Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
V Stockholmban folytatódik az amerikaiak vietnami háborús bűntetteit kivizsgáló közi bizottság ülésezése nemzetSzovjet segítség a VDK-nak Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Nguyen Cont. a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, a VDK állami tervbizottságának elnökét, aki egy gazdasági kormányküldöttség élén tartózkodik Moszkvában. A megbeszélést meleg, testvéri légkör jellemezte. Csütörtökön a Kremlben megállapodást írtak alá, arról, hogy a Szovjetunió gazdasági és katonai segítséget, valamint hiteleket nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A megállapodások ünnepélyes aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin., A sajtó számára kiadott közlemény megállapítja, hogy az újabb megállapodások a szovjet és a vietnami nép testvéri barátságának további erősítését és a szovjet—vietnami együttműködés kiszélesítését jelentik. (MTI) Partizántámadás A szabadságharcosok csütörtökön két amerikai helikoptert lőttek le és megtámadtak egy amerikai műszaki alakulatot Saigontól északkeletre. A péntekre virradó éjszaka Hűé környékén négy amerikai támaszpontot támadtak a partizánok. Brcmáí—Sdto&d! Javult az európai helyset Bonnban közös sajtóértekezletet tartott Willy Brandt szövetségi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter. Az NSZK két vezető politikusa megvonta a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció egyéves kormányzásának politikai és gazdasági mérlegét. Külpolitikai kérdésekről szólva a kancellár kijelentet te: „a moszkvai szerződés máris előmozdította az európai helyzet kisebb mértékű javulását”. Hangoztatta, hogy az NSZK kormánya az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett száll síkra. Hozzátette azonban, hogy a „tanácskozást jól elő kell készíteni”. Scheel külügyminiszter szerint a „moszkvai szerződéssel megtették az első lépést a Kelettel való »kibékülés« felé! Ezenkívül — tette hozzá „le- -fektették a nyugat-berlini kérdés kielégítő rendezésének alapjait”. A jobboldali körök kormányellenes kampányával kapcsolatban Brandt ismét utalt arra, hogy az NSZK-ban létezik egy jobboldali parlamenten kívüli „ellenzék”. A parlamentben meggyengült szabad demokrata párt helyzetét taglalva Scheel külügyminiszter, mint a párt elnöke ismét elkötelezte magát a szociáldemokratákkal létrehozott koalíció mellett. (MTI) Újabb fegyverszállítás Izraelnek A Washington Posit tájékozott forrásokra hivatkozva jelenti, hogy az Egyesült Államok egy éven belül 200 M—60 típusú modem harckocsit szállít Izraelnek. A 200—220 millió dollár értékű harckocsit a Chrysler Corporation gyártja. A szállítmány része annak az 500 millió dolláros katonai segélyprogramnak, amelyet az Egyesült Államok a következő évben biztosít Izraelnek, és amelyet Izrael a tűzszünet állítólagos egyiptomi megsértése következtében „felborult erőegyensúly helyreállítására” hivatkozva kért. Katonai szakértők szerint az M—60-as harckocsik a legkorszerűbbek. Eddig az izraeli hadseregnek mintegy 1050 amerikai Sherman és Patton, Illetve angol Centurion harckocsija volt. (MTI) Hz H\1D9C küldöttség Szlouákíőban Az NDK jelenleg Pozsonyban tartózkodó párt- és kormányküldöttsége pénteken a pozsonyi várban felkereste Jozef Lenártot, az SZLKP KB első titkárát Ondrej Klokocot, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét és Peter Colotkát, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökét. Ezután