül a gyermekek munkája nem hozhat megfelelő eredményt. Ezért felhívással fordulunk a megye lakosságához, hogy a lakásukban található textil-, papír-, vas- és színes fémhulladékot térítésmentesen adja át — október 1. és november 15. között a megbízó- levéllel jelentkező úttörőknek. Az úttörők a hulladékért kapott összeget befizetik a Vöröskereszt által az akció céljára nyitott csekkszámlára — s felhasználják az árvíz sújtotta iskolák, úttörőcsapatok működési feltételeinek helyreállítására, pótlására, az arra rászoruló gyermekek egyéni segítésére. Biztosak vagyunk abban, hogy mindenki megérti e nemes célkitűzés jelentőségét, s elősegíti, hogy az .úttörők közreműködésével az eddiginél még nagyobb segítséget nyújtsunk az árvíz sújtotta területen a károk helyreállításához. Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei titkársága Magyar Űttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége Zenekari vetélkedő Megyei zenekari vetélkedőt rendez október 9-én, Salgótarjánban a MÉSZÖV és a salgótarjáni ÁFÉSZ. A találkozón a szövetkezeti vendéglátó egységekben működő tánc- és népi zenekarok vesznek részt. A vetélkedő zsűrijébe többek között meghívták Komjáthy Györgyöt, a Magyar Rádió zenei osztályának főmunkatársát is. A rendezvényt nagyszabású műsoros est követi, amelyen budapesti tánc- és népdalénekesek is fellépnek. A zenekari vetélkedőre eddig kilenc együt tes nevezett be. A verseny- bizottság azonban újabb zenekarok jelentkezését is várja. Imit sokan vitattak Tizennyolc éves párttagok KÜLÖNÖSEN pár lesöpörtértekezleten vitatták sokan, vajon helyes-e vagy nem, ha a 18. évet betöltött fiatalokat felveszik a pártba. Nem mindenütt sikerült azonos nézetre jutni, bizonyíték erre a ve- vetőségválasztó taggyűlések vitája is, amelyeken újra előtérbe került a 18 évesek ügye. .Jó dolog az. hogy vitázunk, mert egyrészt észrevételeket és javaslatokat kért tőlünk az MSZMP Központi Bizottsága, másrészt a kommunisták csakis érvekkel és bizonyítékokkal, tehát elvszerű vitával győzhetik meg egymást. Töíbb helyen elhangzott olyan vélemény, hogy az utóbbi négy év alatt jelentős mértékben nőtt a párttagok száma. Ha most a 18 éveseket is felvesszük a pártba, akkor „felhígítjuk” a párttagságot. A fiataloktól ne féltsük a pártot, mert fiataljaink többsége becsülettel dolgozik, sok üzemben a fiatalok járnak a munkaverseny élén. Korunk ifjúsága testileg, szellemileg elődeinél korábban érik. A mi fiatalságunk alkalmas arra, hogy 18 éves korában szuperszón ikus repülőgépeket vezessen a katonaságnál, rakétát kezeljen, a polgári életben alkalmas arra, hogy választó és választható legyen, akkor miért ne adjuk meg a lehetőséget arra. hogy párttag legyen? Más dolog jogi értelemben nagykorúvá válni, más katonai egységben — megfelelő irányítás mellett — a legnehezebb szolgálatot ellátni, de magasabb mércét kell állítani akkor, amikor a párttagságról van szó. Ehhez önálló gondolkodás és élettapasztalat kell. Aki így vélekedett, azt aligha elvtelen gán- csoskodás, inkább a párt tisztaságának féltése vezette. Ez a felszólaló mindaddig hitt igazában, amíg meg nem kérdezték, hogy őt hány éves korában vették fel a pártba. Amikor azt válaszolta, hogy 17 éves sem volt, s előhb a KISZ-be sem járt, szemináriumot sem végzett, visszavonta módosító javaslatát. Miért ne lehessenek a párt tagjai a mai 18 évesek, akiket a mi társadalmunk nevelt, akiknek esetleg szülei is párttagok? HA A RÉGI szabályokhoz mereven ragaszkodunk, akkor a középiskolából kikerülő fiatalok