Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
Elöwid hírek A „FEKETE BOROSTYÁN” Riga likőrgyárábain új ital- fajitával bővítették a választékot. Az új ital neve: „Fekete borostyán”, egy Rigáiban régóta ismert ital receptje alapján készítették el, újabb ízeikkel és gyógyhaitással gazdagítva azt. A „Fekete borosítyán” 45 fokos égi 24 féle összetevőből áll. Egyebek között van. benne tárnics és valériánagyökér, üröm, menta, hársfavirág, tölgyfakéreg, szerecsendió, friss málna, szárított fekete- áfonya stb. A kellemes, kesernyés aromiájú, enyhén kara- mejlies ízű „Fekete boros- tyán”-t 28 országba 'exportálják. ANYATEJ ÉS A RÁKKUTATÁS Anyatejeit gyüjtt rákkutaftá- si célokra a texasi Houston Egyetem kutaitólintéizeitie. Azt akarják megvizsgálni, hogy vajon a mellrák nem egy ragályos vírusos megbetegedés-e, amely esetleg már a szoptatás során az anya,tejjel terjed. A kutatások tárgyát képezi az ia, hogy öröklődik-e a hajlam a mellrákra. OSZÖ ATOMERŐMŰ Üsző atomerőművet tervez két japán óriás vállalat. A 2000 megawatt teljesítményű erőművet a parttól 5—6 kilométeres távolságban 100 méter mély vízben fogják lehorgonyozni, valószínűleg a Sa- gami-öbölfoen, Tokiótól délnyugatra. A forró víz-reaktorral működő erőmű óriási acéltartályból áll, amelynek hossza 190 mébsr, szélessége 157 méter, magassága 87 méter lesz, két gianerátoirának mindegyike 1000 megawatt áramot fog adni. Az úszó erőmű 400 millió dollárba kerül. PÉNZLELETEK TITKA Észtországiban csupán a hár ború óta eltelt években tizenöt alkalommal bukkantak jelentős pénzleletre, összesen több mint tízezer régi pénzdarabra. A pénzeket a föld mélyében, épületek alapzataiban és falaiban találták. Az Észt Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete archeológiái és etnográfiai osztályának gazdag gyűjteményében több mint 100 (KM) régi pénzdarab található, köztük jó néhány páratlan lelet. Az időszámítás utáni első századokból származó római dinárok, arab, perzsa és egyéb pénzérmék rendkívül érdekes, anyagot szolgáltatnak az ősi idők társadalmi viszonyainak, az egyes népek, államok és földrészek kereskedelmi kapcsolatainak kutatásához. Harc a csendért Azt mondják, hogy Richard Wagner, a nagy német zeneköltő csak teljes csendben tudott dolgozni, ezért üvegcseréppel szórartta be háza környékét, hogy még a mezítlábas utcagyerekeket is távol tartsa otthonától. Carlyle, a neves angol történész pedig feleségével összevásároltatta a környékük összes macskáit és kakasait, annyira zavarta a cicák éjszakai „koncertje” és Is sejtették — mondotta egy neves szovjet professzor —, hogy valóságos „trójai faló” az emberiségnek átadott ajándékuk, az automobil. Elvileg legszerencsésebb volna a zajt még csírájában, keletkezésekor elfojtani, ez azonban csak távoli vágyálom: Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy az ártalmas méreteket öltő, idegeket kikezdő zaj ellen világszerte harcot része ne terjedjen át a szomszédos helyiségekbe, ha a közöttük levő fal vékony. Éppen ezért a válaszfalakat — a vastag, ma már korszerűtlen téglafalak helyett — többrétegűre készítik, megfelelő hangszigetelő sáv közbeiktatásával. A födémeket, amelyeket nem annyira a léghangok, mint inkább az ún. kopogóhangok ellen kell szigetelni, megfelelő vastagságú műanyaghabbal és padlóburkolattal látják el. Századunk, amely az említett magas zajszintet az emberiségre rászabadította, ugyanakkor nagyszerű,^ új anyagokat is állított elő a védekezéshez. A habanyagok ezek, főként a polisztirolhab, és a poliuretánhab. Nem véletlen, hogy a világ sztirol- por-termelésének 70 százalékát ma már az építőipar használja fel. Se szeri, se száma a különféle hasznos szendvicsszerkezeteknek, a betonhoz tökéletesen kötődő, a helyszínen felhabosítható kiöntő-változa- toknak, a habbélésű, könnyű falszerkezeteknek. Hogyan védekezhet az ember a lakásába behatoló zajjal szemben? Az utcai zaj ellen ma még igen kevéssé véKiváló hangelnyelő képességű műanyaghab a kukorékolás. Ma kétségtelenül találékonyabbaknak kellene lenniük mindkettőjüknek, hogy az autóforgalom zaját, a repülőgépek harsogását, a szomszédok rádiójának böm- bölését és a modem élet sok más zajforrását el tudják hallgattatni. Egy kutatócsoport; két teljesen egyforma munkahelyiség közül az egyiket