megkoszorúzták a Szlovákia felszabadításáért vívott harcok szovjet hősi halottainak emlékművét. Délben az SZLKP Központi Bizottsága a Szlovák Nemzeti Tanács és a kormány díszebédet adott a német delegáció tiszteletére a Divin Szállóban. A szovjet kultúra napjainak magyarországi eseménysorozatára szovjet kulturális delegáció érkezett Budapestre. Képünkön: Ilku Pál, művelődésügyi miniszter üdvözli J. A. Furcevát. a Szovjetunió művelődésügyi miniszterét, a delegáció vezetőjét Szamarkand 2500 éves város Földünk egyik legrégibb lakótelepülése, Szamarkand városa október 24—25-én. ünnepli fennállásának 2500-ik évfordulóját. A szovjet éra hajnalán, bár a szovjethatalom nagy nehézségekkel küzdött, pénzt biztosított a szamarkandi műemlékek restaurálására. Az elmúlt három év alatt az állam több, mint másfél millió rubelt fordított erre a célra. Szamarkand a szovjethatalom évei alatt hatalmas köz- igazgatási, ipari és kulturális centrummá fejlődött. Ma 55 nagyvállalat működik a városban, a többi között a Krasznij Dvigatelj (Vörös Motor) gyár, amely autó- és traktoralkatrészeket gyárt, a gyapotbetakarító gépek gyára, a Kinan szu- perfoszfátgyár, továbbá íelvonóművek, hűtőgépgyár, teaosztályozó és -csomagoló vállalat. A városnak hét főiskolája, tucatnyi technikuma van, amelyekben 50 000 diák tanul. Az elmúlt három év alatt korszerű repülőtér, három szálloda, szélesvásznú mozi épült, szobrot emeltek Dzsáminak és Naveinek, a két nagy költőnek és bölcselőnek, és Ulugbeknek, a közékor híres csillagászának. Várostörténeti múzeum és népgazdasági kiállítás nyílt a városban. A jubileumi ünnepségekre a világ 22 országából várnak vendégeket. (APN) Rendkívüli állapot Chilében Ma elnohválasatás Eduardo Frei chilei elnök a hadsereg főparancsnoka ellen elkövetett merénylet miatt csütörtökön rádió- és televíziós beszédében bejelentette, hogy rendkívüli állapotot rendelt el az egész országban. A rendkívüli állapot már korábban is érvényben volt Santiago tartományban, de az elnök most az ország többi részére is kiterjesztette. Hangoztatta, kormánya mindent elkövet annak érdekében, hogy helyreállítsa a nyugalmat az országban és megteremtse a feltételeket a kongresszus zavartalan munkájához. Ismeretes, hogy a kongresszusnak szombaton kell döntenie az új államelnök megválasztásáról. Santiagöban két napra éjszakai kijárási 'tilalmát rendeltek el. Bevezették a cenzúrát, ideiglenesen felfüggesztették az alkotmányos garanciákat, statáriális bíráskodást léptettek életbe, A chilei rádió egyidejűleg közölte, hogy befejeződött az egységes szakszervezeti központ vezetőségének rendkívüli ülése. A vezetőség úgy határozott, hogy pénteken kétórás országos tiltakozó sztrájkot tartanak a reakciós mesterkedések ellen. Schneider tábornokot a csütörtök reggeli merénylet során három lövés érte, s az orvosok szerint állapota továbbra is válságos. Salvador Allende, a Chilei Népi Egységfront elnökjelöltje a nyugat-berlini SFB televízió- és rádióállomásnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy leendő kormánya „tiszteletben tartja a polgári demokrácia szabályait és ennek keretében tér majd a szocializmus útjára” — hozzátette, hogy a kormány nem lesz szocialista, csak megnyitja a szocializmus felé vezető utat. Allende — akinek elnökségéről szombaton dönt a chilei parlament — kijelentette: meg van győződve a hadsereg lojalitásáról. Arra a kérdésre, hogy Chile Allende elnöksége alatt is elfogadja-e az amerikai