Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-28 / 253. szám
'Kongresszusra készülve A megítélés mércéje A BESZÁMOLÓ, s a (kongresszusi irányelveket megvitató párttaggyűléseken egyaránt, sok szó esett, illetve esik a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységéről. Az elmúlt esztendők együk fontos jellemzője kétségtelenül a vezetés színvonalának napirendre kerülése volt. Érthető tehát, ha maguk a vezetők is a figyelem kereszttüzébe kerültek. Működésüket (beosztottjaik kritikusan szemlélik, s ugyanakkor a felsőbb irányító szervezetek is nekik címezik az észrevételeiket, bírálatokat. Mindezt egészségesnek, mert segítő szándékúnak ítélhetjük meg. Egy valamin azonban érdemes elgondolkodni: reális-e mindenkor a megítélés mércéje? A gondolatot egy taggyűlésen hallott felszólalás sugallta. A szót kérő művezető a gyár derék emberei közé tartozik, nehéz helyzetekben sűrűn bizonyította rátermettségét, szakmai hozzáértését, s lelkesedését. Jó szándéka tehát elvitathatatlan, mégis, szavadban furcsa elegyet alkotott a jogos bírálat az oktalan követelődzéssed, a megtehető, de meg nem tett cselekedetek számonkérése az irreálissal, a meg nem tehetővel. Elmarasztalta például a gyárvezetést, azért, mert újabb egy évvel elhalasztották az energiarendszer rekonstrukcióját, az energiatelep olajtüzelésre való átállítását. A válaszadáskor kiderült: bár valóban minden eszköz rendelkezésre áll a rekonstrukcióhoz, a halasztást azért határozták el, mert két év múlva a gyár rákapcsolhatja vezetékeit az országos földgázhálózatra. Az elmarasztalt „tétovázás” tehát nagyonis céltudatos előrelátás, távlatokban való gondolkodás. Kétféle tanulsága is van az említett felszólalásnak. Az egyik: mivel jogos és jogtalan keveredett a szavakban, a megbírált gazdasági vezetőik azt sem szívlelték meg, fogadták, él, amiben valóban vétkesek, amiért elmarasztalhatok. A másik: ha jobb a gyáron belüli információs rendszer, ha a vezetők fontosnak tartják az emberek tájékoztatását, akkor nem élhetett volna a köztudatban, hogy a tervezett rekonstrukciót fehetetlenkedés akadályozza, hanem értesülnek a földgáz bevezetésének lehetőségeiről, előnyeiről, s ennek megfelelően alakítják ki véleményüket. A figyelem kereszttüze, a sokfelei egy helyre címzett bírálatok feszült idegállapotot teremthetnek, s abban nehezebb dolgozni, hisz’ az idegesség és a tárgyilagosság, a (hevesség és az alapos megfontoltság nem éppen édestestvérek. Ezért fontos a megítélés mércéje, az, hogy a megtehető és a megtett kerüljön mérlegelésre. A vezetés, helyzeténél Eogva, sűrűn kénytelen kétféle nyomás sodrát is állni. Egyik oldalról a törvények, rendelkezések, felsőbb utasítások alkotják a cselekvés medrét, a másik oldalról meg az egyéni és a csoportérdekek, a jogos és jogtalan kívánalmak formálják vagy szeretnék formálni e medret. A meder szélessége, mélysége, a partvonal egyenessége nem csak geog- ráfiailag meghatározója a víz sodrának, hanem (képletesen, példánk esetében is. A vezetésnek — különböző mértékig ugyan — igazodnia kell a mederre, a cselekvésre ható erőkhöz, akár föntről, akár lentről is származzanak azok. Igazodnia, azaz: mérlegelnie, mi hasznos, mi nem, mi a kötelező, s mi az önkéntes, mi a törvényes, s mi a törvénytelen. S ez még mindig csak a dolog egyik része. Hiba lenne ugyanis elfeledkezni arról, hogy a gazdasági, műszaki vezetésnek nem csak a lehetőségekkel, hanem az adottságokkal, sőt, az örökséggel is számolnia kell. Azzal például nagyon sok gyár esetében, hogy a géppark jelentős hányada elöregedett, korszerűtlen. Azután: a munkaerő képzettségével, az anyagmozgatás helyzetével, a kooperáló partnerek vállalta határidőkkel, mindazzal, amik szerepet játszanak a termelési körülmények és feltételek bonyolult összességében. Ide tartozik az .is, hogy sok tekintetben még hat a régi irányítási rendszer — objektív és szubjektív értelemben egyaránt —, működnek a beidegződések az irányítás, a vezetés, a végrehajtás minden szintjén, hogy a vezetés lényegében átmeneti időszakot él át, amikor sok dolog a már nem és a még nem állapotában