mikor lehetnek párttagok? Az egyetemen, vagy a munkahelyen két évig semmi esetre sem, mert csak kétéves megismerés után ajánlhatják őket. És mi történik azokkal, akik tényleges katonai _ szolgálatukat töltik? Többségük leszerel, még mielőtt párttag lehetne, de új munkahelyén újabb két évig várnia kell. Ám közben a fiatal munkahelyet változtathat, megnősül, elköltözik, telik az idő, s az alkalmasak közül sok embert elveszít a párt. Az utóbbi években erősen megnövekedett a párttagok száma, de a régiek közűi sokan megöregedtek, elfáradtak. A kommunisták többsége azzal érvel, hogy a párttagság „elöregedése” nagyobb veszélyt jelent, mint a tettekre vágyó fiatalok „beáramlása” a pártba. De vajon a 18 éves fiatalok tömeges felvételéről van szó? Nem. Egyetlen felelősséget érző kommunista sem javasolja, hogy a 18. évet betöltött KISZ-tagokat általában vegyék fel a pártba. De a Szervezeti Szabályzat ésszerű módosításával adjuk meg a lehetőséget, hogy a 18. évét betöltött fiatalok közül a legjobbak, a leginkább rátermettek önkéntes jelentkezés és egyéni elbírálás után a párt tagjai lehessenek. ELHANGZOTT olyan javaslat is, hogy a fiatalok számára állítsák vissza a tagjelöltséget. De lehet-e életkorral, rövidebb és hosszabb tagjelöltséggel mérni az emberek érettségét, elvi szilárdságát és élettapasztalatát? Aligha. Ezért nem a tagjelöltségre, hanem a KlSZ-szerve- zetek fokozott felelősségére, folyamatos nevelésére, kettőzött éberségére van szükség. A 18 éves fiatalok egyik ajánlója legyen a KISZ. Ifjúsági szervezetünk legfontosabb feladata, hogy a legjobbakat párttagnak javasolja, de egyetlen 18 éves se lehessen érdemtelenül párttag F. L. A tanácsi előadók szemével Gondos előkészítés, hasznosítható tanulságok A balassagyarmati járásban az érdekelt szakigazgatási szervek a községi tanácsokkal közösen készítettek felméréseket a járás munkaerőhelyzetéről, a foglalkoztatottság alakulásáról, az ipartelepítés lehetőségeiről. Ezek szerint a keresők és eltartottak aránya a járás községiéiben kedvező. Ugyanakkor a munkába vonható — elsősorban női munkaerő még nagyobb számban áll rendelkezésre a várostól, az ipari üzemektől távolabb fekvő községekben. A felmérések tapasztalatait kellett összehangolni a községek vezetőinek jelzéseivel, észrevételeivel, javaslataival és egyeztetni a területfejlesztési és ipartelepítési kezdeményezéseket Mire kellett tekintettel lenni? Az ipartelepítési tervek kidolgozásánál figyelembe kellett venni a járás gazdasági adottságait, lehetőségeit, mezőgazdasági jellegét, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát, várható munkaerő- igényét, a mellék- és segédüzemágak hálózatát, továbbfejlesztésük feltételeit. Nem lehetett számításon kívül hagyni Balassagyarmat város egyre korszerűbb üzemeinek szívó hatását, várható munkaerő-szükségletét. Figyelembe vettük a gazdasági fejlődéssel együtt növekvő egészségügyi, kulturális hálózat és a szolgáltatások emelkedő létszámigényét is. Ipartelepítési elgondolásainknál nem törekedhettünk műszakilag bonyolult feladatokat kivitelező vállalat, vagy szövetkezet fogadására, mivel termelési hagyományaink, gyártási tapasztalataink nincsenek. Nem rendelkezünk elegendő képzett szakemberrel, szakmunkásokban sem bővelkedünk. Számoltunk azzal is, hogy a munkába állítandó női dolgozóknak — kevés kivétellel — nincs szakmájuk, üzemi tapasztalatuk, csak egyszerű betanított munkába tudjuk bevonni őket. E tényezők alapján láttunk hozzá ipartelepítési elgondolásaink megvalósításához, főleg