katonai segítséget, s tagja marad-e az „merikaközi védelmi rendszernek” a következőt válaszolta: „eleget fogunk tenni vala- valamennyi kötelezettségünknek és tiszteletben tartjuk az országunk érdekeivel összeegyeztethető megállapodásokat.” Kifejtette továbbá, hogy a baloldal ellentétben a jobboldallal, sohasem alkalmazott erőszakot, de — mint mondotta — „forradalmi erőszakkal válaszolunk a nép vívmányainak megsemmisítésére irányuló reakciós erőszakra.” (MTI) Mi lesz Ciprussal ? Andreasz Papandreu, a száműzött görög politikus azt állítja, hogy Görögország és Törökország „egyezményt kötött” Ciprus felosztásáról. Papandreu, aki egykor athéni miniszter volt, most pedig a száműzetésben működő pán- hellén felszabadítási mozgalom vezetője, Stockholmban közölte ezt kőnyomatos sajtó- nyilatkozatban. „Megbízható információkra” hivatkozva azt is hozzáfűzi Papandreu, hogy a „ciprusi kérdés megoldását, amelynek alapja a görög ajkúak lakta Ciprus-Görögországhoz, a török ciprioták lakta részek Törökországhoz való csatlakozása lenne, Athén, Ankara és Washington együttesen határozta el. Papandreu végezetül felszólította Ciprus népét, hogy „harcoljon” az ügylet ellen, s felhívta a görög fegyveres erőket is: „vágjanak vissza a bábklikknek, amely beleegyezett, hogy a sziget egy része török kézre kerüljön”. (MTI) Utolsó szakaszába lépett a választási hadjárat az Egyesült Államokban. November 3-án kerül sor a teljes képviselőháznak, a szenátus egy- harmadának és 35 állam kormányzójának megválasztására. Ezeket az Időközi válasz" tásokat két év választja el a legutóbbi — és ugyancsak két év a soron következő, 1972. évi elnökválasztástól. Bár ez a választás jelentőségében elmarad az elnökválasztásétól, mégis fontos következtetésekre ad alkalmat. Ha ugyanis a republikánusok előretörnének, úgy ez kétségtelenül megszilárdítaná Nixon. elnök helyzetét a Fehér Házban, sőt bizonyos értelemben megkönnyítené a republikánus elnök újjáválasztásának lehetőségét. Ha ellenben a demokraták megtartják többségüket a Capitöliumban — a szenátusban és a képviselőházban, ez kétségtelenül megnehezítené a jelenlegi adminisztráció helyzetét. Milyen poggyásszal indjul a republikánus párt a mostani választásokba, két évvel hatalomra kerülése után? Nézzük csak, melyek voltak Nixon 1968-as választási hadjáratának fő problémái. Íme az a kis lista, amelyet az akkor még csak leendő elnök állított össze: „Elhúzódó válság Vietnamban”, „Az amerikai dollár válsága — a fokozódó infláció”, „Bűnözési Capitoliumi választások NÓGRAD — 1970. október 24., szombat válság”, „A lakáshelyzet, a természet szennyeződése, az oktatás növekvő válsága stb.” Ezeknek a bajoknak — legalábbis részleges — megoldására tett ígéretet Nixon. S ha egyenként vizsgáljuk a problémáikat, megállapíthatjuk, hogy azok egyike sem került le a napirendről. Sőt egyikük-másikuk még élesedett is. Itt van mindenekelőtt a vietnami háború. Ha bizonyos idővel ezelőtt még úgy tekintették ezt a háborút, mint az előző adminisztráció örökségét, úgy az agressziónak Kambodzsára történő kiterjesztésével délkelet-ázsiai háború egyértelműen „Nixon háborújává” vált. A kambodzsai kaland nyomán az országban eluralkodó bizonytar lanság és fejvesztettség barométere lett a Walls Street-i tőzsdepánik, amely Kennedy elnök 1963-ban történt meggyilkolása óta a legnagyobb méretű volt. Számos törvényhozó érzi a lakosság azon rétegének nyomását, amely a fegyverkezési hajsza és a Pentagon pazarlásának