Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

A pért mzervezGti oreje, BssxotäteSe ám fejlesztésének fes.au atai megyénkben

Irtai Matúz József

Készülve a X. kongresszusra, Illetve a megyei pártértekezletre, megvizsgáltuk a megye párttagságának számbeli alakulását és összetételét. Ezt tették az alapszervezetek, a közbeeső pártbizottságok és a járási, városi pártbizottságok is. Egyrészt azért, hogy számot adjanak a mégy, illetve két év alatt bekövetkezett változásokról. Másrészt, hogy helyes követkéztetéseket vonhassanak le a munka további eredményessége érdekében. A lezajlott aíapszervezeti taggyűlések és pártértekezletek bizonyítják, hegy «st a feladatot helyesen oldották meg,

Ä párt vezető szerepe

daságban a fiatalok korábbi Eddigi eredményeink és

elvándorlása és a nemzedék- gondjaink, valamint a kiala- váltás következményei szín- kult változó körülmények hatén új körülményeket hoztak távozzák meg további feladatét*«. tainkat is.

Fő cél: az összetétel további javítása

A párt számszerű alakulásának és összetételéinek vizsgálata nemcsak a párttagság előtti beszámolási kötelezettség miatt szükséges. Azt ennél szükségesebb tényező teszi fon- tossá a pártszervezetek és pártszervek számára. A IX. pártkongresszus határozata, a X. kongresszusra kiadott központi bizottsági irányelvek is a párt vezető szerepének érvényesítését, annak erősítését tűzték, illetve tűzik ki célul.

A párt vezető szerepe érvényesülésének, illetve további fejlesztésének több kritériuma van. A párt politikájának helyessége, e politika megvalósításának eszközei, a helyi döntéseknél a sajátosságok figyelembevétele, a hozott döntések következetes megvalósítása stb.

Ezen túlmenően fontos kritériuma, hogyan alakul a párt szervezeti ereje, hogyan alakul tagságának száma, összetétele. A párttagság létszámának és összetételének alakulása pozitív és negatív irányban is befolyásolhatja a párt vezető szerepének érvényesülését, alakulását. A pártban időről időre rendszeresen felvételre kerülnek a társadalom minden osztályából (mindenekelőtt a munkásosztályból) és rétegéből a legforradalmibb és leghaladóbb erők. Nyilvánvaló, hogy ezáltal erősödik, illetve növekszik a párt vezető szerepe, mivel ezek az elemek növelik a párt szervezeti erejét, súlyát, párton belüli munkájukkal gyorsítják a párt politikájának következetes megvalósulását

A Magyar Szocialista Munkáspárt kialakult gyakorlatában ezek az erők nemcsak a végrehajtásban vesznek részt. Véleményükkel és javaslatukkal tevőleges részeseivé válnak a párt politikája alakításának is. Ezt tették a Központi Bizottság kongresszusi

irányelvei és a módosított Szervezeti Szabályzat vitája során is. E vitákban több ezer észrevétellel és javaslattal segítették a párt politikáját.

Ebből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a párt taglétszámának alakulása akkor segíti leginkább a párt vezető szerepének növekedését, ha minél többen lépnek a pártba. Ez így nem állja meg a helyét, nem igaz. Ezt már nálunk történelmi példa is cáfolta. Az ellenforradalmat megelőző időben a Magyar Dolgozóik Pártjának taglétszáma a jelenleginél lényegesen nagyobb volt, lényegesen több párttag volt. Ugyanakkor a párt vezető szerepe nem erősödött. Ellenkezőleg: az 1950- es évek elején évről évre gyengült, és a kialakult helyzet 1956-ban az ellenforradalomba torkollott.

Fel kell viszont figyelni arra is, hogy ennek az ellenkezőjét is tapasztaljuk. Ha a pártban hosszabb ideig hiányzik új erők beáramlása, nincsenek új jelentkezők, akkor nyilván a párt politikájával lehet probléma, amit sürgősen orvosolni kell. Illetve helyi hibákról lehet szó, amit ugyancsak meg kell vizsgálni.

A párt előtt átlő feladatok, a párttagság számának és ösz- szetételének alakulása, valamint a történelmi tapasztalatok alapján a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei megalapozottan szögezik le: „A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen termelőmunkában résztvevők felvételét szorgalmazzuk.*

Megvalósulnak a IX. kongresszus határozatai

Hogyan is alakult a megyében a IX. kongresszus óta a párt taglétszáma, szervezeti ereje és melyek a pártszervezetek tennivalói az élkövetke- *endő években e téren?