a városoktól, ipari centrumoktól távol fekvő községekben, ahol alkalmas, kihasználatlanul álló épület- és munkaerő-felesleg van. • Iparfejlesztési alap igénybevételére nem számíthatunk. Együtt 3 faluért így olyan iparvállalatokkal, szövetkezetekkel folytattunk tárgyalásokat, amelyek Budapesten telepítési, elhelyezési és munkaerő-problémákkal küzdenek, de a vidéki ipartelepítéshez megfelelő beruházási eszközökkel rendelkeznek. rendelkeznek, varrást vállalhatnak a háziipari termelő- szövetkezetnél. Az elmúlt másfél év során, az ipartelepítés révén sikerült elősegíteni az érintett községek általános fejlődését. Enyhültek a női dolgozók elhelyezkedési gondjai, emelkedett a családok életszínvonala, növekedett az egy családra jutó keresők száma. A munkaképes korú fiatalság igényeit jobban kielégítő, Ipari szakképzettséget kívánó munkahelyek jöttek létre. Csökkentettük az érintett községekből az elvándorlást, enyhítettük a nagymérvű munkaerő-kiáramlást, új szakmákkal bővítettük járásunk ipari szerkezetét. Több baromfihús A rétsági járás közös gazdaságaiban az elmúlt négy év alatt erőteljes fejlődésnek indult a baromfinevelés. Tavaly mintegy 45 vagon vágó baromfit értékesítettek a gazdaságok. Négy évvel ezelőtt még csupán 12—13 vagon volt az értékesített baromfi mennyisége. Az elkövetkezendő években a szövetkezetek tovább növelik a baromfihús termelését. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a baromfitenyésztés és -hizlalás jövedelmező. Ezért a járás közös gazdaságai a húsértékesítés mintegy 30—40 százalékos növelésével számolnak az elkövetkezendő években. Nem kis elvárások Korszerű kis- és középüzemek telepítésére törekedtünk, átgondolva a kisüzem jelentőségét a nagyvállalatokkal való kooperációban, az alkatrész- és tartozókgyártásban, a kereskedelemben még tapasztalható hiánycikkek megszüntetésében. Nem kis feladatot állítottunk a letelepülő kisüzemek elé, amikor elvárjuk részlegeiktől, hogy a késztermékek gyártása mellett kapcsolódjanak be a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésébe is az érdekelt községekben és körzetekben. Ipartelepítési elképzeléseink kidolgozása során nem feledkeztünk meg a többgyermekes családanyákról, szociális. egészségügyi és egyéb méltánylást érdemlő körülményeik folytán otthonukhoz kötött nődolgozók elhelyezkedési gondjairól sem. Számukra bedolgozói hálózatot szerveztünk. Akik varrógéppel A letelepült üzemek részt vállalnak a községek társadalmi és kulturális életéből. A járásunk területére települt szövetkezetek több község' iskolájának ajándékoztak televíziót, dolgozóik rendszeresen végeznek társadalmi munkát a faluban. Az ipartelepítéssel a befogadó községek a kommunális adó révén jelentős bevételi forráshoz jutnak. Általános: hogy az átvett épületek felújítását és karbantartását is vállalják a szövetkezetek. További átgondolt ipartelepítési munkánk során minden erőnkkel azon leszünk, hogy a párt X. kongresszusának irányelveit megvalósítsuk, mely szerint a továbbfejlődés nélkülözhetetlen feltétele a tudományos szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a termelés korszerűsítése, a modem technika alkalmazása. Ha a községi tanácsok körültekintéssel és felelősséggel szorgalmazzák területük gazdaságfejlesztését,, az ipartelepítést, a már letelepült üzemek gyorsabb fejlesztését, ezzel elősegítik a járás ipari színvonalának emelését is. amivel együtt jár a lakossás életszínvonalának állandó javulása. Eszményi József NÓGRÁD — 1970. október 1., csütörtök