beszüntetését követeli. Az elégedetlenség jelentős tőkés rétegekre is kiterjed. Számukra sem közömbös ugyanis, hogy a múlt év júliusától feltartóztathatatlanul csökkent az ipari termelés összvolumene. A munkanélküliek száma az év derekán elérte az össz- munlkaerők 4,8 százalékét (öt év óta a legmagasabb szint), 1 millióval növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliség összesen 3,7 millió embert érintett A kormány minden erőfeszítése ellenére növekszik az infláció. Az infláció okai között joggal említik a vietnami háborút, a hatalmas katonai kiadásokat, a szövetségi költségvetés, nemkülönben a fizetési mérleg deficitjét. Az infláció mindenekelőtt a dolgozókat sújtja. Az élelmiszerárak egy év alatt 8,7, az egyéb áruk és szolgáltatások ára 6 százalékkal emelkedtek. A bűnözési hullám nem csökkent, hanem emelkedett, s ez ugyancsak növeli a republikánusok népszerűtlenségét az amerikai kispolgárok, a Nixon által oly gyakran idézett „csendes többség” körében. A republikánus kormány a választási hadjárat során a demokrata többségű kongresszusra akarja áthárítani a felelősséget a jelenlegi helyzet nehézségeiért. Korteseik felhívják a választókat, harcoljanak Fulbright demokrata szenátor és a vele azonos gondolkodásúak ellen, akik fellépnek a kalandor külpolitikai vonalvezetéssel szerűben. A kormány bírálóinak helyzete azonban — a már ismertetett okok következtében — most erősödőben van. A demokrata párt vezetői mind nagyobb támogatásra találnak azokban az üzleti körökben, amelyeknek érdekeit sérti az infláció, a visszaesés erősödésének része, a dollár helyzetének meggyengülése. Az olyan veszélyek, mint a gazdasági helyzet szüntelen romlása, amely a profit csökkenéséhez vezethet, arra kényszeríti az üzleti köröket, hogy elgondolkozzanak: ne állja- nak-e ismét a demokrata párt mellé. A legélesebb harc a szenátusi többségért várható. A republikánus adminisztrációnak elég csak 7 helyet elvennie a demokratáktól, s akkor a jelenlegi 43-ról 50-re növelhetnék szenátorainak számát. Ez pedig a kongresszus felső házában pontosan a szavazatok felét jelentené. Minthogy egyenlő szavazat esetén, az eljárási rendszer következményeképpen. a döntés joga az Egyesült Államok alelnökét illeti, ez többséget jelentene a számára. Egyes megfigyelők szerint a republikánusoknak lehetőségük van a hét szükséges hely elnyeréséhez. A képviselőházi többség megszerzéséhez a republikánusoknak 29 helyet kellene pótlólag megszerezniük. A megfigyelők többsége azt várja, hogy a demokraták megőrzik többségüket a képviselőházban. Heves harc várható a kormányzóválasztásokon. Különösen nagy jelentősége lesz az ország legnagyobb államaiban folytatott választási harc eredményeinek — így New Yorkban, ahol a republikánusok mérsékelt szárnyának vezetője, Nelson Rockefeller, továbbá Kaliforniában, ahol az ultrakonzervatív Ronald Reagan küzd újraválasztásáért. E választások jelentőségét lemérhetjük azon, hogy a fajüldöző Wallace-nak az előző alabamai kormányzóválasztáson aratott győzelme ugródeszkául szolgál arra, hogy 1972-ben ismét megkísérelje a bekapcsolódást az elnökválasztási harcba. Az elkövetkezendő hetek viharosnak ígérkeznek az Egyesült Államokban. Az 1970-es időközi, választásokon eldől: marad-e a jelenlegi helyzet, amelyet republikánus adminisztráció és demokrata párti törvényhozás jellemez. Az eredmény az amerikai bélés külpolitika további fejlődése tekintetében nagy jelentőségű lehet. Gáti István i
