Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
A cirkusz nyitánya — Mióta van cirkusz? — Mióta világ a világ? — Mióta nincs cirkusz? — Négy éve! Százával írják a leveleket az Igazgatónőnek, a vállalatnak. Reklamálnak sürgetnek, várnak. — „Hogy lehet Budapest négy éve cirkusz nélkül?” „Mikor nyílik meg végre a Fővárosi Nagycirkusz? Pesten is szeretnénk már látni akrobatáinkat, állatidcwnítóinkat, bűvészeinket!” „Kérem, ha lehet, biztosítson nekünk helyet a megnyitóra!” — Valóban, hogy lehet cirkusz nélkül? — kérdem az igazgatónőt, Eötvös Gábomét. — A régi életveszélyes volt, korszerűtlen. Le kellett bontani. Míg felépült, várnunk kellett. — Mit csináltak a társulatok? Hol voltak a magyar cir- kiuszművészek? — Most is van együttesünk a Szovjetunióban, Bulgáriában. Teheránban, fél műsorunk az NSZK-ban, Észak- Amerikában. Jártunk Brazíliában, Chilében, Argentínában, dél-amerikai u tunkat valóságos ünnepségsorozat kísérte. Újságok, képes magazinok felsőfokban írtak produkciónkról. Eötvös Gáborné a világ egyetlen cirkusz-igazgatónője. Korábban kisebb társulatokkal járta a világot. Aztán egy éve, a rövidesen megnyíló Fővárosi Nagycirkusz igazgatójává nevezték ki. Artista és igazgatónő. Jászai-díjas zene- hiumorista a férje, artisták a fiai. s az volt a lánya is, amíg férjhez nem ment, gyereket nem nevelt. — Ősrégi artista család a mienk. — Artista volt a nagyapám, a dédapám, ükapám 1760-ban Picard néven lépett egy párizsi cirkusz porondjára. A dédapám az 1800-as években már Magyarországon mutatta be légtornász mutatványait. A nagyapám kötéltáncos, az apám műlovas volt. A nagyanyám — már alig látott —, 80 évesen spárgázott és mutatta 14 unokájának, hogy kell megállni a porondon. — Mikor szerepelt először? — Olyan kicsi voltam, hogy nem is emlékszem rá. Ügy 6— 7 éves lehettem. A bátyámmal talajtorna számot mutattunk be. S az idei az első évad, amikor Eötvösné nem lépett porondra. Férje és fiai már hét hónapja külföldön turnéznak. — Nem hiányzik a fellépés? — De, nagyon... Hiszen a cirkuszban mindig örömömet leltem. | Ugyanezt kérdezem a lányától is. Hasonló a válasz. — Néha flá j a szívem a cirkusz után. Csak Andrea kárpótol. S a két és fél éves kislány máris azt mondja, ha felnő, ő lesz a cirkusz csillaga. Százéves a „Lapynskiak gyára Eapyban található Lengyel- ország egyik legrégebbi vasúti javítóüzeme, amelyet nem véletlenül neveznek a „La- pynskiak gyárának”. Itt 350 olyan munkás dolgozik, akiknek vezetékneve Lapynski, s ■dtí t is meg kell jegyezni, hogy a lapynskiak között a legelterjedtebb keresztnév a Stanislaw, Józef és Jan. A „Lapynskiak gyára” ez év szeptemberében ünnepli fennállásának századik évforduló- jáit. Lapyban 1870-ben nyitották meg a vasúti javító- műhelyt, amely a Varsó és Pe_ tenburg között közlekedő moz_ donyok folyamatos műszaki ellenőrzésével foglalkozott. Ma ez az üzem, amelyet az elmúlt 25 esztendő alatt építettek újjá, a byalysrtoki vajdaság legnagyobb ipari létesítményei közé tartozik. Fényképeket, újságkivágá sokat mutatnak. Spanyol, angol, francia lapok dicsérő sorait. A fotók forró sikerek emlékét őrzik. Az egyiken Chaplin gratulált az-Eötvös-zenehu- moristáknak. — Dél - Amer ikíá ba hajón szállították utánunk a műsorban szereplő állatokat. Egyebek közt öt oroszlánt is feladtunk. S mire megérkeztek, már heten voltak. A városok alig akarták beengedni a két kis újszülött oroszlánt. Egyik-nyilvános előadáson a közönséggel együtt Gaocsonak és Pampának kereszteltük el. — Milyen a magyar cirkusz- művészet? — A világlistán nagyon előkelő helyen áll. Külföldön is szeretik, becsülik a magyar művészeket. . Minden külföldi tűmén ősz- szeakadnak egy-két ott élő magyarral. — Szakadó esőben, késő este érkeztünk