található. Közhely, hogy nem könnyű vezetőnek lenni, s ezt — a többi között — a kongresszusi előkészületek jegyében lezajló taggyűlések is igazolják. A kommunista kollektíva józan szigorúsága, mérlegelő képessége, s a biztosítéka annak, hogy a megítélés mércéje mint minden másban, a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységének esetében is a realitás, a valós lehetőségek és a tények összevetése legyen. A másik biztosítékot maguk e vezetők nyújthatják. Azzal, hogy tiszta képet adnak tevékenységükről, őszinte tájékoztatást. S azzal is, hogy elfogadják azt, ami jogos észrevétel, bírálat, s türelmes, okos, érvelő szóval győzik meg a tévedőfcet, a mércét irreális magasságra helyezőket. EGT VALAMI ugyanis kétségtelen. Bár sokféle és sokak állította a mérce, az érdekek végső soron egybeesnek, s az eredmények —„ ahogy az esetleges kudarcok is — közösek. M. O. A községi közős tanácsok Százával, eprével élnek, s dolgoznak közöttünk olyan emoerek, akiknek anogy mondani szokás: „nem kenyerük a beszéd”, nem dicsekednek eredményeikkel, hanem napról napra tetteikkel bizonyítják, hogy cselekvő reszesei a termelésnekKikről is van szó? Az üzemi szocialista brigádok tagjairól, akik évről évre többet vállalnak, növelik a követelmények mércéjét magukkal szemben. Újítókról, feltalálókról, kiváló dolgozókról, társadalmi munkásokról, akik sokszor szabad idejüket is feláldozva, törik a fejüket a vállalati problémákon, a korszerű technológiai eljárásokon, ésszerű elképzeléseken, lelki- ismeretesen intézik dolgozótársaik ügyeit. ök mindig új ötletekkel jönnek, szinte kimerítheteüe- nek a jó elképzelésekben. Nélkülük egyetlen üzem sem tudná eredményesen megoldani a termelési, műszak-technikai színvonal emelésének feladatott. Sokirányú tevékenység Általában nincsenek reflektorfényben, nem egyszer maguk az üzemi vezetők is természetesnek tartják helytállásukat. Megyénkben a Szocialista címet elnyert brigádok száma az elmúlt négy évben megkétszereződött, tagjai között található közel 13 ezer ipari és mezőgazdasági dolgozó. Tevékenységük nyomán sokat fejlődött a munka és közöse^ iránti szocialista magatartás. Szép példák sokaságával bizonyítható, hogy újabb munkasikerekkel készülnek a párt közelgő X- kongresszusára. Javítják a termelékenységet és az önköltséget. A bel- és külföldi piac igét nyeihez alkalmazkodva, teremtik meg a nagyob vállalati jövedelem elérésének feltételeit. E nemes törekvések során a szocialista brigádok tagjai közül egyre többen felelnek meg a kiváló dolgozó kitüntetés követelményeinek. Az elmúlt évben csaknem háromezren részesültek ebben a megtiszkal másokat is nagyobb lendületre serkentenek. Ma már senki előtt nem kétséges, hogy az eredményesebb és gyorsabb munka, a megfelelő munkakörülmények kialakítása csak valamilyen újítással érhető el. A kiváló dolgozók termelési eredményei mögött is rendszerint kimondva, vagy kimondatlanul újítás, korszerűbb technológiai eljárás alkalmazása áll- Ahogy nő a termelés műszaki színvonala. egyre nagyobb szerepet kapnak a gondolkodó emberek. Sokszor elhangzik az a megállapítás, miszerint a technika fejlődésével egy- időben csökken az újítások lehetősége. Ez így nem igaz. A megoldásra váró feladatok bonyolultabbak, összetettebbek, nagyobb hozzáértést igényelnek a javaslatok kidolgozóitól. Tettre készek A kiváló dolgozók többsége egyre inkább megfelel a növekvő követelményeknek. Jelenleg is majdnem ezer rendszeres újító és feltaláló tevékenykedik a megye üzemeiben. Egy év alatt 30 millió forint megtakarítást értek el javasjataikkal. Ennek nyomán megérdemelten jutottak több mint egymillió forint újítási jutalomhoz- Hasznos munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz, hiszen a végbemenő üzemi rekonstrukciók és ipar- telepítések 6zámos lehetőséget kínálnak a termelés gazdaságosságának .javítására. A tettre kész emberek eredményei elgondolkodtatóak, s egyben azt is jelzik, ha jól gazdálkodunk. a felhalmozódott szellemi és fizikai képességeikkel, ha elhárítjuk az akadályokat, az alkotó emberek elől, még nagyobb sikerek születhetnek. Milyen