Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

Közoktatási feladatok Kialakítani a helyes arányokat — Megszűntetni a kettősséget Minden társadalom fontos feladatainak tekintetbe az if­júság nevelését: Spárta és Ró­ma, a középkori hűbéri és az újkori polgári társadalom egyaránt. A szocialista társa­dalom megkülönböztetett fi­gyelemmel és gondoskodással foglalkozik az ifjúsággal és az ifjúság nevelésével. S ea nemcsak humanitásból fakad — ez a szocialista társadalom számára létkérdés­Sokasodnak dolgaink Százados bűnöket és mu­lasztásokat pótoltunk erőfeszí­téssel és áldozaitvállalassal az elmúlt negyedszázad alatt. Mérföldeket léptünk előre a kultúra, a művelődés, a köz­nevelés és közoktatás útján. Ennek ellenére az elvégzendő e® teljesítendő feladatok előt­tünk sokasodnak, mert gyor­san változó világunk egyre több és igényesebb követel­ményt támaszt a köznevelés­sel, a közoktatással szemben. A kongresszusi irányelvek biztonsággal választja ki, es példás tömörséggel fogalmaz­za meg e feladatok közül a legfontosabbakat. „A következő években a közoktatás jelentős fejleszté­sére kell törekednünk. Az azonos típusú iskolák között fokozatosan szűnjenek meg a ma még jelentős színvonalbe­li különbségek.” E feladat ki­emelése gondjaink elevenjé­re tapint- Oktatási intézmé­nyeink számát tekintve ve­tekszünk egyik-másik na­gyobb megyével. A sok-sok szétszórt, kis településen levő iskolánk azonban hallatlan ne­hézségekkel küszködik. S ezeknek aiz egy-két tanerős Követésre méltó kezdemé­nyezés bontakozott ki Komá­rom megye egyik jelentős ipa­ri gócpontjában Dorogon. A járási pártbizottság, a tanács és a dorogi szénbányák kép­viselőiből koordinációs bizott­ságot alakítottak azzal a cél­lal, hogy az anyagi erőforrá­sok koncentráláséval, közös beruházásokkal segítsék Do­rogon és környékén a község- fejlesztést. Rendszeresen tá­jékozódnak az üzemek, taná­csok és szövetkezetek elkép­zeléseiről és „integrációs” alapon alakítják ki a fejlesz­tési terveiket. Így lehetőség nyílik olyan létesítmények osztatlan és részben osztott iskoláknak a színvonala — ha még oly kiváló pedagógus dolgozik is bennük —, messze elmarad az osztott iskoláké­tól. S ez az ide járó gyere­kek számára nem kis hátrány, hiszen továbbtanulásuk esetén fel kell venniük azokkal a versenyt, akik sokkal jobb körülmények között. szak­rendszerű oktatásban része­sültek. A színvonalkülönbség csökkentésének itt egyetlen módja van — ez egyben fel­tétele is! —, ki kell szélesí­teni a szakrendszerű oktatást, a szükséglet szerint létre kel] hozni minél több körzeti is­kolát. Ez azonban nemcsak anyagi kérdés, fontos, hogy a szülők is belássák ennek szük­ségességét és fontosságát, — gyermekük jövőjéről van szó! Korszerűen Az irányelvekben egyetlen mondat foglalkozik a szak­képzéssel : „Folytatni kell a szakképzés korszerűsítését”. Azonban az ebben megfogal­mazott feladat szinte semmi­vel sem kisebb az előzőnél. Szakoktatási rendszerünk bo­nyolult, nehezen áttekinthető, a népgazdasági igényeket nem tudja megfelelően kielégíteni, nehezíti a fiatalok pályavá­lasztását is, de nem teszi könnyűvé a végzettek elhe­lyezkedését sem- A jelenlegi — szinte képlékeny, átmene­ti — állapot sürgős rendezése szükséges. Ki kellene alakíta­ni a helyes arányokat a gim­náziumok. és a szakközépis­kolák, de még inkább a szakközépiskolák és a szak­munkásképző Iskolák között. Meg kell szüntetni az átfedé­felépítéeére, amelyeket egy- egy vállalat, üzem, önmaga nem képes létrehozni. Ilyen módom teremtette elő a koor­dinációs bizottság a rövidesen átadásra kerülő dorogi járási egészségügyi kombinát építé­si költségeit. A korszerű lé­tesítmény költségeit a tanács, a szénbányák és a gyógyszer­tári vállalat adta össze. A példamutató helyi kezde­ményezések elismeréseként a felsőbb megyei szervek nem­régiben terven felül 10 millió forint beruházási összeget jut­tatták Dorognak, újabb laká­sok építésére. (MTI) sejtet, el kell határolni, .