nagymértékben zajmentesítette, a másikban meghagyta a „normális” zajszintet. A két helyiség dolgozóinak munka tel jesítmén'-ét egy év múltán , összehasonlították, és kiderült, hogy a csendesebbikben 8 százalékkal magasabb volt a munka- teljesítés. Postahivatalokban végzett vizsgálatok hasonlóképpen azt mutatták, hogy amikor a zajszint emelkedett, a munka termelékenysége mintegy 25 százalékkal csökkent, és a tévedések megsokszorozódtak. A zavaró mértékű zaj nemcsak a munkahelyen hátráltatja tevékenységünket, hanem az otthonunkban is utolér bennünket; az utcai zajértékek pedig sokszor szinte már tetőznek. Daimler és Benz nem hindiettek a kutatók. A zaj elleni küzdelem több fronton folyik. A munkahelyi körülmények tanulmányozásával tapasztalatokat gyűjtenek a zajnak a szervezetre gyakorolt hatásáról. Az építészet frontján igyekeznek racionalizálni a városok és lakónegyedek építkezését, és a lakásokba való zajbeszűrődés hathatós csökkentésére törekszenek. A technika azáltal nyújt segítséget e célkitűzések megvalósításához, hgoy korszerű szigetelőanyagokat, új technológiai megoldásokat dolgoz ki és bocsát a védekezés rendelkezésére. Az építészek ellentmondásos helyzetbe kerülnek a modem építési törekvések során, mivel az épületszerkezeteken áthatoló, ún. léghangok ellen a falak és a födémek a saját súlyuk arányában nyújtanak védelmet. A hanggátló képesség és az építészet technológiai-gazdaságossági szempontjai nem állnak összhangban. Egy adott helyiségen belül ugyanis a hangelnyeletéssel csökkenteni lehet ugyan a zajszintet, de azt nem lehet megakadályozni, hogy a zaj egy dekezhetünk. E zajnak csupán egy részét rekeszthetjük ki a csukott ablak, a leeresztett redőny vagy roletta, illetve az ablak előtti függöny segítségével. A vékony falakon való áthallás ellen az az egyedüli orvosság, ha a fal mindkét oldalára egy-egy hangszigetelő (hangelnyelő) réteg kerül. Űjabban e célra rövid szárú, rostos kőgyapotból és folyékony kötőanyagból előállított, pasztaszerű vakolat is készül, mellyel 10—15 ram vastagságban kívánatos bevonni a falait. A préselt, for- .giács-, vagy farostlemezzel, habosított műanyaggal (Hungarocell) való mindkét oldali borítás is csökkenti a helyiségek zaj szintjét. Sajnos, nem mindig lehet elérni hogy ezek a burkolatok esztétikailag is beilleszthetők legyenek a környezetbe. A födéméken jelentkező kopogóhangok ellen PVC vagy habalátétes PVC-burkolat lefektetésével, sok szőnyeg leterí- tósével lehet védekezni (persze a bennünket zavaró hangok csak akkor szűnnék meg, ha a szomszédos lakásokban hajtják végre e hangelnyeleté- si óvintézkedéseket). Műszál minden mennyiségben Lettországban megkezdték az Ogrszki Kötőipari Kombiná- építését. Az előirányzott kapacitásnak megfelelően a kombinát évente 12 és félmillió különböző kötőipari cikket termel majd. A nagy termelékenységű berendezést, amely biztosítja a szintetikus anyagból készült pamutfonal gyorsított műszaki eljárással történő feldolgozását, már felszerelték. Itt működnek majd a mintanyomásos körkötőgépek,, a sima kötőgépek, amelyekkel a készítmények szélét varrják el. Az utóbbi két év folyamán a Szovjetunióban az Ogrszkin kívül, még két ilyen óriáskombinátot építettek — Kurszkban és Belorusszlbában. A negyedik kombinát most épül Asztrahányban. Ebben a kombinátban a hazai gyártású gépeken kívül beállítanak olyan felszereléseket is, amelyeket az NDK-ból és Bulgáriából hoznak be. Az utolsó öt évben a Szovjetunióban a tri- kotázs felsőruházati cikkek gyártása megkétszereződött. 1969-ben a szovjet üzemek 363 millió ilyen terméket gyártottak, 63 millióval többet mint az előző évben. Zöldség, burgonya — télre, tavaszra Burgonyatárolás hűtőházban A téli és a kora tavassá időszakra nagy mennyiségű zöldséget kell tárolni A tárolás eredményessége attól függ, hogy mennyire sikerül lelassítani a tárolt terményekben a tárolás ideje alatt sem szünetelő életfolyamatokat. Ezek ugyanis csökkentik a termékekben felhalmozódott tartalék tápanyagok mennyiségét. A tárolt terményekben végbemenő életfolyamatok gyorsaságát legnagyobb mértékben a hőmérséklet befolyásolja. A legtöbb zöldségfélénél, plusz egy Celsius-fok körüli hőmérsékleten a leglassúbbak az életfolyamatok. Ezen a hőmérsékleten tárolhatók tehát legjobban, ha ugyanakkor