problémák jélent- keznek ? Nem mindig nem megfelelő az anyagi, erkölcsi elismerésük, s az utóbbi időben az önérzetüket is sértette a munkaerő-vándorlás következtében előállt megkülönböztetés, az egészségtelen bér- verseny. Az üzemek gazdasági vezetői számtalanszor elmulasztják a részükre a feltételek biztosítását. Kevés vállalatnál van arra lehetőség, hogy az emberek kísérletezzenek, szakmai kérdéseket megbeszéljenek. Ahol korábban volt például újítási műhely, ott is megszüntették. A műszaki fejlesztési feladatokat sem ismerik meg eléggé a szocialista brigádok tagjai, a kiváló dolgozók. Nem szervezik a fizikai és műszaki dolgozók együttes cselekedeteit az üzemi körülmények javításában- Jelentkezik bizonyos fokú elzárkózás az új kezdeményezésekkel szemben, hosszú a korszerű eljárások kidolgozásának és bevezetésének folyama, ta. Érdemek alapján Az is előfordul, hogy túlzott anyagiassággal „vádolják” a józan gondolkozású, állandóan újat kereső embereket. A helyes közvélemény kialakításához több segítséget kell nyújtaniok szakszervezeti és gazdasági vezetőknek. Akkor tesznek jó szolgálatot az ügynek, ha a kitüntetések jogosultságának elbírálásánál a tényleges érdemek alapján döntenek. A X. kongresszus irányelvei megfogalmazták, hogy a vállalatok vezetői „bátrabban léphessenek elő szocialista szemléletű, a párt politikáját értő, felkészült és nagy élet- tapasztalatú munkásakat, nőket, tehetséges fiatalokat”. E fontos kérdés megoldásánál elsősorban azokra gondolunk, akik évek óta a termelés fejlesztése érdekében tevékenykednek, újítókra, kiváló dolgozókra,, szocialista hri* gádok vezetőire és tagjaira. Ök már bizonyították, hogy többre képesek, nagy részük politikailag, szakmailag állandóan képezi magát, erre vállalásokat is tesz. Élen járnak társadalmi munka végzésében is. Számolni kell velük • Minden bizonnyal ez lehet az a tartalék, mellyel az eddigieknél jobban kell élniök a vállalatok párt- és gazdasági vezetőinek. Hiszen ezek az emberek gyakorlati munkájuk során értékes tapasztalatokat szereztek, alkalmasak arra, hogy dolgozótársaikat irányítsák, neveljék, és ezzel egyidőben tovább képezzék magukat. A végbemenő műszaki-technikai fejlődés új lehetőséget nyit. izgalmas feladatot' jelent számukra. A vállalati irányítók csak akkor tudják eredményesen megvalósítani a negyedik ötéves tervi célkitűzés seket, ha számítanak a sokezres tettre kész ember segítségére, érvényt szereznek a kongresszusi irányelvekben rögzített elveknek. Solymosi Imre „Gázszállítás mindenféle gépkocsival” címmel nemrég humoros cikket közöltünk. Szóvá tettük, hogy Balassagyarmaton egy fuvarosvállal- kozó azért volt kénytelen a cseregázpalackok ide-oda szállítására alapozott iparát visszaadni, mert alig akadt ember, aki megrendelésekkel látta volna el. A fogyasztók ehelyett vállalatuk személyes teherautóit, sőt, autóbuszait veszik igénybe, nem kis kárt okozva ezzel a népgazdaságnak. Ennyi volt a cikk, nem több. A gázcseretelepre történő fuvarozás megoldására — mivel célunk főként a közvélemény felrázása volt — már nem tettünk javaslatot. Többen, akik a cikk mondanivalójával egyébként egyetértettek, kifogásolták: a feketén fuvarozók kifigurázásán túlmenően arra is javaslatot kellett volna tenni, hogy ezentúl milyen formában történjék a gázszállí- táa. Harmincöt halálos baleset A MEDOSZ-ban összesítést készítettek a mezőgazdaság balesetvédelmi helyzetéről. Megállapították, hogy az óvó- rendszabályok ellenére még mindig sok a baleset. Az illetékesek különösen azt tartják aggasztónak, hogy megnőtt a súlyos kimenetelű és a halálos balesetek száma. Idén ösz- szesen 35-en vesztették életüket. A fegyelmezetlenség és a szabályok be nem tartása miatt az összes halálesetek 40 százaléka a szállításoknál adódott. A vizsgálat alapján az illetékesek isimét felhívták a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek figyelmét arra, hogy a személy- és áruszállításnál fordítsanak még nagyobb gondot az előírások betartására. Nos, hogy a megoldást sürgetők érdeklődését kielégítsük, örömmel közöljük a hírt, miszerint a Fodrász Ktsz — szolgáltatásait bövítvén — ez év negyedik negyedévére megrendelt egy háromnegyed tonnás tehergépkocsit, mellyel a lakosság gázpalack-, fűtőolaj- és egyéb hasonló jellegű szállításait akarja segíteni. Remélhetőleg a ktsz nagyobb reklámot csinál magának, mint a mindvégig ismeretlen magánvállalkozó, s szállításait gyorsan, és főként olcsón fogja végezni. Újra adott tehát a lehetőség a gázpalackok, s egyéb kisebb formátumú áruk szállítására Balassagyarmaton. Most már csak a jó érzésű, a köz ügyeivel is törődő gazdasági vezetőkön múlik: befellegzik-e a gázpalack-feketefuvaroknak, lesz-e sikere a vállalkozásnak — avagy minden marad a régiben? A tanácsok megalakulásának 20. évfordulóján beszélnünk kell a községi közös tanácsok jelentőségéről is. Ebben az évben a községi közös tanácsok létrehozásának fontos állotrrfásához érkeztünk. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján Nógrád megyében huszonöt közös tanács kezdte meg munkáját. E& a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eddig önálló községi tanácsok a jövőben önkéntes elhatározás alapján közös tanácsban folytatják munkájukat. Ez nagy lépést jelent a községi tanácsok nagyobb önállóságának kibontakoztatásához. Működésük számos új lehetőséget rejt magában. Itt külön hangsúlyoznunk kell, hogy nem lezárt intézkedésről, hanem folyamatról van szó, amelyből következik, hogy a következő években is sor kerül a tanácsok összevonására, A közös tanácsokba szerveződött községek anyagi és szellemi erejének egyesítése — ezt a gyakorlat már az elmúlt hónapokban is bebizonyította —, olyan erőt jelent, amely rendkívül meggyorsíthatja a települések fejlődését. Az előnyök, amelyek az ösz- szevonással járnak, nyilvánvalók. Mégis akadtak, ha elvétve is, ellenzői a tanácsösz- szevonásnak. Komoly gond volt — elsősorban társult községeknél —, az önállóság feladása. Nem egy esetben, pontosan a kistelepülések esetében mutatkozott ez az ellenállás. Pedig elsősorban a kis községek számára jelent hathatós előnyöket. és nagyobb fejlődési lehetőségeket, az összevonás, magyarán több pénzt előrehaladásukhoz. Előfordult az is, hogy személyes kérdések, vagy vélt előnyök érdekébe« ragaszkodtak a külön tanácsokhoz. Az előrehaladásnak kulcsa az anyagi és gazdasági javak egyesítése. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert a jövőben még inkább fokozni kell a több község összefogásából közösen megvalósítandó létesítmények építését. Ezekre egy-egy község önmaga erejéből nem lenne képes. A községek egyesülési törekvései egyúttal a bizalom kifejezői is, más közösségek iránt. Tartós együttműködés csak ott lehetséges, ahol ez a közösségi szellem uralkodik, és ennek kialakításán a falvak vezetői nap mint nap munkálkodnak. Nem járunk mesz- sze az igazságtól, ha azt mondjuk: a közös tanácsok szervezése, a tanácsok együttműködése nagyon fontos politikai feladat. Községi pártszerveink, tanácsaink a lakosság zömét meggyőzték a közös tanácsok létrehozásának szükségességéről. Az alakuló tanácsüléseket mindenütt a kölcsönös bizalom légköre jellemezte. Szólnunk kell arról is: tanácstagjaink is nagy politikai felelősséget éreznek, hogy az új közös tanácsban is megmaradjon ez a szükséges bizalom. A néhány hónapos együttműködés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a társközségek tanácstagjainak aktivitása fokozódott. Ugyancsak erősödött és rendszeresebbé vált a tanácsok munkája. Ez pedig azt jelenti, hogy a tanácsösz- szevonások mai életünknek fontos és elengedhetetlen mozzanatai. Dr. Fekete Mihály a megyei tanács csoportvezetője NÓGRÁD — 1970. október 28.. szerda 3 Akikre mindig leltei számítani ZüBx8 tatot az alkotó erüknek tettetésben. PéldamutatásukFotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj 2000 forintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat október 1-tol 1971. március 31-ig tart. Bárki többször is beküldhet fényképet, így több pontot gyűjthet és nagyobb esélye lehet a kitűzött díjakra. Tarjáni József (Salgótarján) „Gabonatisztítás” című fényképét a zsűri 7 pontra értékelte Gázszállítás — egyféle gépkocsival? *. L.