úgy uieiyia. üSKoiaupus aiuyen képzésre hivatott A jelenle­gi helyzet ellentmondásossá­gát megyénkben is érezzük: egyes szakközépiskolákban és a szakmunkásképző Iskolák néhány szakára rohammal se lehet bejutni, miközben inás iskolák és szakok üresen ásí- toznak. A rendezés és korsze­rűsítés nemcsak szervezési, hanem nagyon komoly politi­kai felvilágosító munkát is igényel, A feladatok sorából még egyet emelnék ki: „Különös gonddal kell foglalkozni a fizikai dolgozók gyermekei­nek iskoláztatásával. A párt elvárja, hogy a munkások, a parasztok gyermekeit minden­ki az ügy társadalmi jelentő ségéhez méltóan, a dolgozó osztályok iránti kötelességtu­dattal és tiszteletérzéssel tá­mogassa a tanulásban. Ehhez biztosítani kell a gazdasági, szociális és pedagógiai felté­teleket.” Az elmúlt években nem kis erőfeszítéseket tettünk a fizi­kai dolgozók gyermekeinek érdekében. Ennek mái- van is valamelyes eredménye, ezek azonban nem nyugtathatnak meg. Változatlanul nagyon kevesen jelentkeznek körük­ből a gimnáziumok tagozatos osztályaiba és a felsőoktatási intézményekbe, különösen az egyetemekre. Az irányelvek nagyon pontosan fogalmazza meg a tennivalókat: biztosí­tani kell a gazdasági, szociá­lis és pedagógiai feltételeket. S ebbe beletartozik a körze­tesítést. a szakrendszerű ok­tatás fejlesztése, általános is­kolai diákotthonok és kollé­giumok építése, napközi ottho­ni és tanulószoba; férőhelyek számának növelése, társadal­mi ösztöndíjak létrehozása és a pedagógiai segítés rendkí­vül gazdag, sokféle lehetősé­gének alkalmazása a korre­petálásoktól a tanfolyamok szervezésén keresztül a szü­lőkkel való elmélyült, rend­szeres foglalkozásig. Közös kötelesség Az irányelvek is sejtetik, hogy a X. kongresszus nagy jelentőségű határozatokat fog hozni gazdasági, társadalmi és politikai életünk minden területére, így a közoktatásra és köznevelésre ie. Az elkö­vetkező időszakra ez fogja meghatározni munkánkat- Végrehajtásuk közös köteles­ségünk. Fabulya László Erőforrások községfejlesztésre Arcok közelről Megbízásból Fiatal ember még, a felsőpe­tényi ásványbánya pártalap- Bzervezetének titkára, Kurds Mihály. Harminckét éves ko­ra ellenére a legutóbbi alap­szervezeti választáson már harmadszor választották az üzem párttitkárává. — Főaknász vagyok a bá­nyánál. A műszaki beosztást és a párttitkári funkciót rend­kívül jól lehet gyümölcsöztet- ni. Minden nap lent vagyok a bányában, találkozom a dol­gozók ügyes-bajos dolgaival. Az olyan észrevételt, ami a műszáki vezetőnek szól, ott a helyszínen intézem. Ami pedig mint párttitkárnak szól, azt megfelelő fórumokon képvise­lem. Ügy is fogalmazhatnék, hogy bizonyos közvetítő szere­pet Í6 betöltők a bánya veze­tése ás a pártszervezet veze­tősége között... Kuris Mihály 1960-ban lett párttag. Azóta részt vett több küldöttértekezleten, így leg­utóbb a rétsági járás kommu­nistáinak tanácskozásán is. Ott szót kért és kapott. Az ér­tekezleten küldöttnek válasz­tották a megyei pártértekez­letre, hogy képviselje a járás kommunistáit. — Ha szót kapnék a megyei