a tárolótér levegőjének páratartalma 85—95% között mozog. Ha alacsonyabb a páratartalom, nagy lesz a párolgásból eredő mennyiségcsökkenés, nagyobb páratartalomnál viszont elszaporodnak a romlást előidéző kórokozók. r Ozon védelmében A kedvező tárolási hőmérséklet és páratartalom szellő- zőberendeaéssel ellátott tárolóházakban és egyenletesen alacsony hőmérsékletű pincékben érhető el. A szellőztetéssel ugyanis nemcsak a hőmérséklet, hanem a páratartalom is szabályozható, és elkerülhető, hogy a terményekben végbemenő életfolyamatok során felszabaduló széndioxid felhalmozódjon, ami a további .normális életműködést gátolná. Amennyiben a szellőztetéssel nem lehet a kívánt mértékben csökkenteni a páratartalmat, klór-kalcium, esetleg más nedvszívó anyag helyezhető a tárolótérbe, mivel ez vízpárát von ki a levegőből Az alacsony páratartalom viszont vízpárologtató edényekkel ellensúlyozható. A tárolótér levegőjét fertőtleníteni kell. Erre újabban az elektromos készülékekkel előállított ózont használják, mert egy-két óra alatt elpusztítják a mikroszervezeteket. A tárolóházak és -pincék előnye még az is, hogy könnyen ellenőrizhető a bennük tárolt termények állapota, és ha szükséges, elvégezhető az átrakásuk. Prizmák, vermek Egyszerű, földbe süllyesztett vermekben és földdel takart prizmákban is sikeresen tárolhatók a zöldségfélék. A prizmák aljában és gerincén, a hossztengellyel párhuzamosan, célszerű azonban lécekből összeállított szellőzőrácsot vé- gigfektetnd, amiből másfél méterenként függőleges szellőzőkürtök nyúlnak ki a prizmát takaró föld fölé, hogy a légcsere zavartalan legyen. Ezenkívül a hőmérsékletet Is rendszeresen ellenőrizni kell, hosszú tokú mérővel, hogy bemelegedjenek a tárolt termények. A hőmérsékletet a szellőzőkürtök lefedésével, nyitásával és a takaró földréteg vastagításával, illetve lehúzásával szabályozhatjuk. Készítenek már' műanyagból is tárolóvermeket. Ezek oldala kettős műanyaglemez, amelyek között faforgács, vagy egyéb szigetelőszalag van, és a föld felszínén prizma alakúra állíthatók össze. Még ha szükséges földréteggel, szalmával is elfedhetők a hidegebb időszakban. Előnyük, hogy gyorsan felállíthatok, könnyen tisztán tarthatók és kis helyen raktározhatok. Csírázásgátlás — vegyszerekkel Minden tárolóban nagy veszteséget okozhat a burgonyagumók csírázása, mivel csökkentik a gumók tápanyag-, vitamintartalmát. A csírázás népr-hat hónapos tárolás után még egyenletesen alacsony hőmérsékletű tárolókban is megindul, és annál erőteljesebb, minél tovább tart a tárolás. Ezért fontos, hogy megfelelő módszereket találjanak a csírázás gátlására. Már az eddigi eredmények szerint is sikeresen gátolható a burgonyagumók csírázása egyes növekedésszabályozó anyagokkal. Többek között a naftalin ecetsav metilésztere, az egyik leggyakrabban használt növekedésszabályozó anyag, még 28 C° hőmérsékleten tárolt burgonyánál is egy évig meggátolja a csírázást. A magas hőmérsékleten is érvényesülő csírázásgátló hatás azért fontos, mert a burgonyából akkor lesz főzés után a legízletesebb étel, ha 20 C°-nál magasabb hőmérsékletű helyen tárolták. Ez viszont csírázásgátlás nélkül nem oldható meg. A csírázásgátló hatású növekedésszabályozó szer a burgonya csomagolására használt papírba felitatva, por alakban kiszórva, vagy oldat formájában a gumókra permetezve, sőt — mivel illékony — a tárolótér légterébe juttatva is használható. Előnye még, hogy nem hatol be jelentős mennyiségben a ^ gumó belsejébe. Ért bizonyítja, hogy a szappanos vízzel lemosott burgonyiagu- mók kicsíráznak. A vöröshagyma és a gyökér- zöldségek kihajtása is gátolható növényszahályozó anyagokkal, azonban ezeknél a zöldségféléknél, még a felszedés előtt el kell végezni a csírázásgátló kezelést. Még kedvezőbb eredményeket értek el a burgonyacsfrá- fcás gátlása terén a radióaktív sugarakkal. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Kanadában már nagyon sok burgonyát tartósítanak besugárzással. Elsősorban a rádióaktív kobaltot használják a burgonya besugárzására. A besugárzott gumókon másfél év múlva sem jelennek meg csírák, és a minőségűk sem romlik. Elérhető tehát, hogy szedéstől szedésig elegendő és jó minőségű burgonya legyen a piacon. Komiszár Lajos NŰGRAD — 1970. október 25., vasárnap 21