meg Madridba, egész napos utazás után. A téren, a cirkusz mellett már ott várt bennünket egy öregúr. „Csakhogy mrp,yil|rir” — fogadott. „Iát várom egész délután magukat, hogy segítségükre lehessek.” S tolmácsolt, kalauzolt és ott tapsolt esté ről estére a nézőtéren is. Most, hogy elkészülőben a cirkusz, egyre több gond, feladat hárul az igazgatónőre. — Már összeállítottuk a nyitó műsort. A legjobb hazai cirkuszművészek lépnek fel Megújult környezetben, új felszereléssel, kosztümben lépnek majd a közönség elé. — Milyen lesz a műsor? — A klasszikus cirkusz elemeit egyesíti a modern törekvésekkel. Az ősi hagyományokra épülő játékot a rendezés, az előadásmód, a kosztümök teszik majd maivá. Próbálkozunk új műfajokkal is. Ilyen kísérleteink már kosáéban is sekeresek voltak. — Például? — A Liverpool cirkuszban egy angol beatzenekar szerepelt betétszámként. Tavaly japán női beatzenekar, cigányzenekar adott színes betétműsort. Persze a cirkusznak azért az évezredes hagyományok szellemében cirkusznak kell maradnia! Az új cirkusz terveit Fazekas István, a KÖZTI mérnöke készítette. Aréna alakú nézőterén kétezren foglalhatnak helyet. Rejtett fűtés, kényelmes ülőhelyek, emeletes előcsarnok, modem világítási és hangtechnikai berendezések szolgálják a nézők kényelmét. Az istállókban szagelszívó berendezést helyeztek él, hogy szünetekben, műsoron kívül is megtekinthesse a közönség az állatokat. A porond kívánság szerint vízimedencévé vagy jégpályává alakítható. A vadállatok ketrece gombnyomásra emelkedik a porondon. — Mikor nyílik a cirkusz? — Reméljük, rövidesen. • Kádár Márta Vígopera — debreceni módra rülmények között játszhatnak Vígoperával lepte meg kedden és szerdán a Salgótarján ni közönséget a debreceni Cs komád Színház operatársulata. Olyan komponistának hozták él a művét, aki a kacagta tás. a humor, a vidám szóváltások, a csevegés mestere. Donizetti 1843-ban írta a Don Pasqualet, mindössze tizenkilenc nap alatt. Akármennyire is hihetetlennek tűnik ez az idő, nem fér hozzá kétség, a zeneköltő a zeneirodalom egyik remekművét alkotta meg benne. A debreceni operatársulat 1965-ös nyíregyházi bemutatójának felújítását láthattuk. Kertész Gyula Erfkel-díjás, a tőle megszokott szellemességgel, pergőén rendezte a darabot. S nem hiába, vígoperáról lévén szó. az előadás menetén érződött: a Don Pasquale a szereplőgárda egyik legkedvesebb operája. A vígjáték komoly követelmény elé állítja az énekesszólistákat. HangUag igen igényes énekszólamok, ízig-vérig húsból való embereket kall megformálni. S mindezen túl a szerepkörök elengedhetetlenül megkövetelik a felfokozott színészi játékot is. Kacagás és líra, e két színpadi elem ötvözete érvényesült a debreceniek előadásában. Mielőtt egy-két szót szólnánk az előadókról, külön is beszélnünk kell az ötletes „íregoli’’-díszlet,, a „kifordí- tom-befordítom” elemek alkalmazásáról. Hosszú idő után a Don Pasquale az egyetlen darab (beleértve a prózát is), amelyiket az eredeti bemutató teljes díszletével láthattunk a megyeszékhelyen. Az ötletes megoldás eredetileg is kamaraszínpadra készült, s így a nyíregyháziak jóvoltából lemérhettük, mennyire lényeges, ha a megszokott köa színészek, mennyi segítséget, biztonságot jelenít ez számukra. A szólisták közül Marsay Magda Liszt-díjas Norina alakítása emelkedett ki. Természetesen könnyedséggel, hallat, lan intonációs biztonsággal szólaltatta meg a bravúros szerepet. Magas hangfekvésekben indított pianói élményt jelentettek. Színészi játéka is kiemelkedő volt. Emestót Karnaiusz Tibor alakította. Szép hangjára az elmúlt évadban figyelhettünk fel. Lírája méltó volt Marsay előadásához. Az opera másik kulcsfiguráját, a címszerepet Tóth József szólaltatta meg. A megleokéztetett, öregedő