pártértekezleten, nagyon sok mindenről beszámolnék. Amellett, hogy a rétsági járás dinamikus fejlődéséről be­szélnék, szűkebb hazám, a bánya négyéves előrehaladá­sáról szólnék legtöbbet. Mert van miiről beszámolni. Csokorba szedi az elmúlt négy esztendő eredményeit — gazdasági és politikai téren egyaránt. — Igen fontos volt a bányá­nál az a beruházás, amely a termelés növelése mellett az embert szolgálja. Megépült a külszíni válogatósain. Eddig az emberek a szabad ég alatt, esőben, sárban, tűző napfény­nél végezték ezt a munkát, most fedél alatt dolgoznak. Megépítették a fedett külszíni vasúti rendszerünket is. Elké­szült kétszázhúsz méter hosz- szúságban az úgynevezett V- ös számú szintes táró. Az idén csaknem ötmillió forintot használtunk fel. Űj műhelyt építünk, de befejezzük a tá­ró építését is. A teljes re­konstrukcióra mintegy tízen- kéfcniűllió forintot költünk s hetvennégyre befejezzük. Műszaki vonatkozásban azt is elmondanám, hogy jól él­tünk a reform adta lehetősé­gekkel. Régen csak három­féle, most hétféle minőséget termelünk, a piaci igényeknek megfelelően. Egy tonna anya­got 240 forinttól 770 forintig adunk él, ami erősen megnö­velte árbevételünket. Elmondanám azt is, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben már tizenhárom brigád küzd a Szocialista cím meg­tartásáért, illetve megszerzé­séért. Jó a dolgozóink hangu­lata. Ez arra is biztosíték, hogy a vagonhiány okozta kétezer tonnás lemaradásun­kat behozzuk év végére. A felsőpetényi bánya párt- szervezete nem nagy. Tagjai­nak száma 65 fő. Az elmúlt ciklusban hat új tagot vettek fel a párt tagjainak sorába. Amire nagyon büszkék, közü­Tapsorkán a nézőtéren Fenséges nyugalom — virtuóz zuhatag A Belorusz Állami Táncegyüttes díszbemutatója Salgó aijánban ÖRVENDETES, ha a vidék is bekapcsolódik a főváros szellemi áramlataiba, ha lehe­tővé válik, hogy a szovjet kultúra napjai alkalmából ha­zánkba érkezett együttesek közül legalább egy ellátogat a fővároson kívülre is. örülni kell, mert a vidékiek is igény­lik azt a szellemi értéket és színvonalas szórakozást, amely­ben a vendégek részesítik a kö­zönséget. Vajon, hányán maradtak kint kedden este, a Belorusz Állami Táncegyüttes nagy si­kerű estjéről, hány ember nem kapott jegyet? Mert régen nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés, mint kedden este a megyei József Attila mű­velődési központban, s a né­zőtéren oly gyakran felcsatta­nó tapsviharok is azt sugall­ták: igen, érdemes volt el­jönni, meghallgatni, megnéz­ni őket. Csak felsőfokon lehet be­szélni a kedd esti élményről. A belorusz Rapszódia fensé­ges nyugalma és hirtelen min­den nyugalmat kettétörő vir­tuóz iitemzuhataga, a Magyar csárdás, vagy az egész estet bevezető Ljavonyiha pergő, tüzes, az egész teret betöltő kompozíciói valamennyi néző számára emlékezetessé vará­zsolták az előadást. Hihetetlen erő és energia sugárzik ezekből a fiatal tán­cosokból, Egymással vetélked­nek, mint a bevezető után lá­tott Koziriban és szinte egy­mást múlják felül tánotudás- ban: ez semmi, no, ezt csi­náld utánam! És mennyi szí­nészi erő rejlik bennük! A lí­ra bájt fakaszt arcukra, fen­ségesek a lányok, mint a Lja- nokban, szilajul kemények a fiúk, mint a Gopakban. Az­tán velük együtt kerülünk a tánc zuhatagába, hogy ne tud­junk elszabadulni hatásuk alól: a jókedv magasra fel­szökő életörömétől. VALAMENNYIEN karak­terek, s karakteresek a tán­cok is. Egyszerű, dísztelen színpadon, a körfüggöny által körülhatárolt területen raj­zolták elénk hol égetően