A párttagság összetételének alakulása és a tagfelvétel a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását tükrözi. Arányban van a párt politikájának befolyásával és a megye társadalmi fejlődésével. A megyében az aktív keresők 14,6 szzázaléka tagja a pártnak. Elmondhatjuk, hogy a megyében élő társadalmi osztályok és rétegek legjobbjai tömörülnek pártunk soraiba. A párttagság 57,1 százaléka a termelésben tevékenykedik. A párt bázisát megyénkben az ipari nagyüzemek képezik.

A pártban most is eredményesen dolgozik együtt a három nemzedék: az osztályharc gazdag tapasztalataival rendelkező idősebb korosztály, a szocialista építés időszakában felnevelkedett nemzedék, valamint a fiatalabb generáció.

A pártszervek és szervezetek tevékenysége nyomán a párttagság még alkalmasabbá vált feladatainak ellátására. Bátran állíthatjuk: a megye párttagságának döntő többsége felkészültségében, általános és politikai műveltségében, a párt- munkában és élettapasztalataiban megfelel a követelményeknek.

Több kedvező jelenség tapasztalható a tagfelvételi

munkában is. A IX. kongresz- szustól — ha mérsékelten is — évről évre emelkedett a pártba felvettek száma. A felvettek között erőteljesebb ütemben növekedett a 40 éven aluliak aránya, a fizikai dolgozók és a nők, valamint a magasabb képzettséggel rendelkezők száma. A tag jelöltség megszüntetése megyénkben is helyesnek bizonyult, nem okozott törést a tagfelvételi munkában. Ugyanakkor fokozódott a pártcsoportok szerepe és az ajánlók felelőssége. Az érdemlegesebb döntést segítette elő, hogy csaknem valamennyi közbeeső pártbizottság megkapta a tagfelvétel-jóváhagyási jogkört.

A tagfelvételi munka eredményeinél és egyes problémáinál messzemenően figyelembe kell vermünk, hogy a felszabadulást követően — a megye sajátos helyzetéből adódóan — nagy volt a párttagság száma. A megye jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzete pedig néhány újabban keletkezett problémát is fölvetett. A gazdasági feladatok megoldása — érthetően — a pártszervek és szervezetek figyelmének és erejének jelentős részét lekötötte. A szénbányászat visszafejlesztése a tag- felvételi munkában is átmeneti megtorpanást okozott. Az iparszerkezet változása. az utóbbi években működé-he lépett új üzemek viszont kedvezőbb lehetőséget teremtenek ezen a téren is. A mezőgazA párttagság összetételének fejlesztésében egyik alapvető feladatunk, hogy minden egyes párttag maradéktalanul teljesítse kötelességeit, egyre hatékonyabban éljen jogaival. Más szóval: a Szervezeti Szabályzat, a párthatározatok minél következetesebb megvalósulása a párttagság összetétele javításának egyik útja. E fontos feladat másik forrása a tagfelvételi munka.

A megyei párt-végrehajtó- hizottság a tagfelvételi munkát illetően olyan értelmű határozatot hozott, hogy — a minőségi követelmények megtartásával — megyénkben indokolt a párttagság számszerű növekedésének ütemét körültekintően és differenciáltan meggyorsítani. A párttagság 1966—70 közötti 1,4 százalékos évi növekedési üteme elmarad megyénk lehetőségeitől.

Természetesen a tagfelvételnél változatlanul abból szükséges kiindulnunk, hogy a pártba olyanok kerüljenek, akik a közéletben, vagy valamelyik tömegszervezetben, -mozgalomban már tevékenykedtek. Akik politikai tapasztalatokra tettek szert, a termelőmunkában példamutatóak, élvezik munkatársaik megbecsülését. Akik a munkásosztály világnézetét elfogadják, erkölcsileg szilárdak és fenntartás nélkül készek résztvenni a párt politikájának megvalósításában.

Indokolt, hogy a tagfelvételi munkában a pártszervek és szervezetek az alábbi területekre fordítsák fő figyelmüket;

I. A munkások soraiból

mindenekelőtt a szocialista brigádok vezetőit, tagjait, a legjobb szakmunkásokat, a közéletben kitűnt embereket készítsük élő a pártba történő felvételre. Az újonnan települt ipari üzemek szintén bővülő lehetőséget teremtenek arra, hogy munkásokkal erősítsük pártunk sorait. Ezekre a területekre azért is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk, mert — az össz- dolgozók számának növekedése ellenére és átcsoportosulása mellett — a fizikai dolgozó párttagok aránya csökken. Ezt az újonnan felvett fizikai dolgozók növekvő aránya sem pótolja. Egyes pártszerveknél és szervezeteknél indokolt felszámolni azt a nézetet, hogy a pártba „miért nem jelentkeznek maguktól a dolgozók”. A baj az, hogy felvételüket nem készítik elő megfelelően.

Ügy véljük helyénvaló, hogy a pártvezetőségek, általában a vezetők, a szakszervezetben dolgozó kommunisták nagyobb következetességet és több kezdeményezésit tanúsítsanak a fizikai dolgozók felvételi arányának javítása érdekében.

2. A tsz-parasztság, a szövetkezeti dolgozók soraiban szintén megnövekedtek a lehetőségeink újabb párttagok felvételére. A falun végbemenő nemzedékváltás pedig szinte kötelezően írja elő, hogy az arra alkalmas fiatal dolgozókkal jobban megismertessük a párt politikáját, céljait. megnyerjük legjobbjaikat a párt számára.

3. Különösen nagy figyelmet indokolt fordítanunk az ifjúság legjobbjainak felvételére. Megyénkben ugyanis tovább tart a párttagság elöregedése. Ezt a folyamatot az elmúlt négy év alatt felvett és a fiatal korosztályhoz tartozó párttagok növekvő száma sem tudta még ellensúlyozni.

E probléma okét elsősorban abban kereshetjük, hogy több helyen a fiatalokkal szemben tartózkodás nyilvánul meg, lebecsülik őket, esetenként az alkalmasak előtt is bezárják a pánt kapuit. A pártszervezetek egy részében nincs kialakult és megfelelő módszer arra, hogy a fiatalokat felkészítsék a pártba történő belépésre.

A felvételi korhatár a 18. év_ re tervezett leszállítása élénk vitát váltott ki a párttagság soraiban. Néhányan azonban konzervatív és alaptalanul idegenkedő véleményüknek adtak hangot a tervezett módosítással kapcsolatban. (Nem egy közülük annak ellenére, hogy ő maga is 16—1? éves korában nyert felvételt a párt. ba). A párttagság döntő többsége azonban elfogadta és megvédte a Központi Bizottság javaslatát. Ennek alapján a hét végén sorra kerülő pártértekezlet elé is azt á javaslatot terjesztjük, hogy a 18 éves korhatár elfogadását ajánlja a kongresszusnak.

Szükségét látjuk annak, hogy a KISZ megyei és járási bizottságai jobban készítsék fel az alapszervezeteket: több fiatalt neveljenek, tegyenek alkalmassá a pártija tőrfiénő felvételre. Egyetértünk a párttagság többségének azzal a kívánságéval, hogy KISZ-tag felvétele esetén az egyik ajánló lehetőleg a KISZ-szervezet taggyűlése legyen. Ügy gondoljuk, a X. kongresszus is helyt ad ennek az igénynek.

Általában az iff jóságot illetően Leninnek azt a nézetét valljuk, hogy „...Bátrabban és szélesebb körben és még szélesebb körben és még bátrabban kell toborozni az ifjúságot, nem félve tőle... Ne féljenek felkészületlenségüktől, ne reszkessenek tapasztalatlanságuk Iés fejletlenségük miatt... Mi a régi rothadás ellen vívott önfeláldozó harc pártja vagyunk, azok között pedig. akik önfeláldozó harcra készek, mindig az ifjúság az első”.

4. A fejlődés ellenére a nők pártba történő felvétele lemarad a társadalmi életben elfoglalt helyük és számarányuk mögött. Ennek megváltoztatása a nők körében végzendő egész politikai tevékenységünk megjavításéval függ össze. A felvételre kerülő nők arányszámának növelése érdekében megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítanunk az újabban létesült ipari üzemekre és a tsz- ekre.

Indokoltnak tartjuk, hogy

az alaps terv -’x-.atek és az őket irányító pártbizottságok megfelelő gyakorlati intézkedéseket dolgozzanak ki, rendszeresen térjenek vissza a nők pártba való felvételének feladataira. Különösen szembe kell szállni a nőket lebecsülő konzervatív szemléletekkel.

Szükséges, hogy a különböző területeken működő nőbizottságok és nőfelelősök munkájukban ezt a célunkat eredményesen segítsék. Állandó feladatuknak tartsák a párt- szervezettel való szoros együttműködést ebben a tekintetben is.

5. A ptunhásőrség soraiba újonnan felvettek mintegy 40 százaléka pártonkívüli. Számukra a munkásőrség nagy nevelőiskola. Helyénvaló, ha velük a parancsnokok és az egységek kommunista tagjai úgy foglalkoznak, hogy alkalmassá váljanak a párttagságra. A párttag munkásőr elvtársaknak a fegyverforgaiáson kívül legyen az is a feladattuk. hogy a pártonkívüli munkásőr elvtársakból kommunistákat neveljenek.

A tagfelvételi munka irányának és fő területeinek megjelölése mellett fontosnak tartjuk, hogy munkamódszerünket e tekintetben is tovább javítsuk, fejlesszük.

Céltudatosakban,

hatékonyakban

Szükséges, hogy a pártbizottságok, a pártszervezetek egész tevékenységében a tag- felvételi munka a fontosságának megfelelő helyeit foglalja el. Váljon folyamatosabbá, tervszerűbbé. Ezért erőteljesebben kell küzdenümk az itt jelentkező kampánysaerű- ség ellen. A tagépítő munkára vonatkozó központi és megyei párthatározatok differenciáltabb végrehajtását kell biztosítanunk.

E feladatunk megkívánja, hogy gyorsabb ütemben küzdjük le a jelentkező helytelen szemléleteket és gyakorlatokat.

— Indokolt alaposain megvizsgálni, hogy az alapszervezetek egy jelentős részében évek óta miért nincs tagfelvétel.

— És végül: indokolt, hogy az e témával összefüggő határozatainknak következetesebben érvényt szerezzünk.

A tagfelvételi munkában hosszú évek alatt számos jő jnódszer honosodott meg, több olyan kezdeményezés is született, amelyek elsősorban a pártcsoportok önállóságát, a felvételre kerülők jobb fölkészítéséit, a felvételi ügyek meggyorsítását célozták. Ezeken túl indokoltnak tartjuk, hogy a növekvő követelményekhez mérten még jobb módszereket, eljárásokat alkalmazzunk.

— Az ala pszervezetek munkatervében, egész tevékenységében kapjon megkülönböztetett helyet a tagfelvétel. He. lyes, ha a pártmegbízatásokat még jobban erre a területre irányítják.

— Nem szabad teret enged- — Több helyen indokolt a ni annak, hogy a belépni pártcsoportok nevelő, kezde- szándékozók elé túlságosan ményező szerepének fejleszté- magas mércét állítsanak. se

— Szélesebb körűvé kell tenni azt a felismerést, hogy a jelen körülmények között elsőrendű szerepe van a céltudatos kiválasztásnak, tervszerű nevelésinek.

— Fokoznunk kell a párttagság és különösen a pártvezetőségek aktivitását, kezdeményező készségét.

— Több helyen az alapszervezeti munka, az alapszervezeti élet megjavítása az előfeltétele a hatékonyabb tagfelvételi munkának.

— Következetesebben érvényre kell juttatnunk a párt. tagok jogait, kötelességeit, határozottabban fellépve egyes negatív jelenségek ellen.

Nagybátonyi új lakóházak

— Szükséges az ajánlók felelősségének reális fokozása mind az előkészítésben, mind a felvétel során.

— Helyénvalónak látszik, ha az irányító pártbizottságoknak az alapszervezeti vezetőségeket felkészítő munkájában ez a kérdés még nagyobb teret kap.

— Több helyen meg kell gyorsítani a tagfelvételi ügyintézést, reálisabb, átfogóbb képet kell alkotni a felvételre kerülők egész munkájáról, magatartásáról.

— Az alapszervezetek — az irányító pártbizottságok segítségével — szervezzék meg, hogy a felvételre kerülők megismerjék a Szervezeti Szabályzat alapkérdéseit, Indokolt* hogy e feladat megvalósításának ütemét meggyorsítsuk.

— A pártba újonnan felvettek esetében szükséges, hogy tervszerűbb és nagyobb figyelmet fordítsunk nevelésükre, a kommunista kollektívába történő beilleszkedésükre.

A IX. kongresszus óta a X. kongresszusra készülve több esetben folytattunk az egész párttagságra kiterjedő széles körű eszmecserét. Ezek sok tapasztalatot, véleményt hoztak felszínre a párttagság összetételének és a tagépítő munka fejlesztésének kérdéseiben is. Ezek hasznosítása, alkalmazása feltétlenül tovább emeli majd a pártszervek és szervezetek ilyen irányú munkájának színvonalát.

E mellett szükséges, hogy minden pártszerv és szervezet alapos elemzés alá vegye milyen a párttagságának összetétele. működési területén hogyan alakul a tagfelvételi munka. A tapasztalatok alapján kimunkált feladatok a X. kongresszus határozatai végre, hajtásának szerves részét képezzék majd elkövetkezendő munkánkban.

/