Don Pasquale házsártos alakját szem előtt tartva mintegy a hős szerelmes figuráját játszotta meg, humorral, gúny. nyal. nevettető erővel. Mind|í NÓGRÁD - 1970. október 3., szombat Tv-müsor Nemesftiirty István: Tizennégy vértanú. (Kedd, 20.20) A televíziós műfajra íródott műben a szerző a szabadságharcnak azt az időszakát idézi fel, amely már az újbóli Habs- burg-uralom éveire esik: az aradi tizenhárom kivégzését, Haynau garázdálkodását. A tizennegyedik tábornok Kazinczy Lajos volt, akinek kivégzésére azért nem kerülhetett sor a többiekével egyidő- ben, mert Haynau vele szemben személyes gyűlöletet is táplált. A dráma az ítélethozatallal kezdődik, s a cselekmény során vissza-visszape- regnek az események, a dicső harc főbb állomásai. Igen sok olyan része van a műnek, amely — dokumentumok alapján — szó szerinti szöveg. A vád tanúja (szombat, 20.00). A világhírű angol de- tektívregény-írónő Agatha Christie krimiszínműve nyomán készült magyarul beszélő amerikai film. Hazánkban 1962-ben mutatták be a frappáns, kiszámíthatatlan fordulatokban bővelkedő filmet, amely még a végkifejlésnél is Kép a „Mélyhűtött szerelem” című nyugatnémet tv-filmből. A tv október 10-1 (szombati) műsorához! Jelenet Bartók: „Csodálatos mandarin” című táncjátékából. A tv október 7-i (szerdai) műsorához! Skoda Bulgáriában fi I vakmerő kanyarokat vesz a cselekmény lebonyolításában. A film jó része tárgyalóteremben játszódik. Gyilkossági ügyről van szó... Az emlékezetes alakítást nyújtó védőügyvédet Charles Laughton (Csákányi László) alakítja, a feleséget a világhírű Marlene Dietrich, a férjet Tyrone Power (Lukács Margit, Kállai FereiTC). Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig. (Vasárnap, 20.05). A kétrészes színmű közvetítése a Thália Színházból, felvételről. Egy éve mutatta be a Thália Színház az író által 1921-ben színpadra írt művet. Egy becsületességre vágyó fiú — a debreceni kisdiák, Nyilas Misi— találkozása, összeütközése az általa ideálisnak és tisztának tűnő társadalommal. Nyilas Misi szerepét az eltelt fél évszázad alatt már többen játszották: Gobbi Hilda, Berek Kati, Horváth Teri, sőt egy kisfiú is a sorban — Tóth Laci, most a nemrég végzett Monori Lili alakítja. A. Gy. Bolgár—csehszlovák egyezmény alapján a sumeni Mada ra-üzam hamarosan megkezdi a Skoda-teherautók gyártását. Befejezéséhez közeledik a szereidé szalagsorának építése és megtörtént az első bolgár szakemberek kiképzése is. Csehszlovákiából eddig 15 darab 10 tonnás teherautó alkatrészei érkeztek meg, amelyeket a közeljövőben szerelnek össze. Ez év végéig 200 teherautónak kell elhagynia a sumeni gyár kapuik. ezek mellett természetes volt, boihó és bárgyú, eltévedt és meggyötört, de egyben emberileg miindeint beismerő figura. MaiLateséa orvos figuráját Gazsó János keltette életre, méltóan csatlakozva a fiatalok. Emestó és Norina kettőséhez. Tréfás György felvillanásszerű szerepe a jegyző alakításéban méltó a többi alakításhoz. A Szabó László által vezényelt debreceni MÁV filharmonikus zenekar igényesen oldotta meg az ötletekben dúskáló, szellemes zenét. Könnyed dallamformálások keveredtek bravúros, szólisz- tikus részletekkel. A zenekar plasztikusan illeszkedett az énekesekhez, mértéktartó partnernek bizonyult Az énekkar szerepe ebben a vígjátékban nem jelentős, háttérbe szorul a szólistákkal szemben. A felfordított ház láttán mulató házniép brilüánsan megírt betétjét lelkesen és biztonságosan oldották meg. Csányi Árpád Jászai-díjas ötletes díszleteit már említettük. Greguss Ildikó jelmezei korhűek voltak M. Zs. KOSSUTH RADIO: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Nótacsokor, csárdás csokor. — 9.30: Variációk zongorára. — 10.05: Rádiószínház. Egy keresztespók tapasztalatai. László Anna ráúiőjátéka. — 11.23: Fúvószene táncritmusban. *— 11.35: Haydn; G-dúr szimfónia. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. —. 13.50: Nem vállalunk felelősséget. Várkonyi Endre írása. — 14.08: Ránki: Filmmelódiák. (Körmendiegyüttes.) _ 15.20: Csak fiataloknak! Komjáthy György tánczene- műsora. — 16.05: Rádióreklám. _s 16.08: Kozsibrovszky üzletet köt. Mikszáth Kálmán elbeszélését rádióra alkalmazta: Homoródy József. .— 16.37: Szombat délután, — melynek nagy részét Mar- seille-ben töltjük. 17.54: Üj lemezeinkből. — 19.50: Ablak. Egy óra Galambos Erzsivel. — 20.50: Lemezmúzeum. Mattia Battistini énekel. »- 21.10: Amiről jobb nem beszélni: Változatok egy témára. — 22.20: Táncoljunk! — 0.10—1.S8; Melódiákoktól. PETŐFI RADIO: 9.07: Bach: 1. brandenburgi verseny. — 9.30: Két szerelem. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 12.00: Régi magyar dalok és táncok. — 12.20.: Gianni Schicchi. Részletek Puccini operájából. — 13.30: Francaix: Trió. — 14.00: Napraforgó. . . A Gyermek- rádió órája. 15.05: Hans Schmidt- Isserstedt operafelvételeiből. — 15.30: Falvakban, mezőkön. Szerkesztőségi beszélgetés a Falurádióban. — 16.05: Egy hír a mik. roszkőp alatt. Dr. Eke Károly műsora. — 16.20: A hét műsorából. — 18.10: Kiváncsiak Klubja. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19.00: Kórusok magyar költők verseire. —' 19.30: Britten: Éjszakai dal. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye a budapesti zenei heteken. — 21.50: Elátkozott udvar. — Ivó Andrics kisregényét rádióra alkalmazta: Szabó József. — 22.35: Romantikus muzsika. — 23.15; ifjú szerelmesek elégiája. Részletek Henze operájából, t— 24.00— 0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismertetés. — a.dl: Tonio Kroger. Thomas Mann elbeszélésének magyarul beszélő tévéfilmváltozata. ‘ — 10.25: Tetlk hadnagy. Szovjet balettfilm. — 11.10: Magyarázom a jövőnket. Magyar rajzfilmsorozat, 8. rész. 1—: 11.25: Látványosság mindenütt... Marcbe. Útikalauz: Armando Francion, Margherita Guzzinati. — 15.58: Müsorismerte- íős. — 16.00: Barátom, a miniszter. Szatíra két részben. — 18.05: Irányzatok a XX. század képzőművészetében, 3. Szürrealizmus. 18.25: Hírek. — 18.30: Reklámznüsor. — 18.35: A színész és az ügynök. Emlékezés Tímár Józsefre, halálának 10. évfordulóján. — 19.15: Cicavízió. .. — 19.25: Aktuális riportműsor a Parlamentből. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Köztünk maradjon! Tabi László ötperce. _ 2 0.25: Elő Klára. Ballada. (14 éven felülieknek.) — 21.10: A Magyar Televízió bemutatója Bartók Béla: a kékszakállú herceg vára. Operafilm. _ 22.10; Tv-hir. adó — 2. kiadás. — 22.30: Éjszakai előadás. Asszonyi álmok. Magyarul beszélő svéd film. SZÍNES, MŰSZAKI KÍSÉRLETI ADAS: 21.10—22.10: A Magyar Televízió bemutatója: Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára. Operafiim. BESZTERCEBÁNYA; 10.00: Kiki és Miki amerikai rajzfilmsorozat — 10.30: Dalok. — 17.10; a négv tankista és a kutya. (Lengyel tvsorozat, I. rész.) — 19.00: és 22.00- Tv-híradó. — 20.30: Hárman a bűnügyi rendőrségtől. NDK tvsorozat, Hl. rész. — 21.00: Esztrád- műsor. — 22.10: Ahol az ördög is tehetetlen. (Cseh filmvígjáték.) Véradófelelősök továbbképzése Egynapos továbbképzésen vettek részt a salgótarjáni véradó- felelősök. a képzésen mintegy negyvenen ismerkedtek a véradófelelősök időszerű feladataival. Szó volt többi között a véradófelelősöknek a véradások előkészítésében vállalt szerepéről, a véradók megbecsüléséről. Előadást tartottak a rendkívüli behívások fontosságáról, a készenléti brigádok jelentőségéről, a vérellátás aktuális gyakorlati kérdéseiről, az újszülöttkori vércserékről, a művese alkalmazásáról.