vi­rító. hol pasztell színekkel ha­zájuk levegős tágasságát, a benne élők fiatalos életkedvét, az ifjúságot, a szerelmet, a ha­za szépségét. Szólistáik: Szvet­lána Vujacsics, Kovaljov, Va- lentyina Sevsenko. Gyabin, Szalko, Akszjonova, Krasz- noglazov. Maja Konyiseva és Lazovszkij azonban túlléptek a karakterszerepeken, az együttesen belül is külön vi­lágot teremtettek. Valamenyr nyien a tánc eredeti hangula­tában éltek, nemcsak a kö­zönség hangulatát fokozták, hanem ő maguk is elmerültek a természetes mozgás szépsé­gében. hogy az előadás végén alig vették észre az eltelt időt, csak álltak és szomorúak vol­tak: már vége, befejeződött? Ezek az emberek nemcsak táncosok, nemcsak művészek; örülnek, hogy táncolhatnak, s ebbő] a boldogságból fakad humoruk, játékosságuk. Ve­zetőjük. A. G. Opanaszenko számára ez jelenti azt a ha­talmas ötletforrást, amire tá­maszkodhat, amiből végelát­hatatlan. variációk hosszú sorát merítheti. A világszerte ismert, ferge­teges ukrán Gopak méltósága csak előkészítette az est ta­lán legszebb kompozícióját, a Csapajev emlékét idéző Ta- csankát. A filmekből már is­mert ló-húzta géppuskák ele­venedtek meg előttünk, hol szédítő-sebes vógtatásban, hol kimért, új erőt merítő győ­zedelmes vonulásban. A for­radalmat adtak a tánc nyel­vén, az őszinte, a mindenkit befogadó forradalmat, ahol harcokban edződik az ember és a közösségben legyőzhetet­len erővé válik. A zenekar V. I. Bogodiajk© karmester vezetésével a tánc­kar méltó partnerének bizo­nyult. Virtuóz volt Qsztromec- kij cimbalomjátéka is. A SZOVJET néptáncművé­szet büszke lehet, hogy a Moj- szejev és az ukrán együttes mellett mindössze tíz év alatt egy ilyen remekül összeforrott, virtuóz táncegyüttest hozott létre. A fő érdem az együttes művészeti vezetőjéé: A. G. Opanaszenkóé, aki meglátta a fiatalokban rejlő tehetséget. Ok pedig megfeleltek elképze­léseinek: a térformákból hir­telen ül kipattanó virtuóz szó­lóknak, amelyeket aztán az egész tánckar átvett. Ezek után a néző csupán annyit mondhat: köszönjük az élményt, s kívánunk további hasonló sikereket! Molnár Zsolt Gondokban a Szántó Bejáró kisiskolások A Balassagyarmattól öt ki­lométerre levő Galibapusztai Általános Iskolát tavaly szün­tették meg, tanulóit, a város­ban levő Rákóczi iskolába irá­nyították. Hogy iskolába já­rásukat szüleik anyagi hely­zete ne befolyásolja havi au­tóbuszbérletüket a községi ta­nács fizeti. A városa iskolá­ba irányításuk helyes lépésnek bizonyult; ezt az is igazolja, hogy tanulmányi eredményük egy év alatt szépen javult. Hasonlóképpen gondoskodnak a Patvarcról és Ipolyszögről bejáró kisiskolásokról is. Két-három éven belül a nyír- jespusztai iskola megszünteté­sét is tervezik. lük ötöt a KISZ-alapezervezet javasolt. Gond is akad a pártszerve­zet életében. Kuris Mihály er­ről is szólna a küldöttértekez­leten. Eddig vasárnaponként tar­tottuk a pártoktatást. Mivel dolgozóink hét községből jár­nak be, nem sikerültek a sze­mináriumok. Most viszont már arról tudnék beszélni, hogy megkezdtük a gazdaságpoliti­kai—ipari tagozat és a közgaz­dasági alapismeretek tanfolya­mát, összesen hatvanhat hall­gatóval. Ebben az oktatási év­ben már valamennyi pártta­gunk részt vesz a számára leg­megfelelőbb oktatáson. Szólnék még arról is, hogy átszerveztük pártcsoportjain- kat, a korábbi vezetőségi ta­gokkal erősítettük meg őket. Beszámolnék a küldöttértekez­letnek arról is, hogy a jövő egyik legfontosabb feladata a párthatározatok végrehajtása úgy, hogy a vezetőségi tago­kon, a műszaki dolgozókon, a tömegszervezetek képviselőin keresztül eljusson valamennyi párttaghoz, az üzem minden dolgozójához. Erre megfelelő tervet is kidolgozunk. Beszél­nék a pártmegbízatások telje­sítéséről is. Megítélésünk sze­rint üzemünknél ezt jól oldot­tuk meg, tapasztalatainkat má­sok is felhasználhatnák. Megtömött tarsollyal érkezik Salgótarjániba Kuris Mihály párttitkár a rétsági járás kommunistáinak megbízásá­ból. Ügy mondta, dolgozni jön a megyei pártértekezletre is. S. L. Az idei új tanév során elő­ször tiszta profilú gimnázium­ként, illetve szakközépiskola­ként működik Balassagyarma­ton a Balassi Bálint Gimná­zium és a Szántó Kovács János Szakközépiskola. A nyáron történt átszervezés különösen a Szántót sodorta nehéz hely­zetbe; politechnikai műhelyé­nek működéséhez a KÖJÁL Újabb négy körzeti iskola Nógrád megyében jelenleg 42 körzeti iskola működik, itt tanul a megye általános isko­lás tanulóinak mintegy negy­venkét százaléka. A körzeti iskolák hálózatának kiépítése érdekében a második és a harmadik ötéves terv idősza­kában hetvennyolc tantermet létesítettek a körzeti közpon­tokban. A negyedik ötéves terv időszakában célul tűzték ki további négy körzeti iskola létesítését. Ezzel lehetővé vá­lik tíz, jelenleg osztatlan felső tagozatú iskola megszüntetése. A körzetesítés befejeztével ötvenegy körzeti iskolára szá­mítanak Nógrád megyében. nem adott engedélyt. A gépJ szerelő részlegben nincs taná­ri szoba és széntároló, s a tisztálkodási lehetőségek is mi­nimálisak. A műhelyek járulé­kos épületeinek kialakításá­hoz a városi tanács ígért se­gítséget — ebből egy termé­szettudományi előadó és egy audiovizuális termet is kd kel­lene alakítani. Jól fizet a káposzta A szakemberek szerint jő „káposztás év” volt az idei; az időjárás kedvezett ennek a növényi kultúrának, holdan­ként 120 mázsás átlagtermésre lehet számítani. Nem ártott a hűvösebb szeptemberi idő­járás. sőt az októberi fagyok sem okoztak említésre méltó károkat. Különösen jól fizet ez a növényi kultúra Szabolcs­ban, Hajdú. Nógrád és Győr- Sopron megyében, ahol a leg­nagyobb termőterületek van­nak. A gazdaságokban priz­máikba rakják a földekről le­kerülő termést, amely télen nyersen kerül majd a piacok­ra. A konzervgyárakba is na­gyobb tételeket szállítanak. NÓGRÁD — 1970. október 29., csütörtök 5 Sok, vagfy kevés? Az SZMT munkavédelmi felügyelők tevékenységétől sokban függ, hogy üzemeinkben, gyárainkban, vállalataink­ban miként alakul a balesetek száma. Amennyiben erélye­sen lépnek fel az előírások megkövetelésénél, akkor job­ban rászorítják a különböző beosztásban dolgozó vezetőket és figyelmetlen dolgozókat az óvó- és balesetelhárítási sza­bályok betartására. Tavaly 248 esetben vizsgálták a baleseti óvórendszabá­lyokkal kapcsolatos előírások betartását. Ennek során 290« szer hívták fel az illetékesek figyelmét a mulasztásra. Har­mincnyolc esetben intézkedtek, 25-ször bírság kiszabását kezdeményezték, amelyből 19 jogerőre is emelkedett. Ót esetnél büntető-, 32 személynél pedig fegyelmi eljárást szor­galmaztak. Ez év első felében 198-szor ellenőriztek, s ennek során 133 felhívást adtak ki, 15 ügyben intézkedtek, egyszer szab­tak ki bírságot, 33-szor pedig figyelmeztetést. Bűnvádi el­járás indult 5, fegyelmi eljárás pedig 12 személy ellen. Akaratlanul Is felvetődik a kérdés: sok vagy kevés a felelősségre vonás, a bírság kiszabása? A baleseti statiszti­ka alakulása azt mutatja, hogy inkább kevés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom